Az orosz ügyészek pert indítottak a szankciókkal sújtott Andrej Melnicsenko milliárdos ellen, Vlagyimir Putyin elnök azon törekvésének részeként, hogy nyomást gyakoroljanak a gazdag oroszokra, hogy hazatelepítsék tengerentúli vagyonukat.
Augusztus 17-én a szibériai Krasznojarszk városában az ügyészség keresetet nyújtott be Melnicsenko ellen, amely az általa tulajdonolt Szuek JSK vállalatot (Oroszország legnagyobb szénbányászati társaságát) és két másik céget célozza. A lépés Putyin ukrajnai inváziója és az azt követő szankciók nyomán történt, ami arra késztette, hogy felszólítsa a gazdag oroszokat, hogy hozzák vissza vagyonukat Oroszországba.
A Bloomberg információi szerint 13 milliárd dollárra becsült vagyonú Melnicsenko jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él, miután korábban Európában élt.
A per olyan energetikai eszközökkel kapcsolatos, amelyeket a Melnicsenkóhoz kötődő vállalatok 2018-ban szereztek meg Mihail Abizov volt kormányminiszterhez köthető szervezetektől. Abizovot 2019-ben letartóztatták és sikkasztással vádolták meg. Az ügy tárgyalását szeptember 7-re tűzték ki.
Bár a Szuek székhelye Oroszországban van, Melnicsenko másik cégét, az EuroChem Group AG-t (amely nem érintett az ügyben) Svájcban jegyezték be, de jelentős vagyonnal rendelkezik Oroszországban. Melnicsenkót az EU és az USA szankciókkal sújtotta Oroszország ukrajnai fellépését követően, és lemondott a cégeit irányító trösztök kedvezményezettjeként betöltött pozíciójáról, amelyet felesége, a szerb énekesnő, Sandra Nikolic vett át – később őt is szankciókkal sújtották.
Putyin bírálta a külföldön vagyont birtokló gazdag oroszokat, ezért arra ösztönözte, hogy a vállalkozásokat orosz fennhatóság alá helyezze át. Hangsúlyozta, hogy azok az orosz üzletemberek, akik a tengerentúlon tartják vagyonukat és családjukat, „másodosztályú idegenek” maradnak.
Legalább 82 orosz oligarcha vesz részt az orosz hadsereg ellátásában, vagy más módon segíti az Ukrajna elleni fegyveres agressziót. A hírt az LRT közölte.
A cikk szerint az orosz oligarchák különféle módokon járulnak hozzá az ukrajnai háborúhoz. Ez magában foglalja a repülőgépek, harckocsik és bombákhoz való alkatrészek gyártását, valamint a szolgáltatások nyújtását, beleértve a kommunikációt és a biztosítást.
„A statisztikák szerint Mihajlo Selkov milliárdos járul hozzá a legnagyobb mértékben. A tulajdonában lévő VSMPO-Avisma cég titánvegyületeket gyárt. Termékeik legnagyobb vásárlója a Boeing és az Airbus volt. Titánnal látták el az orosz hadsereget a jelenleg Ukrajnában harcoló berendezések gyártásához” – jegyzi meg a vizsgálat szerzője.
A legfelső korrupcióellenes bíróság kielégítette az Igazságügyi Minisztérium azon keresetét, amely szerint Mihajlo Selkov és Szerhij Csemezov orosz oligarchák vállalkozásait Ukrajna állami tulajdonába helyezzék át.
A hírt az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte február 6-án.
Az SZBU kijelentette, hogy Csemezov és Selkov az Oroszországi Föderáció katonai és politikai vezetése legszűkebb körének tagjai.
„Ez a cég az agresszor ország hadipari struktúrájának része, és részt vesz a megszálló csapatok számára történő fegyvergyártásban” – hangsúlyozta a szolgálat.
Az orosz oligarchák az amerikai kereskedelmi ingatlanszektorba történő befektetésekkel igyekeznek kijátszani az ellenük bevezetett szankciókat.
Erről a Bloomberg írt az Egyesült Államok Pénzügyi Bűncselekmények Bűnüldöző Hálózata (FinCEN) friss közleményére hivatkozva. A jelentés szerint az orosz elit megpróbálhatja kihasználni az iparág bonyolult finanszírozási módszereit és átláthatatlan tulajdonosi struktúráit, hogy az Egyesült Államokban fektessen be és arassa le a hasznot.
A szervezet figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy legyenek résen, ha offshore alapokat és több, esetleg szankcionált személyekkel kapcsolatban álló befektetőt vonnak be a kereskedelmi ingatlanok vásárlásakor.
A nyilvánosság és a média figyelmének elkerülése érdekében az orosz oligarchák valószínűleg kevésbé látható projektekbe, például lakóházakba vagy irodahelyiségekbe próbálnak befektetni.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az ukrajnai helyzet, a nyugati szankciók és a gazdasági válság hatására a Forbes dollármilliárdosokat felsoroló listájáról 35 orosz csúszott le: a 2021-es összesítésben még 123-an, a 2022-esen azonban már csak 88-an voltak. A magazin orosz kiadásának összesítése szerint az elmúlt év során összesen 68 orosz milliárdosnak csökkent a vagyona.
A legtöbbet – 11,1 milliárd dollárt – a Szeversztal acélgyár tulajdonosa Alekszej Mordasov (képünkön) veszítette. Egyrészt azért, mert nem sokkal az oroszok ukrajnai inváziója után az Európai Unió betiltotta az acél- és vasipari termékek behozatalát Oroszországból, másrészt pedig azért, mert június elején Mordasovot, családtagjait és több más, az érdekeltségébe tartozó céget is szankciók alá helyezett az Egyesült Államok. Mordasov saját becslése szerint csak a Szeversztalnak 400 millió dollár veszteséget okoztak a büntetőintézkedések. A vagyona azonban még így is jelentős: 18,4 milliárd dollárra teszi a Forbes.
A második legnagyobb összeget Tatjana Bakalcsuk bukta el, aki azonban még így is Oroszország leggazdagabb női vállalkozója. A magazin szerint 8,3 milliárd dollárral csappant meg a vagyona, amely most 4,7 milliárdos lehet. Bakalcsuk alapította a Wildberries nevű e-kereskedelmi céget, amelynek egyik versenytársa, az Ozon rengeteget veszített az értékéből, az elmúlt évben a részvényei 40 százalékkal értékelődtek le, ami az ő vállalkozását is magával rántotta.
A harmadik helyre Oleg Tinkov, az egyik legnagyobb orosz pénzintézet, a Tinkoff Bank alapítója került, 5,8 milliárd dolláros veszteséggel. A Forbes emlékeztetett, hogy Tinkov 2021-ben 509 millió dolláros büntetést fizetett az amerikai adóhatóságnak egy olyan ügyben, amely börtönbüntetéssel fenyegette, ennél is nagyobbat bukott azonban Moszkva háborúján, amelyet egyébként nyíltan kritizált. Ezt követően igen alacsony áron – „mindössze” 260 millió dollárért kapott – volt kénytelen eladni az üzleti érdekeltségeit.
A listáról lecsúszottak között ott van még például a Chelsea futballcsapatának korábbi tulajdonosa, Roman Abramovics 5,6 milliárdos veszteséggel, valamint Vagit Alekperov, a Lukoil tulajdonosának vezetője, akinek a vagyona 5,1 milliárddal ér kevesebbet, mint az elmúlt évben.
A leggazdagabb orosz oligarchák csaknem 95 milliárd dollárt veszítettek idén az ukrajnai háború miatt bevezetett szigorú szankciók miatt. Roman Abramovics, a Chelsea korábbi tulajdonosa volt a legnagyobb vesztes, vagyona idén 57 százalékkal, 7,8 milliárd dollárra esett a Bloomberg szerint.
Abramovics egyike volt az első oligarcháknak, akiket március 10-én szankciókkal sújtottak, mert felmerült a vád, hogy kapcsolatban áll Putyin rezsimjével, és ő is azok közé a gazdag orosz üzletemberek közé tartozik, akiknek vér tapad a kezéhez.
Gennagyij Timcsenko energiabefektető, Putyin közeli barátja vagyona 48 százalékkal csökkent. Szulejmán Kerimov, az orosz elnök másik szövetségese vagyona 41 százalékkal lett kevesebb.
Az Egyesült Királyság kormánya több mint 18 milliárd fontot zárolt az oligarchák és más oroszok tulajdonában lévő vagyonból – derült ki a közelmúltban. A Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatalának éves felülvizsgálata szerint 1271 embert, köztük Abramovicsot és a „nikkelkirály” Vlagyimir Potanint, Oroszország második leggazdagabb emberét, sújtanak büntetések.
A kormány szerint a valaha bevezetett „legsúlyosabb szankciók” 18,4 milliárd font orosz kötődésű vagyon befagyasztását eredményezték – írja a The Guardian.
Csaknem 74,3 milliárd dollárral csökkent az idei év eleje óta Oroszország leggazdagabb üzletembereinek vagyona – derül ki a Bloomberg Billionaires Indexből, amelyet december 1-jei állapot szerint elsősorban a cégrészvények értéke alapján számítanak ki. A világ leggazdagabbja továbbra is Elon Musk, bár ő egymaga többet veszített, mint a leggazdagabb oroszok együttesen.
A Bloomberg Billionaires Index szerint Roman Abramovics (képünkön), az Evraz bányászati és kohászati holding fő részvényese 9,3 milliárd dollárt veszített az év kezdete óta, vagyona 8,7 milliárd dollárra csökkent. Gennagyij Timcsenko, a Novatek földgáztermelő nagy részvényese 8,48 milliárd dollárt veszített, vagyona 13,9 milliárd dollárra zsugorodott, a Szeversztal acélipari társaság fő tulajdonosa, Alekszej Mordashov pedig 7,79 milliárd dollárral lett szegényebb, vagyona 21 milliárd dollárra csökkent.
Eközben a vegyipari PhosAgro volt igazgatósági tagja, Andrej Gurjev 2,37 milliárd dollárral, 10,3 milliárd dollárra növelte vagyonát, míg Vlagyimir Potanyin, a Norilsk Nikkel bányászati és kohászati vállalat, valamint az Interros konszern elnökének a vagyona 92,6 millió dollárral, 31 milliárd dollárra emelkedett.
A hírügynökség 2012 márciusa óta teszi közzé a Bloomberg Billionaires Indexet, amely a bolygó 500 leggazdagabb emberének vagyonáról tartalmaz információkat.
December elsejei állapot szerint a világ leggazdagabb embere továbbra is a Tesla-vezér Elon Musk volt, 189 milliárd dolláros vagyonnal, ami 81,6 milliárddal kisebb az év elejihez képest. A lista második helyén Bernard Arnault, a világ vezető luxuscikk-gyártója, az LVMH fő tulajdonosa állt, az ő vagyona 11 milliárd dollárral, 167 milliárd dollárra csökkent.
Az indiai milliárdos és az Adani Group konszern tulajdonosa, Gautam Adani ugyanakkor komolyan gyarapodott, vagyona az év eleje óta, 53,1 milliárd dollárral, 130 milliárd dollárra nőtt.
Az Amazon alapítója, Jeffrey Bezos vagyona 72,5 milliárd dollárral, 120 milliárd dollárra csökkent. A világ ötödik leggazdagabb embere Bill Gates, a Microsoft társalapítója volt december elején, vagyona 116 milliárd dollár volt, ami 22 milliárd dollárral kisebb az év elejinél.
A német rendőrség harminc festményt foglalt le Oroszország egyik leggazdagabb emberének, Aliser Uszmanovnak a jachtjáról. A lefoglalt festmények között olyan alkotások is szerepelnek, mint Marc Chagall munkái.
Aliser Uszmanov ellen is érvényben vannak a nyugati szankciók. Német sajtóértesülések szerint a lefoglalt festmények összértéke ötmillió dollár is lehet – írja a Szabad Európa.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az ausztrál kormány szankciókat jelentett be 33 orosz oligarchával, üzletemberrel és családtagjaival szemben – írja a BBC.
Az Ausztrália által újonnan szankcionált személyek között van Roman Abramovics, Alekszej Miller, Dmitrij Lebegyev, Szergej Csrnozov, Nyikolaj Tokarev, Igor Shumalov és Kirill Dmitriev többek között. Az ausztrál kormány közölte, hogy azokat az oroszokat célozzák a szankciókkal, akik hatalmas személyes vagyont halmoztak fel és gazdasági, vagy stratégiai befolyással bírnak Oroszország számára.
Megismételték, hogy a leghatározottabban támogatják Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
