Az összes uniós tagállamnál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt Franciaország – írja a hvg.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint Franciaország ebben az évben már 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron francia elnök ezen időszak alatt azzal sokkolta a közvéleményt, hogy NATO-tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.
A Politiconak a francia fél azzal indokolta az orosz LNG-vásárlást, hogy a Total Energies-nek hosszú távú szerződése van Moszkvával, melynek értelmében mindenképp fizetniük kell.
Fontos kiemelni, hogy a Total-nak nagy orosz érdekeltsége is van: 20 százalékos részesedéssel rendelkeznek a Yamal LNG orosz vállalkozásban, ami egy cseppfolyósító üzemet működtet Észak-Szibériában, ami a Novatek tulajdonában van és 2032-ig van szerződése a Totallal évi 4 millió tonna LNG vásárlásra.
De nem a franciák az egyedüliek az EU-ban, akik továbbra is nagy tételben vesznek orosz gázt: a CREA adatai szerint Belgium és Spanyolország is jelentős importőrnek számít.
A Reuters jelentése szerint orosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése érdekében hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével.
A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül, amelyek segítségével a csalók minimális feldolgozási költségek mellett tetemes profitot termelhetnek, miközben a hatóságok figyelmét is elkerülik.
A rézrúdra kivetett orosz exportvám jelenleg 7 százalék, ami alacsonyabb, mint a rézhulladékra kivetett 10 százalékos vám – ezzel szemben a tiszta fém behozatala 4 százalékos adót von maga után, míg a törmelékimport nem jár pluszköltségekkel.
Emiatt a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak.
Ezzel szemben az orosz rézhulladék exportja, valamint a kínai tiszta fém importja elhanyagolható volt.
A rézhuzalokat a gyanú szerint Hszincsiang tartományban dolgozzák fel, ahova a szállítmányok a laza határellenőrzéseknek köszönhetően észrevétlenül jutnak el. Az itt elvégzett darabolás után már lehetetlen megkülönböztetni a rezet a fémhulladéktól, és a vámjegyzékekbe is így kerül be.
Ez a titkos kereskedelem azonban akkora méretűre duzzadt, hogy már a kormányzati adatokban is látszik. 2021-ben és 2022-ben havonta átlagosan 95,3, illetve 125 tonna orosz rézhulladékot adtak el Kínába – csak idén februárban azonban ez a mennyiség már 11 ezer tonnára ugrott.
Az adók elkerülésének pénzügyi ösztönzője mellett a felaprított fémet nehezebb azonosítani és nyomon követni, ugyanis így könnyebb eladni a kínai gyártóknak, akik attól tartanak, hogy a jövőben ezeket a termékeket is érinteni fogják nyugati szankciók. Korábban ugyanis az EU és az USA már kivetett tilalmakat kínai vállalatokra, amiért azok „az orosz hadigépezetet támogatták”.
Szankciókat jelentett be a brit és az amerikai kormány orosz fémek árutőzsdei forgalmazására – számolt be az MTI.
A brit külügyminisztérium által ismertetett közös intézkedés alapján a világ két legnagyobb fémpiaca, a Londoni Fémtőzsde (London Metal Exchange, LME) és a származtatott árutőzsdei termékeket forgalmazó Chicago Mercantile Exchange (CME) nem fogadhat be új kontraktusokat Oroszországból származó alumíniumra, rézre és nikkelre.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint az energiahordozók után a fémek alkotják Oroszország legnagyobb értékű nyersanyagkiviteli termékcsoportját, jóllehet e termékek exportja visszaesett az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta.
A minisztérium adatai szerint Oroszországnak 2022-ben 25 milliárd dollár, 2023-ban 15 milliárd dollár bevétele származott a fémexportból. Nagy-Britanniában december óta törvény tiltja az orosz fémek, köztük az alumínium, a réz és a nikkel importját.
Az amerikai kormány ezzel egy időben vámokat vetett ki különböző orosz fémpiaci áruk importjára. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most „még egy lépéssel továbbment”, és kiterjesztette ezeknek az intézkedéseknek a hatályát a szakosított londoni és chicagói fémtőzsdékre – fogalmaz tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca hangsúlyozza ugyanakkor, hogy technikailag összetett intézkedésről van szó, és időre volt szükség a részletek kidolgozásához annak érdekében, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, de egyidejűleg minimalizálják a piaci felfordulás kockázatát. Abból a célból, hogy az intézkedések a lehető legkisebb kockázattal járjanak a piaci stabilitásra, a brit és az amerikai szankciók nem vonatkoznak a két érintett tőzsdén már forgalomban lévő orosz fémkontraktusokra, így ezekkel továbbra is korlátozások nélkül lehet kereskedni – áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciókat jelentett be a Wagner alakulat és más afrikai fegyveresek tevékenységét támogató oroszországi és Közép-Afrikai Köztársasági társaságokkal szemben, áll az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának pénteken megjelent hivatalos közleményében.
„A szankciók alá esett cégek fontos szerepet játszottak a Wagner fegyveres magánalakulat tevékenységének és ennek megfelelően az Oroszországi Föderáció tevékenységének elősegítésében. Az említett személyek természeti erőforrások illegális kitermeléséből próbáltak haszonra tenni szert, és anyagi és pénzügyi támogatást nyújtottak a Wagner-csoportnak és a 2023 augusztusában elhunyt Jevhenyij Prigozsinnal kapcsolatos egyéb szervezeteknek” – áll a közleményben.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a közép-afrikai Bois Rouge SARLU céggel, más néven Wood International Group SARLU-val szemben. A cég fakitermeléssel foglalkozik a Közép-afrikai Köztársaságban, és egy olyan bűnözői hálózat része, amely az ország politikai, gazdasági és információs szektorát öleli át – jegyezte meg az OFAC. A társaság a Wagner-csoportot a trópusi erdőkből származó faipari értékesítéséből származó pénzeszközökkel látja el a lázadóktól elfoglalt területek katonai védelméért cserébe.
Emellett amerikai szankciókat vezettek be a szentpétervári székhelyű Broker-Expert orosz céggel szemben, amelyek hosszú ideje, a Prigozsin által az afrikai kontinensen alapított cégek tevékenységéből jut jövedelemhez.
Az orosz légitársaságokkal kötött ENSZ-szerződések lejárnak, és a Nemzetközi Polgári Repülési Szövetség álláspontja miatt nem hosszabbítják meg őket – írja az Ekonomicsna Pravda.
Az orosz légitársaságok szinte az összes szerződést elvesztették az ENSZ békefenntartó és politikai misszióival.
Az orosz szolgáltatók befejezik a régi szerződések szerinti munkájukat, és 2024 első negyedévében távoznak az ENSZ-ügynökségek légi közlekedési piacáról – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az orosz vállalatok által az ENSZ igényeihez biztosított repülőgépek biztosítására vonatkozó szerződések meg nem hosszabbításának problémája rendszerszintű. Miután a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) határozatot hagyott jóvá arról, hogy „komoly aggályok merültek fel Oroszországgal szemben a repülésbiztonság terén”, az ENSZ titkársága kizárólag az SSC saját értelmezése alapján korlátozta az orosz vállalatok részvételét a világszervezet érdekében a légi szolgáltatások nyújtására kiírt új tendereken – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Kijevnek nem felel meg az a kompromisszumos lehetőség, amelyet Lengyelország kínált a határon fennálló feszültség enyhítésére, az ukrán élelmiszerek széles körének kitiltása Lengyelországból precedenssé válhat más országok számára – közölte pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Ahogy a kiadvány jelezte, Varsó jelenleg nem csak a tilalom meghosszabbítását, hanem az ukrán termékek listájának bővítését is javasolja. Ebbe a kategóriába most az ukrán gabona, repce, napraforgó, búzaliszt, dara, korpa és sütemény tartozik. Lengyelország azt javasolja, hogy ezt a listát a következő tételekkel bővítsék: cukor, baromfihús, tojás, bogyók, méz, almalé, étolaj.
Lengyelország ráadásul a korlátozásokat, amelyeknek a hatálya júniusban lejár, a tiltott áruk listáját nemcsak kiterjeszteni akarja, hanem a tilalmat már a közeljövőben meghosszabbítja. A kibővített terméklista tilalmi mechanizmusa a javaslat szerint megegyezik a jelenleg érvényben lévő négy gabonacsoport (búza, kukorica, repce és napraforgó) esetében Bulgária, Románia, Szlovákia, Magyarország intézkedésével.
Vagyis ezeknek az áruknak a behozatala általában tilos, de ha az importáló országnak bizonyos mennyiségű beszerzésre van szüksége, Ukrajnához fordulhat engedélyek kiadására ezekre az árukra. Az ukrán fél viszont csak ezekre a mennyiségekre ad ki engedélyt az exportőröknek.
Kijev ellenzi az ilyen változtatásokat. „Egy ilyen árulista-bővítésbe nem mehetünk bele. Ez precedens lesz, ami után bármelyik ország elkezdhet hasonló követeléseket támasztani” – mutatott rá a lengyel féllel folytatott tárgyalások részleteit jól ismerő ukrán forrás.
Orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb. Ennek oka, hogy az amerikaiak bekeményítettek.
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől – erről az Izvesztyija számolt be. Az orosz lapnak Alekszej Porosin, a First Group JSC vezérigazgatója, illetve Alekszej Razumovszkij, az Impaya Rus kereskedelmi igazgatója és Alekszandr Linnikov, a Nemzeti Fizetési Tanács igazgatótanácsának elnöke nyilatkozott a témában.
A cikk szerint a lépés súlyos, ugyanis olyan kínai bankok tiltották be a dolláralapú orosz utalásokat, mint az
Industrial and Commercial Bank of China (ICBC),
a China Construction Bank (CCB)
és a Bank of China.
A nemzeti valuta alapú elszámolások a hírek szerint még zavartalanok, de úgy tűnik, további kínai bankok is szankciókat vezetnek be. Például a Zhejiang Chouzhou Commercial Bank bejelentette, hogy blokkolja az orosz tranzakciókat.
Miért vetettek ki szankciót kínai bankok Oroszországra?
Bankóriásokról van szó, amelyek ott vannak Kína legnagyobb pénzintézetei között. Ezek már 2024 eleje óta nem fogadnak be fizetési ügyleteket orosz hitelintézetektől, amelyeket nyugati szankciók érintenek. Ennek oka, hogy 2023 decemberének második felében hatályba lépett az Oroszországi Föderáció elleni 12. szankciócsomag. Ezt követően pedig megerősödött az amerikai hatóságok ellenőrzése. A kínaiak attól félnek, hogy amennyiben nem szankcionálják az orosz bankokat, az USA rájuk nézve is tiltásokat vezethet be, mivel továbbra is kapcsolatban állnak tiltólistás orosz bankokkal és oroszországi vállalatokkal. Kína logikusan a kisebbik rosszat választotta, miután a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi mérleg jócskán meghaladja a Kína és Oroszország között fennálló volument.
A kínai bankok által alkalmazott gyakorlat totális.
Az ICBC, a CCB és a Bank of China is elutasítja az összes orosz szankcionált pénzintézettől kapott kifizetést, függetlenül attól, hogy azok melyik pénzügyi rendszeren mennek keresztül: az európai SWIFT-en, az orosz SPFS-en vagy a kínai CIPS-en.
Egyre nehezebb Oroszországból utalni
Ennek hatása jelentős, ugyanis az Oroszországból érkező kifizetések közel 40 százalékát jelenleg Kínába, valamint Törökországba indítják. Tavaly december óta a török bankok szinte teljesen beszüntették az érintett orosz pénzintézeti műveletek elfogadását. Hasonló lépések történtek az Egyesült Arab Emírségek bankjainál is, ezek már meg is kezdték cégek és magánszemélyek számláinak lezárását.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy más orosz és kínai bankokon keresztül egyelőre továbbra is lebonyolíthatók az utalások. Ráadásul néhány nagy orosz bank már megnyitotta irodáit Kínában, ami nagyban megkönnyíti a tranzakciók teljesítését. Az is igaz viszont, hogy orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb, ha maradtak is még fenn fizetési lehetőségek.
Tajvan szigorítja a szankciókkal sújtott áruk oroszországi exportjának ellenőrzését. A technológia, a fémmegmunkáló munkapadok és más áruk átadásáért kiszabott büntetéseket tizenötszörösére emelik – írja az RBC Ukraine.
A tajvani gazdasági minisztérium február 2-án közölte a szigorításról szóló híreket, hozzátéve, hogy azért erősítik az áruk exportjának ellenőrzését, nehogy Oroszország felhasználja azokat az Ukrajna elleni háborújában.
Az Oroszországba irányuló export első szabálysértéséért kiszabható bírságot több mint 15-szörösére, azaz 1 millió tajvani új dollárra emelték – közölte a minisztérium.
A tajvani hatóságok a helyi technológiák Oroszországba és Fehéroroszországba harmadik országokon keresztül történő szállítását is szigorúbban kívánják ellenőrizni, így a Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből szállítandó árukat.
Több mint egy tucat, összesen 1,3 millió tonna, 10 millió hordónyi orosz Sokol nyersolajjal megrakott tartályhajó rekedt Dél-Korea partjainál, mivel a nemzetközi szankciók miatt India nem tudja átvenni őket Oroszországtól. A különböző fizetési korlátozások miatt kezd ellehetetlenülni a két ország közötti tengeri olajkereskedelem – jelentette a Reuters.
A dél-koreai Joszu kikötőjénél rekedt orosz tarályhajók rakományának eladása jelentős akadályokba ütközik a szigorú amerikai szankciók és a fizetési nehézségek miatt, ami az egyik legjelentősebb kihívást jelenti Moszkva számára a nyugati büntetőintézkedések bevezetése óta. A kulcsfontosságú orosz exportcikknek számító Szokol nyersolajra amerikai szankciók érvényesek, ami hozzájárult az orosz olajexport súlyos zavaraihoz az elmúlt hetekben.
Az elakadt olajrakományok a Szahalin-1 projekt több mint egyhavi termelését jelentik, egy olyan vállalkozásét, amelynek élén egykor az amerikai Exxon Mobil állt, azonban a cég Moszkva ukrajnai invázióját követően kivonult Oroszországból. A termelésmegosztási megállapodás alapján indított Szahalin-1 projektben az Exxon Mobil 2022-es kivonulása után a termelés drasztikusan, csaknem nullára csökkent, és a felfutás azóta is lassú.
A washingtoni szankciók, amelyek célja Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételeinek csökkentése, hogy nehezebbé tegyék a háború finanszírozását, hozzájárultak az orosz olaj globális szállításainak megbénításához. Tavaly az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Szokol szállításában részt vevő hajókat és cégeket. A jelenleg Dél-Korea partjainál rekedt 14 hajó között 11 Aframax hajó és három nagyon nagy nyersolajszállító hajó (VLCC) van, amelyek 45 napi Szahalin-1 termelésnek megfelelő mennyiséget tárolnak. Az úszó raktárként működő VLCC hajók a dél-koreai Joszu közelében tartózkodnak, és a fizetési problémák késedelmet okoznak az olyan vevőknek történő szállításokban, mint az Indian Oil Corp, amely kénytelen volt a saját készleteit megcsapolni, és alternatív közel-keleti forrásokat keresni az oroszok helyett.
A legnagyobb indiai olajfinomító, az IOC és a Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat közötti, a fizetőeszközöket érintő vita tovább bonyolította a helyzetet. Az indiaiak ugyanis nem hajlandók rubelben fizetni a szállítmányokért, de Moszkva a rúpiát nem fogadja el. Ehelyett eddig emírségekbeli dirhamban rendezték az ügyleteket, amely konvertibilis a dollárral, azonban az Egyesült Államok szankciói miatt India nem tud az oroszoknak utalni.
Január 1-jén hatályba lépett az Oroszország elleni 12. szankciócsomag részeként az Oroszországi Föderációból származó gyémántok kereskedelmének tilalma.
Az elfogadott intézkedések között szerepel az Oroszországból származó gyémántok közvetlen vagy közvetett importjának, vásárlásának vagy átadásának tilalma.
A harmadik országokban feldolgozott orosz gyémántokra vonatkozó korlátozások március 1-jétől szeptember 1-ig lépnek életbe.
Becslések szerint a gyémántok és csiszolt gyémántok exportja évente 4 milliárd eurót hoz a Kremlnek – írja az Ukrajinszka Pravda.
