Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo3MzQ7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 38890 [content] =>A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. Most viszont már tárgyalások kezdődtek a kormányzati szervekkel, melyek során a búza alacsony árának okát boncolgatják. Küszöbön az aratás, és a búza kilogrammjáért mindössze 17 dinár körüli árat (kb. 5 hrivnya) kínálnak a felvásárlók.
Tavaly a felvásárlási ár elérte a 38-40 dinárt is, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az európai tőzsdéken is megnőtt a gabona ára.
A felvásárlók akkor tetemes mennyiségeket vettek 30-35 dináros áron a nagy haszon reményében. A kormány viszont előbb megtiltotta, majd korlátozta a kivitelt.
A termelők akkor is hangoztatták, hogy van elegendő búza az országban, nem kell hiánytól tartani, ezért nem kell korlátozni a kivitelt, hagyni kell, hogy jó áron szabadulhassanak meg a készletektől a termelők és a felvásárlók is. Most azonban még a tavalyi termés egy része is ott van a silókban. Amikor ugyanis török közvetítéssel megszületett a megállapodás, és az ukrán búzaszállítmányok elindulhattak, az árak zuhanni kezdtek.
Árzuhanás
Most aratás előtt azzal kell szembesülni Szerbiában, hogy a tárolókapacitások egy része is foglalt még, a kilátásba helyezett felvásárlási árak pedig nem fedik a termelési költségeket sem. A termelők hangoztatják, tisztában vannak azzal, hogy az állam nem szabhatja meg a felvásárlási árakat, de rámutatnak, hogy a szerintük tavaly téves húzásként bevezetett kiviteli tilalom, majd a korlátozás, illetve a brüsszeli politika végül azt a helyzetet idézte elő, hogy egész Európát elárasztotta az olcsó ukrán gabona, ami teljesen összezavarta a szerbiai piacot is. Szerbiában búzát évente mintegy 600 ezer hektáron termesztenek. A hazai fogyasztás 1,8 millió tonna. Hektáronként 5,5-6 tonnás átlagterméssel kalkulálnak idén. Jutna tehát bőven kivitelre is, de előbb meg kellene oldani a felmerülő problémákat.
[type] => post [excerpt] => A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1686259980 [modified] => 1686237392 ) [title] => A szerb piacot is hazavágta az olcsó ukrán gabona [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38890&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38890 [uk] => 38943 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 38891 [image] => Array ( [id] => 38891 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1.jpg [original_lng] => 172389 [original_w] => 1200 [original_h] => 812 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1-300x203.jpg [width] => 300 [height] => 203 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1-768x520.jpg [width] => 768 [height] => 520 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1-1024x693.jpg [width] => 1024 [height] => 693 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1.jpg [width] => 1200 [height] => 812 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1.jpg [width] => 1200 [height] => 812 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/gabona-1.jpg [width] => 1200 [height] => 812 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1686299735:8 [_thumbnail_id] => 38891 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1144 [translation_required_done] => 1 [_oembed_e4d2d7a89427d94e9ca02f2f40c920c0] =>[_oembed_time_e4d2d7a89427d94e9ca02f2f40c920c0] => 1690732731 [_oembed_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] =>The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHCh pic.twitter.com/AbnrBEnCr5
— SABC News (@SABCNews) July 16, 2023[_oembed_time_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] => 1692262084 [_oembed_42a1f915278ad41a0860e13031704dba] =>The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
— NOELREPORTS ?? ?? (@NOELreports) July 31, 2023[_oembed_time_42a1f915278ad41a0860e13031704dba] => 1704462316 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 411 [1] => 3867 [2] => 734 [3] => 46257 ) [tags_name] => Array ( [0] => árak [1] => gabonaexport [2] => Szerbia [3] => ukrán gabona ) ) [1] => Array ( [id] => 35572 [content] =>Around 13 mln tons of products have been exported through #Ukrainian_corridor by 400 vessels to 24 countries since august 2023.
— Oleksandr Kubrakov (@OlKubrakov) December 30, 2023
Despite systematic attacks on the port infrastructure, ports accepted 430 vessels for loading through #Ukrainian_corridor.
It’s efficient result of… pic.twitter.com/tWDpcHFSgbA Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
Az úgynevezett 10-es vasúti folyosó kiépítése kiemelten fontos Szerbia számára. Ennek lesz a része a Belgrádot Budapesttel összekötő gyorsvasút, illetve ez a vasútvonal köti majd össze Szerbiát Észak-Macedóniával, Albániával és Görögországgal.
Az óránkénti 200 kilométeres sebességet is lehetővé tevő vasúti vonal megkönnyíti és felgyorsítja majd a teher- és személyforgalmat, és közvetlen kapcsolatot biztosít a déli és nyugati európai uniós országok között. A várakozások szerint a Belgrád-Nis vasútvonalat évente 2,3 millió ember fogja használni.
A 2,7 milliárd eurós projektet az EU 598 millió euróval támogatja, a szerb költségvetésből 525 millió eurót fordítanak rá, míg a fennmaradt összeget az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedvezményes hiteleiből finanszírozzák.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a támogatásról szóló szerződés aláírását követően kijelentette: ez a valaha volt legnagyobb projektje Szerbiának.
A szerződés aláírásán részt vett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is, aki közölte: fontos vasúti projektről van szó, amely új munkahelyeket teremt, hozzájárul Dél-Szerbia fejlesztéséhez, és széleskörű kereskedelmi útvonalat hoz létre.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1677706560 [modified] => 1677698140 ) [title] => Az EU hatalmas összeggel támogatja Szerbia vasúti fejlesztését [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35572&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 35572 [uk] => 35542 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1314 [image] => Array ( [id] => 1314 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [original_lng] => 61032 [original_w] => 940 [original_h] => 529 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1677690941:12 [_thumbnail_id] => 1314 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1631 [_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>[_oembed_time_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] => 1677690893 [_oembed_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => [_oembed_time_3ee3e6e22b84e68d35a08609ba61fe0c] => 1677690893 [_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 9, 2023
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO[_oembed_time_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] => 1678516154 [_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 3, 2023
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Thank you @KadriSimson for working with industry on this - I am confident more donations will come. pic.twitter.com/Q1GBkOiDxo[_oembed_time_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] => 1683138499 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 206 [2] => 734 [3] => 365 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => fejlesztés [2] => Szerbia [3] => vasút ) ) [2] => Array ( [id] => 34349 [content] =>We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 25, 2023
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJVAz orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta több ezer orosz vállalat költözött át Szerbiába, hogy így továbbra is fenn tudja tartani európai kereskedelmi kapcsolatait – számolt be róla a Növekedés.hu cikke.
A portál a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakmai fórumáról tudósított, ahol a Balkán sérülékeny helyzete volt a téma. A beszélgetésben részt vevő szakemberek arról értekeztek, mennyire válhat ismét puskaporos hordóvá a régió az újfent elmérgesedő szerb–koszovói konfliktus miatt.
A cikk kitért arra is, hogy a két nagyhatalom, Oroszország és Kína mennyire terjesztette ki a befolyását a régióban, illetve várható ez az Európai Unió bővítése a térség országaival. A szakmai fórum résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos uniós álláspontot minden bizonnyal jelentős mértékben alakítja majd az orosz–ukrán háború kimenetele, és Oroszország befolyásának jövőbeli változása.
[type] => post [excerpt] => Az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta több ezer orosz vállalat költözött át Szerbiába, hogy így továbbra is fenn tudja tartani európai kereskedelmi kapcsolatait – számolt be róla a Növekedés.hu cikke. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1674251580 [modified] => 1674176249 ) [title] => Szerbiába menekülnek az orosz cégek [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34349&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34349 [uk] => 34402 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34350 [image] => Array ( [id] => 34350 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [original_lng] => 8192 [original_w] => 305 [original_h] => 165 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb-300x162.jpg [width] => 300 [height] => 162 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [width] => 305 [height] => 165 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [width] => 305 [height] => 165 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [width] => 305 [height] => 165 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [width] => 305 [height] => 165 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/orosz-szerb.jpg [width] => 305 [height] => 165 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1674308004:2 [_thumbnail_id] => 34350 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1362 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1674169051 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => Szerbia ) ) [3] => Array ( [id] => 28110 [content] =>A Szerb Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 3 százalékra emelte irányadó kamatát. Az infláció júniusban 11,9 százalékra szaladt fel, a várakozások szerint a harmadik negyedévben tetőzik.
Az eddigi 2,75 százalékról 3-ra emelte az alapkamatot a Szerb Nemzeti Bank. A jegybank végrehajtó bizottságának augusztusi prognózisa szerint az évközi infláció a jelenlegi negyedévben eléri a tetőpontját, ezt követően várhatóan lassulni kezd.
Júniusban az infláció 11,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, főként az élelmiszer és az energiahordozók drágulása következtében. A boltokban azonban nem 12 százalék körüli áremelkedésnek tűnnek az árváltozások, az emberek aggodalommal tekintenek a fejleményekre.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója szerint kétségtelen, hogy a szerb gazdaság jelenleg sokkal erősebb, mint tíz évvel ezelőtt. A belgrádi Politika napilapnak adott interjúban azonban rámutatott, az ország minden eddiginél nagyobb kihívásokkal néz szembe, a kormány és a Szerb Nemzeti Bank pedig minden erejével a stabilitás megőrzésén dolgozik.
Tabaković elmondta, az aszály és az ukrajnai háború ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy az elkövetkező időszakban mérséklődik az infláció Szerbiában. Véleménye szerint valószínűleg erre az utolsó negyedévben kerül majd sor.
A szerbiai bankok – vélhetően az alapkamat által behatárolt szűk mozgástér miatt – jelentősen megemelték szolgáltatásaik díját, mint amilyen például a számlavezetés vagy az e-bankolás. A jegybank erre is reagált.
Az elkövetkező egy évben a bankok nem emelhetik meg a díjaikat – közölte Tabaković.
Azok a bankok, amelyek tavaly január elsejétől mostanáig díjakat emeltek, elfogadták, hogy szeptember elsejétől egy éven át ezeket a díjakat 30 százalékkal olcsóbban számlázzák majd, de nem olcsóbban, mint amennyibe az emelés előtt eredetileg kerültek.
Az ügyfelek havi 150 dináros (mintegy 500 forint) számlavezetési díj mellett a saját bankjuk bankautamatáiból ingyenesen vehetnek fel pénzt.
Az irányadó kamatláb áprilisban még a mostaninak a fele, 1,5 százalékos volt Szerbiában, korábban pedig éveken át 1 százalékon tartotta a jegybank az alapkamatot. Független szakértők szerint az alapkamatot már korábban meg kellett volna emelni. A dinár euróhoz mért árfolyama továbbra is nagyon stabil, az árak viszont érezhetően emelkednek. Tavaly novemberben kezdte korlátozni a szerb kormány bizonyos alapvető élelmiszerek árait, a szakértők szerint azonban az ilyen korlátozó intézkedéseknek kérdéses az eredményessége, a polgároknak pedig fel kell készülniük azokra az időkre, amikor az árakat egyszer csak szabadjára engedik.
Az olaj, a liszt, a cukor és a sertéscomb mellett a napokban a pellet árát is befagyasztották.
[type] => post [excerpt] => A Szerb Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 3 százalékra emelte irányadó kamatát. Az infláció júniusban 11,9 százalékra szaladt fel, a várakozások szerint a harmadik negyedévben tetőzik. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1660470600 [modified] => 1660438080 ) [title] => Csúcson a szerb infláció, kamatot emelt a jegybank [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=28110&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 28110 [uk] => 28152 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 28123 [image] => Array ( [id] => 28123 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372.jpg [original_lng] => 38852 [original_w] => 850 [original_h] => 478 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/5a57e3763d654c1890f62d74fb18d372.jpg [width] => 850 [height] => 478 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1660473648:2 [_thumbnail_id] => 28123 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1793 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1660427201 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 32119 [1] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => rekordméretű infláció [1] => Szerbia ) ) [4] => Array ( [id] => 25346 [content] =>November elsejétől Szerbia nem tud több orosz olajat venni az uniós szankciók miatt – jelentette ki kedden Aleksandar Vucic szerb elnök, számolt be a Portfolio a Reuters tudósítására hivatkozva.
Minden nap tucatnyi újabb problémával szembesülünk. Naponta 350 tonna fűtőolajat importálunk, és télen hétszer akkora az ország fogyasztása – mondta Vucic. Kiemelte, hogy novembertől a jelenlegi büntetőintézkedések miatt nem tudnak olajat importálni, és “nem tudni, milyen további szankciók jönnek még addig”.
A szerb elnök korábban arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós intézkedések 600 millió dollárt húznak ki az országa zsebéből. Az iraki olaj ugyanis hordónként 31 dollárral kerül többe, mint az eddigi orosz importjuk.
[type] => post [excerpt] => November elsejétől Szerbia nem tud több orosz olajat venni az uniós szankciók miatt – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1655306640 [modified] => 1655290595 ) [title] => Szerbia az uniós embargók miatt novembertől nem tud orosz olajat venni [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25346&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 25346 [uk] => 25330 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 25331 [image] => Array ( [id] => 25331 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [original_lng] => 29498 [original_w] => 700 [original_h] => 394 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/61138360-303.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1655279795:5 [_thumbnail_id] => 25331 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2251 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1655295845 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 57077 [1] => 42706 [2] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => Aleksandar Vucic [1] => olajembargó [2] => Szerbia ) ) [5] => Array ( [id] => 19596 [content] =>Rögzítette az üzemanyagárakat a következő egy hónapra a szerb kormány, hogy féken tartsa az inflációt – közölte a Vecernje Novosti a kormány döntését pénteken.
A szerb kormány csütörtök késő esti döntése értelmében az eurodízel ára nem haladhatja meg a 179 dinárt (538,8 forint), míg a 95-ös oktánszámú benziné az 171 dinárt (514,7 forint). A kormány közleménye szerint az utóbbi időben jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, és emiatt más termékek és szolgáltatások is megdrágultak. A kabinet célja az emberek életszínvonalának a megőrzése, ezért az üzemanyagárak befagyasztására volt szükség – olvasható a közleményben.
Szerbiában decemberben az éves infláció 7,9 százalékos volt, ami jelentősen meghaladja a központi bank által előírt 3 százalékos inflációs célt, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. A januári inflációs adatokat február 22-án közli a statisztikai hivatal.
A szerb kormány novemberben már korlátozta az alapvető élelmiszerek árát annak érdekében, hogy megállítsa az inflációt.
A szerb nemzeti bank csütörtökön 1 százalékon tartotta az irányadó rátát, és közölte, az infláció az év végéig visszakerül a célérték határai közé.Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Rögzítette az üzemanyagárakat a következő egy hónapra a szerb kormány, hogy féken tartsa az inflációt - közölte a Vecernje Novosti a kormány döntését pénteken. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1644595320 [modified] => 1644585628 ) [title] => Befagyasztotta az üzemanyagárakat a szerb kormány [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19596&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 19596 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 19597 [image] => Array ( [id] => 19597 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544.jpg [original_lng] => 64787 [original_w] => 830 [original_h] => 498 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544-768x461.jpg [width] => 768 [height] => 461 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544.jpg [width] => 830 [height] => 498 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544.jpg [width] => 830 [height] => 498 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544.jpg [width] => 830 [height] => 498 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/benzinkut-szerbia-e1613721506544.jpg [width] => 830 [height] => 498 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1644580542:4 [_thumbnail_id] => 19597 [_edit_last] => 4 [views_count] => 5553 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1644588129 [_oembed_936db6ea5e88752ed0fe12c7dd0007fa] => [_oembed_time_936db6ea5e88752ed0fe12c7dd0007fa] => 1649743207 [_oembed_e5df17bd0b70a971edb550e9c5e15636] => [_oembed_time_e5df17bd0b70a971edb550e9c5e15636] => 1657026983 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 1593 [2] => 41 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2177 [1] => 734 [2] => 350 ) [tags_name] => Array ( [0] => árbefagyasztás [1] => Szerbia [2] => üzemanyag árak ) ) [6] => Array ( [id] => 18842 [content] =>A Jadar-bányaprojektet felfüggesztik Szerbiában, mert súlyos aggályaik vannak a kitermelés körülményeivel kapcsolatban a lakosságnak és a környezetvédőknek is.
A beruházó Rio Tinto közölte, hogy elhalasztja legalább egy évvel a loznicai lítiumbánya tervezett megnyitását. A szerb kormány pedig ígéretet tett arra, hogy nem hoz semmiféle döntést ebben az ügyben anélkül, hogy konzultálna a környéken élőkkel.
A miniszterelnök, Ana Brnabic úgy fogalmazott, hogy számára a Jadar-projekt tényleg lekerül a napirendről. Tárgyalni fog minden érintettel, nem lát semmiféle problémát ebben. A Rio Tintóval már többször is egyeztetett, mindig teljesen világos és átlátható volt.
A lakosság mindenesetre győzelemként értékeli, hogy leállítják a majdnem 2,5 milliárd dolláros beruházást, amely környezetvédelmi szakemberek szerint tönkretenné a termőföldeket és a vízkészletet. A Rio Tinto azzal érvel, hogy a lítiumbánya terve megfelel a legmagasabb szintű környezetvédelmi követelményeknek. Az EU szerbiai képviseletének vezetője pedig azt hangsúlyozza, hogy ha valóban megoldott a biztonságos működtetés, ez az új bánya jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés motorja lehetne Szerbia nyugati részén.
(Euronews)
[type] => post [excerpt] => A Jadar-bányaprojektet felfüggesztik Szerbiában, mert súlyos aggályaik vannak a kitermelés körülményeivel kapcsolatban a lakosságnak és a környezetvédőknek is. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1642712400 [modified] => 1642702186 ) [title] => Szerbiában felfüggesztik a Jadar nevű bányaprojektet [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18842&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 18842 [uk] => 18887 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 18844 [image] => Array ( [id] => 18844 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [original_lng] => 91843 [original_w] => 670 [original_h] => 447 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [width] => 670 [height] => 447 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [width] => 670 [height] => 447 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [width] => 670 [height] => 447 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [width] => 670 [height] => 447 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/szerbia-jadar-projektum-sorsarol-a-polgarok-0-nagy.jpg [width] => 670 [height] => 447 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1642846608:8 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1642679811 [_thumbnail_id] => 18844 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2500 [_oembed_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] => [_oembed_time_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] => 1642679916 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b59b9ff2f0f16188e6050633bd737a91] => [_oembed_time_b59b9ff2f0f16188e6050633bd737a91] => 1681696043 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 25 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Videók [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 967 [1] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => bányászat [1] => Szerbia ) ) [7] => Array ( [id] => 17751 [content] =>A fogyasztói árindex szárnyalása egész Európára jellemző idén, és az eurózónánál is gyorsabban emelkednek az árak Közép-Európában. Szerbiában majdnem egy százalékponttal ugrott meg az éves infláció novemberben.
Szerbia sem marad ki az európai inflációrobbanásból: 7,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberben éves szinten az októberi 6,6 százalék után. Az év még 1,1 százalékkal indult, és csak júniusban és júliusban nem emelkedett az index. A dinár nem reagált: a szerb jegybank karbantartja az árfolyamát.
Szerbiában különösen az élelmiszerek és nem alkoholos italok drágulnak, ebben az árukategóriában 11,4 százalékkal emelkedtek az árak a múlt hónapban 2020 novembere óta. Októberben még csak 9,8 százalék volt a drágulás.
A szerb jegybank – bár inflációs célja 3 százalék – mégsem követte a nagy közép-európai gazdaságok példáját, ahol – Budapesten is – a központi bankok kamataik emelésével igyekeznek fékezni az árak emelkedését. Belgrád volt az első Európában, ahol tavaly a járvány okozta válság érkeztével kamatot csökkentettek, és az irányadó kamatot múlt heti ülésén is a rekord alacsony 1 százalékos szinten hagyta a szerb jegybank, azzal az indoklással, hogy a változékony elemeket kiszűrő maginfláció viszonylag mérsékelt, és hogy a bankközi piaci likviditás szűkítésével is képes szigorítani a monetáris feltételeket.
Forrás: vg.hu
[type] => post [excerpt] => A fogyasztói árindex szárnyalása egész Európára jellemző idén, és az eurózónánál is gyorsabban emelkednek az árak Közép-Európában. Szerbiában majdnem egy százalékponttal ugrott meg az éves infláció novemberben. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1639431540 [modified] => 1639430197 ) [title] => Szerbiát is elérte az őszi inflációrobbanás [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17751&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 17751 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 17752 [image] => Array ( [id] => 17752 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1.jpg [original_lng] => 104447 [original_w] => 1024 [original_h] => 598 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1-300x175.jpg [width] => 300 [height] => 175 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1-768x449.jpg [width] => 768 [height] => 449 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1.jpg [width] => 1024 [height] => 598 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1.jpg [width] => 1024 [height] => 598 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1.jpg [width] => 1024 [height] => 598 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/statisztika-pixabay-1024x598-1.jpg [width] => 1024 [height] => 598 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1639422997:12 [_thumbnail_id] => 17752 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1673 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1644121110 [_oembed_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] => [_oembed_time_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] => 1645857949 [_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => [_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1647254838 [_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>[_oembed_time_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => 1666110609 [_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
— The First News (@the_1st_news) October 4, 2022
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
More: https://t.co/nzLhKVPbQI pic.twitter.com/CJeRrnJARM[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1668889821 [_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] =>Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022[_oembed_time_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] => 1687679413 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 642 [1] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => Infláció [1] => Szerbia ) ) [8] => Array ( [id] => 11364 [content] =>Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
— E LightFeather (@ElizabethHopk14) July 10, 2022Szerbia májustól gyárthatja a koronavírus elleni egyik orosz vakcinát, a Szputnyik V-t. Erről állapodott meg az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap és a szerbiai Torlak Intézet.
Szerbia lehet az első ország Délkelet-Európában, ahol előállíthatják az orosz védőoltást. A vakcinát a régió más országaiba is exportálhatják majd, írta a Pannon RTV.
Ez év januárjában térképezték fel orosz szakemberek a Szputnyik V szerbiai gyártásának lehetőségeit. Az orosz delegáció arról tájékozódott, hogy megvannak-e a szükséges személyi és a technológiai feltételek a vakcina előállításához. Egyébként az az orosz oltás szerbiai gyártásáról már korábban előkészítettek egy megállapodást,aminek az értelmében a Torlak Intézet lehetne a referencia-laboratórium Délkelet-Európában.
Belgrád szerint ez jelentős előrelépés lehet a szerb gyógyszeriparnak.
Az orosz állami befektetési alap vezetője 2020 novemberében azt mondta a Reutersnak: több országgal is terveznek együttműködést, a többi között Magyarországon is gyárthatják a Szputnyik V vakcinát. Angela Merkel német kancellár január derekán jelezte: ha Oroszország megszerzi az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét a Szputnyik V. uniós forgalmazására, akkor akár az oltóanyag német-orosz közös gyártásáról is szó lehet.Forrás: index.hu
[type] => post [excerpt] => Szerbia lehet az első ország Délkelet-Európában, ahol előállíthatják az orosz védőoltást. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1616694180 [modified] => 1616692282 ) [title] => Szerbiában májustól gyártják majd az orosz vakcinát [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11364&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11364 [uk] => 11387 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 11112 [image] => Array ( [id] => 11112 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas.jpg [original_lng] => 47935 [original_w] => 810 [original_h] => 544 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas-300x201.jpg [width] => 300 [height] => 201 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas-768x516.jpg [width] => 768 [height] => 516 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas.jpg [width] => 810 [height] => 544 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas.jpg [width] => 810 [height] => 544 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas.jpg [width] => 810 [height] => 544 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szputnyik-vakcina-gyartas.jpg [width] => 810 [height] => 544 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1616755979:3 [_thumbnail_id] => 11112 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 2937 [translation_required_done] => 1 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1644056191 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 1717 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => COVID-19 HU [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 734 [1] => 12429 ) [tags_name] => Array ( [0] => Szerbia [1] => Szputnyik V gyártása Szerbiában ) ) [9] => Array ( [id] => 11064 [content] =>Felminősítette Szerbia államadósság-kötelezettségeinek besorolását a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a szerb gazdaság viszonylag ellenállóképesnek viszonyult a koronavírus-járvány sokkjával szemben, és szilárdak a középtávú növekedési kilátások – írja az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Ba3”-ról egy fokozattal „Ba2”-re javította Szerbia hosszú távú szuverén besorolását. Az osztályzat kilátása ezzel egy időben pozitívról stabilra módosult.
A Moody’s besorolási módszertanában a „Ba2” adósosztályzat még mindig két fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alapszintjét jelentő „Baa3” minősítéstől. Így Szerbia továbbra is a spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – besorolással ellátott államadósok között van a Moody’s osztályzati listáján.
A hitelminősítő a szerb osztályzat javításához fűzött indoklásban mindazonáltal kiemelte, hogy várakozása szerint Szerbia költségvetési mérőszámai a következő években is jobbak lesznek a „Ba” sávban szereplő többi szuverén adóséinál, mivel folytatódnak a költségvetési keretrendszer erősítését célzó reformok, és ezek biztosítják a megfontolt költségvetési politikát.
A Moody’s elemzése szerint az új szerb adósosztályzat stabil kilátása a cég azon várakozását tükrözi, hogy a szerb gazdaság az idén ismét növekedésnek indul, és a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság-ráta 2022-től csökkenni kezd az 58 százalék körüli jelenlegi szintről.
A stabil kilátás emellett azt is tükrözi, hogy a Moody’s megítélése szerint a szerb gazdaság fogékonysága az eseménykockázatokra megfelelően illeszkedik a most megadott „Ba2” szuverén osztályzathoz, és ez elsősorban az alacsony politikai kockázatnak, a korlátozott szuverén likviditási és külső sérülékenységi kockázatoknak, valamint a stabil, az eszközminőség romlásával szemben ellenálló bankrendszernek köszönhető – áll a hitelminősítő pénteki londoni elemzésében.
A Moody’s kiemeli, hogy a szerb hazai össztermék – amely a 2018-2019-es időszakban éves átlagban 4,4 százalékkal nőtt – az előzetes becslés szerint tavaly a koronavírus-sokk közepette is mindössze 1 százalékkal csökkent. Ez kedvező regionális összehasonlításban és a hasonló besorolású szuverén adósok teljesítményével összevetve egyaránt, és mutatja, hogy a szerb gazdaság lendülete milyen robusztus volt a világjárvány elhatalmasodásának kezdetén – áll a Moody’s elemzésében.
Mindemellett az elmúlt években kialakított költségvetési mozgástér átfogó, a tavalyi szerb hazai össztermék hozzávetőleg 12,5 százalékának megfelelő költségvetési válaszlépéseket tett lehetővé – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s közölte: az idei évre már 4,7 százalékos növekedést vár a szerb gazdaságban. A cég szerint ennek fő hajtóerői között lesz a viszonylag gyors szerbiai oltási kampány hatására normalizálódó gazdasági aktivitás.
Forrás: napi.hu
[type] => post [excerpt] => A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Ba3"-ról egy fokozattal "Ba2"-re javította Szerbia hosszú távú szuverén besorolását. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1615644960 [modified] => 1615639286 ) [title] => Elismerést kapott Szerbia [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11064&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11064 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 11066 [image] => Array ( [id] => 11066 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service.jpg [original_lng] => 331610 [original_w] => 1261 [original_h] => 731 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service-300x174.jpg [width] => 300 [height] => 174 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service-768x445.jpg [width] => 768 [height] => 445 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service-1024x594.jpg [width] => 1024 [height] => 594 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service.jpg [width] => 1261 [height] => 731 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service.jpg [width] => 1261 [height] => 731 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/moodys-investors-service.jpg [width] => 1261 [height] => 731 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1615632351:4 [_thumbnail_id] => 11066 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2348 [_oembed_b57ee138d21fcd0c259a7b630e9d91bb] => [_oembed_time_b57ee138d21fcd0c259a7b630e9d91bb] => 1615637765 [_oembed_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => [_oembed_time_329e0ca25a8ee23625fbd1e93ad7f084] => 1643461324 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 429 [1] => 12053 [2] => 1195 [3] => 734 ) [tags_name] => Array ( [0] => államadósság [1] => felminősítés [2] => Moody’s [3] => Szerbia ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 734 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 734 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )