Általános sztrájkba kezdtek az orvosok és a fogorvosok hétfőn Szlovéniában, mert nem történt előrelépés a bérrendezés terén – jelentette a szlovén közszolgálati televízió. Az általános sztrájkot az után hirdette meg az orvosok és fogorvosok szakszervezete (Fides), hogy a múlt keddi egynapos figyelmeztető sztrájk nem vezetett eredményre. A munkabeszüntetés addig tart, amíg nem születik megállapodás a követelésekről.
Egy megállapodás értelmében, amelyet a Fides még az év elején írt alá a kormánnyal, a közszféra egységes bérrendszerében külön pillért állapítanának meg az egészségügyi dolgozók számára. Ez része a közszféra szélesebb körű reformjának, amelyet a kormány januárra ígért, de az augusztusi hatalmas áradások miatt egyelőre nem készült el vele. A kormány egyéves halasztást kért a szakszervezetektől, de az orvosok ezt nem fogadták el.
A szakszervezet emellett követeli az orvosok bérének az általános közszféra bérrendszerétől elkülönített és független módon történő szabályozását, amely legkésőbb 2024. július 1-jétől lépne érvénybe.
A ljubljanai onkológiai intézetben tartott nagygyűlés után Ana Lina Vodusek, a Fides sztrájkbizottságának tagja a sajtónak elmondta, „most és azonnal” változásokra van szükség, és a kormánynak egyenrangú partnerként kell kezelnie az orvosokat.
Hozzátette továbbá, hogy „az egészségügyben nem igazán történt semmi”, emiatt pedig számos dolgozó távozik az állami rendszerből.
A kormány vasárnap felszólította a Fidest, hogy függessze fel a sztrájkot, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Hétfőtől az orvosok csak sürgősségi eseteket látnak el, nem sürgős ellátásban csak a terhes nők, a gyermekek és az idősek részesülnek.
A sztrájk kezdetekor a legtöbb kórház jelezte: a nem sürgős orvosi szolgáltatásokat törölték, vagy későbbi időpontra halasztották.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Az ország minden tájáról érkeztek gazdák kedden Ljubljanába, hogy tiltakozzanak a kormány környezetvédelmi és egyéb korlátozó intézkedései ellen, amelyek szerintük szinte lehetetlenné teszik a gazdálkodást Szlovéniában – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
„Elegünk van” – mondta Anton Medved szakszervezeti képviselő a nagygyűlésen részt vevő több ezer gazda nevében. Bár a rendőrség még nem adott tájékoztatást a tüntetők számáról, korábban azt mondták: 2000-3000 gazdálkodóra számítanak a fővárosban. Medved, a Szlovén Gazdák Szakszervezetének vezetője ugyanakkor több ezer tüntetőről, valamint legalább 1500 traktorról beszélt – amelyek a Ljubljana külvárosában lévő gyülekezési pontokon várakoztak, de néhány a parlament épülete mellett és a város környékén is elhaladt, jelentős fennakadásokat okozva a közlekedésben. „A gazda király a földjén. Amikor egy gazda tiltakozik, már vérzik az ország” – mondta Medved, jelezve, hogy a gazdák szakszervezete a mezőgazdaság érdekében tevékenykedő más civil szervezetekkel együtt azért tiltakozik, mert már elviselhetetlen a helyzet. Itt a környezetvédelmi korlátozásokat, az adóterheket és az ésszerűtlen jogszabályokat említette, amelyeket szerinte „néhány szélsőséges környezetvédő írt, távol a gazdaságoktól”. A gyűlés a március 24-i tiltakozás folytatása, amely után munkacsoportot jött létre a kormánnyal. A gazdák azonban két hét után elálltak a tárgyalásoktól, és újabb megmozdulást, valamint szükség esetén az akciók fokozását jelentették be. Ezt azzal magyarázták, hogy a tárgyalások nem hoztak előrelépést, az állatvédelmi törvény módosítási javaslata pedig, amely a tenyésztők számára állatvédelmi tanácsadókat ír elő, jelentette az utolsó cseppet a pohárban. A gazdák fő követelései között szerepel az új környezetvédelmi szabályok kiigazítása, a Natura 2000 védett területekre vonatkozó előírások felülvizsgálata, az új adók mellőzése, valamint a közvetlen támogatások inflációhoz igazítása. Borut Florjancic, a Szlovén Szövetkezetek Szövetségének vezetője úgy vélte: Szlovéniában nem lesz élelmezésbiztonság, ha a mezőgazdasági földeket nem védik meg. Felszólalásában arról beszélt, hogy „a szlovén tisztviselők – akik átláthatatlanul és önkényesen döntenek, vakon bólogatva a brüsszeli hivatalokból érkező követelésekre – megfosztják a szlovén gazdákat a helyüktől a világban, családjaikat a jövőtől, a szlovén természetet az őrzőjétől, a szlovén polgárokat pedig a saját termesztésű élelmiszerektől”. Irena Sinko mezőgazdasági miniszter szerint a gazdáknak joguk van tiltakozni, de úgy vélte, hogy a május elsejei ünnepek után várható tárgyalásokon a minisztérium által elküldött javaslatok alapján sikerül megegyezésre jutni. A miniszter továbbá visszautasította azokat az állításokat, hogy az állattenyésztők istállóit és udvarait állatvédelmi tanácsadók látogatnák a jövőben. Sinko szerint ők csak figyelmeztetnék a konkrét panaszokra az ellenőröket, akik pedig hatáskörüknek megfelelően járnának el.
Másfél hónap leállás után hétfőn újraindult Szlovénia legnagyobb széntüzelésű hőerőműve, a sostanji TES – közölte a hőerőművet kezelő vállalat. Az energiaválság miatt a 6-os blokkot október közepén kapcsolták le a villamosenergia-hálózatról, hogy szenet takarítsanak meg a téli időszakra.
A szénellátási problémákat az okozta, hogy egy baleset folytán megsérült az észak-szlovéniai Velenjében elhelyezkedő szénbánya, amely egyedül látja el szénnel a TES-t. Továbbá az ország nemzeti energia- és klímavédelmi terve szerint a szenet 2033-ban kivezették volna az energiamixből, amire már megtörténtek az előkészületek.
Amíg a velenjei bányászat nem tud ismét megfelelő mennyiséget termelni, Szlovénia szénimportra kényszerül. A bánya két szerződést írt alá a svájci Petraco Oil Company vállalattal Indonéziából származó szén importjáról. A vállalat tájékoztatása szerint az egyik szerződés áfa nélkül körülbelül 41 millió eurós, a másik közel 8 millió eurós összegről szól. Hozzátették, hogy tárgyalások folynak nyugat-balkáni és kelet-európai vállalatokkal is további beszerzésről.
A szlovén villamosenergia-termelésének 37 százalékát az atomenergia, 30 százalékát a vízenergia, 26 százalékát a szén, a fennmaradó részét pedig a földgáz (4 százalék), a biomassza és a napenergia (2-2 százalék) adja.
Az energiaválság miatt a szlovén kormány megduplázza a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, hogy azok ellensúlyozni tudják a megugró rezsikiadásokat – közölte a kormány ülését követően Dejan Zidan, a gazdasági minisztérium államtitkára.
Az államtitkár kiemelte: 40 millió euróról, 86 millió euróra emelik a támogatások összegét, és a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik belőle a korábban meghatározott 30 százalék helyett.
Döntöttek arról is, hogy a támogatási programba bevonják a mezőgazdasági és halászati ágazatot, valamint azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta Zidan, hozzátéve, hogy ugyanakkor a teljes pénzügyi szektort kizárták a kedvezményezettek köréből.
A kormány 6 millió euróval feltőkésíti a Szlovén Vállalkozási Alapot is, hogy kölcsönöket biztosítson a likviditási nehézségekkel küzdő szlovén vállalatoknak, amennyiben arra szükség mutatkozik.
A parlament augusztus végén fogadta el azt a jogszabályt, amely gyorssegélyt biztosít a magas gáz- és áramár által sújtotta vállalkozásoknak, egy másikkal együtt, amely 41 millió euró értékben a veszélyeztetett csoportoknak nyújt támogatást. Előbbi módosítására adott most be javaslatot a ljubljanai kormány.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak – jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.
„Sajnos a helyzet a világban – különösen Ukrajnában – napról napra romlik, és ez nemcsak az árakon, hanem a jövőre szánt élelmiszerek elérhetőségén is látszik” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte: a kormány egyrészt a támogatásokon keresztül csökkenteni akarja a gazdálkodók költségeit, amelyek a magas üzemanyagárak, valamint a műtrágyák és magok drágulása miatt közvetlenül hatással vannak az élelmiszerárakra, másrészt létre akar hozni egy hatékony kiskereskedelmi árszabályozási rendszert. Ugyanakkor azt az irányvonalat is elfogadták, hogy az állam felvásárolja a Szlovéniában megtermelt összes búzát – tette hozzá.
A kormányfő rámutatott: a gazdák így egy vevőt és stabil árat kapnak, tudni fogják, kinek és mennyiért adják el a búzát, ezért az ár is valamennyivel alacsonyabb lesz.
„Már világszerte megfigyelhető, hogy a nagy kereskedők spekulatív módon nagy mennyiségben vásárolnak búzát. Svájc már hozott ilyen intézkedést, mi követjük” – mondta Golob.
Ami a kiskereskedelmi árak szabályozását illeti, a kormány nem avatkozik közvetlenül be az árak alakításba – jelezte a kormányfő. Az árakat egy 15 termékből álló kosárral próbálják majd meg szabályozni, amelyről egyeztetnek még a kereskedelmi kamarával.
Mint mondta, összehasonlítják, hogy az ugyanolyan minőségű áruk mennyibe kerülnek az egyes kereskedelmi láncoknál, valamint összevetik a szomszédos országokkal, Horvátországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Ausztriával is.
Az adatok mindenki számára nyilvánosak lesznek, és megmutatják, az adott kosáron belül melyik áruházlánc, hogyan alakítja a termékek árát, ezzel megakadályozva, hogy a kereskedők – az amúgy is erős versenypiacon – túl magas árakat szabhassanak meg – húzta alá Golob.
Az üzemanyag árának keddi várható drágulása miatt nőtt a kereslet, ami ellátási problémákat okozott országszerte – írta a 24uhr.com című hírportál vasárnap. A szlovén Petrol olajvállalat közölte: az üzemanyag iránti kereslet jóval meghaladta a hosszú távú napi átlagot, ez pedig egyes kutaknál hiányhoz vezetett.
Mint mondták: folyamatosan törekednek arra, hogy az értékesítés megfelelő maradjon, de a megnövekedett forgalom miatt a szlovén utakon a tartálykocsik is késhetnek.
A 24uhr.com a délután folyamán arról tájékoztatott, hogy egyes OMV kutaknál is ellátási problémák léptek fel, míg a Mol kutakról egyelőre nem érkeztek ilyen bejelentések.
A portál szerint a kereslet egyrészt amiatt nőtt meg, hogy a kormány keddtől kivezeti az üzemanyagár-stopot, másrészt elindult az idegenforgalmi szezon. Nagyon sok külföldi turista, aki horvátországi nyaralásáról tér vissza, vagy éppen oda utazik, még Szlovéniában akar olcsóbban üzemanyagot tankolni.
Az új szlovén kormány június 21-től megszünteti az ársapkát, amely szerint az eurosuper 95 kiskereskedelmi árát 1,560 euróban, nagykereskedelmi árát 1,540 euróban, az eurodízel kiskereskedelmi árát 1,668 euróban, nagykereskedelmi árát 1,648 euróban határozta meg. Helyette az autópályákon kívüli töltőállomásokon rögzítik a kiskereskedői árrést, míg az autópályákon teljesen liberalizálják a díjszabást.
Tekintettel az olaj és olajtermékek közelmúltbeli drágulására, valamint az euró gyengülésére a dollárral szemben, a Finance című szlovén gazdasági napilap kiszámolta, hogy keddtől a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára 1,74 euró, míg a gázolajé 1,81 euró körül alakulhat Szlovéniában.
Követte Magyarország példáját Szlovénia: déli szomszédunk kormánya egy hónapra rögzítette az üzemanyagok árát.
Az eurosuper 95 árát 1,503 euróban, az eurodízelét 1,541 euróban határozta meg a tárca – adta hírül az MTI.
A következő egy hónapban a kormány figyelemmel kíséri a beszerzési árak alakulását és szükség esetén újra reagál. Nem csak a fogyasztókat kell megvédeni, a kőolaj-kereskedőket is.
Mindeközben Horvátországban keddtől ismét növekednek az üzemanyagárak. Zágráb az elmúlt időszakban többször is maximalizálta a kőolajtermékek árát. Utoljára a múlt héten járt le a rendelet.
A kormány ekkor nem fagyasztotta be ismét a kiskereskedelmi árakat, helyette 0,7 százalékban rögzítette a kereskedői árrést és ideiglenesen 0,4 százalékról 0,2 százalékra csökkentette a benzin és a gázolaj jövedékiadó-mértékét.
Horvátországban a bejelentések szerint keddtől az eurosuper 95 ára 13,79 kunába, a dízelé 14,13 kunába kerül literenként.
