A Nemzetközi Valutaalap tavaly 2 százalék alá lőtte be az orosz nemzeti jövedelem bővülését, de most erősen módosítja az előrejelzést. A várakozás alapja a megemelkedett védelmi kiadás-csomag.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott jelentése javított Oroszország 2024-es gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzésén. Ennek oka, hogy a hatalmas mértékben megugrott katonai kiadások segítenek megvédeni Moszkvát a nyugati szankciók csapásaitól.
A World Economic Outlook az orosz gazdaság 3,2 százalékos növekedésére számít az idén, szemben a korábbi, még januárban kiadott 2,6 százalékos előrejelzéssel.
A Kreml 10,8 billió rubelt (115 milliárd dollárt) különített el védelmi kiadásokra 2024-ben, amivel szilárdan háborús alapokra helyezve gazdaságát.
A javuló mutatók egyik alapja az ország politikai stabilitása, amit igazolt Vlagyimir Putyin zökkenőmentes újraválasztása. A kampány során az elnök többször is hangsúlyozta a szuverén gazdaság kiépítésének súlyát, és ebben a katonai beruházások jelentőségét.
A jelentés Oroszországot a feltörekvő gazdaságok közé sorolja
Oroszországban 2023-ban mintegy 4,8 millió munkavállaló hiányzott, és a probléma 2024-ben is akut marad – írta vasárnap az Izvesztyija szakértőkre és az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének kutatására hivatkozva.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszországban akut munkaerőhiány van, amely veszélyezteti a gazdasági növekedést, mivel Moszkva fiskális és fizikai erőforrásokat pumpál a hadseregbe.
Oroszok százezrei hagyták el az országot az ukrajnai háború 2022 februári indulása óta, köztük magasan képzett informatikai szakemberek. Akik elmenekültek, vagy nem értettek egyet a háborúval, vagy attól tartottak, hogy behívják őket harcolni.
Az elvándorlás fokozódott, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy 2022 szeptemberében mintegy 300 000 újonc részleges katonai mozgósítását hajtják végre.
Az Izvesztyija a kutatás szerzőjére, Nyikolaj Akhapkinra hivatkozva azt írta, hogy a munkaerőhiány 2022-ben és 2023-ban meredeken növekedett, különösen nagy a kereslet a sofőrök és a bolti dolgozók iránt.
„Ha a Rosstat (orosz statisztikai hivatal) által bemutatott adatokat kiterjesztjük a teljes munkaerőre, akkor a munkaerőhiány 2023-ban előzetes becslések szerint 4,8 millió embert fog kitenni” – idézte a lap az új kutatást.
A lap megjegyezte, hogy Anton Kotjakov munkaügyi miniszter elmondta, hogy a munkaerőhiányt a feldolgozóiparban, az építőiparban és a közlekedési ágazatban érzik keményen, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy béremelésekkel próbáljanak több munkavállalót vonzani.
Az újság idézte Tatjana Zaharovát, a G. V. Plehanovról elnevezett orosz közgazdasági egyetem munkatársát, aki szerint a munkaerőhiány valószínűleg jövőre is fennmarad, mivel a gyári munkások, mérnökök, orvosok, tanárok és más szakmák esetében különösen nehéz lesz betölteni az üres állásokat.
Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője gazdasági törpének nevezte Oroszországot. Borrell, egy interjúban úgy nyilatkozott: Oroszország olyan, mint egy benzinkút, amelynek tulajdonosa atombombával rendelkezik.
Marjorie Taylor Green, az amerikai képviselőház tagja viszont a svájci UBS banknak az orosz gazdaság helyzetéről szóló jelentése után elismerte az Oroszország elleni szankciók kudarcát, és felszólított az Ukrajna finanszírozásának megszüntetésére.
A jövőbeni tanulmányok tárgya lesz, hogy Oroszország képes-e ellenállni a Nyugat által ellene bevezetett szankcióknak.
Mérséklődött az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) növekedése júniusban májushoz képest, a mutató az áprilisi szintjére gyengült vissza.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet hétfőn azt közölte felmérése alapján, hogy az index a májusi 53,5 pontról 52,6 pontra gyengült júniusban. A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, e szint alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A felmérés szerint júniusban folytatódott a termelés bővülése, tizenegyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést az új megrendelések növekedésére, ugyanakkor a termelés növekedése lassult májussal összevetve. Az új rendelések növekedéséhez a belföldi kereslet, valamint a külpiaci értékesítés újbóli bővülése járult hozzá. Az iparban a foglalkoztatottság nyolcadik hónapja nőtt júniusban, de tavaly november óta a legkisebb ütemben bővült. Az inputköltségek inflációja a második legnagyobb ütemben nőtt 2022 áprilisa óta, mivel az egyre komolyabb beszállítói késések megemelték az árakat, miközben az eladási árak több mint egy éve a leggyorsabb ütemben emelkedtek.
Júniusban a jövőbeni termelésre vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőek maradtak, amihez hozzájárultak a tervezett új beruházások és azok a várakozások, hogy nő a kereslet és sikerül kijutni új exportpiacokra.
Májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételei az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől – közölte az orosz pénzügyminisztérium.
Az állam szénhidrogénből származó bevétele májusban az előző évi 886 milliárd rubelről 570,7 milliárd rubelre csökkent a múlt hónapban.
Az olajcégek nyereségadójából áprilisban 185,4 milliárd rubel folyt be, míg májusban a befizetések ütemezésének sajátosságai miatt ez 5,4 milliárd rubelre apadt.
A bányajáradékokból befolyó összeg éves összevetésben negyedével csökkent és 704 milliárd rubelt tett ki, az exportvámokból származó bevételek a vizsgált időszakban 74 százalékkal 66,1 milliárd rubelre csökkentek.
Felülmúlja az egész évre tervezett deficitet a bevételkiesés
A háború miatt emelkedő kiadások (évente plusz 26,3 százalék) és a csökkenő gáz- és olajbevételek (évente mínusz 52,3 százalék) következményeként
az orosz szövetségi költségvetés hiánya az év első négy hónapjában 3424 milliárd rubelt (42,2 milliárd dollár, 14552 milliárd forint) tett ki, amely meghaladja az egész évre tervezett deficitet.
A bázisidőszakban még 1164 milliárd rubel többlettel zárt a büdzsé.
Tavaly a második félévben a drámai egyenlegromlás hatására az orosz szövetségi költségvetés az ország modernkori történelmének legnagyobb hiányával, 3300 milliárd rubellel zárt.
Az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az orosz jegybank 4,5 és 6,5 százalék közé saccolja az idei infláció mértékét, miközben Kijevben a tavalyi első negyedévhez mért zuhanás ellenére optimisták, mivel az évvégi számokhoz képest 2,4 százalékos javulást regisztráltak.
Minimálisan gyorsult az éves szintű infláció Oroszországban májusban, miután áprilisban 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került részben a tavalyi magas bázis miatt, de így is már a harmadik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.
A statisztikai hivatal azt közölte, hogy májusban az éves infláció 2,5 százalék volt, meghaladta az áprilisi 2,3 százalékot és felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 2,4 százalékot. Tavaly májusban 17,1 százalékos inflációt mértek Oroszországban. Az orosz jegybank múlt heti kamatdöntő ülése után megerősítette a 4,5-6,5 százalékos idei éves átlagos inflációra vonatkozó becslését, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium továbbra is 5,3 százalékkal számol.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 10,5 százalékkal csökkent az idén az első negyedévben éves összevetésben, a gazdasági teljesítmény visszaesése kisebb volt a vártnál. Julia Sviridenko ukrán gazdasági miniszter azt mondta: nagyobb, 14 százalékos éves gazdasági visszaesésre számított, és jelezte, hogy a GDP 2,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve.
Ukrajna GDP-je 29,1 százalékkal csökkent tavaly. A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékos bővülésről. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az utolsó tíz esztendő – legalábbis a reáljövedelmet tekintve – elveszett évtizednek számít Oroszországban: 2013–2023 között növekedés helyett hat százalékkal esett az átlag reáljövedelem. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta viszont csökken a szegények és gazdagok közötti különbség. Ennek fő oka, hogy a háborúban való részvételért, illetve az elesett katonák után járó „koporsópénzt” elsősorban a kevésbé tehetősek kapják, mert ez az a réteg, amely elsősorban jelentkezett hivatásos katonának.
A hivatalos statisztikák szerint 2014–2017 között minden évben csökkent az átlagjövedelmek reálértéke, 2018-ban stagnált ez az érték, míg 2019-ben egy százalékkal növekedett a reáljövedelem. A koronavírus-járvány 2020-ban azonban újabb visszaesést hozott – 13 százalékosat 2013-hoz képest – hogy azután 2021-ben újra növekedni kezdjen. Utóbbi jelenség hátterében az állt, hogy az országban választást rendeztek és valamivel növelni kellett Vlagyimir Putyin és pártja népszerűségét. 2022, a háború első éve újra csökkenést hozott, s az elemzők szerint a reáljövedelmek értékének esése az idén is folytatódni fog, az esés mértéke 1-2 százalék is lehet.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy a hatalom szemmel láthatóan igyekszik megőrizni a társadalmi békét és a szegényebb rétegek a korábbinál jóval nagyobb támogatást kapnak az állami költségvetésből. Ennek része a bevonulásért járó pénz – a harctérre kerülők 195 ezer rubeles (kb. 86 ezer hrivnya) egyszeri juttatást kapnak. Ugyancsak növeli a lakosság jövedelmét a harcokban elesett katonák után fizetett 2-3 millió rubeles „koporsópénz” is. Oroszországban jellemzően a vidéki és kevésbé tehetős rétegekből kerülnek ki a hadseregbe jelentkező szerződéses katonák, elsősorban ugyanis ezen emberek számára jelent kiugrási lehetőséget a katonáskodásért járó fizetés. A felmérések szerint a szociális kiadások növekedésének köszönhetően 0,7 millióval csökkent a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők száma, s jelenleg a mintegy 140 milliós lakosság 10,5 százaléka számít szegénynek.
Az orosz gazdaság nem fogja elviselni a nyugati szankciók és az ukrán hadsereggel vívott elhúzódó harcok nyomását − össze fog omlani.
Ilyen kimenetelt jósolt Putyin „gazdasági gépezetének” Mihail Zadornov a Forbesnak adott interjújában. Ő volt az Oroszországi Föderáció egyik utolsó pénzügyminisztere Borisz Jelcin alatt (az 1998-as államcsőd idején töltötte be ezt a pozíciót), és egy időben a két legnagyobb orosz állami tulajdonú bankot is vezette − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
500 milliárd dolláros közvetlen tőkebefektetéssel dicsekedett Oroszország a háború kezdete előtt. Ennek nagyrésze nyugati tőke volt, amely gyors ütemben távozott orosz földről. A Yale egyetem tanára, Jeffery Sonnenfeld tanulmányt írt erről, és ebből kiderül, hogy több mint 1400 cégről van szó, amely csökkentette szerepét Oroszországban vagy végképp kivonult onnan. Igaz, nem mindegyik: Sonnenfeldet mindenesetre ezt követően Putyin kitiltotta Oroszországból.
A legérdekesebb az olaj és gázkitermelés, hiszen itt van a legnagyobb üzlet. Ezek általában vegyesvállalatok, olyan orosz óriásokkal közös vállalkozások, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom. A BP példája jól mutatja, hogy milyen komplex folyamatról van szó: a Rosznyeft 19,75%-a volt a brit cégé. Ennek értéke a háború előtt 14 milliárd dollár volt. A britolaj óriás azonnal közölte, hogy kiszáll az üzletből, de a gyakorlatban a folyamat csak az év végén fejeződött be.
A BP kénytelen volt leírni 25,5 milliárd dollárt – számolt be a New York Times. Ennek ellenére kedden rekordprofitot jelentett be: az energiaválság minden eddiginél többet hozott a konyhára. A tavalyi év profitja 40 milliárd dollár volt, míg az előző évben ez csak 12,8 milliárd dollár.
A Shell Szahalin szigetén levő érdekeltségét egészen egyszerűen elkobozta az orosz állam. Hogy megy ez a gyakorlatban? Úgy, hogy az orosz menedzserek nevére írják a céget, illetve a részvénypakettet – írja a Project Syndicate oldalon Aslund professzor, aki korábban tanácsadója volt az orosz kormánynak, tehát jól ismeri a helyzetet. Anders Aslund néhány éve könyvet adott ki ezzel a sokatmondó címmel: Haveri kapitalizmus Oroszországban a piacgazdaságtól a kleptokráciáig. Ebben rámutat arra, hogy a kleptokrácia, mely egyre inkább jellemzi Putyin rendszerét, mennyire hátrányos az orosz gazdaság modernizálódása szempontjából. Ez a negatív folyamat azóta csak felgyorsult.
A Gazprom a tavalyelőtti 185,1 milliárd köbméterhez képest 2022-ben 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált az úgynevezett távoli országokba, a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva.
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat földgázexportja 45,5 százalékkal csökkent tavaly a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva a cég hétfői bejelentése szerint, miután tavaly jelentősen visszaestek az Európába irányuló szállítások az Ukrajna orosz megtámadását követően elfogadott nyugati büntetőintézkedések nyomán.
A vállalatcsoport 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált 2022-ben az úgynevezett távoli országokba, amely körbe nem tartoznak bele a korábbi szovjet tagköztársaságok – áll a Gazprom igazgatótanácsi elnökének, Alekszej Miller közleményében.
Tavalyelőtt a Gazprom 185,1 milliárd köbméter földgázt exportált ugyanezen államokba. Az ukrajnai orosz hadműveletek 2022. február 24-i megindítását követően hozott, Oroszországot sújtó nyugati gazdasági szankciók hatályba lépését követően Moszkva jelentősen csökkentette az orosz szénhidrogének Európai Unióba (EU) irányuló kivitelét.
Az EU, a G7 csoportot alkotó fejlett országok és Ausztrália 2022. december elején megállapodtak az orosz kőolaj 60 dolláros hordónkénti árplafonjában annak reményében, hogy Moszkva így jelentős árbevételektől eshet el. December 5-én pedig életbe lépett a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó. Válaszul Oroszország bejelentette, hogy 2023. február 1-jével megtiltja az orosz kőolaj exportját mindazokba az országokba, amelyek rögzítették az importár felső határát.
A veszteségek csökkentése érdekében Moszkva igyekszik növelni a Kínába irányuló földgázszállításait.
December végén Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította a kitermelést egy hatalmas szibériai gázmezőn, amely lehetővé teszi a Kínába irányuló földgázexport növelését. Ezenkívül Oroszország megkezdi a Szibéria Ereje-2 vezeték megépítését, ez Mongólián keresztül látja majd el földgázzal Kínát.
A Szibéria Ereje-1 gázvezeték mellett a Gazprom szeretné növelni távol-keleti szállításait is a Szibéria Ereje-2 tervezett gázvezetéken keresztül. Miller szerint ez a három exportútvonal „körülbelül 100 milliárd köbméter (orosz földgáz) szállítását” teszi majd lehetővé Kínába.
