A legfrissebb adatok szerint már „csak” 3194 dollármilliárdos él a Földön. A legtöbben az Egyesült Államokban. A szűk elitklubba a legtöbben Óceániából léptek be 2022-ben.
Elkészült a legfrissebb összesítés a világ dollármilliárdosairól. A New York-i Altrata vállalat éves kimutatása szerint 2022-ben csökkent a milliárdosok száma a világon, 2021-hez képest 3,5 százalékkal kevesebben lettek, és a legszűkebb elithez már „csak” 3194 ember tartozik.
A kutatás szerint a legtöbben közülük az Egyesült Államokban élnek, itt 955 szupergazdag lakik, míg a dobogóra Kína (357 fő) és Németország (173 fő) került még fel. A legnagyobb esést a milliárdosok számában Kína könyvelhette el, ahol csaknem negyvenen kerültek ki az elitklubból egyetlen év alatt, de a megmaradt milliárdosok vagyona is nagyot zuhant, több mint tíz százalékkal lett kisebb.
Ez egyébként világszerte igaz volt a szupergazdagokra, a leggazdagabb 3194 ember összesen mintegy 11,1 ezer milliárd dollárnyi vagyonon ül.
Az utánuk következő „kasztba”, amelyet az Altrata a 30 millió és 1 milliárd dolláros vagyon közé lőtt be, 387 ezren tartoznak, míg a következő lépcső, az 5 millió és 30 millió dolláros vagyon közötti gazdagok pedig több mint 3,6 millióan vannak.
Ez a nagyjából 4 millió ember összesen 81 ezermilliárd dollárral rendelkezik. Az igazi gazdagságot a Földön egyébként mindössze tizenöten érezhetik, az ő vagyonuk fejenként meghaladja az 50 milliárd dolláros álomhatárt.
Bár az Altrata neveket nem említ, nem nehéz kitalálni, hogy a több listán is éllovasnak számító Elon Musk és Jeff Bezos is köztük van.
Érdekes módon mégsem a Musk főhadiszállásának számító és a Szilícium-völgynek is otthont adó San Francisco a milliárdosok kedvenc lakóhelye, hiszen két város is megelőzte.
A kaliforniai nagyvárosban 84 milliárdos lakik, ezzel éppen csak felkerült a dobogóra Moszkva (76 fő) és London (75 fő) elé, az első két helyen pedig New York (136 fő), illetve Hongkong (112 fő) áll.
A milliárdosok száma egyébként csak két országban nőtt, Szingapúrban és Oroszországban. Ez utóbbiban 4,7 százalékkal lett több szupergazdag, akiknek a száma így 112-re emelkedett. Ez azért különösen érdekes, mert Oroszországot súlyos gazdasági szankciók sújtják, a nemzetközi kereskedelem szinte lehetetlenné vált, és a külföldi befektetéseket is erősen korlátozták a nyugati országok. Így is több új orosz dollármilliárdos lett az elmúlt egy évben.
Az adatokból az is kiderült, hogy bár a szupergazdagok közül a legtöbben már igen fiatalon elindították saját vállalkozásaikat, első dollármilliárdjukra igencsak sokat kellett várniuk, de többségükben, 64 százalékban saját erőből gazdagodtak meg. Negyven évnél fiatalabbak igazából csak öröklés útján kerültek be a listába. Az ötven évnél fiatalabb szupergazdagok száma mindössze 9,5 százalék, a 70 évnél idősebbek pedig 42,2 százalékot tesznek ki.
A szupergazdagok egyébként a felmérés szerint nemcsak vagyont gyűjteni, de adni is szeretnek. A legkedveltebb hobbinak a jótékonykodás, különböző alapítványok kezelése számít a körükben, ezt követik a sportok, a repülés, a művészet és az utazás, illetve a politika. Elsősorban az oktatásra fordítják a vagyonukat, de a szociális és egészségügyi fejlesztések, valamint a kultúra és a környezetvédelem is kiemelt területnek számít – olvasható a Világgazdaságban.
A romániai Országos Adóhatóság (ANAF) az adózási fegyelem javítása érdekében kidolgozott egy határozattervezetet, amelynek célja azoknak az embereknek az azonosítása, akik nagy vagyonnal büszkélkednek. A listára való feljutási küszöböt 25 millió euróban határoznák meg – írja a Krónika Online.
Szól az adóhatóság annak, aki felkerült a listájára
A cikk nem román állampolgárokról, hanem Romániában élőkről ír. Olyanokról lenne szó, akiknek az ingatlanjainak, ingóságainak és pénzügyi eszközeinek az értéke meghaladja a 25 millió eurót. Az értékbecslést az ANAF szakértői végzik. Az adóhatóság értesíti azokat, akik felkerülnek erre a listára, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy az adóhatóság saját adatbázisát gazdagítja, vagy nyilvánosságra hozzák, mint a cégek fehér-, illetve feketelistáját.
A listára felkerültek legalább hat évig maradnak az adóhatóság célkeresztjében. A névsort háromévente frissítik.
Az ANAF célja, hogy javítsa az önkéntes adózási kedvet, azonosítsa azokat, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy nem adóznak a vagyonuk után.
Innovatívvá és hatékonnyá tennék az adó- és vámügyeket
A lista összeállítása része az adóhatóság 2021–2024-es stratégiájának, amellyel innovatívvá és hatékonnyá akarják tenni az adó- és vámügyeket, valamint javítani akarják az önkéntes adózást. Az ANAF szem előtt tartotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait is: egy romániai látogatás során a washingtoni székhelyű pénzintézet delegációja egyebek mellett azt javasolta, hogy összpontosítsanak a nagy vagyonnal büszkélkedő magánemberekre. A most nyilvánosságra hozott határozattervezetet a hatálybalépéshez el kell fogadnia Lucian Heiuș ANAF-elnöknek.
Jól állnak a román gazdagok térségi összevetésben
Ha nem is a magyar adóhatóság gyűjtése és módszertana alapján, de ismert Magyarország leggazdagabbjainak a neve is, hiszen ilyen tárgyú összeállítások folyamatosan és világszerte készülnek. Tavaly a leggazdagabb román a Dragos és Adrian Paval testvérpár volt, akik az építőanyagokat, barkács- és lakberendezési cikkeket árusító Dedeman üzletlánc tulajdonosai voltak. A vagyonuk 13 milliárd lejre, azaz 1000 milliárd forintra rúg.
A második helyre Ion Tiriac pénzügyi szakember, korábbi profi tenisz- és jégkorongjátékos futott be 8,5 milliárd lejjel, átszámítva 691,4 milliárd forinttal. A harmadik pedig az a Daniel Dines, aki a UiPath robotizált folyamatautomatizálási platform tőzsdei bevezetésével 8 milliárd lejt, azaz 605,1 milliárd forintot zsebelt be. Fél éve az első helyen állt országos összesítésben. A magyar Csányi Sándorénál nagyobb vagyon felett rendelkezhet Ion Stoica és Matei Zaharia is: a Databricks két alapítója 7,5 milliárd lejt, azaz 609,5 milliárd forintot forgat. A Forbes nemzetközi listáján hat román van, közülük öten megelőzik a legvagyonosabb magyart.
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdete óta kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány nem egyenlő mértékben sújtja a szegényeket és a gazdagokat, a vakcinák igazságtalan elosztása nem volt más, mint a jéghegy csúcsa.
A világ 19 független jótékonysági szervezetét tömörítő, 1942-ben alapított Oxfam idén januárban nyilvánosságra hozott, Inequality Kills című jelentése szerint a covid-járvány eddig eltelt két évében a világ tíz leggazdagabb embere 700 milliárd dollárról 1,5 billió dollárra növelte, vagyis duplázta a vagyonát. Mialatt a világ teljes lakossága 99 százalékának csökkent, a leggazdagabbaknak percenként 15 ezer, naponta 1,3 milliárd dollárral nőtt a bevétele a járvány minden egyes napján.
Ez olyan mértékű gazdagodást jelent, magyarázta az Oxfam ügyvezető igazgatója, hogy ha a világ tíz legtehetősebb embere egyik pillanatról a másikra elveszítené vagyona 99,999 százalékát, akkor is gazdagabb maradna a Föld teljes lakosságának a 99 százalékánál. Vagyonuk egyszeri 99 százalékos megadóztatása elég lenne arra, hogy:
a világ teljes lakosságát ellássák covidvakcinákkal,
több mint nyolcvan országban gond nélkül finanszírozhatnák a teljes lakosság ellátását szolgáló egészségügyi rendszert
vagyonukból több mint nyolcvan országban finanszírozni lehetne a nemi alapú elnyomás áldozatainak a védelmét
majd ha mindezt kifizették, még mindig nyolc milliárd dolláros profittal szállnának ki a pandémiából
Ráadásul a pandémia két éve során a tehetősek vagyona jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az elmúlt másfél évtizedben valaha. Ez annak köszönhető, hogy a központi bankok által a pénzügyi szektor és az állami gazdaságok megsegítése érdekében hozott döntések rendre a leggazdagabbak zsebét tömték tovább. Csak a Tesla-alapító Elon Musknak 26 milliárdról 294 milliárd dollárra nőtt a vagyona a járvány előttihez képest. Az Oxfam-jelentés szerint „a pandémia világosan megmutatja, hogyan válik a társadalmi egyenlőtlenség a gazdasági elnyomás melegágyává a kapzsiságnak és a politikai döntéseknek köszönhetően”.
Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a pandémia korántsem csak a covidvakcinák és más antivirális szerek gyártóinak billentette erősen pozitívba a mérlegét az utóbbi két évben. A pandémián gazdagodóknak köszönhetően a luxusszolgáltatások piaca is soha nem látott virágzásnak indult. A The Atlantic összefoglalója szerint a magánrepülőzés például olyan divatos lett az utóbbi két évben, hogy a szegmensben a 2008-as gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakban sem lehetett a mostanihoz hasonló bevételeket realizálni, pedig az a magánrepülőzés aranykorának számított – mostanáig.
A fő különbség, hogy míg az ezredforduló környékén, akik tehették, a luxus érzéséért és a magánszféra védelmében magánrepülőztek, most ugyanezt a biztonság miatt választják a tehetősek. Márpedig az efféle biztonságért mélyen a zsebbe kell nyúlni: az Amerikán belüli utak akár már 6-7 ezer dollárból is kijöhetnek, de egy transzatlanti repülésért akár 120 ezer dollárt is elkérhetnek a szolgáltatók.
A borsos árcédulák ellenére hasonló felívelést tapasztaltak a jachtforgalmazók is, de megnőtt a kereslet a megvásárolható magánszigetek vagy épp a magasan jegyzett séfek nyújtotta magánszolgáltatások iránt is.
Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, mellyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.
Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.
3600 milliárd euróval nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a járvány alatt – állítja a World Inequality Lab elemzése. Az anyag szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett, amióta vezetik az adatokat, nem nőtt még ekkorát az egyenlőtlenség: nagyjából 2750 ember kezében van a világ összvagyonának 3,5 százaléka, míg 1995-ben a dollármilliárdosok még csak az összes pénz 1 százalékát birtokolták.
Ha nemcsak a leggazdagabb néhány embert nézzük, hanem kibővítjük a kört a társadalom felső 10 százalékára, az látszik, hogy a világ leggazdagabb tizedénél van a Föld összes vagyonának legalább 60 százaléka. Jelentős regionális eltérések látszanak természetesen, Európa ilyen szempontból már-már az egyenlőség bajnokának tűnhet, itt a vagyon 35,8 százaléka csak a felső 10 százaléké, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten ez az arány 75 százalékos. Azért ezen belül is van egy elitréteg: a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összvagyon 25 százalékát még Európában is, ráadásul mi vagyunk a világ egyetlen olyan régiója, ahol ez az arány 30 százalék alatti.
Nem csoda, hogy az elemzés egyik fő megállapítása az: a világ jelentős részén a középosztály eltűnik, kevés gazdag és sok szegény van inkább. A másik tanulságként azt vonták le, hogy a leszivárgási növekedéselmélet – amely szerint ha a gazdagoknak pénzt adnak, azon az egész nemzetgazdaság nyer, mert majd beruházásokra költenek – nem igaz. Ez abból a szempontból nem újdonság, hogy ezt az elméletet valójában még soha senki nem tudta igazolni. Elsőként egy humorista használta a fogalmat még 1932-ben, tőle vették át olyanok is, akik komolyan gondolták, de tudományos alapon csak az elmélet cáfolói álltak elő bizonyítékokkal.
