A nyugdíjas ukránok több mint fele legfeljebb 5000 hrivnya nyugdíjat kap, és csak 14,8% juttatása haladja meg a 10 000 hrivnyát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Ukrajna Nyugdíjalapjának (PFU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a PFU közölte, hogy 2025. július 1-jétől a nyugdíjak összege a következőképpen oszlik meg:
3001 és 4000 hrivnya között – 32,0%, 3 277 946 fő, átlagnyugdíj – 3 342,60 hrivnya,
4001 és 5000 hrivnya között – 20,5%, 2 101 408 fő, átlagnyugdíj – 4 509,81 hrivnya,
5001 és 10000 hrivnya között – 29,0%, 2 980 310 fő, átlagnyugdíj – 6 858,67 hrivnya,
több mint 10 000 hrivnya – 14,8%, 1 519 447 fő, átlagnyugdíj – 15 809,24 hrivnya.
A nyugdíjak átlagösszege 2025. július 1-jén 6410,17 hrivnya volt. A nyugdíjak idén 621,12 hrivnyával, azaz 10,7%-kal emelkedtek. A nyugdíjasok száma az év eleje óta 83 908 fővel 10 259 722 főre csökkent.
A vállalkozók közel 14 ezer kedvezményes hitelt vettek fel 44,3 milliárd hrivnya értékben az év első felében a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” állami program keretében.
2025 eleje óta a vállalkozások 13 970 kedvezményes hitelt vettek fel a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” program keretében, összesen 44,3 milliárd hrivnya értékben. A program 2020 februári indulása óta a vállalkozások 118,4 ezer hitelt vontak be 410,4 milliárd hrivnya értékben. A múlt héten az ukrán vállalkozók 408 kedvezményes kölcsönt vettek fel 1,5 milliárd hrivnya értékben.
„2025 első felében az ukrán vállalkozások mintegy 14 ezer kedvezményes hitelt kaptak, összesen több mint 44 milliárd hrivnya értékben. Az „5-7-9%-os megfizethető hitelek” állami program a reálgazdaságban dolgozó vállalkozókat támogatja. A program keretében elérhető hitelek túlnyomó többsége beruházási célok finanszírozására, feldolgozás fejlesztésére és a magas katonai kockázatú övezetekben működő vállalkozások támogatására fordítódik” – mondta Andrij Teljupa, Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese.
Az év eleje óta a vállalkozások a program keretében a legtöbb hitelt az alábbi ágazatokban vették fel:
12,3 milliárd hrivnya – feldolgozásra;
11,4 milliárd hrivnya – beruházási hitelek;
9,9 milliárd hrivnya – hitel a magas katonai kockázatú övezetben.
A hiteleket leggyakrabban a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, valamint a nagy- és kiskereskedelemben működő vállalkozásoknak nyújtják.
A régiók közül a megkötött hitelszerződések összegét tekintve Lemberg, Dnyipropetrovszk, Kijev, Odessza, Harkiv, Vinnyica, Poltava megye és Kijev városa jár az élen.
Ma 46 bank vesz részt a programban, és kezdete óta a legtöbb hitelt a Privatbank (54,9 ezer), az Oscsadbank (18,1 ezer) és az Ukrgasbank (6,5 ezer) folyósította.
Az egyéni vállalkozások száma meredeken csökkent idén Ukrajnában. A YouControl.Market szerint január és március között 56 ezer új egyéni vállalkozás alakult, ám eközben csaknem 110 ezer cég szűnt meg. A kiskereskedelemben a legrosszabb a helyzet.
Meredeken csökkent idén az ukrajnai egyéni vállalkozások száma. A legnagyobb veszteség a kiskereskedelmet érte: mindössze egyetlen negyedév alatt mintegy 18 ezerrel csökkent a működő egyéni vállalkozások száma. Míg 14 500 új vállalkozást indítottak, addig 32 700-at megszüntettek.
A YouControl szerint a kiugró számok részben technikai okokra vezethetők vissza: a 2024 vége és 2025 januárja közötti időszakban a jogi személyeket nyilvántartó Egységes Állami Nyilvántartás működése szünetelt, ezért sok vállalkozó nem tudta időben regisztrálni az új tevékenységét vagy lezárni a régit.
A rendszer 2025 eleji újraindításával ezek a halasztott döntések tömegesen megvalósultak.
Ennek ellenére – jegyzi meg az elemzés – még a technikai fennakadások figyelembevételével is világos tendencia rajzolódik ki: az újonnan induló cégek száma tartósan nem éri el a megszűnő vállalkozásokét.
Az első negyedévben tapasztalt növekedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a tömeges üzletbezárásokat – áll az elemzésben. Emellett az is aggasztó, hogy a pénzügyi nehézségek is súlyosbodnak: míg 2022 februárjában mintegy 670 ezer vállalkozásnak volt adótartozása, 2025 májusára ez a szám elérte az 1,29 milliót. Az adóhátralék összege meghaladja a 13 milliárd hrivnyát.
Az ukrán vámhatóság megosztotta az autóimport statisztikáit. Az év eleje óta az ukránok több mint 181 000 autót importáltak, melyeknek 80%-a használt volt – számolt be az Ukrán Vámhivatal.
Ugyanakkor az új autók az import összértékének csaknem a felét tették ki – 1,2 milliárd dollárt a teljes 2,57 milliárd dollárból. A használt autók értéke 1,37 milliárd dollár volt. A vámhivatal megjegyzi, hogy a használt járművek révén 16 milliárd hrivnya folyt be az állami költségvetésbe, míg az új autók 10,7 milliárd hrivnyát hoztak.
Az ukránok leggyakrabban benzines autókat választanak – ezek aránya 48,5%. Ezt követik az elektromos autók 22,1%-kal, majd a dízelesek 20,6%-kal, végül a hibridek 8,8%-kal.
Az ukrán vállalkozóknak, vállalkozásoknak, intézményeknek és szervezeteknek ismét statisztikai és pénzügyi beszámolókat kell benyújtaniuk az állami statisztikai szerveknek – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A jelentés szerint a vonatkozó rendelkezéseket a Legfelső Tanács által elfogadott, a beszámolók és egyéb dokumentumok alanyai érdekeinek védelméről a hadiállapot vagy a háborús állapot idején elnevezésű című törvény 1. bekezdésének módosításai tartalmazzák.
Kötelező beszámoló: minden adatszolgáltatónak (néhány kivételtől eltekintve) újra be kell nyújtania a beszámolót, még a hadiállapot idején is. Átmeneti időszak: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a hadiállapot ideje alatt nem nyújtottak be beszámolót, 3 hónapjuk van a teljes benyújtásmentes időszakra vonatkozó beszámolók benyújtására.
Amint az Állami Statisztikai Szolgálat megjegyezte, a 2022-es teljes körű invázió kezdetével Ukrajnában egyes statisztikai megfigyelések, beleértve a mintavételes háztartási felméréseket, és az információk közzététele korlátozott volt a beszámolók hiányos beérkezése miatt.
A beszámolók elfogadása nem állt meg, a benyújtásuk önkéntes alapon történt. Így 2024 harmadik negyedévében a beszámolási szint 72,3% volt. „Az Állami Statisztikai Szolgálat által gyűjtött és feldolgozott adatok képezik majd az ország, a gazdaság és a társadalmi szféra helyreállítását célzó hatékony állami politikák kialakításának alapját. Ez egyben a háború előtti adatmennyiség fokozatos visszatérését és a háború miatt korlátozott munkánk teljes helyreállítását is jelenti” – mondta el Arszen Makarcsuk, az Állami Statisztikai Szolgálat vezetője.
A törvénymódosítások visszaállítják:
a rendszeres és kötelező beszámolókat a vállalkozások részéről;
a lakosság körében végzett mintavételes felmérés lehetősége az életkörülményekre, a jövedelemre, a foglalkoztatásra, a mezőgazdasági tevékenységre stb. vonatkozóan;
a társadalmi, gazdasági és demográfiai politikák statisztikai megalapozása stb.
Az Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma 90 milliárd euróra becsüli az orosz agresszió által okozott környezeti károk összegét – jelentette ki szerdán Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi miniszter a Szénkitermelő régiók igazságos átalakítása elnevezésű konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a kár összegét körülbelül 90 milliárd euróra becsülik, és évekbe vagy évtizedekbe fog telni a környezet és az infrastruktúra helyreállítása. „Ahhoz, hogy helyreállítsuk ezeket a természeti erőforrásokat, helyrehozzuk a környezetben, a kritikus infrastruktúrában okozott károkat, évekbe, évtizedekbe fog telni. Sajnos nem leszünk képesek egyes természeti objektumokat eredeti állapotukba visszaállítani” – tette hozzá Szvitlana Hrincsuk.
Az illetékes minisztérium 2024 végén a háború okozta környezeti károkat 70 milliárd dollárra becsülte. Akkoriban Hrincsuk arról számolt be, hogy a háború következtében 3 millió hektárnyi erdő pusztult el, és 6500 környezeti bűncselekményt regisztráltak a megszálló erők részéről. Szerinte Ukrajna eltökélt abban, hogy felelősségre vonja az agresszor országot a környezeti bűncselekményekért.
A minisztérium 2025 januárjának végén új kárbecslést tett közzé: ez 72,9 milliárd euró. A tárca a háború utáni helyreállításról szóló jogszabályok kidolgozásán dolgozik, beleértve a természeti környezetet is.
Ukrajnában az árak emelkedése kétéves csúcsra gyorsult, az élelmiszerek, a cigaretta, a közüzemi szolgáltatások és a kommunikáció árai meredeken emelkedtek – számolt be kedden az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A statisztikai hivatal adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 1,3%-kal emelkedtek 2025 májusában. Az éves infláció 15,9%-ra gyorsult az áprilisi 15,1%-hoz képest. Az infláció 2023 áprilisa óta a legmagasabb, 17,9%-os szintre emelkedett.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 22,1%-kal emelkedett az év során. A legnagyobb növekedést a tojás – 86,0%, a zöldségek – 35,7%, a napraforgóolaj – 35,4%, a gyümölcsök – 33,5% és a vaj – 28,5%-kal mutatta. Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 18,3%-kal emelkedett, míg a ruházati cikkek és lábbelik ára 4,8%-kal csökkent.
A lakások, a víz, az áram, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok ára 20,1%-kal emelkedett. A háztartási cikkek és készülékek árai 2,4%-kal, az egészségügyi ellátás 13,1%-kal, a szállítás ára 5,8%-kal (különösen az üzemanyag ára 1,2%-kal), a kommunikáció ára 18,5%-kal, a szabadidő és kultúra ára 1,2%-kal, az oktatás ára 12,1%-kal, az éttermek és szállodák ára 15,2%-kal, a különféle áruk és szolgáltatások ára pedig 11,9%-kal emelkedett.
Áprilisban az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 8,7%-ra rontotta a 2025-ös ukrán fogyasztói árnövekedésre vonatkozó előrejelzését. Az NBU előrejelzése szerint az éves árnövekedés a nyár folyamán számos áru és szolgáltatás esetében lassulni kezd.
Immár jóval több mint három éve, 2022 februárja óta tart az orosz–ukrán háború. Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a januári hivatalba lépése óta szorgalmazza a béketárgyalások felgyorsítását, egyelőre nem történt áttörés ezen a téren. A háború ellenére egyre nő az ukrán milliárdosok száma – írja a Világgazdaság.
Megugrott a milliárdosok száma
Ruslan Kravchenko, az Ukrán Állami Adóhivatal vezetője májusban a Pravdának nyilatkozva ismertette a 2024-re vonatkozó ukrajnai adóbevallások eredményét. Azt mondta, hogy összesen a milliomosok 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet vallottak be, és 8,7 milliárd hrivnya adókötelezettséget állapítottak meg.
Az adatok alapján tavaly több mint 170 ezer bevallást nyújtottak be, összesen 326 milliárd hrivnya értékben. Az előző évhez képest ez 107 milliárd hrivnyával több. A nyilatkozat eredményei szerint az állampolgárok önállóan határozták meg a fizetendő személyi jövedelemadó (szja) összegét – ez 8,1 milliárd hrivnya lett. A katonai adóból pedig 1,5 milliárd hrivnya folyt be.
Külföldi ingatlanvásárlások: Lengyelország, Dubaj
A háború pusztításai miatt az nem véletlen, hogy az ukrajnai ingatlanok iránti kereslet visszaesett. Ugyanakkor a gazdag ukránok nem lettek passzívak az ingatlanpiacon, csak nem belföldön teszi ezt meg.
2024-ben új rekordot döntött a külföldieknek eladott lakások száma Lengyelországban: összesen 17 330 lakást értékesítettek a nem lengyel állampolgároknak. A külföldiek főleg a nagyvárosokban vásároltak:
Varsóban 3535,
Krakkóban 1523,
Boroszlóban 1491 ingatlant vettek.
A legtöbb ingatlant az ukránok vették, aminek a háború mellett az is az egyik felhajtóereje, hogy Varsó már olcsóbb, mint Kijev.
Ráadásul az ukránok nemcsak a szomszédos országban, hanem a közel-keleti országokban is aktívabbak. Itt azonban már a kétes ügyek is megjelentek.
Történt ugyanis, hogy az Állami Vagyonalap egyik vezetőjének családja 14 millió dollárért vásárolt ingatlant az Egyesült Arab Emírségekben. A Pravda újságírói kiderítették, hogy a volt tisztviselő rokonai azonnal elkezdtek ingatlanokat felvásárolni az Egyesült Arab Emírségekben, miután – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal szerint – az Odesszai Kikötői Üzem (OPP) és az Állami Vagyonalap által ellenőrzött Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat (UGHC) vállalkozások „pénzét lefoglaló bűnszervezet” beszüntette tevékenységét.
Ukrajnában áprilisban 0,7% volt a havi infláció. Éves szinten az áremelkedés áprilisban 15,1%-ra gyorsult a márciusi 14,6% után, számolt be az Állami Statisztikai Szolgálat.
Eközben a maginfláció 2025 áprilisában a 2025. márciusihoz képest 0,4% volt, az év eleje óta pedig 3,9%.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint áprilisban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói árai 1,8%-kal emelkedtek. A sertéshús és a gyümölcs ára emelkedett a legnagyobb mértékben – 7,9%-kal. A baromfi, a cukor, a marhahús, a hal és haltermékek, a kenyér, a disznózsír, a tészta, a zöldségek és az üdítőitalok ára is emelkedett – 0,8–3,6% között.
Ugyanakkor a tojás, a rizs és a vaj árának csökkenése volt megfigyelhető – 0,2% és 2,5% között. Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 1,3%-kal emelkedett, főként a dohánytermékek költségeinek 2,2%-os áremelkedése miatt.
A szállítási költségek 0,3%-kal csökkentek, főként az üzemanyagok és kenőanyagok árának 2,2%-os csökkenése miatt. Ugyanakkor a közúti és vasúti személyszállítás kismértékben – 0,9%-kal, illetve 0,8%-kal – nőtt.
A Pénzügyminisztérium 2025 első negyedévében határidőben és teljes mértékben finanszírozta a szociális kifizetéseket, számolt be a tárca sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy az állami költségvetésből 94,3 milliárd hrivnyát különítettek el a Szociálpolitikai Minisztérium által végrehajtott szociális kifizetésekre.
Többek között:
53,5 milliárd hrivnya – a Nyugdíjalap nyugdíjprogramjai keretében meghatározott nyugdíjak, juttatások és nyugdíjemelések kifizetésének pénzügyi támogatására;
16,3 milliárd hrivnya – a nehéz életkörülmények közé került polgárok szociális védelmére, amelyből több mint 1,2 millió ember, köztük a belső menekültek is részesültek az erre vonatkozó támogatásban;
3,5 milliárd hrivnya – több mint 198 ezer alacsony jövedelmű család támogatására;
15,0 milliárd hrivnya – kedvezmények és rezsitámogatások kifizetése több mint 2,7 millió háztartás számára;
5,4 milliárd hrivnya – a gyermekek és családok szociális védelmére, amelynek célja több mint 600 ezer ember szociális ellátása;
0,6 milliárd hrivnya – a fogyatékkal élők szociális védelmére.
