Visszaütött a támogatási rendszer, az önköltségi áron sem tudják értékesíteni a paradicsomot a gazdák, ezért a szeméttelepen végzi a termény.
Több ezer kiló, fogyasztásra teljesen alkalmas paradicsom végzi naponta a Bukarest környéki szemétkukákban, miután annyi a termény a piacokon, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők – derül ki a Digi24.ro riportjából. A helyi gazdák szerint ennek oka az, hogy a kormány megemelte a célzott támogatási összegeket, ezért sokan fogtak bele a paradicsomtermesztésbe, elárasztva a piacot.
A román mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata programban az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós de minimális támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.
A gazdák szerint gondot okoz az is, hogy Romániában a szezonális termékek számára nincs központosított értékesítési lehetőség, a nagybani felvásárlók, közvetítők az országot járva keresik meg a nekik megfelelő árut. De mivel jelenleg paradicsomból rengeteg érett be egyszerre, az árak padlót fogtak. A riportban egy gazda elárulta, hogy idén már két tonna paradicsomot dobott a szemétbe, és további három tonnának is ez lesz előreláthatóan a sorsa.
A felvásárlók 1 lejt (8 hrivnya) hajlandók fizetni a paradicsom kilójáért, miközben ahhoz, hogy némi profit is keletkezzen rajta, legalább négy lejt kellene kapnia – mondta a Digi24 riporterének egy román gazda.
Érdekesség, hogy amíg a paradicsom a termelőktől a piacokra vagy a boltokba jut, igencsak megugrik az ára: a Lidl román honlapján 15 lejért (120 hrivnya) hirdeti akciósan a romániai paradicsomot, a koktélparadicsomot pedig 5 lejért (40 hrivnya) kínálja kilónként.
Hasonló jelenetek a korábbi években is előfordultak Románia-szerte, és nemcsak a paradicsommal, hanem az uborkával vagy a padlizsánnal is. A gazdák szerint az lenne a megoldás, ha a támogatási rendszer nem korlátozódna bizonyos zöldségekre, és létrejönnének olyan nagybani piacok, ahol a gazdák maguk értékesíthetnék a terményeiket.
Van megoldás, de mégsem működik
A Krónika beszámolója szerint megoldást jelentene az is, ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket, ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához. Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket, és nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában – írja a Krónika Online.
Csaknem 400 millió eurós beruházásból Romániában, Brassó megyében épül meg Európa legnagyobb lőporgyára – erősítette meg Nicolae Ciuca szenátusi elnök, volt kormányfő szerdán Bukarestben, a Black Sea Defense and Aerospace (BSDA-2024) elnevezésű nemzetközi hadifelszerelés-kiállítás megnyitóján.
A politikai pályára lépett korábbi vezérkari főnök azt is közölte, hogy Románia az épületet húzza fel, míg az Európai Unió a lőpor gyártásához szükséges műszaki berendezéseket finanszírozza. Márciusban Marcel Ciolacu miniszterelnök jelentette be, hogy Romániának lesz egy korszerű lőporgyára, amelyben az Európai Unió is partner lesz.
Áprilisban Stefan-Radu Oprea gazdasági vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter azt is közölte, hogy a román Romarm védelmi ipari tröszt várhatóan a német Rheinmetallal fog együttműködni a projekt megvalósítsa érdekében, jelenleg a szerződés előkészítésénél tartanak.
A BSDA-2024 bukaresti megnyitóján szintén jelen lévő kormányfő köszöntőjében úgy értékelte: eurómilliárdok áramolhatnak a következő időszakban a román gazdaságba a védelmi ipari megrendeléseknek köszönhetően.
„Ezen az eseményen is több kereskedelmi megállapodás születik majd fontos nemzetközi partnerekkel. A kudzsiri üzem fegyvereket fog gyártani egy német vállalattal együttműködésben, a Romarm állami vállalatcsoport partnerségre lép az amerikai General Dynamics konszernnel a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lőszerek gyártásának korszerűsítésére és kapacitásbővítésére, a sokak által már temetett Romaero pedig megállapodást ír alá egyik régi magyarországi partnerével, és ismét a repülőgép-karbantartási szektor fontos szereplőjévé válik” – idézte Marcel Ciolacut az Agerpres hírügynökség.
A miniszterelnök hozzátette: valamennyi európai ország kiemelt ágazatként tekint védelmi iparára, és a román kormány számára is prioritás az iparág újjáélesztése.
„Románia nem követheti el többé azt a hibát, hogy fegyvergyárai egy részét bezárja, a többit pedig csődközeli állapotba juttatja” – szögezte le.
A Romaero repülőgépgyár kiállítási területén rendezett BSDA-2024 expón 31 ország 400 védelmi- és repülőgépipari cége képviselteti magát. A kiállítás „médiasztárja” az amerikai légierő egy ötödik generációs F-35-ös harci repülőgépe, amely hétfőn szállt le Bukarestben, és péntekig a közönség is megtekintheti.
A román munkaügyi tárca tájékoztatása szerint első alkalommal történik meg Romániában, hogy a női munkavállalók többet keresnek a férfiaknál.
A női munkavállalók átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában – írja az Agerpres román hírügynökség a bukaresti munkaügyi minisztérium közleménye alapján.
Februárban Romániában a női munkavállalók bruttó átlagbére 6026 lej volt. A férfi munkavállalók átlagban bruttó 5804 lejt kerestek.
Az elmúlt években a női munkavállalók száma is jelentős mértékben nőtt. Februárban 3,315 millió nőkkel kötött munkaszerződést tartottak nyilván Romániában. Tíz évvel korábban, 2014 márciusában 2,823 millió volt a nők munkaszerződéseinek a száma.
A munkaügyi minisztérium adatai szerint a vezető beosztásban dolgozó nők száma 30 százalékot meghaladó arányban nőtt az elmúlt évtizedben. Jelenleg 243 013 nő dolgozik vezető munkakörben Romániában, míg 10 évvel korábban 178 027 volt a számuk.
Minden várakozást alulmúlt a januári román inflációs adat, ez pedig keleti szomszédunk szebb napokat is megélt kötvénypiaca számára is rossz hír. A pénzromlás az év első hónapjában közel kétszerese volt a magyarnak.
Jelentős mértékben az elemzői várakozások sávját jelentő 7,1-7,3 százalék felett, a magyarországi szint közel kétszeresét jelentő 7,41 százalékon állt meg a januári román infláció, ami keleti szomszédunknál a decemberi számokhoz képest a pénzromlás tekintetében 80 bázispontos emelkedést jelent. A román jegybank az inflációs jelentést megelőzően a kamatok szinten tartása mellett döntött, így az alapkamat továbbra is 7 százalékon áll.
A jegybank az inflációs adat megjelenését megelőzően kiemelte: az infláció tavaly évvégén a vártnál nagyobb mértékben enyhült Romániában, így számításaik szerint a jelenlegi monetáris politikájukkal 2025 végére elérhetik a pénzromlási célsáv felső szélét jelentő 3,5 százalékot. Az ING elemzői szerint ezek a számítások optimisták: az elemzőcég előrejelzése az idei év végére 4,7 százalékos, 2025 végére pedig 4 százalékos pénzromlási mutatót valószínűsítenek.
A jegybank közleménye szerint ugyanakkor az infláció elleni harcban továbbra is kockázatot jelent a közszféra tervezett fizetésemelésein és a nyugdíjemeléseken keresztül túlzottan bőkezűnek ígérkező fiskális oldal ténykedése.
Az ING elemzői szerint a monetáris lazítás májusban indulhat majd meg, év végére pedig az 5,5 százalékos szintig süllyedhet majd az alapkamat mértéke, ugyanakkor elképzelhető egy áprilisi kezdés is, ez esetben azonban 6 százalékon állhatnak majd meg a jegybankárok.
Az ING szakértői elemzésükben kiemelik: a román pénzügyminisztérium az idei évre előirányzott kötvénykibocsátásának 13 százalékát immáron elvégezte, ami nagyjából egyvonalban van a közép-kelet-európai átlaggal – a januári licitfedezet arány a piacra dobott kötvények esetében azonban már egyenesen a legrosszabb volt a teljes régiót tekintve.
A román papírok látványos alulteljesítése mögött az elemzők szerint minden bizonnyal az állhat, hogy a továbbra is magas infláció miatt a kötvényeken reálhozam – a hazai állampapírpiaccal éles ellentétben – nem érhető el, így a lakosság más befektetési formákat részesít inkább előnyben. Hiszen míg a román kötvénypiacon 6-6,5 százalék felett kamatozó papírt nem találni 7,4 százalékos inflációs környezetben, addig itthon a jelenleg elérhető állampapírok szinte mindegyike magasabb hozamot garantál már, mint a januári 3,8 százalékos pénzromlási adat – olvasható a Világgazdaságban.
A román gazdák azt követelik a hatóságoktól, hogy keressenek olyan uniós szintű megoldásokat, amelyek megvédik őket az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának az európai piacra gyakorolt hatásától.
Mint a Digi24 beszámol róla, a több gazdálkodó szervezetet tömörítő Szövetség a Mezőgazdaságért küldte a levelet.
A levelet Klaus Iohannis államfőnek, Marcel Čolak miniszterelnöknek és Florin Barb illetékes miniszternek címezték az EU-tagországok mezőgazdasági és halászati minisztereinek soron következő találkozója kapcsán.
A gazdálkodók olyan uniós szintű megoldást szeretnének, amely biztosítja az „európai gazdálkodók túlélését”.
A terv további finanszírozást irányoz elő a román kikötőkben működő cégek számára, amelyek kapacitásbővítést igényelnek az Ukrajnából származó áruk feldolgozására vagy tárolására.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Románia által javasolt, összesen 126 millió eurós állami támogatási programot a kikötők fejlesztésére az Ukrajnából érkező áruforgalom növekedése mellett. Ez áll az EB sajtóközleményében.
A 126 millió eurós költségvetésű program 2024. december 31-ig tart. A támogatást 10 millió euróig terjedő támogatás formájában biztosítják Románia tengeri és dunai kikötőiben működő logisztikai cégeknek.
Megduplázza az ukrán gabonaexport folyosóját Románia, miután az eddigi kétmillió tonnás értéket négymillióra emelte – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Románia jóváhagyta Ukrajna feltételeit, amely – mint fogalmaztak – „felismerte, hogy az ukrán gabona nem jelent veszélyt Európára”.
Románia egyrészt engedélyhez köti, másrészt csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a gabona és más mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából és Moldovából – jelentette be Florin Barbu agrárminiszter szerdán közösségi oldalán.
A tárcavezető szerint a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet készül erről elfogadni, amelynek tervezetét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium (MADR) honlapján bocsátották közvitára. „Amint ígértük, megvédjük a román termést és a román gazdák munkáját” – tette hozzá a miniszter.
A tervezet szerint a korlátozás az Ukrajnából vagy Moldovából származó búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érinti, és ezek behozatalára olyan, Romániában bejegyzett vállalkozások igényelhetnek importengedélyt a MADR-től, amelyek étolajgyártással, malomipari termékek előállításával, állattenyésztéssel, vagy takarmánykészítéssel foglalkoznak.
A sürgősségi kormányrendelet indoklása szerint az orosz fekete-tengeri blokád miatt kerülő útvonalakra kényszerült ukrán gabona- és olajnövény-kivitel 65 százaléka Románián haladt keresztül, és az utóbbi másfél évben (2022. márciusa óta) elérte a 29 millió tonnát.
Bár az EU „szolidaritási folyosóin” érkező mezőgazdasági termékeket elvileg más uniós vagy EU-n kívüli országoknak szánták, az ezekre az árukra adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek.
Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – mutat rá a román mezőgazdasági tárca.
A MADR tervezete szerint az exportkorlátozás megsértése kihágásnak, bizonyos feltételek mellett pedig bűncselekménynek minősül, amiért 200 ezer lejig terjedő pénzbírság, illetve egytől három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Bár a jogszabály tervezete nem tér ki arra, miért korlátozzák a Moldovából érkező mezőgazdasági termékek behozatalát, a román gazdálkodók egyesülete korábban arra panaszkodott, hogy egyes ukrán exportőrök a mezőgazdasági termékek korábbi uniós importtilalmát is kijátszották, és moldovai áruként küldték Romániába az ukrán búzát és repcét.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
Csökkent volna a nettó fizetésük, ezért az adókedvezmények tervezett visszavonása miatt egyelőre nem növekedhet az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók garantált jövedelme.
A jelenleg 237 ezer forintnak megfelelő 3000 lejről (1 lej 8,95 hr) 3300 lejre emelkedik Romániában a bruttó minimálbér október elsejétől, erről csütörtökön döntött a balliberális kormány. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a kabinet ülésének elején jelentette be az általános minimálbér 10 százalékos emelését, hangsúlyozva, hogy kormánya 2024-ben további növelést szándékszik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után.
A garantált bérminimum emelkedése 1,87 millió romániai munkavállalót érint több ágazatban, legfőképpen a szállításban, a kereskedelemben és a kis- és középvállalatoknál.
A bukaresti munkaügyi minisztérium számításai szerint az indexálás nyomán a nettó minimálbér a mostanihoz képest 181 lejjel, 2079 lejre növekszik; a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik.
Az indoklás szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén. Emellett jótékonyan hat majd a fogyasztásra és a fogyasztási cikkek importjára.
Ezzel egy időben nem várt, viszont adószakértők által megjósolt nehézséggel is szembesült a román kormány.
Bár ugyancsak most tervezte, a Ciolacu-kabinet kénytelen volt lemondani az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről, ugyanakkor az említett alkalmazottaknak most még a minimálbérük sem nő.
Mégpedig azért, mert ezeket a munkavállalókat ugyancsak a kormány kötelezte egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésére annak a deficitcsökkentő törvénycsomagnak a keretében, amelyet kedden fogadtatott el a parlamentben felelősségvállalási eljárás formájában.
Marcel Ciolacu a kormányülésen elmondta, úgy döntött, hogy visszavonja a napirendről a három ágazatban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet, a pénzügyminisztérium által csütörtökön reggel a rendelkezésére bocsátott számítások ugyanis azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás valamennyi munkavállalóra történő bevezetése – tevékenységtől függetlenül – csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét.
Azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet
– jelentette ki a román miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. Viszont a minimálbér sem emelkedik: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére egy ideig 3000 lej marad, míg az építőipari munkavállalóké 4000 lej. Az utóbbi kategória esetében 2023 januárjától emelték meg a 316 ezer forintnak megfelelő összegre a garantált bérminimumot, hogy pótolják az építkezési ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt.
Romániában legutóbb az év elején emelkedett 2550 lejről 3000 lejre a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos emelésnek felelt meg; azelőtt egy évvel, 2022 januárjában 10 százalékos volt a minimálbér növekedése. A kis- és közepes vállalkozások szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a romániai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért, mégpedig a magas személyzeti költségek, a korlátozott üzleti forgalom, a rögzített árú szerződések, a versenyképességet növelő uniós források, továbbá a közbeszerzések hiánya miatt. A vállalkozók előrebocsátották, a minimálbér-emelésre a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékeik/szolgáltatásaik drágítása, személyzetcsökkentés, az alkalmazottak munkaidejének csökkentése, végső esetben a cég tevékenységének korlátozása, bezárása.
A romániai gazdálkodók védelmét segíti majd az a gabonaimport- és exportengedélyezési rendszer, amelyet Románia és Ukrajna tervez kidolgozni. Erre a munkára a következő 30 napban kerül majd sor.
A hírt a román mezőgazdasági miniszter közölte. A román miniszter e kijelentése azután hangzott el, hogy az ukrán fél az Európai Bizottságnak, valamint Romániának, Lengyelországnak, Bulgáriának, Szlovákiának és Magyarországnak a búza, kukorica, napraforgó és repce exportellenőrzési tervét javasolta a helyi piacok védelme érdekében.
Bukarest kedden jóváhagyta számos mezőgazdasági termék kiviteli engedélyének bevezetését az EU öt keleti országába történő kivitelre.
„30 napon belül életbe lépnek az ukrán vállalatok exportengedélyei. Ez idő alatt Románia egyértelmű importengedélyezési eljárást is létrehoz a román gazdálkodók és feldolgozók számára” – mondta.