Jelentős visszaesés jeleit mutatja az orosz gazdaság, a hadiipari kiadások már egyre kevésbé tudják ellensúlyozni a hiányosságokat, a szankciók pedig napról napra jobban éreztetik hatásukat – közölte a Wall Street Journal.
A legfrissebb gazdasági mutatók vészjelzéseket adnak: a gyártási tevékenység csökken, a fogyasztói kiadások szűkülnek, az infláció pedig makacsul magas szinten marad, ami megterheli az állami költségvetést – számolt be a Wall Street Journal friss elemzésében.
Az orosz tisztviselők nyíltan elismerik a recesszió kockázatát. Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy Oroszország a „recesszió küszöbén áll”, míg Anton Sziluanov pénzügyminiszter a helyzetet „tökéletes viharként” jellemezte.
A vállalatok a mezőgazdasági gépgyártóktól a bútorgyártókig csökkentik termelésüket. A központi bank július 3-án bejelentette, hogy a hónap későbbi részében megvitatja az irányadó kamatláb ismételt csökkentését, a júniusi csökkentést követően.
Bár elemzők szerint ez a gazdasági megtorpanás valószínűleg nem változtatja meg Vlagyimir Putyin elnök háborús céljait – mivel Ukrajna semlegesítésére irányuló törekvése felülírja a szélesebb gazdasági aggodalmakat –, remekül rávilágít a háborús gazdaság korlátaira.
A lassulás azt jelzi, hogy a nyugati szankciók, bár nem jelentettek azonnali kiütést, egyre inkább éreztetik hatásukat.
Ha a szankciók tovább szigorodnak vagy a globális olajárak esnek, Oroszország gazdasága még súlyosabb instabilitással nézhet szembe.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy Oroszország gazdasági növekedési modellje, amely túlzottan a katonai kiadásokra támaszkodik, fenntarthatatlan, és szükségessé teszi a civil gazdasági kapacitások összehúzódását, hogy felszabadítsa a munkavállalókat a háborús gépezet számára, ami nem életképes hosszú távú stratégia.
Oroszország 2022-ben rövid ideig recesszióba zuhant, azonban a hadiipar felpörgetése gyorsan növekedésbe lendítette az országot. Jelenleg a katonai kiadások az orosz GDP 6%-át, a kormányzati költségvetés 40%-át teszik ki. Mindemellett Moszkva átirányította olajexportját Kínába, elektronikai cikkek és más fontos, szankciók miatt kiesett termékek terén pedig jelentős támogatást kap az ázsiai országtól.
Oroszország gazdasága egy ideig gyorsabban növekedett, mint sok fejlett gazdaság. Azonban a katonai kiadások okozta „cukorsokk” miatt elszabadult az infláció, ez pedig arra kényszerítette a központi bankot, hogy rekord 21%-ra emelje a kamatlábakat annak megfékezése érdekében.
A hivatalos adatok szerint az orosz GDP növekedése az első negyedévben 1,4%-ra lassult az egy évvel korábbihoz képest, jelentősen csökkenve a 2024 negyedik negyedévi 4,5%-ról. Az S&P Global beszerzési menedzserindexe azt mutatta, hogy Oroszország feldolgozóipari ágazata júniusban több mint három éve a legélesebb ütemben zsugorodott, és az új autóeladások közel 30%-kal csökkentek éves szinten júniusban.
A Rostselmash, az ország legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója májusban bejelentette, hogy a kereslet hiánya miatt csökkenti a termelést és a beruházásokat, valamint előrehozza 15 000 alkalmazottja számára a kötelező éves szabadságot. Szibériában a Rosseti Szibir áramhálózat-üzemeltető közölte, hogy a magas adósság miatt a csőd szélén áll, leállítja a beruházásokat és díjemelést javasol az ipari felhasználók számára.
Ezek a gazdasági kihívások fokozzák a Kremlre nehezedő nyomást azáltal, hogy csökkentik pénzügyi kapacitását az ukrajnai háború finanszírozására. A kormány a háború alatt költségvetési hiánnyal működött, és előrejelzései szerint ez legalább további két évig folytatódni fog.
Ez a fiskális feszültség lehetőséget adhat a nyugati országoknak erőteljesebb szankciók bevezetésére.
Az olajárak esése egy másik jelentős kockázatot jelent Oroszország számára, mivel az energiaeladások a költségvetési bevételek mintegy harmadát teszik ki. Az orosz nyersolaj ára következetesen az idei költségvetésben feltételezett szint alatt maradt, és Oroszország olaj- és gázbevétele júniusban a legalacsonyabb szintre esett 2023 januárja óta a Pénzügyminisztérium adatai szerint.
A brit külügyminisztérium pénteken ismertetett becslése szerint az ukrajnai háború kezdete óta csaknem 450 milliárd dollár bevételtől fosztották meg Oroszországot a nemzetközi szankciók.
A tárca számításai szerint a legnagyobb tételt az a 286 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizatartalék jelenti, amelyet az ukrajnai invázió után az Európai Unió, illetve a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzintézeteiben zároltak a szankciók részeként.
A minisztérium szerint Oroszország a zárolt pénzügyi eszközök 12,9 milliárd dollárnyi kamatától is elesett.
Az orosz nyersolajexportra kirótt szankciók további 148 milliárd dollár adóbevételtől fosztották meg az orosz költségvetést 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit külügyminisztérium pénteken bemutatott tanulmányában.
A tárca hangsúlyozza, hogy ezek „konzervatív becslések”, amelyek kizárólag a szankciók által az orosz állam pénzügyi eszközeire és adóbevételeire gyakorolt hatást veszik figyelembe, az orosz gazdaság más területein jelentkező veszteségeket nem. A minisztérium szerint éppen ezért valószínű, hogy a szankciók által okozott tényleges pénzügyi veszteség a most összeállított becslésben szereplő összegeknél sokkal nagyobb.
A tanulmány példaként említi, hogy az Egyesült Államokban 58 milliárd dollárnyi olyan pénzeszközt is zároltak, amely orosz magánszemélyek tulajdona. London mindemellett 2,26 milliárd font értékű hitelcsomagot állított össze Ukrajnának a Nagy-Britanniában zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából, és a brit kormány ebből a forrásból eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet már folyósított.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználható a zárolt orosz vagyoneszközök hozama Ukrajna pénzügyi támogatására. London ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hitelcsomag nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
Az orosz kormány megállapodott a nehézségekkel küzdő szénipar támogatásáról a termelőkkel. Oroszország többek között az adófizetési kötelezettségek elhalasztásával, valamint az osztalékok és a felső vezetők bónuszainak korlátozásával ad könnyítést az gazdasági szereplőknek – közölte a Kreml pénteki tájékoztatását a Reuters.
Az orosz széntermelők számos kihívással néznek szembe, köztük az Ukrajna miatt bevezetett nemzetközi szankciókkal.
A kormány szerint az ország szénexportja tavaly csaknem 8 százalékkal 213 millió tonnára csökkent, miközben a termelés 1,3 százalékkal 438 millió tonnára nőtt.
Az Európai Unió, amely korábban szénimportjának mintegy 45 százalékát Oroszországból szerezte be, 2022-ben tiltotta be az orosz szén behozatalát.
A kormányzati intézkedések értelmében az orosz szénvállalatok december 1-jéig haladékot kapnak az ásványkitermelési adó (MET) és a biztosítási járulékok befizetéséhez.
A kormány hozzátette, hogy az eladósodott vállalatok esetében lehetőség nyílik az adósságrendezésre is, figyelembe véve az Orosz Központi Bank álláspontját.
A NEFT Research orosz tanácsadó cég szerint az orosz szénexport csökkenésének oka a nemzetközi szankciók, a növekvő szállítási költségek és a gyengülő kereslet.
A cég az energiaügyi minisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy az orosz szénipar 2022 óta 1,2 billió rubel veszteséget szenvedett el a szankciók miatt, beleértve az európai piacok elvesztését és a szállítmányok ellenértékének behajtásával kapcsolatos nehézségeket.
Három hónapos csúcsra emelkedett májusban Oroszország dízel üzemanyag és fűtőolaj exportja, a Vortexa elemzőcég adatai szerint a tengeri úton eladott feldolgozott olajtermékek kivitele a hónap 24-ig napi átlag 2,23 millió hordót tett ki.
Ez február óta a legmagasabb érték, az áprilisihoz képest pedig 4 százalékos plusz. A tengeri olajforgalom fontos mérőszám, mivel a hivatalos exportadatok titkosak. A vizsgált 4-hetes időszakban a nyersolaj kivitel napi átlag 3,39 millió hordó volt, ami hétről hétre enyhe csökkenést mutat.
A Bloomberg szerint annak magyarázata, hogy a finomított értékesítés volumene felfutott, annak köszönhető, hogy két hónapig nem érte dróntámadás az ország fekete-tengeri finomítóit. A balti térségben viszont csökkent a dízelexport, a jelenleg folyó finomítói karbantartás miatt.
A nyugati szankciók jelentős mértékben sújtják az orosz mezőgazdasági szektort: a technológiákhoz, importált alkatrészekhez, szoftverekhez és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés korlátozása következtében mély válság alakult ki az ágazatban – számolt be május 18-án az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat.
A jelentés szerint 2025 első negyedévében az oroszországi mezőgazdasági gépek értékesítése 32,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és mindössze 473,3 millió dollárt tett ki. Különösen nagy visszaesést tapasztaltak a gabonakombájnok, takarmánybetakarító gépek, traktorok, ekék és kultivátorok eladásánál.
A csökkenés nemcsak az eladásokat, hanem a gyártást is érinti: hivatalos adatok szerint 2025 január–februárjában a legyártott gépek mennyisége több mint 11%-kal esett vissza a 2024-es azonos időszakhoz képest.
A válság fő oka a szankciók fokozása, amely ellehetetleníti az orosz vállalatok számára a korszerű gyártási eszközök és alkatrészek beszerzését, és így nem tudják fenntartani termékeik minőségét.
Az Európai Unió megvizsgálja annak lehetőségét, hogy vámokat vessen ki az orosz exportra, sőt, akár teljes körű kereskedelmi embargót is bevezethet – írja a Politico európai tisztviselőkre hivatkozva.
Május 16-án az EU tagállamai és szomszédai, köztük az Egyesült Királyság és Ukrajna, Albániában gyűltek össze az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. A fő téma az Oroszország elleni szankciók jelentős szigorítása.
A háború kezdete óta az EU számos szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de eddig elkerülte a teljes körű kereskedelmi embargót.
Némileg gyorsult az orosz ipari termelés növekedési üteme márciusban, a bővülés üteme azonban jócskán elmaradt a szakértők által várttól.
Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban 0,8 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összevetésben a februári 0,2 százalékos (január: +2,2 százalék) emelkedést követően – írja az MTI.
Szakértők várakozásának átlagában 2,4 százalékos növekedés szerepelt márciusra.
A feldolgozóipari termelés növekedése 4 százalékra gyorsult éves összevetésben márciusban a februári 3,2 százalékról, a negyedévben 4,7 százalék volt a növekedés. A bányaiparban a csökkenés 4,1 százalékra lassult a februári 4,9 százalékról, az ágazat termelésének a visszaesése 3,7 százalék volt az idei első negyedévben. Oroszországban az idei első negyedévben az ipari termelés 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly az ipari termelés növekedése 4,6 százalékra gyorsult a 2023. évi 4,3 százalékról.
Az idei évre elemzők az ipari termelés 2,6 százalékos növekedésével számolnak, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium a napokban 2 százalékról 2,6 százalékra javította az erre vonatkozó várakozását.
Kétélű kard
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak adott interjúban beszélt arról, hogy a nyugati szankciók nemhogy gyengítették, hanem épp ellenkezőleg, megerősítették Oroszországot.
„A szankciók mindig kétélű kardot jelentenek.”
„Nekünk ártanak, de azoknak is ártanak, akik bevezették őket”– mondta a Kreml szóvivője az interjúban.
Kína kész együttműködni az Európai Unióval a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a párbeszéd és a kommunikáció erősítése révén – közölte csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Ho Jungcsien szóvivő a kereskedelmi minisztérium sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy Kína a kölcsönös nyitás kiterjesztése, a gyakorlati együttműködés elmélyítése és a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer közös védelme érdekében kész együttműködni az EU-val egy olyan stabil kereskedelmi kapcsolati rendszer fenntartásában, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll.
Hozzátette, hogy a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a Kína–EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok függetlenségén és stabilitásán keresztül nagyobb biztonságot és pozitív energiát lehet vinni a világgazdaságba.
A szóvivő egyúttal megjegyezte, hogy az idén lesz a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és mindkét fél a gazdasági globalizáció és a kereskedelem liberalizációjának szószólója, valamint a WTO szerepének határozott védelmezője és támogatója.
Az orosz oligarchák állampolgárság-változtatási tendenciája azután erősödött fel, hogy megkezdődött Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója, amikor a szankciók miatt az orosz útlevél komoly akadálya lett a üzleti életnek Nyugaton.
Legalább 24 orosz milliárdos, akiknek együttes vagyona eléri a 110 milliárd dollárt, már nem szerepel orosz állampolgárként a Forbes frissített rangsorában. Megváltoztatták lakóhelyük országát, ami általában saját kérésükre történik, számolt be a The Moscow Times.
Többek között az Alfa csoport társalapítója, Alekszej Kuzmicsev (7,5 milliárd dollár) most francia állampolgár, az Alfa Bank korábbi elnöke, Petro Aven (4,7 milliárd dollár) Lettországot képviseli, az Inteko Corporation alapítója, Olena Baturina (1,3 milliárd dollár) pedig vállalkozó lett az Egyesült Királyságban. A Lukoil korábbi alelnöke, Leonyid Fedun (10,4 milliárd dollár) Monacóban él, az Acron részvényese, Vjacseszlav Kantor (9,5 milliárd dollár) pedig Izraelhez kötődik. A Yandex társalapítója, Arkagyij Volozs (1,2 milliárd dollár) és a Rambler Group egykori társtulajdonosa, Olekszandr Mamut (1,4 milliárd dollár) szintén Izraelbe költözött ki.
Az új rangsorban a legtöbb ex-orosz milliárdos svájci állampolgárként szerepel: köztük Mihail Prohorov (10,7 milliárd dollár), Jehor Kulkov (4,1 milliárd dollár), Volodimir és Mikola Fartusnyak testvérek (1,9 milliárd dollár, illetve 1,5 milliárd dollár), Olekszandr Mihalszkij (1,5 milliárd dollár és 2 milliárd dollár), valamint Jurij Sefler (1,1 milliárd dollár).
Egyéb változások: Andrij Melnyicsenko (17,4 milliárd dollár) mostantól az Egyesült Arab Emírségekhez, Aliser Uszmanov (16,7 milliárd dollár) Üzbegisztánhoz, Dmitrij Ribolovlev (6,4 milliárd dollár) Monacóhoz, Denisz Stenhelov (1,4 milliárd dollár) Ausztráliához köti magát. Több üzletember változtatta meg állampolgárságát ciprusira, köztük Hlib Fetiszov (1,3 milliárd dollár), Artem Hacsatrjan (1,6 milliárd dollár) és Szerhij Lomakin (1,2 milliárd dollár).
Az orosz oligarchák állampolgárság-változtatási tendenciája azután erősödött fel, hogy megkezdődött Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója, amikor a szankciók miatt az orosz útlevél komoly akadálya lett az üzleti életnek Nyugaton. Legalább 6 milliárdos hivatalosan lemondott orosz állampolgárságáról, köztük a Revolut társalapítója, Mikola Sztoronszkij, a Freedom Holding tulajdonosa, Timur Turlov és a DST Global befektetési társaság alapítója, Jurij Milner.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja csökkentette részvételét több, az Oroszországgal szembeni szankciók betartását felügyelő csoport munkájában, tájékoztatták európai tisztviselők a Bloomberget.
Elmondásuk szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag nem vett részt több olyan munkacsoport munkájában, amelyeket a szövetségesek hoztak létre, hogy megakadályozzák a Kreml elleni szankciók megkerülésére irányuló kísérleteket.
Az egyik csoport, amelyben az Egyesült Államok megszüntette részvételét, azt hivatott megakadályozni, hogy az oroszok fegyverekhez szükséges alkatrészekhez és felszerelésekhez jussanak. Egy másik csoport feladata az orosz olaj árplafonjának betartásának felügyelete és biztosítása volt.
A tisztviselők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tudatos döntést hozott-e a részvétel csökkentése mellett, vagy egyszerűen nincs elég kulcsfontosságú személyzete – egyes találkozókon csekély felhatalmazással rendelkező fiatal tisztviselők vettek részt.