Nyugati ajánlások mentén módosítják az 1984-es lakástörvényt. Az ukrán miniszteri kabinet jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
A módosítás új rendszert vezet be a lakhatás biztosítására a szociális és vállalati lakhatási mechanizmusokon, a megfizethető jelzáloghitelezésen és a speciális lakásalapok létrehozásán keresztül, ami felváltja majd az elavult 1984-es lakásügyi törvényt és az állami lakásalap privatizációjáról szóló 1992-es törvényt — írja az Ukrinform.
A törvényjavaslat négy fő eszközt vezet be a polgárok lakhatásának biztosítására:
szociális lakhatás a több mint 4,6 millió főt meghaladó belső menekültek számára, valamint kedvezményes bérleti feltételek a közszférában alkalmazottaknak;
vállalati lakhatás azon alkalmazottak számára, akiknek a munkahelyük közelében kell lakniuk;
megfizethető jelzáloghitelezés a gazdaságilag aktív polgárok számára;
valamint lakásalapok létrehozása állami és magántőke bevonásával.
A törvénytervezet szociális lakásalapot is létrehoz, amelyből lehetőség lesz ideiglenes használatra lakáshoz jutni, például szociális lakásként. Az ilyen lakásokat nem lehet privatizálni. A lakásprivatizáció Ukrajnában egy évvel az új lakásügyi jogszabályok elfogadása után megszűnik, mivel e nélkül lehetetlen lenne a szociális lakásalap feltöltése – teszi hozzá a Babel.
A dokumentum a lakásminőségi minimumkövetelmények megállapításával, a régi épületek korszerűsítési programjainak bevezetésével és kísérleti felújítási projektek elindításával fekteti le a lakásállomány korszerűsítésének jogszabályi kereteit.
Emellett a törvényjavaslat előirányozza a lakásszektor digitalizálását egy egységes információs és elemző rendszer, valamint a megfizethető lakhatási igények és alapok elektronikus nyilvántartásának létrehozásával együtt.
A törvényjavaslat tervezete figyelembe veszi az Európai Bizottság ajánlásait és az uniós országok legjobb gyakorlatait, különös tekintettel a minimális lakásminőségi előírásokra. Elfogadása Ukrajna európai integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek részét képezi. A törvénytervezetet az Ukrán Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma dolgozta ki az Európai Bizottsággal, a Világbankkal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (UNECE), az Egyesült Nemzetek Szervezetének Irodájával együttműködve. Menekültügyi biztos (UNHCR), a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és más neves nemzetközi szervezetek.
A dokumentumot benyújtották az ukrán parlamentnek, amely jóváhagyását követően várhatóan 2025 negyedik negyedévében léphet hatályba.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Szigorúbb fellépést követel az EP az orosz árnyékflottával szemben, amely folyamatos környezeti veszélyt jelent, ugyanakkor bevételhez juttatja Oroszországot.
Oroszország az EU, a G7-ek és a nemzetközi közösség által korábban már elfogadott szankciók ellenére továbbra is régi, gyakran nem biztosított és tisztázatlan tulajdonosi hátterű tartályhajókat használ nyersolaj és kőolajtermékek külföldre történő exportjára. Az EP szerint ez egyrészt környezeti katasztrófák, köztük a súlyos olajszennyezés veszélye miatt aggasztó, másrészt pedig az árnyékflotta komoly bevételhez juttatja Moszkvát, amelyből az Ukrajnával szembeni háborút tudja finanszírozni.
Az orosz árnyékflottával kapcsolatban az EP-képviselők szándéka egyértelmű volt: határozottan elítélték ezt a gyakorlatot és legalább ennyire határozottan felszólították a tagállamokat, és az eddigieknél hatékonyabban lépjenek fel – lehetőleg már a következő szankciós csomagban.
Csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament célzottabb intézkedéseket szorgalmaz ezekkel a hajókkal szemben a következő uniós szankciócsomagokban, beleértve minden egyes hajót, valamint azok tulajdonosait, üzemeltetőit, vezetőit, számláit, bankjait és biztosítótársaságait. A képviselők követelik továbbá az uniós vizeken ismert biztosítás nélkül áthajózó hajók rendszeres szankcionálását, és sürgetik az EU-t, hogy fokozza felügyeleti képességeit, különösen a drón- és műholdas megfigyelést, és végezzen célzott ellenőrzéseket a tengeren. A képviselők azt szeretnék, ha az uniós tagállamok olyan kikötőket jelölnének ki, amelyek képesek kezelni a nyersolajat és cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító, szankciókkal sújtott hajókat, és kártérítés nélkül lefoglalni az illegális rakományt.
Az EP ennél tovább is megy és felszólítja a G7-országokat, hogy jobban érvényesítsék az orosz tengeri olajra kivetett árplafont, „jelentősen csökkentsék az olajárplafont, és szüntessék meg az Oroszország által az olaj és olajtermékek piaci áron történő újracsomagolására és értékesítésére használt kiskapukat”.
Egyúttal az uniós tagállamokat is felszólította az EP, hogy tiltsák be az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük az LNG behozatalát.
A lengyel kormány bejelentette az ellenőrzés megszigorítását az ukrán határon, miután Varsó fokozni akarja az Ukrajnából érkező áruk vizsgálatát – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium X-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterszemlét tartott a Medica lengyel–ukrán határátkelőhelyen. Korábban Korczowa ellenőrzőponton tett látogatást. A helyszíni tapasztalatai alapján bejelentette az ellenőrzés megerősítését és a vizsgálat fokozását.
Zapleśniałe maliny cofnięte na Ukrainę.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
„Az ukrajnai mezőgazdasági termékek túlzott behozatala, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió termelési követelményeinek, veszélyezteti a lengyel mezőgazdaság versenyképességét” – áll a minisztérium közleményében. Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes is immár második napja ellenőrzi a határátkelőhelyeket. Ma a Jahodin–Dorohusk, tegnap pedig Hrubeszuw átkelőhelyeken tett látogatást. Mint megjegyezte, hogy ő felügyeli az Ukrajnából importált mezőgazdasági áruk ellenőrzését.
Kolodziejczak fotót is közölt a határon felbukkant rossz minőségű fagyasztott málnáról. „Az ilyen málna után egyetlen következtetés vonható le: embargó az ukrán fagyasztott málnára, amelyből 2023-ban több mint 60 000 tonna érkezett Lengyelországba” – írta a X-en.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Az Ukrán Nemzeti Bank bővíti azoknak az információknak a listáját, amelyeket a bankoknak közzé kell tenniük weboldalaikon, és amelyeket később a Nemzeti Bank hivatalos honlapján is közzé kell tenni, áll a pénzintézet közleményében.
2022. március 1-től az ukrán bankoknak nyilvánosságra kell hozniuk a hitelek értékvesztési szakaszok szerinti szétosztását a Nemzetközi pénzügyi beszámolás normáinak megfelelően, valamint a rövid távú likviditási mutató számításáról szóló információt.
Ezen információk közzététele többek között lehetőséget ad a bankok hitelportfóliói minőségének jobb elemzésére és magas likviditású eszközeik szerkezetének felmérésére. Ez minden piaci szereplőt segít a megalapozott döntéshozatalban a bankokkal való együttműködést illetően, ez pénzügyi stabilitást eredményez.
A bankok által közzétett információk listáját az Ukrán Nemzeti Bank Igazgatóságának 2018. február 15-i № 11 (módosított) rendelete határozza meg.
A határozat értelmében a bankoknak közzé kell tenniük a gazdasági normák betartásáról, nyílt devizapozíció limitjéről, a tőke összetevőiről, mérleg mutatóiról és a pénzügyi eredmény összetevőiről, a hitelek besorolásáról, a lakossági bankbetétek nagyság szerinti megoszlásáról, a bankbetétek esetleges visszatérítésének összegéről, végül a banki stabilitás éves felméréséről és stressz-tesztjének eredményeiről szóló információkat.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank bővíti azoknak az információknak a listáját, amelyeket a bankoknak közzé kell tenniük weboldalaikon, és amelyeket később a Nemzeti Bank hivatalos honlapján is közzé kell tenni, áll a pénzintézet közleményében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644067500
[modified] => 1644060558
)
[title] => A Nemzeti Bank kibővítette a bankokra vonatkozó nyilvános adatok listáját
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19391&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19391
[uk] => 19359
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19360
[image] => Array
(
[id] => 19360
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019.jpg
[original_lng] => 275899
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/dsc-3559-2019.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1644053360:10
[_thumbnail_id] => 19360
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2893
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f7c2dc4912a65814fcf1ae0fafb5a357] =>
[_oembed_time_f7c2dc4912a65814fcf1ae0fafb5a357] => 1644046331
[_oembed_b3709f21aa719f0c432d8380c0ff31d9] =>
Zapleśniałe maliny cofnięte na Ukrainę.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Hónapok óta tilos Kínában a Bitcoin és más kriptovaluták bányászata, egyes polgárok ennek ellenére folytatták azt, különböző módokon megpróbálva kikerülni a tiltást. A helyi hatóságok azonban az elmúlt napokban számos nagyszabású akció keretében lecsaptak ezekre, a még megmaradt bányákra is, és bezáratták azokat – üzemeltetőik pedig komoly büntetés elébe néznek.
Utóbbiak közül volt olyan, aki bányáját egyszerűen papíron hosztingszolgáltatásnak vagy adatközpontnak átnevezve próbált meg kibújni a szabályozás alól, míg mások kutatási célokra hivatkozással gondolták volna kijátszani a tiltás – sikertelenül. A hatóságok minden esetben bezáratták az illegális kriptobányákat, amik szerintük óriási veszélyt jelentenek az ország áramrendszerére, gazdaságára és általában a kínai társadalomra is.
Ugyanakkor még így is maradtak olyanok, akik folytatják a bányászatot. Ők állítólag úgy próbálják meg elkerülni a lebukást, hogy bányáikat kisebb részekre szétbontva üzemeltetik, maximum 100 gépet tartva egy helyen, és még azokat is viszonylag rendszeresen mozgatják a különböző helyszínek, épületek között. Így mire a magas áramszámla lebuktatná őket, már egy újabb helyre mozgatták berendezéseiket.
A kormányzat most az ő lefelelésük érdekében újabb intézkedéseket tervez bevezetni, és újabb szakértőket is fogadott ennek érdekében.
Kína egyébként nem az egyetlen ország ami tiltja, vagy legalábbis erősen korlátozza a kriptovaluták, azon belül is a Bitcoin bányászatát, annak elképesztően káros hatásai miatt. Korábban ugyanis már Irán, Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Törökország is illegálissá nyilvánította ezek bányászatát és/vagy használatát, és az Egyesült Államokban is egyre többen követelik egyes kriptovaluták betiltását vagy igen szigorú szabályozás alá vonását.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
A kínai piacfelügyelet (SAMR) vasárnap közzétette az internetes platformokat célzó, új monopolellenes irányelveket, amelyek tovább szigorítják a hazai technológiai óriásvállalatokra eddig is vonatkozó korlátozásokat.
Az új szabályok formalizálnak egy novemberben nyilvánosságra hozott monopolellenes törvénytervezetet, és világossá teszik, hogy milyen monopolisztikus gyakorlatok visszaszorítását tervezik a hatóságok.
Az irányelvek várhatóan további nyomást gyakorolnak Kína vezető internetes szoláltatóira, köztük az Alibaba e-kereskedelmi platformjaira, valamint a rivális JD.com-ra, csakúgy mint a Kínában széles körben használt mobilfizetéses platformokra, így az Ant csoport Alipay és a Tencent holding WeChat Pay alkalmazására.
A piacfelügyelet vasárnap kiadott közleményében kiemelte: az új szabályok célja, hogy megakadályozza a monopolista viselkedést az internetes platformok működtetőinek körében, és megóvja a tisztességes versenyt a piacon.
Az új irányelvek tiltják az árrögzítést, a technológiák korlátozását, valamint az adatok és algoritmusok piactorzító alkalmazását.
Az e-kereskedelmi platformokon elterjedt gyakorlatnak számít, hogy az eladókat az adott platform működtetője arra kötelezi, hogy rivális platformon keresztül ne árulják a termékeit.
A TikTok videomegosztó fejlesztőjeként ismert ByteDance kínai technológiai nagyvállalat kedden közölte, hogy keresetet indított a Tencent kínai technológiai óriáscég ellen monopolisztikus tevékenység miatt.
A ByteDance panasza szerint a Tencent nem engedi az általa működtetett üzenetküldő applikációk – a WeChat és a QQ – felhasználóinak, hogy a TikTok kínai verziójaként is emlegetett Douyinról származó tartalmat osszanak meg a felületeken.
A ByteDance már 2018-ban is beperelte e Tencentet versenyellenes magatartás miatt, arra hivatkozva, hogy a Tencent egyes közösségi platformjain nem oszthatók meg a ByteDance hírszolgáltató alkalmazásáról származó linkek.
A Tencent ezzel egy időben rágalmazás miatt nyújtott be keresetet a ByteDance ellen, és azzal vádolta a céget, hogy egyes termékei illegálisan jutottak hozzá WeChat felhasználók személyes adataihoz.
Kína az utóbbi hónapokban elkezdte szigorítani technológiai óriásvállalatainak ellenőrzését, felhagyva a korábban követett, „élni hagyni” politikával.
A hatóságok decemberben trösztellenes vizsgálatot indítottak Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba csoport ellen röviddel azt követően, hogy felfüggesztették az Alibaba pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó leányvállalata, az Ant csoport részvényeinek bevezetését a sanghaji és hongkongi tőzsdére.
Az Ant, amely a világ legnagyobb online és mobilfizetési platformja, az Alipay tulajdonosa, 37 milliárd dollárt gyűjtött a részvényjegyzési időszakban, amivel minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátását hajtotta volna végre november elején.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
További járatokat törölt a Wizz Air, válaszul a brit kormány által a járvány megfékezésére a hét elején elrendelt szigorításokra – jelentette be Váradi József, a légitársaság elnök-vezérigazgatója a Reutersnak adott interjújában.
Mint mondta, januárban az egy évvel korábbi kapacitásuk mindössze 25 százalékát fogják üzemeltetni a decemberi 35 százalékkal szemben. A Wizz Air első embere hangsúlyozta, hogy az átmeneti nehézségek nem érintik a társaság hosszú távú növekedését. Amint változik a helyzet, a forgalmi adatok és a pénzügyi mutatók is visszapattannak.
Ugyanakkor a rivális Ryanair szintén a brit és részben az ír kormány által meghozott intézkedésekre reagálva jelezte, hogy ötmillió utassal, 26–30 millióra csökkenti éves forgalmi előrejelzését. Az ír légitársaság a március végéig tartó 2020–2021-es üzleti évére szóló prognózisát most módosította ötödször.
Az Irish Times szerint a vállalat gyakorlatilag minden Írországot és Nagy-Britanniát érintő járatát leállítja. A hónapokra bontott becslés szerint januárban a légitársaság utasainak száma kevesebb mint 1,25 millió lesz, a következő két hónapban pedig 500–500 ezer körül alakul.
A Ryanair közölte ugyanakkor, hogy pénzügyi mutatói nem romlanak jelentősen, mivel sok most leállított járatuk eleve veszteséges volt.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— S p r i n t e r F a m i l y (@SprinterFamily) May 30, 2023
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Az amerikai kormányzat megszigorítja várandós külföldi állampolgárok beutazását az Egyesült Államokba – erről adott ki közleményt az amerikai külügyminisztérium csütörtökön, bejelentve egyben a szigorítás szabályait is.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott és pénteken már életbe
is lépő új szabályok szerint a turista vízumért – vagy más néven B típusú
vízumért – folyamodó várandós nőktől a helyi amerikai konzulátus megtagadhatja
a beutazási engedély kiadását, ha úgy látja, vagy arról vannak információi,
hogy a vízumkérő kifejezetten azért akar beutazni az Egyesült Államokba, hogy
ott szüljön. Az amerikai törvények értelmében ugyanis minden, az Egyesült
Államok területén született kisbaba automatikusan amerikai állampolgár.
Az amerikai konzulátusok döntése általában végleges, az
ellenük indított fellebbezési eljárások az amerikai bíróságokon ritkán járnak
sikerrel.
Ha az állapotos nő azzal indokolja vízumkérelmét, hogy olyan orvosi ellátásra, kezelésre van szüksége, amelyet csakis Amerikában kaphat meg, akkor ugyanolyan elbírálásban részesül, mint a többi, orvosi kezelésre beutazó külföldi állampolgár. Vagyis igazolnia kell, hogy elegendő összeg áll a rendelkezésére a költségek – a szállás, a kórházi ellátás, orvosi díjak, közlekedés – fedezéséhez.
A külügyminisztérium közleménye megjegyezte, hogy döntésekor a kormányzat nem statisztikai adatokra, hanem az amerikai nagykövetségek és konzulátusok adataira támaszkodott. Ezek az információk pedig megerősítették azt a feltételezést, hogy növekszik azoknak a B típusú vízumot kérőknek az aránya, akik kifejezetten azért tervezik a beutazást az Egyesült Államokba, hogy ott szüljenek.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta a külföldi
állampolgárokat és az Amerikában illegálisan tartózkodókat azért, hogy az
Egyesült Államokban szülnek. 2018 októberében – a félidős választások előtt – arról
beszélt, hogy elnöki rendeletet készül aláírni a születéssel automatikusan járó
amerikai állampolgárság megszüntetéséről. Ezt a szándékát 2019 augusztusában is
megismételte.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
