Idén hirtelen megugrott az orosz katonai gépezet számára létfontosságú áruk Törökországból Oroszországba irányuló exportja, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben amiatt, hogy az ország a kritikus termékek Oroszországba irányuló csatornájaként működik, számolt be a Financial Times a Trade Data Monitor vámadatbázis adatainak elemzésére hivatkozva.
„A növekvő kereskedelem, az orosz hadsereg által használt 45 termék megnövekedett importja aláásta az Egyesült Államok és Európa azon erőfeszítéseit, hogy korlátozzák Moszkva fegyveres erői ellátásának lehetőségét, ami feszültséget szít Ankara és a NATO-partnerek között.
Annak jeleként, hogy a kereskedelem visszaszorítása prioritássá vált Washingtonban, Brian Nelson, az Egyesült Államok terrorizmus elleni küzdelemért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára ezen a héten Isztambulba és Ankarába látogat, ahol azt tervezi, hogy vitassák meg „azon kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek megelőzését, amelyek hozzájárulnak az orosz erőfeszítések megerősödéséhez az Ukrajna elleni háborúban” – írja a kiadvány.
Ez lesz Nelson második törökországi látogatása ebben az évben, és a jelek arra utalnak, hogy néhány kettős felhasználású terméket, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei különösen kritikusnak tartanak a háború szempontjából, közvetlenül Oroszországba szállítanak, még akkor is, ha azt jelölik meg, hogy egy másik országba jutnak el.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket bonyolítja az a tény, hogy ezeknek az áruknak mind kereskedelmi, mind katonai felhasználásuk van.
2023 első 9 hónapjában Törökország 45 áru exportjáról számolt be 158 millió dollár értékben Oroszországba és öt volt szovjet köztársaságba, amelyeket az Egyesült Államok „kiemelt prioritásként” jelölt meg, és azokba az országokba amelyek a gyanú szerint közvetítőként lépnek fel. Oroszországi Föderáció. Ez háromszor több, mint 2022 azonos időszakában, amikor elkezdődött a nagy ukrajnai háború.
Ugyanakkor a 2015-2021 közötti időszakban átlagmutató 28 millió dollár volt.
A 45 termék listája mikrochipeket, kommunikációs berendezéseket és egyéb alkatrészeket, például optikai irányzékokat tartalmaz, amelyekre az Egyesült Államok, az EU, Japán és az Egyesült Királyság exportellenőrzése vonatkozik. A vállalatok azonban megkerülhetik ezeket a korlátozásokat, ha közvetítő struktúrákat használnak a végső célállomások elrejtésére.
„Idén Törökország áruimportja a G7-országokból több mint 60%-kal nőtt 2015-2021 azonos időszakaihoz képest, és elérte az 500 millió dollárt.
Törökország az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt gyakran köztes célállomásként szolgál azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek többlépcsős importútvonalakat próbálnak kihasználni az ellenőrzések megkerülésére – magyarázta egy európai szankciós tisztviselő.
A Törökországból származó hivatalos adatok azt mutatják, hogy meredeken emelkedett a volt szovjet tagköztársaságokba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – irányuló elsőbbségi áruk exportjára vonatkozó nyilatkozatok száma, de ezen országok statisztikai hatóságai nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést.
Az Egyesült Államok és az EU becslései szerint Oroszország kritikus árukat használ fel cirkálórakétáiban, drónjaiban és helikoptereiben.
Washington és európai szövetségesei felszólították Törökországot, hogy tegyen lépéseket a kereskedelem visszaszorítására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is foglalkozott a kérdéssel ebben a hónapban az Oroszország elleni szankciók legutóbbi fordulójában.
Törökország erős diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben megígérte, hogy nem segít Oroszországnak a nyugati exportellenőrzések megkerülésében.
Az oroszok legalább 1 milliárd dollár értékben vittek el gabonát Ukrajna ideiglenesen megszállt megyéiből – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A megszállók technikai eszközöket készítettek elő, hogy naponta 12 000 tonna gabonát lophassanak el és vigyenek el a megszállt területekről. Ez csak azért sikerült nekik részben, mert az ukránok hősies ellenállása visszavonulásra kényszerítette az ellenséget. De az ellopott áruk mennyisége lenyűgöző – egymillió tonna gabona körülbelül 1 milliárd dollár értékben.”
A miniszterelnök szerint az említettek ellenére Ukrajna továbbra is a globális élelmezésbiztonság egyik garanciája lesz. A tájékoztatása szerint Ukrajnában az idén 79 millió tonnára prognosztizálható a termés, ami 10 %-kal több a tavalyinál. „A Gabona Ukrajnából elnöki kezdeményezés keretében már 170 ezer tonna élelmiszert küldtek Etiópiába, Szomáliába és Kenyába. További 25 000 tonna élelmiszert készítenek elő Nigériába” – mutatott rá Denisz Smihal.
Oroszország feloldotta a benzinexportra vonatkozó korlátozásokat a kínálati többlet és a csökkenő nagykereskedelmi árak miatt – jelentette be az orosz energiaügyi minisztérium.
A minisztérium hozzátette: szükség esetén visszaállíthatják az exporttilalmat, de megjegyezték, hogy az elmúlt hetekben a benzinkészletek mintegy 2 millió tonnára nőttek, ami javulást jelent a megelőző időszakhoz képest.
Oroszország, amely a világ vezető dízelolaj-exportőrének számít, szeptember 21-én üzemanyag-exporttilalmat rendelt el az emelkedő hazai árak és a hiány kezelésére. A tilalom négy volt szovjet államot – Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Örményországot és Kirgizisztánt – nem érintette.
Október 6-án Oroszország enyhített ezeken a korlátozásokon, és engedélyezte a gázolaj csővezetéken keresztül történő kivitelét, de fenntartotta a benzin exportjára vonatkozó intézkedéseket. Ekkor még mindig tilos volt a dízel és más üzemanyagok tengerentúli szállítása teherautókon és vasúton.
A tilalom mostani feloldása azonban megnehezítheti Oroszország azon törekvését, hogy az év végéig napi 300 ezer hordóval csökkentse kőolaj- és kőolajtermék-exportját a májusi és júniusi átlagos szintekhez képest. E potenciális kihívás ellenére Oroszország megerősítette elkötelezettségét, hogy az OPEC+ exportőrcsoporttal összhangban december végéig folytatja a kínálat csökkentését.
Elemzők által várt mértékben gyorsult az infláció Oroszországban októberben éves összevetésben, miközben a becsültnél kisebb volt a fogyasztói árnövekedés havi szinten.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint októberben az éves infláció 6,7 százalékra gyorsult a szeptemberben mért 6 százalékról. Elemzők is 6,7 százalékos inflációra számítottak októberre.
Tavaly októberben 12,6 százalékos éves inflációt mértek Oroszországban.
Az éves infláció már a negyedik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél fölött.
Az orosz infláció további, erőteljes emelkedése további bizonyíték arra, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot az orosz gazdaságban. Úgy véljük, hogy az infláció a következő hónapokban tovább fog emelkedni, és az orosz jegybanknak (CBR-nek) a jövő év elején tovább kell emelnie a kamatlábakat – írta Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő európai közgazdásza. Az egyensúlytalanságok mellett (amelyek részben a háborúnak tulajdoníthatók) a gyengébb rubel is szerepet játszik az infláció emelkedésében, ugyanis a valuta a dollárral szemben az elmúlt évben mintegy 20%-ot esett.
Havi összevetésben az infláció 0,8 százalék volt októberben a szeptemberi 0,9 százalék után. Elemzői várakozások átlagában a szeptemberivel megegyező, 0,9 százalékos havi infláció szerepelt.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerárak 1,35 százalékkal nőttek,
míg a nem élelmiszertermékek 0,55 százalékkal,
a szolgáltatások pedig 0,48 százalékkal drágultak.
Az idei első tíz hónapban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal nőttek. Az orosz jegybank inflációs előrejelzése az idei évre 7-7,5 százalék, a gazdaságfejlesztési minisztériumé pedig 7,5 százalék.
„Úgy gondoljuk, hogy a kamatlábak még nem érték el a csúcspontot” – mondja Farr. „A szigorítási ciklus a következő, decemberi ülésen szünetelhet, de a CBR nem veszi teljes mértékben figyelembe előrejelzéseiben az infláció további emelkedését, amely a jövő évben bekövetkezik. Az első negyedévben újabb 100 bázispontos emelésre számítunk, amivel az irányadó kamatláb 16%-ra emelkedik.”
A cseh vámigazgatás mintegy 40 olyan esetet talált, melynek során megsértették az Oroszországgal szembeni szankciórendszert.
A Czech Radio szerint a szankciókat gyakran Törökországon vagy a posztszovjet köztársaságokon keresztül kerülik meg.
Egyik esetben illegálisan szállítottak járműveket Oroszországba. A cseh Labara cég Törökországon keresztül fegyvergyártásra használható gépeket küldött oroszországi leányvállalatának.
Megjegyzik, hogy a cseh hatóságok megerősítik azoknak a cégeknek az ellenőrzését, amelyek megsértik az EU Oroszországgal szembeni szankcióit azzal, hogy harmadik országokon keresztül exportálnak és importálnak árukat.
A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).
A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt.
Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet, mint két évvel korábban.
Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy Ukrajna megtámadására válaszul megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt.
A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.
A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.
A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán.
2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021. második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt – írja az MTI.
Orosz vállalatok és külföldi partnereik elleni átfogó szankciós csomagot jelentett be az amerikai kormány csütörtökön a háborús erőforrások korlátozásának céljával.
Az amerikai külügyminisztérium és pénzügyminisztérium összehangoltan többi között az orosz fegyveriparban, fémiparban, bányászatban, elektronikai iparban működő vállalatok, valamint bankok ellen hozott büntetőintézkedéseket, emellett külföldi beszállítókat és szállítási vállalkozásokat is szankcióval sújtott.
A két tárca által közzétett közlemény szerint az intézkedések hatálya alá tartozik többi között az orosz északi-sarkvidéki térségben működő, cseppfolyósítottgáz-projektet vezető Arctic LNG 2 nevű cég, a fémiparban működő Rustitan és annak tulajdonosa, Anatolij Tkacsuk, valamint a cég ciprusi bejegyzésű leányvállalata. Szankcióval sújtották a drónok gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Level Areosystems CST nevű céget és tulajdonosát is, Alekszandr Zaharovot.
Az amerikai büntetőintézkedések a technológiai, informatikai és számítógépiparban működő orosz vállalatok széles körét érintik, amelyek részben Alekszandr Zaharov érdekeltségi körébe tartoznak.
A pénzügyminisztérium intézkedéseket hozott török, Egyesült Arab Emirátusok-beli, valamint kínai cégek ellen is, amelyek megszegték az eddigi szankciókat, és különböző, Oroszország számára fontos ipari alapanyagokat és alkatrészeket szállítottak orosz cégeknek. A külföldi szállítók elsősorban elektronikai eszközökkel látják el Oroszországot, valamint logisztikai és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak orosz üzleti érdekeltségeknek.
A tárca közleménye egyben megállapítja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a továbbiakban is együttműködik Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok kormányával annak érdekében, hogy a szankciós politikát és exportkorlátozásokat illetően egyeztessen a kétoldalú kapcsolatok keretein belül, de a jövőben sem habozik majd cselekedni annak érdekében, hogy Oroszország ne használhassa fel az amerikai és nemzetközi pénzügyi hálózatot az Ukrajna elleni háború folytatására.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint a vállalatok, üzletemberek és családtagjaik mellett szankciók alá kerültek az orosz kormány további tagjai, köztük iparért és kereskedelemért, gazdaságfejlesztésért, valamint energiaügyért felelős miniszterhelyettesek.
Az amerikai szankciók alapján az érintett több mint 100 vállalkozás és magánszemély minden amerikai fennhatóság alatt álló vagyonát zárolják, és megtiltanak minden üzleti kapcsolatot velük amerikai üzleti érdekeltségek számára.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy fél évre tiltsa meg a durumbúza exportját – közölte a TASZSZ szerdán. Oroszország a világ vezető búzaexportőre, de durumbúza-termelése és -kivitele csekély.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatában az áll, hogy a tilalmat december 1-jén kellene életbe léptetni 2024. május 31-éig, illetve a tilalom nem vonatkozna a kormányhatározatok alapján nemzetközi humanitárius segítségnyújtás céljából exportált durumbúzára, továbbá mentesülne a tilalom alól a fehéroroszországi kivitel is.
Kazahsztán betiltotta az Ukrajna elleni háborúban felhasználható 106 féle high-tech termék Oroszországba való exportját – jelentette be Kairat Torebajev kereskedelmi és integrációs miniszterhelyettes, közölte a Kaztag.
„Mindent exportálunk, kivéve a háborúval kapcsolatosakat – ezekre korlátozások vonatkoznak. Ez 106 termék megnevezése – teljes mértékben betiltottuk exportjukat” – magyarázta.
Torebajev elmondása szerint ezek közé tartoznak többek között a drónok, az elektronikus chipek, valamint a háborúban használható elektronikai eszközök.
„A meghatározott 106 árucikket nem Kazahsztánban gyártják, hanem korábban (az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziója előtt – szerk.) Kazahsztánon keresztül exportálták újra” – mondta hozzátéve, hogy az Oroszországból származó import továbbra is engedélyezett, de Kazahsztánból való export korlátozva van.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
