Az orosz–ukrán háború kirobbanása, majd a szankciók bevezetése után számtalan vállalat hagyta el az országot, most a brit Mondi adta el utolsó, egyben legnagyobb helyi gyárát.
A brit csomagoló- és papíripari cég, a Mondi megállapodott arról, hogy eladja legnagyobb, Sziktivkar városában lévő üzemét 80 milliárd rubelért a moszkvai ingatlanfejlesztő Sezarnak. A külföldi befektetésekért felelős orosz bizottság jóváhagyta az üzletet, ami a tervek szerint decemberben zárul le.
Az ügylet a Mondi teljes kivonulását jelenti az eurázsiai országból, miután júliusban 1,6 milliárd rubelért értékesítette három kisebb csomagolóanyag-átalakító üzemét a Goteknek. A vállalat részvényei közel 5 százalékot erősödtek a hírek után. A papírgyárakat üzemeltető Mondi sziktivkari létesítményében jelenleg mintegy 4500 embert foglalkoztatnak – írja a Reuters.
A brit vállalat csatlakozik azon nyugati cégek hosszú listájához, amelyek kivonultak Oroszországból a háború kirobbanása után. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre. A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is egy euróért adta át az oroszországi üzletágát egy állami tulajdonú szervezetnek.
Ellenben a Volkswagen 125 millió euróért értékesítette kalugai gyártóüzemét és helyi leányvállalatait az Avilon autókereskedő csoportnak. Szimbolikus, mindössze egy eurós áron adta el hét sörfőzdéjét üzletét a Heineken, a vevő pedig a csomagolási és kozmetikai piacon tevékenykedő Arnest. Ugyanakkor számtalan vállalkozás maradt az eurázsiai országban, például a Raiffeisen sem sieti el a távozást. A szankciókat bevezető országok cégei csak kormányzati hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől.
Lengyelország újabb szankciókat vetne ki EU-s szinten Oroszországgal szemben, ezúttal kiterjesztve azokat az orosz gyémántokra és a cseppfolyós propángázra (LPG).
Hétfőn Lengyelország azt javasolta, hogy az Európai Uniónak új szankciókat kellene bevezetnie Oroszországgal szemben válaszul az ukrajnai invázióra.
A javasolt szankciók között szerepelne az orosz gyémántok és a cseppfolyós propángáz (LPG) tilalma.
Lengyelország emellett sürgette a Fehéroroszország elleni szankciók összehangolását a Moszkvával szemben bevezetett szankciókkal.
A Reuters által megismert lengyel javaslat az orosz gyémántimport betiltását szorgalmazza. Ezek az eladások 2021-ben 4,5 milliárd dollárral járultak hozzá az orosz költségvetéshez. A javaslat egyéni szankciókat is javasol az Alrosa orosz gyémántipari vállalat ellen.
Az Európai Unió már 11 szankciócsomagot hagyott jóvá Oroszországgal szemben, mióta 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. Lengyelország azt javasolja, hogy ezeket a szankciókat terjesszék ki az orosz szervezeteknek nyújtott számítógépes szoftverekre, a kiberbiztonsági szolgáltatásokra és más IKT/IT szolgáltatásokra.
A Lengyelország szerint az EU-nak emellett fel kellene hagynia az orosz cseppfolyósított gáz (LPG) vásárlásával. Bár a PB-gáz (propán-bután gáz) kőolajtermék, eddig nem szerepelt az EU által elrendelt embargóban.
Lengyelország komolyan veszi az oroszokkal szembeni szankciók kiterjesztését, vasárnaptól például életbe léptette azt az uniós szankciót, mely alapján az Oroszországban regisztrált személyautók nem léphetnek be az EU területére.
Tavaly február óta az ukrán hatóságok több mint 12 ezer magánszemély és cég ellen vezettek be szankciókat – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala.
Augusztus elején az ukrán biztonsági szolgálat arról számolt be, hogy az ország hatóságai 4 ezer orosz szervezet ellen vezettek bekorlátozásokat 2022ben és 2023-ban, és több mint 5 milliárd dollár értékben foglalták le az Oroszországi Föderáció eszközeit.
Az ukrán Igazságügyi Minisztérium szerint ez év júniusában több mint 11 ezer ember került szankciók alá, köztük mintegy 8,7 ezer ember számláját blokkolták az országban.
[type] => post
[excerpt] => Tavaly február óta az ukrán hatóságok több mint 12 ezer magánszemély és cég ellen vezettek be szankciókat – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694292600
[modified] => 1694290360
)
[title] => Több mint 12 ezer cégre és magánszemélyre vetett ki szankciókat Ukrajna másfél év alatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41572&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41572
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41573
[image] => Array
(
[id] => 41573
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin.webp
[original_lng] => 181320
[original_w] => 2048
[original_h] => 1149
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin-768x431.webp
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin-1024x575.webp
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin-1536x862.webp
[width] => 1536
[height] => 862
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin.webp
[width] => 2048
[height] => 1149
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/putyin.webp
[width] => 2048
[height] => 1149
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1694279560:12
[_thumbnail_id] => 41573
[_edit_last] => 12
[views_count] => 505
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] =>
Az osztrák külügyminiszter kritikát fogalmazott meg az oroszországi szankciókkal kapcsolatban. Alexander Schallenberg kiemelte, hogy a nyugati cégek továbbra is jelen vannak Oroszországban, ahogyan az orosz cégek is Európában. Szerinte a teljes leválás Moszkváról nem is lehetséges, hiszen Ausztria továbbra is az orosz gázfüggőség állapotában van.
Az Oroszország ellen hozott szankciók csekély hatásairól beszélt egy interjúban az osztrák külügyminiszter. Alexander Schallenberg a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lappal beszélt és szóba kerültek az orosz szankciók.
Kiemelte, hogy a szankciók ellenére a nyugati cégek továbbra is Oroszországban vannak, illetve az orosz cégek is folytatták a működést Németországban, vagy Ausztriában. Hozzátette, hogy Moszkva teljeskizárása az európai életből nem lehetséges, mivel túl sok szál fűzi össze a feleket. Ausztria esetében a gázkérdést emelte ki, mivel Bécs továbbra is a földgáz felét Oroszországból szerzi be.
Az ország teljes energiaszükségletének 12 százalékát fedezi az orosz gázszállítás – az interjút a Magyar Nemzet szemlézte.
Schallenberg kitért a Raiffeisen Bank kérdésére is. A bankot sok támadás érte, amiért nem hagyta el Oroszországot a háború kitörése után. A külügyminiszter kifejtette, hogy a globálissá vált világban nem olyan egyszerű egy cégnek kivonulni egy országból. Hozzátette, hogy a nyugati cégek 90 százaléka továbbra is ott van az oroszoknál.
Csak kevés cég döntött úgy, mint a McDonald’s, ami teljes egészében lehagyta Oroszországot. A V4NA nemzetközi hírügynökség arról írt, hogy az országban a hétköznapokban apróbb nehézségeken kívül a társadalom nem érzi a bőrén a szankciók hatásait.
A V4NA szerint a szankciók a valóságban az Egyesült Államoknak kedveznek. A német állami tulajdonú bankokat egybefogó Landesbank egyik egyik vezető közgazdásza, Gertrud Traud szerint a háborút nem lehet szankciókkal megnyerni.
Több mint 400 Ukrajnában működő cég próbálja elrejteni üzleti kapcsolatait az agresszor Oroszországgal – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda című hírportál az Opendatabot adatplatform honlapjának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az Opendatabot jelezte, hogy Ukrajnában 401 orosz szállal rendelkező céget találtak a nyilvántartásokban, amelyek az orosz állampolgárok tulajdonában lévő cégek bejegyzésére vonatkozó moratórium ellenére módosításokat hajtottak végre, és eltávolították az Oroszországból származó tulajdonosokra és kedvezményezettekre vonatkozó adatokat.
Ráadásul ritkán fordult elő hivatalos tulajdonosváltás, és nem az sem volt valós – állította az Opendatabot. „A másfél éve tartó teljes körű háború alatt, a hatályos törvényi tilalmak ellenére, 401 orosz szállal rendelkező vállalat hajtott végre változtatásokat, és eltávolította az Oroszországi Föderációbeli illetőségű tulajdonosainak és kedvezményezettjeinek az adatait” – áll a jelentésben.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy 2022. február 23-án az Opendatabot 20 881 Ukrajnában bejegyzett cégnél észlelt orosz kapcsolatokat. Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta moratóriumot vezettek be az orosz állampolgárok tulajdonában lévő társaságok bejegyzésére. Ezt a korlátozást azért vezették be, hogy biztosítsák a nemzeti érdekek védelmét Ukrajna jövőbeni pereiben az Orosz Föderáció katonai agressziójával kapcsolatban.
Jelenleg csak Oroszország állampolgárainak bizonyos kategóriái jogosultak változtatásokat végrehajtani olyan társaságokban, amelyek tulajdonosai, elsősorban azok, akik legálisan tartózkodnak Ukrajna területén, és azok, akik a társaság jegyzett tőkéjének legfeljebb 10%-át birtokolják. Emellett a jogszabályok nem határoznak meg korlátozásokat az Oroszországi Föderáció azon állampolgárai számára, akik állampolgárságukat olyan országéra változtatták, amely Ukrajna jogszabályai szerint nem minősül agresszor országnak.
A Heineken holland söripari vállalat, a világ második legnagyobb sörgyártó cége szimbolikus 1 euróért adta át oroszországi leányvállalatának összes részvényét az orosz hátterű Arnest csoportnak – tájékoztatott az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Az eladás legalább 300 millió euró halmozott veszteséget okozott az amszterdami székhelyű vállalatnak. „A Heineken SA eladta oroszországi tevékenységét az Arnest csoportnak. Az eladás a szükséges engedélyek megszerzését követi, és lezárja a Heineken tavaly márciusában megkezdett kivonulását Oroszországból” – áll a holland söripari vállalat pénteken közzétett közleményében.
„Befejeztük a kivonulást Oroszországból” – fogalmazott a közleményben Dolf van den Brink, a Heineken vezérigazgatója.
Közölte, az orosz leányvállalat eladása a vártnál bonyolultabb volt, részben a változó helyi jogszabályok miatt, valamint azért, mert a cégvezetés meg akarta akadályozni, hogy a Heineken rossz kezekbe kerüljön.
„Nagyon nehéz körülmények között, keményen dolgoztunk azon, hogy üzletünket egy megfelelő vevőre ruházzuk át” – idézte a Heineken közleményét a hírportál.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint az Arnest csoport átvette a holland vállalat összes oroszországi létesítményt, köztük hét sörfőzdét.
Továbbá felelősséget vállalt az országban dolgozó mintegy 1800 alkalmazottért is, foglalkoztatási garanciákat biztosított számukra a következő három évre – mondta.
„A közelmúlt fejleményei azt mutatják, hogy a nagyvállalatoknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük az Oroszországból való kivonuláskor” – fogalmazott Van den Brink, majd hozzátette: noha a részvényeladás a várnál sokkal tovább tartott, a tranzakció lehetővé teszi, hogy a Heineken felelős módon hagyja el Oroszországot, és biztosítsa az eddigi alkalmazottak megélhetését.
Az orosz ügyészek pert indítottak a szankciókkal sújtott Andrej Melnicsenko milliárdos ellen, Vlagyimir Putyin elnök azon törekvésének részeként, hogy nyomást gyakoroljanak a gazdag oroszokra, hogy hazatelepítsék tengerentúli vagyonukat.
Augusztus 17-én a szibériai Krasznojarszk városában az ügyészség keresetet nyújtott be Melnicsenko ellen, amely az általa tulajdonolt Szuek JSK vállalatot (Oroszország legnagyobb szénbányászati társaságát) és két másik céget célozza. A lépés Putyin ukrajnai inváziója és az azt követő szankciók nyomán történt, ami arra késztette, hogy felszólítsa a gazdag oroszokat, hogy hozzák vissza vagyonukat Oroszországba.
A Bloomberg információi szerint 13 milliárd dollárra becsült vagyonú Melnicsenko jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él, miután korábban Európában élt.
A per olyan energetikai eszközökkel kapcsolatos, amelyeket a Melnicsenkóhoz kötődő vállalatok 2018-ban szereztek meg Mihail Abizov volt kormányminiszterhez köthető szervezetektől. Abizovot 2019-ben letartóztatták és sikkasztással vádolták meg. Az ügy tárgyalását szeptember 7-re tűzték ki.
Bár a Szuek székhelye Oroszországban van, Melnicsenko másik cégét, az EuroChem Group AG-t (amely nem érintett az ügyben) Svájcban jegyezték be, de jelentős vagyonnal rendelkezik Oroszországban. Melnicsenkót az EU és az USA szankciókkal sújtotta Oroszország ukrajnai fellépését követően, és lemondott a cégeit irányító trösztök kedvezményezettjeként betöltött pozíciójáról, amelyet felesége, a szerb énekesnő, Sandra Nikolic vett át – később őt is szankciókkal sújtották.
Putyin bírálta a külföldön vagyont birtokló gazdag oroszokat, ezért arra ösztönözte, hogy a vállalkozásokat orosz fennhatóság alá helyezze át. Hangsúlyozta, hogy azok az orosz üzletemberek, akik a tengerentúlon tartják vagyonukat és családjukat, „másodosztályú idegenek” maradnak.
A világ egyik legnagyobb aranykitermelő vállalata, a londoni és moszkvai tőzsdén jegyzett Polimetal azon dolgozik, hogy eladja oroszországi érdekeltségeit – írja a Financial Times.
A lap szerint a vállalat a következő fél évben szeretne megszabadulni ezektől, és orosz, valamint kínai befektetőkkel tárgyal az eladásról. A cég vezérigazgatója, Vitalij Nyeszisz azt mondta a lapnak: elkerülhetetlen, hogy valamelyest áron alul adják el az oroszországi érdekeltségeket, de ez még nem lenne „katasztrofális”.
Arra is kitért, hogy Jersey szigetéről nemrég Kazahsztánba tették át a székhelyüket, és bízik abban, hogy ez is segíthet az oroszországi érdekeltségek eladásában. A Financial Times szerint a Polimetal részéről valóságos sikertörténet lehet, ha el tudják adni az oroszországi érdekeltségeket, ugyanis a Kreml mindent megtesz azért, hogy megnehezítse a nyugati vállalatoknak az Oroszországból való kivonulást.
Japán újabb szankciókat jelentett be pénteken Oroszországgal szemben, megtiltva ezúttal az elektromos járművek exportját Oroszországba.
A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium pénteki bejelentése értelmében augusztus 9-től exportkorlátozás alá esnek az 1900 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú motorral felszerelt és a hibrid járművek is.
„Több mint egy év telt el, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, mi pedig bővítjük az exporttilalom alá eső termékek körét” – tudatta a tokiói tárca. Hozzátették, hogy Japán ezzel az Európai Unió és az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket követi. A minisztérium arról is beszámolt, hogy exporttilalmi listára került az acél is, valamint olyan műanyagtermékek és elektronikai alkatrészek, amelyek katonai célokra is felhasználhatóak.
Japán már korábban elrendelte az orosz természetes és jogi személyek vagyonának befagyasztását az országban, emellett megtiltott minden olyan exportot, amely az orosz hadsereghez köthető szervezetekhez irányult, és leállította az építőipari és mérnöki szolgáltatások exportját is Oroszországba.
Morgolódnak az európai alumíniumgyártók, és szankciók bevezetését javasolják az orosz konkurensek piaci nyomulásának megfékezésére. Brüsszel napirendjén egyelőre nem szerepel a könnyűfém további importkorlátozása.
Furcsa háttérharcot vív az európai alumíniumipar érdekképviselete, hogy kijárja Brüsszelnél az oroszországi cégek fémexportját megnehezítő szankciókat. Ez egy a Reutershez is eljutott belső levélből derült ki, amelyben a szakmai csoport vezetése megszondáztatja a tagjait, mi lenne a hozzáállásuk egy ilyen kezdeményezéshez.
Tagjaink kérték, hogy vizsgáljuk meg a kérdést, s ebben a szokásos gyakorlat szerint járunk el – hárított Paul Voss, az European Aluminium főigazgatója a hírügynökség érdeklődésére, elismerve ugyanakkor, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a következő brüsszeli szankciós csomagban helyet kapna egy ilyen kezdeményezés, egyáltalán foglalkozik-e az unió ezzel a kérdéssel.
Pedig igény volna rá. Az orosz alumínium ugyanis „csőstül” jön az Európai Unióba.
Eddig csupán a 0,2 milliméternél vastagabb alumíniumlemezek és -szalagok esetében léptettek életbe importkorlátozó intézkedéseket. Márpedig az uniós alumínium versenyképessége az olcsó orosz import miatt egyre romlik, ez tükrözi a londoni fémtőzsde irányadó jegyzése is, amely 4 százalékos idei áresést mutat.
A szankciós lobbitevékenység külön pikantériája, hogy a szövetség mentesítené alóla a világ legnagyobb termelőjének számító Ruszalt, mert annak a termékeit a globális ellátási láncban számos országban nem tudják nélkülözni. Magyarán stratégiai fontosságú alapanyagnak számít. Arról nem is szólva, hogy a Ruszal szegről-végről uniós vállalat is, az írországi Aughinishben lévő, legnagyobb európai timföldgyár is hozzá tartozik, ahogy svédországi Kubalban lévő alumíniumkohászati komplexum is. Az Oleg Gyeripaszka oligarcha közvetett tulajdonában lévő Ruszal adja a globális alumíniumtermelés 6 százalékát, ez tavaly 4 millió tonna könnyűfém-mennyiséget jelentett.
A Ruszalt mint vállalatot tehát ne érje közvetlen szankció – ezt javasolja elöljáróban a European Aluminium, megemlítve, hogy az orosz termékek más szállítókkal való kiváltása Európának nem okozna problémát. Tavaly az orosz alumíniumrudak az EU importjának 12 százalékát adták, szemben a 2018-as 25 százalékkal.
De a világ nem csak a mi kontinensünkből áll. Benne van például Amerika is, ahol szintén szankcionálják az orosz importot, amely egyébként a saját ellátásuk alig 3 százalékáért felelős, de egyes felhasználási területeken fontosnak alapanyagnak tekinthető.
Februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy 200 százalékos vámot tervez kivetni az Oroszországban előállított alumíniumra és származékaira, míg májusban Nagy-Britannia közzétette az orosz alumínium importjának betiltására vonatkozó terveit, a gyémánt, a réz és a nikkel mellett.
A bejelentéseket azonban konkrét lépés még nem követte, vagy ha igen, azt nem hozták hivatalosan nyilvánosságra.
Az amerikai székhelyű Alumínium Szövetség növekvő aggodalommal és szoros figyelemmel követi az ukrajnai fejleményeket, és monitorozza az orosz agresszióra adandó válaszlehetőségeket, az európai szankció ügyében is egyeztek a társszervezettel.
A Ruszal és Gyeripaszka ellen 2018-ban már alkalmaztak importszankciókat, akkor a csoport „Putyin-közeliségével” és átláthatatlan tulajdonosi körével akadtak súlyos problémák. Mint ismert, az amerikai elnökválasztási kampányba illegális módszerekkel beavatkozó Kreml megbüntetésére Washington 2018. április 6-án rendelt el szigorú szankciókat orosz üzletemberekkel és az irányításuk alatt álló vállalatokkal, köztük a Ruszallal szemben.
Akkor az oligarcha másokra íratta tulajdonrészét, ezzel pro forma eleget tett a függetlenség követelményinek, a szankciókat visszavonták.
A korlátozások egyébként nemcsak a hongkongi tőzsdén jegyzett Ruszalnak, hanem a termék nélkül maradt külföldi megrendelőinek is súlyos érvágást okoztak, két „ruszalos” várost egyenesen csőd fenyegetett. Azóta a helyzet abban is változott, hogy Kína és Törökország kollaboránsként segíti Moszkva kereskedelmét, így harmadik országon keresztül – megfelelő garanciák hiányéban – kijátszhatók a szankciók.
Az iparági lobbicsoport szerint bármilyen szankció bevezetéséhez észszerű átmeneti időszakra lenne szükség, hogy a vevők meg tudják találni az alternatív beszerzési forrásokat, gazdasági hátrány ne érhesse őket.