Április 24-én, hétfőn Románia megkezdi az ukrán mezőgazdasági termékeket tranzit üzemmódban szállító járművek lezárását – jelenti az Ukrtranszbezpeka sajtószolgálata.
„A romániai vámhatóságok plombákat helyeznek el az ukrán mezőgazdasági tranzitárut szállító tehergépjárműveken” – áll a bejegyzésben.
A vonatkozó döntést Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai miniszter és román kollégája, Petro Dea miniszter találkozóján jelentették be.
Megjegyzendő, hogy a Románián áthaladó fuvarozók számára fontos, hogy a teherautót felkészítsék a lezárásra, és csak az erre vonatkozó feltételek teljesítése után érkezzenek meg a határra.
A román kormány a vámmentesen beáramló ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe jutott hazai termelőknek nyújtott európai uniós kártérítés kiegészítéséről döntött csütörtöki ülésén, de nem függesztette fel az ukrán mezőgazdasági termékek importját.
A bukaresti kormány húszmillió eurót fordít az ukrajnai gabona miatt kárt szenvedett termelők támogatására, ebből tízmillió eurót az Európai Bizottság (EB) biztosít, tízmillió eurót pedig a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből különítenek el – jelentette be Nicolae Ciuca miniszterelnök. Hozzátette: meg kell találni a megfelelő megoldásokat a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari feldolgozók problémáinak megoldására, de az Ukrajnának nyújtott támogatást is fenn kell tartani.
A miniszterelnök azt is közölte: megerősítést kapott az EB elnökétől, hogy egy második támogatási csomag keretében Brüsszel további 100 millió euróval segíti az ukrán importtól szenvedő tagországok termelőit. A román kormányfő felidézte, hogy Ursula von der Leyen EB-elnök az egyoldalú intézkedések kerülését kérte az érintett uniós tagállamoktól, és közös európai fellépést szorgalmazott.
A Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök vezette bukaresti koalíciós kormány mindeddig nem korlátozta a Romániába irányuló ukrán gabonaexportot, annak ellenére, hogy a liberálisok mindkét koalíciós partnere – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is – az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának ideiglenes felfüggesztését, illetve vámkötelessé tételét szorgalmazta. Ciuca már szerdán bejelentette: kormánya az európai uniós szabályozást tiszteletben tartva keres megoldást a román gazdák érdekeinek érvényesítésére az ukrajnai gabona ügyében.
Petre Daea szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter szerint a lengyel, szlovák és magyar importtilalom nyomán Románia maradt az ukrán gabona egyedüli kapuja az uniós piac felé, ezért a hazai agrárszektorra most a korábbinál is nagyobb nyomás nehezedik. A szaktárca vezetője szerint egyelőre annyi változás lesz, hogy az élelmiszerbiztonsági szakhatóság felügyelői szigorúbban ellenőrzik a határon az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek minőségét, illetve a más piacokra irányuló tranzitot vámzárral látják el, és megfigyelés alatt tartják, amíg elhagyja az országot.
A koalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint a csütörtöki kormányülésen megszavazott támogatást azok a gazdák igényelhetik, akiknek 2023. február 1-jén volt raktáron saját termésből származó búzájuk, amit 2022-ben arattak le. A gazdák a mezőgazdasági ügynökség (APIA) megyei kirendeltségeinél nyújthatják be az igénylést a határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül. A gazdáknak járó támogatás mértékét az APIA számolja ki a learatott és raktározott búza mennyiségének függvényében. A támogatást – az RMDSZ szerint – szeptember 30-ig kapják meg.
A Romániába irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését kezdeményezte kedden közzétett állásfoglalásában a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD).
A legnagyobb román koalíciós párt szerint Romániának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát és biztosítania kell a gabonatranzitot más európai uniós országok, illetve a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak felé, de a lengyel példára hivatkozva azt kérte a bukaresti külügyminisztériumtól: kezdjen tárgyalásokat a kijevi diplomáciával arról, hogy az ukrán gabona ne jusson a román piacra.
A PSD ugyanakkor azt javasolja: Románia kezdeményezze az Állandó Képviselők Tanácsában – az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteinek testületében -, hogy differenciált módon alkalmazzák az ukrán termékek számára nyújtott vámmentességet az Európai Unió különböző államaiban. A román szociáldemokraták szerint azoknak az országoknak, amelyek saját termelésből tudják fedezni szükségleteiket, csak az ukrán gabona tranzitját kellene lehetővé tenniük olyan országok felé, amelyek erre nem képesek.
A PSD azt követően kezdeményezte az ukrán gabonaexport felfüggesztését, hogy Romániában pénteken országszerte tüntetést rendeztek, és munkagépekkel akadályozták a forgalmat a gazdaszervezetek, az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve.
A tüntetést szervező Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség szerint az ukrán árura vonatkozó importvámok tavalyi teljes eltörlése a szomszédos országokba exportálta a háború hatásait: a dömpinghatás révén önköltség alatti értékesítésre ösztönözte az ukrán gazdákat, miközben az áruforgalom növelését erőltette, súlyos károkat okozva a romániai termelőknek.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Kiadásai lefaragására készül a román kormány, miután nem a számításainak megfelelően alakulnak a költségvetési bevételek. Az országos adóhatóság (ANAF) által a napokban közzétett jelentés szerint az év első három hónapjában közel 83,535 milliárd lej (1 lej 8,95 hrivnya) adót hajtottak be, 7 százalékkal többet, mint 2022 első negyedévében, de 2,981 milliárd lejjel kevesebbet a tervezettnél. Januártól márciusig általános forgalmi adóból 22,63 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,3 százalékkal magasabb összeg, mint a múlt év azonos időszakában. Az áfavisszatérítések összege az első negyedévben 5,314 milliárd lej volt, 17,3 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben.
Adrian Caciu pénzügyminiszter be is jelentette, hogy a vártnál alacsonyabb költségvetési bevételek következtében mintegy 20 milliárd lejjel tervezik lefaragni az idei évre tervezett állami kiadásokat. Erről a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői döntöttek, miután elemezték a költségvetés első negyedévi végrehajtását. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hangsúlyozta, hogy a fontos kiadásokat ez nem fogja érinteni. Megjegyezte: nem állítja, hogy pazarol a román állam, szerinte azonban akadnak olyan területek, ahol „a költségvetési konszolidációnak a költségvetési kiadásokat is érintenie kell”. Caciu úgy véli, a költséglefaragásokra szükség van a kormány által az év elején vállalt gazdasági célok eléréséhez.
Már az év elején elszállt a hiány
A kialakult helyzetet kommentálva a legnagyobb román pénzügyi-gazdasági lap, a Ziarul Financiar megállapítja, először fordul elő az elmúlt két évtizedben, hogy a bukaresti kormány már az év első három hónapjának elteltével szembesül a tervezetthez képest kevesebb bevétellel, és gyors költségvetés-kiigazításra kényszerül. A Nicolae Ciuca vezette kabinet 540 milliárd lejes bevételt irányzott elő 2023-ra, márpedig ha az államkasszába ugyanebben a ritmusban folynának be a pénzek, mint januártól márciusig, akkor az év végére 34 milliárd lejes hiány keletkezne.
Az adóhatóság adatai szerint csak az építőipar területén 10 százalékkal csökkentek az adó- és illetékbevételek az ágazatban tapasztalható visszaesés következtében.
Egyébként az idei költségvetés kapcsán korábban megfogalmazott szakértői álláspontjában a bukaresti pénzügyi tanács felhívta a figyelmet, hogy túlzók a bevételi kalkulusok, a kiadási oldalon pedig éppenséggel alulbecsülte a tételeket a kormány.
Nicolae Ciuca miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy szükség van az állami kiadások tervezett lefaragására, de ez nem fogja érinteni a közalkalmazottak bérét. A liberális kormányfő kifejtette: az első évnegyedi költségvetési deficitből kiindulva arra kérte a minisztereket és a hitelutalványozó intézmények vezetőit, hogy gondolkodjanak a kiadások csökkentésén, és gazdálkodjanak okosabban a forrásaikkal.
„Nincs szó bércsökkentésről vagy a beruházások csökkentéséről. Egy elemzésről beszélünk, amelyet a pénzügyminisztérium fog a többi minisztériummal összehangolva elvégezni” – hangoztatta a miniszterelnök.
A bukaresti koalíciós megállapodás értelmében hamarosan Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták (PSD) elnöke veszi át a miniszterelnöki teendőket, márpedig szerinte is változtatni kell a közpénzek elköltésén. A képviselőház elnöke közölte, fel kell vállalni a közpénzek elköltésének megreformálását, digitalizálni kell az adóhatóság tevékenységét, ezzel együtt értésre adta, hogy a kormány a bérpótlékok megnyirbálására készül.
Közben a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány valójában nagyobb lehet a statisztikákban szereplő összegnél, mert a kormány a bevételeket túl-, a kiadásokat pedig alulbecsülte. Eugen Radulescu, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős részlegének igazgatója egy szakmai konferencián emlékeztetett, már a világjárvány előtt nagy volt a költségvetési deficit, és csak a pandémia miatt nem indult Románia ellen kötelezettségszegési eljárás, ám szerinte a helyzet továbbra is kritikus.
A bukaresti pénzügyi tárca adatai szerint 2022-ben 5,68 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, idén a kormány 4,4 százalékos deficittel számol.
Úgy tűnik, hogy Romániában is anyagi akadályokba ütközik az Ukrajna-szimpátia kiteljesedése. A gazdák ugyanis kétszázmillió eurós kár pótlását igénylik a háború sújtotta szomszédból érkező mezőgazdasági termékek dömpingje nyomán, miközben legfeljebb az összeg töredékére kaptak ígéretet – írja a Magyar Nemzet.
„Megértjük Ukrajna nehéz helyzetét, igyekszünk szolidárisak lenni, de anélkül, hogy tönkretennénk a hazai termelőket, a piacot és a fogyasztókat” – olvasható abban az átiratban, amelyet a négy romániai mezőgazdasági ágazati érdekvédelmi szervezet képviselői még tavaly intéztek a kormányhoz. Szerintük az Ukrajna és az Európai Unió közötti, elsősorban a búza-, a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztők, valamint a hús- és a tojástermelők érdekeit sértő szabadkereskedelmi megállapodás nyomán hozzávetőleg kétszázmillió eurós kár érte a romániai gazdákat az országba áramló ukrajnai mezőgazdasági termékek miatt.
A szabadkereskedelmi szerződés következtében hatalmas mennyiségű olcsó mezőgazdasági termék, elsősorban gabona érkezett vámmentesen Romániába a háború sújtotta országból.
Az ukrán gabona tonnánként akár ötven dollárral olcsóbb volt, mint a hazai, ez aláásta utóbbi versenyképességét az exportpiacon, állítják a romániai termelők. Ugyanakkor Románia tavaly egymillió tonnával kevesebb búzát exportált, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy Ukrajnából hétszázezer tonna búza és harmincezer tonna liszt érkezett. Kukoricából nagyjából egymillió tonnát importált Románia, a piaci árnál tonnánként 60-75 euróval olcsóbban. Ukrán repcéből négyszázezer tonnát vásárolt a keleti szomszéd, szintén dömpingáron, tonnánként hetven-kilencven euróval a piaci ár alatt. Az ukrán napraforgó tonnánként hatvan-száz euróval volt olcsóbb, ebből négyszázezer tonna érkezett 2022-ben, míg napraforgóolajból ötvenezer tonna.
A Romániát elárasztó termékek ugyanakkor lefoglalták a hazai szállítási és tárolási kapacitás jelentős hányadát, emiatt is megnőttek a romániai gazdák költségei.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Románia kormánya 2026-ig szeretné bevezetni az eurót, sokkal korábban, mint azt a jelenlegi, 2029-es euróövezeti csatlakozási terv engedné – jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy ehhez teljes mértékben meg kell felelniük a nemzeti helyreállítási tervnek (National Recovery and Resilience Plan – NRRP).
Románia legkorábban 2029-ben csatlakozhat az euróövezethez, Câciu azonban azt szeretné, ha a határidő 2026 lenne.
Azt akarom, hogy 2026 legyen a csatlakozás határideje – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Ehhez mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk, hogy keresztülvigyük az NRRP reformjait, és az NRRP 100 százalékban teljesüljön – tette hozzá.
Nem eszik olyan forrón…
Azonban hiába szeretné Románia felgyorsítani az eseményeket, az eddigi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy elbizakodottságuk megalapozott lenne.
Tudniillik 2022 végén az Európai Bizottság kijelentette, hogy Románia nem felel meg az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek.
Az euróövezethez való csatlakozás és az euró bevezetése 2007 óta terítéken van.
Hiába azonban az akarat és elszántság, a Román Nemzeti Bank 2021-ben bejelentette, hogy a csatlakozás legkorábban 2029-ben fog megtörténni.
A Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, Adrian Vasilescu néhány napja azt mondta, hogy jelenleg az euróövezethez való csatlakozás sürgetése túl nagy gazdasági erőfeszítést jelentene – idézi az euractiv.com.
Románia kormánya a moldovai hatóságokkal együttműködve pontonhidat épít a Prut határmenti folyón, hogy javítsa az Ukrajnából érkező áruk, elsősorban a gabona szállítását – közölte Irinel Skriostianu, a román közlekedési minisztérium államtitkára, számolt be a Gospodarka Morska.
Az új pontonátkelőt azon a helyen építik, ahol 1944-ig a Bumbata falu (Románia) és Leova városa (Moldova) közötti híd állt, amelyet a szovjet Vörös Hadsereg csapatai semmisítettek meg.
Skriostianu pontosított, hogy a pontonhidat személygépkocsik és teherautók közlekedésére is használják.
„Az elmúlt hónapokban Románia és Moldova kormánya számos logisztikai projektről számolt be az Ukrajnából érkező áruk, többek között a gabona szállításának javítására. Az ukrajnai orosz invázió miatt a román konstancai kikötő fontos az Ukrajnából származó gabona szállításához a Fekete-tengeren” – összegezte a kiadvány.
2022-ben az orosz agresszió miatt Románia lett az ukrán gabona legnagyobb importőre, bár 2021-ben még a 20 legnagyobb importőr között sem volt. Részesedése 13,6% a termékcsoport Ukrajna külföldre való szállításainak összértékében. Az év során ez az ország 690-szeresére növelte az Ukrajnából származó import mennyiségét 2021-hez képest – 1,8 millió dollárról 1,24 milliárd dollárra.
A romániai Országos Adóhatóság (ANAF) az adózási fegyelem javítása érdekében kidolgozott egy határozattervezetet, amelynek célja azoknak az embereknek az azonosítása, akik nagy vagyonnal büszkélkednek. A listára való feljutási küszöböt 25 millió euróban határoznák meg – írja a Krónika Online.
Szól az adóhatóság annak, aki felkerült a listájára
A cikk nem román állampolgárokról, hanem Romániában élőkről ír. Olyanokról lenne szó, akiknek az ingatlanjainak, ingóságainak és pénzügyi eszközeinek az értéke meghaladja a 25 millió eurót. Az értékbecslést az ANAF szakértői végzik. Az adóhatóság értesíti azokat, akik felkerülnek erre a listára, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy az adóhatóság saját adatbázisát gazdagítja, vagy nyilvánosságra hozzák, mint a cégek fehér-, illetve feketelistáját.
A listára felkerültek legalább hat évig maradnak az adóhatóság célkeresztjében. A névsort háromévente frissítik.
Az ANAF célja, hogy javítsa az önkéntes adózási kedvet, azonosítsa azokat, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy nem adóznak a vagyonuk után.
Innovatívvá és hatékonnyá tennék az adó- és vámügyeket
A lista összeállítása része az adóhatóság 2021–2024-es stratégiájának, amellyel innovatívvá és hatékonnyá akarják tenni az adó- és vámügyeket, valamint javítani akarják az önkéntes adózást. Az ANAF szem előtt tartotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait is: egy romániai látogatás során a washingtoni székhelyű pénzintézet delegációja egyebek mellett azt javasolta, hogy összpontosítsanak a nagy vagyonnal büszkélkedő magánemberekre. A most nyilvánosságra hozott határozattervezetet a hatálybalépéshez el kell fogadnia Lucian Heiuș ANAF-elnöknek.
Jól állnak a román gazdagok térségi összevetésben
Ha nem is a magyar adóhatóság gyűjtése és módszertana alapján, de ismert Magyarország leggazdagabbjainak a neve is, hiszen ilyen tárgyú összeállítások folyamatosan és világszerte készülnek. Tavaly a leggazdagabb román a Dragos és Adrian Paval testvérpár volt, akik az építőanyagokat, barkács- és lakberendezési cikkeket árusító Dedeman üzletlánc tulajdonosai voltak. A vagyonuk 13 milliárd lejre, azaz 1000 milliárd forintra rúg.
A második helyre Ion Tiriac pénzügyi szakember, korábbi profi tenisz- és jégkorongjátékos futott be 8,5 milliárd lejjel, átszámítva 691,4 milliárd forinttal. A harmadik pedig az a Daniel Dines, aki a UiPath robotizált folyamatautomatizálási platform tőzsdei bevezetésével 8 milliárd lejt, azaz 605,1 milliárd forintot zsebelt be. Fél éve az első helyen állt országos összesítésben. A magyar Csányi Sándorénál nagyobb vagyon felett rendelkezhet Ion Stoica és Matei Zaharia is: a Databricks két alapítója 7,5 milliárd lejt, azaz 609,5 milliárd forintot forgat. A Forbes nemzetközi listáján hat román van, közülük öten megelőzik a legvagyonosabb magyart.
Szomszédunknál az év elejétől a borravaló mértéke legfeljebb 15 százalék lehet, és fel kell tüntetni az éttermi, kávézói nyugtán, hogy a vendég adott-e borravalót, és ha igen, mennyit.
Életbe lépett a borravaló-rendelet Romániában, vagy ahogy helyben nevezik: a baksis-törvény.
Az új szabályozás lényege, hogy a vendéglátó egységek látogatói által ott hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán – írja a turizmus.com.
A turisztikai szakportál szerint további szabályok a borravalóval kapcsolatban:
adókötelessé válik;
most már hivatalosan is lehet bankkártyával fizetni;
és értéke nem haladhatja meg a fogyasztásért fizetett összeg 15 százalékát.
A romániai vendéglátó egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésének megfelelően: fix összegként vagy a fogyasztás összegéhez mérten, százalékban.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme béren kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, amelyre 10 százalékos személyi jövedelemadót vetnek ki.
A lap arról is ír, hogy Romániában a vendégek fele kártyával fizet, és az összeget eddig nem volt módjuk megtoldani borravalóval, ám ez az akadály most elhárult, és az alkalmazottak nagyobb juttatást kapnak a bérükre.
A romániai ágazati érdek-képviseleti szervek úgy vélik, még akad csiszolni való a borravaló-törvényen, ezért további szakmai egyeztetéseket kezdeményeznek Bukaresttel.
Több mint százhektárnyi erdőt vágnak ki Romániában a Gorj megyei Timiseni térségében, hogy a helyén lignitbányát nyisson az Olténiai Energetikai Komplexum.
A román kormány szerdai ülésén elfogadott határozatában hagyta jóvá, hogy a bányaprojekt által érintett 106,3 hektáros erdőt kompenzáció (csereerdősítés) nélkül kivonják az országos erdőállományból. Ezen a – Rovinari-i hőerőműtől hatkilométeres távolságban található területen – külszíni lignitbányát létesítenek, amelyből becslések szerint évente nyolcmillió tonna tüzelőanyag nyerhető ki.
Virgil Popescu román energiaügyi miniszter az Olténiai Energetikai Komplexum 50 éves évfordulóján, októberben jelentette be: Romániában nem zárják már be a még működő szénbányákat, hanem fejleszteni akarják a széntüzelésű hőerőműveket. Bukarest az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítése érdekében vállalta, hogy felszámolja szénbányáit, a válság miatt azonban nem engedheti meg magának, hogy lemondjon erről az energiaforrásról.
Románia villamosenergia-termelésének csaknem húsz százalékát a Zsil-völgyi széntüzelésű hőerőművek biztosítják. A legnagyobb hőerőműveket a külszíni fejtésű lignitbányák látják el fűtőanyaggal. A miniszter szerint semmit sem zárnak már be végleg, hanem fejleszteni fognak, és amikor megtörténik az átállás a megújuló energiaforrásokra, akkor konzerválják a megmaradt szénbányákat, mert tartalékmegoldást jelentenek az ország energiaellátásában.
