Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxODM7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 47028 [content] =>Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. Erről a Financial Times számolt be.
Mint megjegyeztük, Brüsszel régóta ellenáll a Lengyelország és a balti államok nyomásának, hogy korlátozzák az orosz és fehérorosz importot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a globális élelmiszerpiacokat és károsíthatja a fejlődő országokat. A terveket ismerők szerint azonban az Európai Bizottság a következő napokban tonnánként 95 eurós vámot vezet be az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ez legalább 50%-os áremelkedéshez vezet, és tönkreteszi a keresletet. 50%-os vámot vetnek ki az olajos magvakra és feldolgozási termékeikre is.
Az érintett termékek – gabonafélék, olajos magvak és származékaik – Oroszországból származó uniós importja 2023-ban rekordszintet, 4 millió tonnát ért el, ami a teljes uniós felhasználás 1%-a.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710882780 [modified] => 1710861865 ) [title] => Az EU vámokat készül bevezetni az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra – Financial Times [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47028&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 47028 [uk] => 47013 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 47014 [image] => Array ( [id] => 47014 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444.jpg [original_lng] => 199068 [original_w] => 1920 [original_h] => 1270 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444-300x198.jpg [width] => 300 [height] => 198 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444-768x508.jpg [width] => 768 [height] => 508 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444-1024x677.jpg [width] => 1024 [height] => 677 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444-1536x1016.jpg [width] => 1536 [height] => 1016 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444.jpg [width] => 1920 [height] => 1270 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t093150444.jpg [width] => 1920 [height] => 1270 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710854665:5 [_thumbnail_id] => 47014 [_edit_last] => 5 [views_count] => 507 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 938 [1] => 5636 [2] => 1181 [3] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => Fehéroroszország [1] => gabona [2] => import [3] => Oroszország ) ) [1] => Array ( [id] => 46997 [content] =>Csehország a jövő héten az Európai Tanács ülésén javasolni fogja az orosz és fehérorosz gabona behozatalának betiltását az Európai Unióba.
Ezt Marek Vyborny, Csehország mezőgazdasági minisztere nyilatkozta a Cseh Televízió adásában – írja a Novinky.
„Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a gabona és az olajos növények szerepeljenek a szankciók listáján, és ne kerüljenek be Európába” – mondta Vyborny.
Petr Fiala miniszterelnök az Európai Tanács ülésén ismerteti Csehország álláspontját.
Az Eurostat adatai szerint tavaly 1,5 millió tonna gabonát importáltak Oroszországból az EU-ba, ami több, mint az ukrajnai háború előtt. Például Spanyolország, ahol terméskiesés volt, sokszorosan többet importált.
„Nincs ok arra, hogy az agresszort azzal támogassuk, hogy orosz gabonát vásárolunk Európában” – hangsúlyozta Vyborny.
A miniszter szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy az orosz gabonaimport esetleges betiltása után alapvetően megemelkedjenek az élelmiszerek árai.
„Csehországnak exportfeleslegei vannak, az egész világon voltak többletek” – tette hozzá a miniszter.
Margita Balashtikova, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, az ANO ellenzéki mozgalom tagja támogatná a betiltást, de szerinte nehéz lenne betartatni.
[type] => post [excerpt] => Csehország a jövő héten az Európai Tanács ülésén javasolni fogja az orosz és fehérorosz gabona behozatalának betiltását az Európai Unióba. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710786360 [modified] => 1710770047 ) [title] => A Cseh Köztársaság az EU-csúcson javasolni fogja az Oroszországi Föderációból Európába irányuló gabonaimport betiltását [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46997&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46997 [uk] => 46979 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 46980 [image] => Array ( [id] => 46980 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1.jpeg [original_lng] => 47504 [original_w] => 920 [original_h] => 613 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1-768x512.jpeg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1.jpeg [width] => 920 [height] => 613 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1.jpeg [width] => 920 [height] => 613 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1.jpeg [width] => 920 [height] => 613 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/sudno-prodovolstvo-zernova-ugoda-zerno-920x613-1.jpeg [width] => 920 [height] => 613 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710762848:5 [_thumbnail_id] => 46980 [_edit_last] => 5 [views_count] => 471 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 152432 [1] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => gabonaimport [1] => Oroszország ) ) [2] => Array ( [id] => 46812 [content] =>Oroszország csaknem háromszor több tüzérségi lőszert gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok és Európa szállítani tud Kijevnek, ami kulcsfontosságú előnyt jelent az új orosz offenzíva előtt – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Ukrajna felfegyverzésére tett nyugati erőfeszítéseket ismerő források által szolgáltatott NATO-hírszerzési becslések szerint Oroszország havonta 250 000 darab tüzérségi lőszert állít elő, vagyis körülbelül 3 milliót évente. Összességében az Egyesült Államok és Európa évente csak körülbelül 1,2 millió lőszert képes legyártani és Kijevbe szállítani – mondta a CNN-nek egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő.
Az amerikai hadsereg azt tűzte ki célul, hogy 2025 végéig havi 100 000 tüzérségi lövedéket állít elő, ami kevesebb, mint a fele Oroszország havi termelésének, és még ez a szám is elérhetetlen, mert az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros finanszírozás elakadt a Kongresszusban – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő a tévécsatornának.
„Amit most vívunk, az egy termelési háború” – fogalmazott egy magas rangú NATO-tisztviselő a CNN-nek. Ukrajnában az eredmény attól függ, hogy mindegyik fél mennyire felkészült erre a háborúra – tette hozzá. A tisztviselők szerint Oroszország jelenleg körülbelül 10 000 lövedéket gyárt naponta, míg az ukrán fél csak 2 000 darabot állít elő naponta. Az európai hírszerzés munkatársa szerint az ezer kilométeres fronton helyenként még rosszabb ez az arány.
Amint a CNN megjegyzi, a hiány a legveszélyesebb pillanatban jelentkezik Ukrajna hadműveletei számára azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot. Az Ukrajna felfegyverzésére szánt amerikai pénzek elfogytak, a Kongresszus republikánus ellenzéke pedig gyakorlatilag blokkolta a források elosztását. „Az első számú probléma, amit most látunk, a lőszer” – mondta a NATO képviselője, hozzátéve, hogy Oroszország valóban jelentős lőszertermelési és jelentős harctéri előnyhöz jut.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Oroszország csaknem háromszor több tüzérségi lőszert gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok és Európa szállítani tud Kijevnek, ami kulcsfontosságú előnyt jelent az új orosz offenzíva előtt – közölte hétfőn a CNN amerikai hírtelevízió. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710232380 [modified] => 1710189772 ) [title] => Oroszország háromszor több lőszert gyárt az Ukrajna elleni háborúhoz, mint az Egyesült Államok és Európa – CNN [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46812&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46812 [uk] => 46814 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 34665 [image] => Array ( [id] => 34665 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [original_lng] => 67994 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710190458:2 [_thumbnail_id] => 34665 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1133 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 152105 [1] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => lőszergyártás [1] => Oroszország ) ) [3] => Array ( [id] => 46756 [content] =>Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.
Két évvel a teljeskörű háborús agresszió elindítása után Oroszország továbbra is támadja Ukrajna termelő iparát és infrastruktúráját, Ukrajna pedig – hatalmas katonai és gazdasági veszteségek mellett – továbbra is bizonyítja ellenállóképességét.
- 2022 végére Ukrajna GDP-je mintegy 30%-kal csökkent, az infláció pedig 10%-ról 26,6%-ra ugrott.
- Több mint tízmillió ukránnak kellett elhagynia lakhelyét,
- a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 24,5%-ot
Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a dollárral szembeni 29 hrivnyáról 36,57 hrivnyára értékelte le a nemzeti valutát.
E sötét kiindulópont óta azonban az ukrán gazdaság az ellenállóképesség és a fellendülés jeleit mutatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023 decemberében megállapította, hogy a számtalan kihívás ellenére Ukrajna makrogazdasági mutatói „a vártnál erősebbek”. Az IMF a 2023-as ukrán GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2%-ról 4,5%-ra javította, továbbá az infláció tekintetében arra számít, hogy a drágulás üteme 5,5%-ra csökken. Az infláció lassulásával az Ukrán Nemzeti Bank a rögzített árfolyamot „irányított rugalmas” árfolyamra cserélte. A kamatok 15% körüli szintre csökkentek a 2023 eleji 25%-os szintről.
Mindeközben Oroszország gazdaságában a nehézségek jeleit mutatkoznak. Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Oroszország gazdasága 5%-kal kisebb annál, mint amekkora lenne akkor, ha Vlagyimir Putyin elnök nem támadta volna meg Ukrajnát. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a szankciók valóban korlátozták az orosz gazdaság növekedését, ami magas kamatokat (2023 decemberében 16%-os rátát) és a rubel gyengülését okozta. A rubel dollárral szembeni árfolyama 2023 eleje és tavaly október között a 69-es szintről a 100-as szintre gyengült.
Az utóbbi időben a rubel dollárral szembeni árfolyama a 88-93-as sávba esett vissza, ami az orosz jegybanknak a valuta erősítését célzó – a tőkemozgások korlátozásának bevezetésével elért – erőfeszítéseinek köszönhető. 43 iparágban az orosz exportőröknek a jelenlegi szabályok szerint a kapott külföldi deviza 90%-át rubelre kell átváltaniuk. Az ilyen drasztikus – sietve bevetett – intézkedések arra utalnak, hogy a bizonytalanság továbbra is árnyékot vet az orosz pénzügyi rendszerre, ami az árfolyam további destabilizációjával fenyeget.
Ukrajna és Oroszország gazdasági kihívásainak közvetlen okai nagyban különböznek, bár végső soron Putyinnak a háború elindítására vonatkozó személyes döntéséből erednek.
Ukrajna számára a döntő tényezőt az jelenti, hogy a harcok szinte kizárólag a saját területén zajlanak, Oroszország közvetlenül a termelő létesítményeket, a közlekedési útvonalakat, az oktatási intézményeket és a polgári infrastruktúrát támadja. Az ukrán energetikai infrastruktúrában az orosz légicsapások által 2022 telén okozott károk messze túlmutatnak a megsemmisített eszközökön. A 8,8 milliárd dolláros közvetlen veszteség mellett a kisvállalkozások is károkat szenvedtek el, amely cégek közül sok kénytelen volt abbahagyni tevékenységét vagy jelentősen megváltoztatni működését. Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint ezen károk messzemenő makrogazdasági következményeket okoztak, mivel a gazdaságot minden egyes nap, amikor áramszünet volt, „több mint 200 millió dolláros veszteség fenyegette”.
Akkoriban Ukrajna kitartott, azóta a lerombolt hőerőművek legalább 62%-át, a vízerőművek 68%-át és a távvezetékek 80%-át helyreállította. Az orosz légicsapások azonban továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország azon részein, ahol nincs megfelelő légvédelem. Az orosz támadások Ukrajna exporttevékenységet is súlyosan akadályozzák. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója, gabonaexportja átlagosan az éves GDP-jének mintegy 10%-át teszi ki. 2022 februárja után az orosz haditengerészet megakadályozta, hogy 20 millió tonna gabonát szállítsanak el a Fekete-tengeren keresztül, és megsemmisített több ezer tonna – ukrán kikötőkben tárolt – gabonát.
Miután azonban Oroszország 2023 júliusában kilépett az ENSZ által támogatott fekete-tengeri megállapodásból, Ukrajnának a következő hónapban sikerült új hajózási korridort létrehoznia. Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete arról számolt be, hogy január közepéig már 16,5 millió tonna gabonát szállítottak ezen az útvonalon, míg az ENSZ által tető alá hozott, de már be nem tartott megállapodás eredményeként egy év alatt csak 33 millió tonnát szállítottak. Ukrajna gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, annak ellenére, hogy Oroszország igyekszik beárnyékolni azokat.
Oroszország esetében pedig a gazdasági veszteségek nagy része saját gazdaságpolitikájának és a nyugati szankcióknak az eredménye.
Elemzők szerint a katonai veszteségek és a sorozás elől menekülők elvándorlása miatt Oroszország „demográfiai válsággal” néz szembe. Emellett gazdaságát meggyengítették a csökkenő olaj- és gázbevételek, valamint a nyugati gyártású alkatrészek és eszközök széleskörben jelentkező bénító hiánya. A gazdasági szankciók következtében ugyan nem ért véget a háború, de azok jelentős problémát okoztak az orosz gazdaság számára. Oroszország természetesen mindezeket a problémákat saját magának köszönheti.
- Egészen biztosan nem nyeri meg a háborút sem katonai, sem gazdasági téren.
- Ukrajna kezd kilábalni a kezdeti sokkból, és ha a jelentős mértékű külföldi támogatás folytatódik, akkor a felőrlő háborúban fölénybe kerülhet.
Az azonban egyértelmű, hogy Ukrajnának sürgetően szüksége van erősebb katonai képességekre, hogy megvédje polgárait és gazdaságát az orosz légicsapásoktól. Az Egyesült Államok, Norvégia, Németország és más országok által biztosított légvédelem létfontosságú szerepet játszott az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások semlegesítésében a mostani téli időszakban. Továbbá Ukrajnának nagyobb képességekre van szüksége ahhoz, hogy az orosz légicsapások intenzitásának csökkentése érdekében csapást mérhessen Oroszország saját katonai-ipari komplexumára.
A Nyugatnak a maga részéről továbbra is pénzügyi és katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és tovább kell szigorítania a gazdasági szankciókat, hogy Oroszországot megfossza a háborús agresszióhoz szükséges forrásoktól. A másodlagos szankciók központi szerepet játszhatnak az orosz kereskedelemre és pénzügyekre kivetett meglévő korlátozások érvényesítésében.
Mindezek nemcsak megvalósítható lehetőségek, hanem sürgősen szükségesek is annak elősegítésében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát.
[type] => post [excerpt] => Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710018600 [modified] => 1709982774 ) [title] => Kiszámolták a kutatók: Oroszország nem nyeri meg a háborút [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46756&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46756 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46757 [image] => Array ( [id] => 46757 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [original_lng] => 185650 [original_w] => 1500 [original_h] => 844 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml-602196.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1709975574:12 [_thumbnail_id] => 46757 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 950 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 228897 [1] => 77257 [2] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => gazdasági helyzet [1] => nyugati támogatás [2] => Oroszország ) ) [4] => Array ( [id] => 46382 [content] =>Oroszország hat hónapra betiltotta a benzinexportot március 1-től – jelentette be Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője kedden.
Oroszország korábban hasonló tilalmat léptetett életbe tavaly szeptember 21. és november 17. között a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszűntetése érdekében. A tilalom feloldásáról azután döntöttek, hogy helyreállt a kínálat a belföldi üzemanyagpiacon, sőt ellátási többlet keletkezett.
Akkor négy volt szovjet tagköztársaság, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán mentesült a döntés alól, amelyek Oroszország mellett az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítói.
Az idén márciustól életbe lépő intézkedés nem vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára – Dél-Oszétiára és Abháziára.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Oroszország hat hónapra betiltotta a benzinexportot március 1-től – jelentette be Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szóvivője kedden. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709059800 [modified] => 1709047152 ) [title] => Hat hónapra betiltotta Oroszország a benzinexportot [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46382&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46382 [uk] => 46404 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46383 [image] => Array ( [id] => 46383 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva.png [original_lng] => 3496186 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva-1536x864.png [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva.png [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/orosz-olaj-16-9-canva.png [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1709106515:3 [_thumbnail_id] => 46383 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 573 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 225741 [1] => 183 [2] => 18665 ) [tags_name] => Array ( [0] => benzinexport [1] => Oroszország [2] => tilalom ) ) [5] => Array ( [id] => 46270 [content] =>Az orosz használtautó-piac egyik legmarkánsabb tendenciája 2023-ban, hogy azok, akik korábban lecsaptak a kínai új autókra, most tömegesen akarják eladni őket.
Az orosz használtautó-piac 2023-ban jelentős fellendülésen ment keresztül, 21,2%-os növekedéssel, ami lenyűgöző, 6,64 millió eladott darabot jelent. Ez a figyelemre méltó növekedés a használt autók szegmensének újjáéledését jelzi, és a vásárlók számára számos lehetőséget kínál a másodlagos piacon.
Ami egyik oldalról pozitívum, az a másik oldalról az orosz piac betegségeinek markáns tünete. A használt piac megélénkülésének egyik fő oka ugyanis, hogy a nagy nyugati márkák bojkottja miatt alig van minőségi új autó a piacon.
Ennek tükrében kell helyére tenni a kínai autók másodpiaci értékesítésének jelentős növekedését, amely elérte a mellbevágó 45%-ot. A tendencia kétségtelenül összefügg az autóvásárlók preferenciáinak változásával, és a Kínából származó autóimport mennyiségének növekedésével. Piaci szereplők jelezték: a vásárlók tömegesen adják el a korábbi években beszerzett kínai autóikat, ami kiugró trendet teremtett az iparágban.
Elemzők hangsúlyozzák, hogy a kínai autók másodpiaci eladásainak megugrása nemcsak a változó preferenciáknak, hanem a Kínából érkező autóimport növekedésének is köszönhető. A fogyasztók ízlésének gyors változásai az import növekedésével együtt új helyzetet teremtenek ebben a piaci szegmensben.
A hazai Lada ugyanakkor továbbra is őrzi vezető pozícióját a másodlagos piacon: a márkából összesen 1,57 millió használt autót értékesítettek Oroszországban. A nagy számok törvénye alapján a tendencia kézenfekvő. A legkedveltebb használtautó-márkák a Lada után a Renault, a Chevrolet, a Ford és a Skoda.
Az olyan kínai autómárkák esetében, mint például a LiXiang, a Hongqi és az Omoda, a másodpiaci értékesítés eléri a 40 százalékos, döbbenetes arányt. Ez azt jelzi, hogy a vásárlók tömegei viszonylag rövid időn belül túl akarnak adni a kínai autókon.
Ez vonatkozik a JAC és a Kaiyi márkákra is, amelyek értékesítése 30 százalékkal nőtt egy év alatt a használt piacon. A számok azt jelzik, hogy a gazdagabb oroszok túl akarnak adni a kínai márkákon, a szerényebb jövedelmű rétegeknek viszont – alternatíva híján – csak erre futja.
A teljes használtautó-piacot figyelembe véve 2023 a kínai autók oroszországi értékesítésének markáns felfutásával, 45%-os növekedéssel zárult. Szakértők azt jósolják, hogy ez a tendencia 2024-ben is folytatódik.
A kínai autóknak az elmúlt években Oroszországban is rossz volt a reputációja. Még manapság is nehezen tudják levetni magukról a kínai tömegtermékekkel párosított negatív jelzőket. Ám az elmúlt években a minőségük észrevehetően javult, és ez különösen érződik a kínai autóipar példáján. Az autók megbízhatóbbak, kényelmesebbek és technológiailag fejlettebbek lettek. Legalábbis a propaganda szintjén. A kínai termékekkel szembeni szemléletváltásra Putyinéknak is nagy szükségük van, hiszen az Ukrajna ellen indított agresszió következményeként nyugati cégek tömegesen hagyták el az orosz piacot. Helyükbe lépnének most a kínaiak.
A kommunista Kínából származó modellek áradata özönlik folyamatosan az orosz piacra. Autós szakértők januárban összeállítottak egy tízes listát a 2024-ben az orosz piacra kerülő modellekből.
Íme:
- Changan CS75FL – A crossover elsőkerék-hajtású platformon készül, keresztirányú motorral és egyszínű karosszériával.
- Exeed VX – Oroszországba négyhengeres TGDI motorral szállítják. 8,5 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra.
- DFM Dongfeng 580 – A sporthaszonjármű (SUV) többgyermekes városi családokat céloz meg.
- Chery Tiggo 7 Pro – Oroszországban az elsőkerék-hajtású crossover három változatban kerül bemutatásra: Luxury, Elite és Prestige. Mindegyikük benzines turbómotorral szerelt.
- FAW Bestune T77 – A kompakt elsőkerék-hajtású crossover a modern technológiát a sportos dizájnnal ötvözi.
- GAC GS5 – A frissített crossover karosszériája az Alfa Romeo 166 platformra épül.
- Geely Tugella – Az összkerékhajtású crossover kupé a Volvo és a Geely vállalat által közösen kifejlesztett CMA moduláris platformra épül.
- Great Wall Poer – A pickup-ot Oroszországba a Great Wall által kifejlesztett kétliteres 4D20M turbódízellel szállítják.
- Haval Jolion – Az új crossover az innovatív L.E.M.O.N. intelligens platformra épül.
- JAC J7 – a liftback elsőkerék-hajtású platformra van szerelve. Maximális sebessége 170 km/h.
Orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb. Ennek oka, hogy az amerikaiak bekeményítettek.
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől – erről az Izvesztyija számolt be. Az orosz lapnak Alekszej Porosin, a First Group JSC vezérigazgatója, illetve Alekszej Razumovszkij, az Impaya Rus kereskedelmi igazgatója és Alekszandr Linnikov, a Nemzeti Fizetési Tanács igazgatótanácsának elnöke nyilatkozott a témában.
A cikk szerint a lépés súlyos, ugyanis olyan kínai bankok tiltották be a dolláralapú orosz utalásokat, mint az
- Industrial and Commercial Bank of China (ICBC),
- a China Construction Bank (CCB)
- és a Bank of China.
A nemzeti valuta alapú elszámolások a hírek szerint még zavartalanok, de úgy tűnik, további kínai bankok is szankciókat vezetnek be. Például a Zhejiang Chouzhou Commercial Bank bejelentette, hogy blokkolja az orosz tranzakciókat.
Miért vetettek ki szankciót kínai bankok Oroszországra?
Bankóriásokról van szó, amelyek ott vannak Kína legnagyobb pénzintézetei között. Ezek már 2024 eleje óta nem fogadnak be fizetési ügyleteket orosz hitelintézetektől, amelyeket nyugati szankciók érintenek. Ennek oka, hogy 2023 decemberének második felében hatályba lépett az Oroszországi Föderáció elleni 12. szankciócsomag. Ezt követően pedig megerősödött az amerikai hatóságok ellenőrzése. A kínaiak attól félnek, hogy amennyiben nem szankcionálják az orosz bankokat, az USA rájuk nézve is tiltásokat vezethet be, mivel továbbra is kapcsolatban állnak tiltólistás orosz bankokkal és oroszországi vállalatokkal. Kína logikusan a kisebbik rosszat választotta, miután a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi mérleg jócskán meghaladja a Kína és Oroszország között fennálló volument.
A kínai bankok által alkalmazott gyakorlat totális.
Az ICBC, a CCB és a Bank of China is elutasítja az összes orosz szankcionált pénzintézettől kapott kifizetést, függetlenül attól, hogy azok melyik pénzügyi rendszeren mennek keresztül: az európai SWIFT-en, az orosz SPFS-en vagy a kínai CIPS-en.
Egyre nehezebb Oroszországból utalni
Ennek hatása jelentős, ugyanis az Oroszországból érkező kifizetések közel 40 százalékát jelenleg Kínába, valamint Törökországba indítják. Tavaly december óta a török bankok szinte teljesen beszüntették az érintett orosz pénzintézeti műveletek elfogadását. Hasonló lépések történtek az Egyesült Arab Emírségek bankjainál is, ezek már meg is kezdték cégek és magánszemélyek számláinak lezárását.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy más orosz és kínai bankokon keresztül egyelőre továbbra is lebonyolíthatók az utalások. Ráadásul néhány nagy orosz bank már megnyitotta irodáit Kínában, ami nagyban megkönnyíti a tranzakciók teljesítését. Az is igaz viszont, hogy orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb, ha maradtak is még fenn fizetési lehetőségek.
[type] => post [excerpt] => Orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb. Ennek oka, hogy az amerikaiak bekeményítettek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708623840 [modified] => 1708602428 ) [title] => Hátba támadta Kína Oroszországot: a három legnagyobb bankja súlyos szankciókat vezetett be [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46239&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46239 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46240 [image] => Array ( [id] => 46240 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4.jpg [original_lng] => 65506 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/32b506c312d54eeda061ecd2199002b4.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1708595357:12 [_thumbnail_id] => 46240 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 462 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 259 [1] => 183 [2] => 247 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kína [1] => Oroszország [2] => szankciók ) ) [7] => Array ( [id] => 46165 [content] =>Egy holland bíróság elutasította kedden azt a fellebbezést, amelyet Oroszország nyújtott be a Jukosz csődbe ment olajvállalat korábbi részvényeseinek járó 50 milliárd dollár megfizetéséről szóló 2014-es választottbírósági ítélet ellen.
A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak a GDP-je 2,5 százalékát kitevő 50 milliárd dollárt kell megfizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises, a Man szigeti Yukos Universal, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum kezdeményezte Oroszországgal szemben.
Oroszország fellebbezett a döntés ellen, csalással vádolta a korábbi részvényeseket.
A hágai kerületi bíróság hatályon kívül helyezte a választottbírósági határozatot, azonban később a fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt.
2021-ben a holland legfelsőbb bíróság ismét érvénytelenítette a végzést, arra hivatkozva, hogy az állítólagos csalásról szóló érvelést a hágai bíróság helytelenül hagyta figyelmen kívül, és az ügyet visszautalta az amszterdami fellebbviteli bíróságnak.
Az amszterdami törvényszék keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy Oroszország csak a fellebbezési eljárás során hivatkozott arra, hogy a részvényesek csalást követtek el, miközben ezt az érvet az eredeti választottbírósági eljárás keretében is fel kellett volna vetni.
A hivatkozás túl későn történt, és a tisztességes eljárással ellentétes, hogy ezt Oroszország csak a fellebbezés során tette meg – magyarázta a döntését a törvényszék. A fellebbviteli bíróság ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország időben élt volna a csalásra hivatkozással, akkor a választottbírósági ítéleteket helybenhagyták volna.
A Jukosz olajtársaság Oroszország egyik legnagyobb energiaipari vállalata volt.
Főrészvényesét, Mihail Hodorszkovszkijt 2003-ban letartóztatták, majd 2005-ben nyolc évi szabadságvesztésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért. Vlagyimir Putyin orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette, ezután Hodorkovszkij külföldre távozott.
[type] => post [excerpt] => Egy holland bíróság elutasította kedden azt a fellebbezést, amelyet Oroszország nyújtott be a Jukosz csődbe ment olajvállalat korábbi részvényeseinek járó 50 milliárd dollár megfizetéséről szóló 2014-es választottbírósági ítélet ellen. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708464600 [modified] => 1708447789 ) [title] => Elutasította a holland bíróság Oroszország fellebbezését a Jukosz-ügyben [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46165&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46165 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46166 [image] => Array ( [id] => 46166 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz.jpg [original_lng] => 38804 [original_w] => 1200 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz-300x150.jpg [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz-768x384.jpg [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz-1024x512.jpg [width] => 1024 [height] => 512 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz.jpg [width] => 1200 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz.jpg [width] => 1200 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/jukosz.jpg [width] => 1200 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1708440589:12 [_thumbnail_id] => 46166 [_edit_last] => 12 [views_count] => 552 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 223897 [1] => 223895 [2] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => holland bíróság [1] => Jukosz-ügy [2] => Oroszország ) ) [8] => Array ( [id] => 46070 [content] =>Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
[type] => post [excerpt] => Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708283280 [modified] => 1708247503 ) [title] => Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország már több mint 200 milliárd dollárt költött az ukrajnai háborúra [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46070&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46070 [uk] => 46032 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 45524 [image] => Array ( [id] => 45524 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [original_lng] => 63374 [original_w] => 600 [original_h] => 378 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d-300x189.webp [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [width] => 600 [height] => 378 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [width] => 600 [height] => 378 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [width] => 600 [height] => 378 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [width] => 600 [height] => 378 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp [width] => 600 [height] => 378 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1708240304:12 [_thumbnail_id] => 45524 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1215 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 33922 [1] => 227 [2] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború [1] => költségek [2] => Oroszország ) ) [9] => Array ( [id] => 45999 [content] =>Az arab országokból érkező beszállítók mindent elhoznak az oroszoknak, ami a Starlink terminálok működéséhez szükséges.
Az orosz agresszorok a Starlinket az arab országokban vásárolják. Egy készlet ára 200 ezer rubel (2,2 ezer dollár – szerk.), jelentette be az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága.
„Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága arról tájékoztatott, hogy az agresszor állam, Oroszország kommunikációs eszközöket, köztük Starlink műholdas internetterminálokat vásárol az arab országokban a háborúban való használatra” – áll a közleményben.
A hírszerzésnél megjegyezték, egy közelmúltbeli lehallgatott rádiós beszélgetés során az oroszok a Starlink műholdas kommunikációs terminál megszerzésének lehetőségét tárgyalták.
Az egyik megszálló elmondása szerint „az arabok mindent hoznak: vezetékeket, Wi-Fi-t, routert…”, a Starlink készülék vételára pedig 200 ezer rubel.
[type] => post [excerpt] => Az arab országokból érkező beszállítók mindent elhoznak az oroszoknak, ami a Starlink terminálok működéséhez szükséges. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708031700 [modified] => 1707995892 ) [title] => Oroszország az arab országokban szerzi be a Starlinket [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=45999&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 45999 [uk] => 45929 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 45930 [image] => Array ( [id] => 45930 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661.jpg [original_lng] => 452670 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/2ff6d7bb-d8c9c8f7e945b991d8fae7250e9cf661.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1707988692:12 [_thumbnail_id] => 45930 [_edit_last] => 12 [views_count] => 516 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 33854 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Háború [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 221749 [1] => 183 [2] => 79825 ) [tags_name] => Array ( [0] => arab országok [1] => Oroszország [2] => Starlink ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 183 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 183 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )