Oroszország ideiglenesen leállította az üzemanyagexportot a Fekete-tenger partján fekvő Tuapsze kikötőjéből, miután a helyi olajfinomító a november 2-ára virradó éjjel történt ukrán dróntámadások következtében kénytelen volt megszakítani a működését – írja a Reuters iparági forrásokra és az LSEG hajókövető rendszerének adataira hivatkozva.
Az ismert információk szerint az ukrán védelmi erők célba vették a finomító infrastruktúráját a Krasznodari területen. A támadás után tűz ütött ki a kikötőben, miután a drónmaradványok megrongáltak egy tankhajót és az olajterminált.
A Reuters forrásai szerint a Rosznyefty által ellenőrzött finomító, amely elsősorban exportpiacra termel, kénytelen volt leállítani az olajfeldolgozást a kikötői létesítményekben keletkezett károk miatt. Sem a Rosznyefty, sem az orosz Szövetségi Tengeri és Folyami Ügynökség nem kommentálta az incidenst.
A támadás idején a kikötőben három tankhajó tartózkodott, amelyek benzint, gázolajat és fűtőolajat készültek felvenni. A támadás előtt a hatóságok a Tuapszéból történő üzemanyagexport növelését várták novemberre. November 5-re mindhárom hajót elhúzták a rakparttól, és jelenleg a kikötő közelében horgonyoznak.
Oroszország olajtermékeinek exportja a 2022-es év eleje óta a legalacsonyabb szintre zuhant, miután több finomító leállt, és nyugati szankciók tovább szigorodtak – számolt be a Bloomberg a Vortexa elemzőcég adataira hivatkozva.
A hónap első 26 napjában a tengeri úton szállított olajtermékek mennyisége napi 1,89 millió hordó körül alakult, ami a teljes háború kezdete óta a legalacsonyabb érték. Bár a dízelexport kissé nőtt, az összmennyiség jelentősen visszaesett az olaj- és olajtermék-szállítások csökkenése miatt a balti kikötőkből – különösen az Uszty-Luga exportközpont elleni támadások után.
Az export visszaeséséhez több tényező is hozzájárult:
az ukrán dróntámadások az orosz finomítók és energetikai létesítmények ellen,
a Rosznyefty és a Lukoil elleni szigorúbb szankciók,
a fizetési és szállítási logisztika bonyolódása az új amerikai szankciók előtt, amelyek november 21-én lépnek életbe.
Jelenleg a dízelkivitel viszonylag stabil, mivel a fő vásárlók – Törökország és afrikai országok – földrajzilag közel vannak, így az orosz hajók még a szankciók életbe lépése előtt képesek teljesíteni a szállításokat. Ezzel szemben az Ázsiába irányuló olaj- és fűtőolaj-export a hosszabb útvonalak miatt kudarcba fulladhat.
A polgárok pesszimizmusa az orosz gazdasággal kapcsolatban rekordmagasságot ért el a szociológusok által végzett kutatások 20 éve alatt. Az oroszok közel egyharmada – 31%-a – panaszkodik, hogy nincs elég pénze élelmiszerre. Ezt bizonyítják az amerikai Gallup közvélemény-kutató intézet közvélemény-kutatásának eredményei.
Bár ezek az adatok valamivel alacsonyabbak, mint a koronavírus-járvány idején (akkoriban több mint 40%), mégis jelentősen meghaladják a Krím annektálása és a Nyugattal való konfrontáció kezdete előtt megfigyelt értékeket – 17% 2013-ban. A szociológusok megjegyezték: az oroszok egyre nagyobb százaléka mondja azt, hogy régiójukban romlik a gazdasági helyzet. 2025-ben a megkérdezettek 39%-a mondta ezt, szemben az egy évvel korábbi 33%-kal, a 2023-as 34%-kal és a 2022-es 29%-kal.
Az élelmiszer-infláció meghaladja az általános áremelkedést, és a burgonya – a szegények élelmiszerkosarának kulcsfontosságú eleme – kiskereskedelmi ára 167%-kal ugrott meg 2024 eleje óta.
A gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus a kutatások 20 éve alatt az egyik legmagasabb szintet érte el: az oroszok csak a 2009-es globális pénzügyi válság (40%) és a Covid–19 évek (45-50%) idején értékelték rosszabbnak a helyzetet.
A 2010-es évek elején, amikor az olaj hordónkénti ára meghaladta a 100 dollárt, és a Nyugattal való háború gondolata a marginalizáltak kiváltsága volt, az oroszok mindössze 19-24%-a panaszkodott az orosz gazdaság nehéz helyzetére – jegyezték meg az elemzők.
Az állami védelmi szerződésekre fordított több billió dolláros kiadásoknak köszönhetően az orosz gazdaság 2023-ban 4,1%-kal, 2024-ben pedig 4,3%-kal nőtt, a fizetések növekedési üteme pedig a Roszsztat adatai szerint 16 éves rekordot döntött.
Az oroszországi katonai fellendülés azonban 2025-ben véget ért, amikor a Központi Bank kénytelen volt hirtelen emelni a kamatlábakat az infláció megfékezése és a pénzkínálat növekedésének lassítása érdekében.
Az ukrán védelmi erőknek az Oroszország mélyén található olajfinomító létesítmények elleni csapásai jelentős hatással voltak az agresszor gazdaságára, a támadások következtében Oroszország elvesztette olajfinomító kapacitásának több mint 20%-át, üzemanyag-termelésének pedig akár 27%-át is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Úgy véljük, hogy az oroszok elvesztették olajfinomítási potenciáljuk több mint 20%-át, üzemanyaguk mintegy 22-27%-át. Ezért voltak sorok. Van ott egy probléma.” Mint megjegyezte, a csapások következtében több orosz olajfinomító is megrongálódott, ami arra kényszerítette a megszállókat, hogy az üzemanyag-mennyiségeket más vállalatok között osszák el.
„Amikor elkezdték a helyreállítást és látták az autósorokat, átcsoportosították a mennyiségeket más olajfinomítóknak. Ezért a feladatunk teljesen világos: folytatni a munkát más finomítók ellen, amelyek elkezdték növelni a mennyiséget” – hangsúlyozta.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna jelenleg saját gyártású nagy hatótávolságú fegyvereket, valamint kisebb mennyiségben brit Storm Shadow és francia SCALP rakétákat használ. Elmondása szerint az Oroszország mélyén lévő célpontok elleni találatok 90-95%-át ukrán rendszerek hajtják végre.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna folytatni fogja a nagy hatótávolságú fegyverek gyártását, finanszírozást keres, és minden nap azon fog dolgozni, hogy gyengítse az agresszor gazdasági bázisát. „Ez az ő pénzük a háborúra – az olajfinomításból. Ezért dolgozunk ezen” – fenyegetett Volodimir Zelenszkij.
2025 szeptemberében az oroszországi fogyasztói benzinárak 12,73%-kal voltak magasabbak, mint 2024 szeptemberében.
A havi adatok szerint a benzin ára augusztusról szeptemberre 2,58%-kal nőtt, míg augusztusban még 1,81%-os, júliusban 1,37%-os, júniusban 0,66%-os, májusban 0,29%-os, áprilisban 0,6%-os, januárban pedig 0,55–0,62%-os növekedést regisztráltak.
A részletek szerint az AI–92 típusú benzin ára 2,8%-kal, az AI–95 típusúé pedig 2,5%-kal emelkedett szeptemberben.
A gázolaj (dízel) ára 2025 szeptemberében 1,5%-kal nőtt az előző hónaphoz képest, míg augusztusban csupán 0,2%-kal drágult.
2024-ben az oroszországi fogyasztói benzinárak 11,13%-kal emelkedtek, ami meghaladta az éves általános infláció ütemét (9,52%).
Megnőtt az olajtermékek kibocsátása Oroszországban, a belső piacon egyensúly van – idézte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az MTI.
Összességében a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Ma a logisztikai kérdéseket a szokásos módon oldjuk meg. Vagyis nincsenek globális problémák – mondta Novak.
A kormányfő-helyettes közölte, hogy az orosz finomítók már növelték az üzemanyag-termelést.
„Az energiaügyi minisztérium a kőolajipari vállalatokkal együttműködve dolgozik a termelés és a logisztika területén. Mint tudják, megtiltottuk az exportot. Mindezek a tényezők telítik a belföldi piacot” – hangsúlyozta Novak.
Kijelentette, hogy nem látja szükségét a dízelüzemanyag-export kvótázásának.
Nincs kielégítetlen kereslet. Felkészülünk a télre. Még nem jött el. Ahol már beköszöntött, ott biztosított az északról való beszállítás – tette hozzá.
Az orosz üzemanyag-piacon sajtójelentések szerint zavarok jelentkeztek, aminek fő oka, hogy ukrán dróntámadások több finomítóban károkat okoztak. Szevasztopol és a Krím töltőállomásain a magánfogyasztók számára mennyiségi korlátozásokat vezettek be.
Az amerikai szankciók ellenére Oroszország gyorsan helyreállította kriptovaluta-fizetési rendszerét, amelyet korábban az Egyesült Államok célba vett. A Financial Times elemzése szerint a rendszer szervezői – köztük Ilan Șor, a Moldovát korábban megkárosító bankár – megtanulták, hogyan reagáljanak gyorsan a szankciós intézkedésekre, és szinte azonnal újraindítják a határokon átnyúló tranzakciókat.
Augusztus közepén az A7A5 tokenek több mint 80%-át megsemmisítették, miután az amerikai hatóságok feketelistára tették a kirgizisztáni Grinex kriptotőzsdét, ahol ezek forogtak. A tőzsde a Moszkvában bezárt Garantex helyére jött létre. A szankciók után az adminisztrátorok több mint 33 milliárd tokent töröltek, de rövid időn belül új pénztárcában újrateremtették őket. Azóta mintegy 6,1 milliárd dollárnyi tranzakciót hajtottak végre ezen keresztül.
A A7A5 kriptovaluta alkotói az eszközt az első rubelhez kötött stabilcoinként (stablecoin) emlegetik. A projekt tulajdonosi szerkezete: Ilan Șor 51%-os részesedéssel, valamint az amerikai szankciók alatt álló Promszvjazbank 49%-kal rendelkezik. A múlt héten az A7A5 hivatalosan is digitális pénzügyi eszközzé vált Oroszországban.
Szakértők szerint az A7A5 rendszer az orosz határon átnyúló fizetések jelentős részét biztosítja, és aktívan használják külföldi politikai kampányok finanszírozására, különösen Moldovában.
A nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem mértékének hirtelen visszaesésével. A nagy precíziós berendezések Kínából Oroszországba történő importja az utóbbi időben szinte lehetetlenné vált, jelentette be Ildar Nurijev, a Tatpromstan vállalat tulajdonosa a TEMP fémmegmunkálási és additív technológiák fórumán, jelentette a MasTech.
„A Kínai Népköztársaság korlátozta a csúcstechnológiás berendezések szállítását, bár erről szinte nem is beszélnek. Ha korábban 3-4 mikronos pontosságú gépeket lehetett beszerezni, most már nem. Ehhez speciális exportengedély szükséges” – mondta Nurijev.
Megjegyezte, hogy még a már megvásárolt szerszámgépek Kínából történő exportját is „kellemetlen incidensek” kísérik. Cége kínai technológiákon alapuló szerszámgép-komplexumok lokalizációjával foglalkozik, és az üzletember az új korlátozásokat annak jelének tekinti, hogy Peking nem hajlandó fejleszteni a partnerségeket az orosz vállalatokkal.
A Szuszpilne megjegyezte, a nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem hirtelen visszaesésével. A kínai vámhivatal adatai szerint 2025 augusztusában Kína Oroszországba irányuló exportja 16,4%-kal csökkent az előző évhez képest, ami kétszerese a júliusi adatnak (-8,6%).
Összességében 2025 első nyolc hónapjában az országok közötti kereskedelem közel 9%-kal, 1,03 billió jüanra (körülbelül 145 milliárd dollárra) csökkent. Az orosz export Kínába 8,8%-kal, az import pedig Kínából 8,2%-kal csökkent.
A Gajdar Intézet adatai szerint Kína szinte minden típusú orosz nyersanyag vásárlását csökkentette:
Az Oroszországi Föderáció csökkentette az egészségügyi, a légi, az energetikai ágazatok és az ideiglenesen megszállt területek finanszírozását.
Az Oroszországi Föderáció kormánya 2026-ban jelentős csökkentéseket tervez az állami programok finanszírozásában, az 51 programból 18 költségvetését csökkentett, ami több mint 207 milliárd rubelt megtakarítást jelent. Az olyan területeken megvalósuló programok, mint az egészségügy, a repülőgépgyártás, az energia és az ideiglenesen megszállt területek finanszírozása, a legnagyobb változásokon mennek keresztül, számolt be a Külügyi Hírszerző Szolgálat Telegram csatornáján október 2-án, csütörtökön.
A legnagyobb csökkentéseket a Kémiai és Biológiai Biztonsági program esetében hajtják végre, amelynek költségvetése 36,4%-kal, 3,5 milliárd rubelre csökken. Abszolút értékben a legnagyobb csökkentést a Vidéki Területek Integrált Fejlesztése projektnél hajtják végre, amely 34,3 milliárd rubelt veszít, ami a korábbi finanszírozás mintegy 30%-a. Az Egészségügyi Fejlesztési program 31,7 milliárd rubellel kevesebbet kap.
Jelentős csökkentések történtek a légiközlekedési ipar (-14,4 milliárd), az energiaipar (-17,9 milliárd), valamint a hajógyártás, a halászat, a foglalkoztatás és a nemzetpolitika kiadásaiban is.
Az általános megszorítások ellenére az állami szervekre és a propagandára fordított kiadások jelentősen nőnek. Például az Oroszország a világban program, amely külföldön a „hagyományos értékeket” népszerűsíti, közel 12 milliárd rubelt kap – kétszer annyit, mint tavaly. A Haza Védelmezői Állami Alap, amelyet Vlagyimir Putyin unokahúga, Anna Civiljova vezet, 35 milliárd rubelt kap, ami 2,5-szerese a tavalyi kiadásoknak. Ezenkívül az állami tévécsatornák finanszírozása 2026-ban 106,4 milliárd rubelt tesz ki.
Andrij Hnatov vezérkari főnök az Ukrinformnak adott, október 1-jén megjelent interjújában elmondta: Oroszország mintegy 20 ezer észak-koreai munkást vihetett be katonai célokra szánt termékek előállítására. Hozzátette ugyanakkor, hogy az információk még további megerősítést igényelnek – számolt be az Index.
Az altábornagy szerint Oroszország észak-koreai munkaerőt használ drónok gyártásához, amelyeket az oroszországi Tatárföldi Köztársaságban gyártanak.
Észak-Korea kulcsfontosságú szövetségesévé vált Oroszországnak a háborúban, tüzérséget, rakétákat és több ezer katonát biztosítva.
Phenjan kezdetben körülbelül 11-12 ezer katonát küldött Oroszországba 2024 végén, hogy segítsen elhárítani egy ukrán behatolást a kurszki területre. Az észak-koreai kontingens állítólag 2000 katonát vesztett a harcokban.
