2024 első öt hónapjában az ukrán bankok 67,97 milliárd hrivnya adózott nyereséget értek el, ami 27%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
A jelentés szerint a bankoknak ez idő alatt 16,5 milliárd hrivnya jövedelemadót kell fizetniük. Ez 1,6-szor több, mint 2023 azonos időszakában. A 63 bank közül csak 7 szenvedett veszteséget – 131,83 millió hrivnyát.
Ukrajna tíz legjövedelmezőbb bankja közé tartozik négy állami, négy külföldi tőkével működő és két magánbank.
Általánosságban elmondható, hogy nyereségük az összes ukrán bank teljes nyereségének 85%-a. A PrivatBank a teljes nyereség egyharmadát adja.
Az ukrán mezőgazdasági szektor közvetlen veszteségei a nagyszabású oroszországi invázió kezdete óta eltelt két évben meghaladták a 10 milliárd dollárt, ezért fel kell gyorsítani a fellendülés ütemét a hazai és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere a Future Agriculture Fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna vezető szerepet tölt be a gabona- és olajnövények exportjában, és az agrárszektor helyreállítása biztosítja a világ élelmiszerpiacának stabilitását.
„Az orosz agresszió miatt az ukrán gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el. A nemzetközi élelmiszerárak pedig 2022-ben mintegy 35%-kal nőttek. A helyzet csak az új exportutak kialakítása után stabilizálódhat. Ezért támogatásra van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállításához” – idézte a tisztviselőt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú távú projektekre van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor támogatására. Az egyik az Ukrajnának nyújtott Ukraine Facility pénzügyi támogatási program.
A munkaadók többsége munkaerőhiányt érez Ukrajnában. Ez a szám jelentősen nőtt az előző időszakhoz képest, mégpedig 55%-kal. Ez az Európai Üzleti Szövetség által Ukrajna munkaerőpiacáról végzett tanulmány eredményeiből derül ki.
„A válaszadók 74%-a megjegyezte, hogy jelenleg munkaerőhiányt tapasztal, 17%-uk részben, 7%-uk pedig nem tapasztal munkaerőhiányt” – mutatják a tanulmány eredményei.
A HR-közösség listát is készített azokról az üresedésekről, amelyeket szerintük a legnehezebb kitölteni:
A bakelitlemezek eladása második éve meghaladja a CD-két az Amerikai Hanglemezipari Szövetség (RIAA) legfrissebb adatai szerint. Tavaly 43 millió bakelitlemezt vásároltak az emberek, ami 6 millióval több, mint a CD-k eladott példányszáma. Ez a trend 1987 óta másodszor figyelhető meg, és jelzi a bakelitlemezek folyamatos növekedését, ami már 17 éve tart.
A vinyl – amely általában drágább, mint az újabb formátum – a tényleges bevételek tekintetében is messze megelőzte a CD-ket: 1,4 milliárd dollár bevételre tett szert, szemben a CD-k 537 millió dollárjával. A RIAA jelentése szerint a CD-bevételek is nőttek, de az eladott fizikai termékek számát tekintve 2023-ban valójában mintegy 700 000-rel kevesebb CD-t vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban. (A kíváncsiak kedvéért az Sg,hu azt is leírta, hogy a Billboard szerint tavaly közel félmillió kazettát is eladtak.)
A zenei bevételek 84 százalékát a streaming teszi ki: előfizetések, az olyan digitális rádiós szolgáltatások, mint a SiriusXM vagy a TuneIn, valamint a reklámokkal támogatott szolgáltatások tartoznak ide, összesen mintegy 14,4 milliárd dollár értékben. A RIAA szerint ez rekord. A bevételek 11 százaléka jön fizikai formátumokból, 3 százalékot tesznek ki a digitális letöltések és 2 százalékot a szinkronizálás. Mitch Glazier, a RIAA vezérigazgatója elmondta, hogy az idei növekedés „a generatív mesterséges intelligencia gombamód szaporodó fenyegetése” ellenére következett be, amely a RIAA szerint veszélyezteti a zene „dinamikus növekedését és kulturális hatókörét”. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy az ember alkotta zene egyáltalán veszélyben van, az iparág olyan dolgokkal küzd, mint a a hangok klónozása.
Nem nehéz belátni, hogy a lemezeladások miért verik az optikai lemezeket: a CD-lejátszók már közel sem olyan elterjedtek, mint régen. Az új autókban többnyire már nincs CD, mint ahogy a számítógépekben sem. Manapság lehetetlen bárkit lenyűgözni egy lemezgyűjteménnyel, persze azért az audiofilek és a nosztalgiázó szülők odáig vannak a különleges kiadású lemezekért és a koncertfelvételek darabjaiért. De annak ellenére, hogy a streaming összességében sokkal nagyobb szeletet hasít ki a tortából, a fizikai eladások nem szorultak vissza tavalyhoz képest, az arányok nagyjából változatlanok maradtak.
Tavaly, 2023-ban Ukrajna 44,8 millió tonna gabonát exportált, ami 16%-kal több, mint 2022-ben.
Ezt a Nemzeti Kutatóközpont „Agrárgazdasági Intézet” igazgatóhelyettese, Mikola Puhacsov, a Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa jelentette.
Elmondása szerint a gabonaexportból származó bevétel tavaly 8,3 dollárt tett ki, ami 9%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
Így 2023-ban Ukrajna 26,4 millió tonna kukoricát exportált, ami közel 6%-kal több, mint 2022-ben. A búzaexport volumene 16,2 millió tonna volt, ami 44%-kal több, mint egy évvel korábban.
A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
Az elmúlt hat hónapban több mint 20 millió tonna rakományt exportáltak az ukrajnai ideiglenes fekete-tengeri folyosón keresztül az Odessza és a város környéki kikötőkből – jelentette Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter február 3-án.
A hajózási útvonalat 2023 augusztusában nyitották meg, hetekkel azután, hogy Oroszország egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonamegállapodást, ami veszélyeztette Ukrajna képességét a gabona kiszállítására.
Kubrakov szerint 661 hajó exportálta a rakományt a világ 32 országába.
A 20 millió tonnából 14,3 millió tonna az ukrán gazdák által termelt mezőgazdasági termék.
Az odesszai és a város környéki kikötők is növelik a rakományátrakást, 2024 januárjában 6,3 millió metrikus tonnát exportáltak, „ami majdnem megegyezik a háború előtti szinttel” – mondta Kubrakov.
A kikötőkbe további 104 hajó fog érkezni, amelyek több mint 3 millió tonna rakományt fognak kiszállítani, mondta Kubrakov.
A folyosót eredetileg azért nyitották meg, hogy lehetővé tegyék az ukrán fekete-tengeri kikötőkben 2022 februárja óta kikötött hajók kilépését – írja a The Kyiv Independent.
Az útvonal azóta az ukrán áruk, például gabona és fém exportjának útvonalává vált. Ukrajna jelentős mezőgazdasági termelő, és az általa szállított termékek jelentős szerepet játszanak a világ, nevezetesen a globális Dél országainak élelmezésében.
Az orosz haditengerészeti képességek elleni sikeres ukrán csapások ellenére a fekete-tengeri hajózás továbbra is ki van téve a háború okozta kockázatoknak, nevezetesen az úszó aknáknak.
Ukrajnában január 1-jén 96 100 embernek volt munkanélküli státusza, ami a fele az egy évvel korábbi adatoknak. A hírt az Ukrinform közölte a Foglalkoztatási Szolgálatra hivatkozva.
Ukrajnában 2024. január 1-jén 96 120 fő volt munkanélküli státuszban, míg 2023. január 1-jén ez a mutató 186 508 főnek felelt meg.
A regisztrált munkanélküliek számában a nők 72 031 főt (74,9%) tesznek ki. A regisztrált munkanélküli férfiak száma 24 089 fő (25,1%).
A 2024. január 1-i állapotok szerint 1 151 008 nyugdíjas kap 10 000 hrivnya feletti járandóságot, ami 10 516 53 nyugállományú ukrán 10,9-a – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Állami Nyugdíjalap (PFU) adataira hivatkozva.
A PFU közlése szerint az ukrán nyugállományú állampolgárok több mint fele 4 ezer hrivnya alatt kap. A nyugdíjak összegszerűen a következőképpen oszlanak meg:
2000 hrivnyáig – 0,6, azaz 64 601 fő kap, 1234,09 hrivnya átlag mellett,
2001-3000 hrivnyáig – 29,1, azaz 3 058 670 fő kap 2 618,7 hrivnya átlag mellett,
3001-4000 hrivnyáig – 21,3, azaz 2 234 970 fő kap, 3 546,54 hrivnya átlag mellett,
4001 és 5000 hrivnya között – 14,9, azaz 1 567 785 fő kap, 4 406,45 hrivnya átlag mellett,
5001-10 000 hrivnya között – 23,2, azaz 2 439 503 fő kap 6 841,75 hrivnya átlag mellett,
10 000 hrivnya felett – 10,9, azaz 1 151 008 fő kap 14 786,47 hrivnya átlag mellett.
A 2023-as átlagnyugdíj 762,66 hrivnyával, azaz 16,5-kal 5385,25 hrivnyára nőtt. Ugyanakkor Ukrajnában 2023-ban az infláció hivatalos szintje körülbelül 5 volt.
A nyugdíjak összegének fő emelkedése 2023-ban a március 1-jétől végrehajtott indexálással történt.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai tagvállalatainak 40%-a úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború 2025-ben véget ér – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara Üzleti tevékenység a háborús Ukrajnában: éves eredmények és előrejelzések elnevezésű, Ukrajnában végzett felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a 2023 december első felében végzett felmérésben a kamarai tagvállalatok 108 vezetője és felső vezetője vett részt. A válaszadók 76%-a cégvezető. A kutatást végzők azt kérdezték a válaszadóktól, hogy szerintük mikor ér véget az ukrajnai háború. A cégek 40%-a úgy véli, hogy a háború 2025-ben véget ér, 24%-a 2024-re, 17%-a 5 éven belülre teszi a háború végét. A többi a válasz 19%-a a „nehéz válaszolni”, „a szövetségesek támogatásától és Ukrajna lépéseitől függ”, 2026–2027, „több mint öt év”, „10 év alatt”.
Ugyanakkor a háború ellenére a cégek 74%-ának sikerült elérnie a tervezett pénzügyi eredményeket 2023-ban. 27%-a többet ért el a tervezettnél). 24% – nem érte el a tervezett pénzügyi eredményt. A vállalkozások képviselői 2024-re is előrejelzést adtak cégeik bevételeiről, létszámáról és befektetéseik mértékéről. Így a kamarai tagvállalatok 46%-a bevételnövekedést remél, 41%-uk úgy véli, hogy a bevétel nem változik, 13%-a pedig csökkenést jósol.
A válaszadók 55%-a ugyanakkor azt jelzi, hogy a vállalati létszám változatlan marad, 33% növeli a létszámot, 12% pedig létszámcsökkenésre számít. A tagvállalatok 54%-a jelezte, hogy befektetései változatlanok maradnak. A vállalatok 37%-a a beruházások növekedését, 9%-a pedig a csökkenést jósolja. Emellett a megkérdezett cégek megnevezték azokat a lépéseket, amelyeket az ukrán kormánynak meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentős mértékben segítse a vállalkozásokat a helyszínen.
Az első 3 lépés között szerepel: a nemzetbiztonság és védelem megerősítése, Ukrajna területének aknamentesítése (24%), valódi és hatékony igazságügyi reform végrehajtása (23%), az ellátási láncok védelmének biztosítása a határokon és a tengeren logisztikai helyzet (20%).
További lépések közé tartozik a külföldi kölcsönök osztalék- és/vagy kamatfizetésére vonatkozó devizakorlátozások enyhítése, az adójogszabályok kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása, valamint az egyértelmű és átlátható könyvelési eljárás, a politikai kockázatok biztosítási fedezetének bővítése.
