A kormány 570 millió hrivnyát különített el az állami költségvetés tartalékalapjából a téli támogatási program finanszírozására. Erről az Ukrán Gazdasági Minisztérium sajtóosztálya számolt be.
Ez lehetővé teszi, hogy kifizessenek mindenkit, akik február 28-ig benyújtották a kérelmüket, de még nem kapták meg a pénzt.
„A három téli hónap alatt 14,4 millió állampolgár vette igénybe a programot, és közülük 12,7 millió már megkapta a támogatást. Annak ellenére, hogy a kérelmek benyújtásának határideje lejárt, a kifizetések folytatódnak, és addig tartanak, amíg minden kérelmet feldolgozunk”
– magyarázta Andrij Teljupa, Ukrajnai Gazdasági Minisztériumának helyettes vezetője.
Az állami költségvetés tartalékalapjából több mint 1,1 milliárd hrivnya kerül az elhunyt hírszerző tisztek családjainak pénzügyi támogatására.
Az ukrán Miniszteri Kabinet úgy döntött, hogy több mint 1,1 milliárd hrivnyát különít el egyszeri anyagi segélyre a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága katonái családjai számára, akik szolgálat közben haltak meg, számolt be Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője, a Miniszteri Kabinet ülésén meghozta az erről szóló határozatot.
A védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága az állami költségvetés tartalékalapjából vissza nem térítendő 1 milliárd 115 millió 270,0 ezer hrivnyát utal át az elhunyt hírszerző tisztek családtagjainak való kifizetésre.
Olaszország 13 millió eurót adományoz Ukrajna Energiatámogatási Alapjába – az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá.
Erről Ukrajna Energetikai Minisztériuma számolt be.
Az Ukrajna Energia Támogatási Alapját 2022 áprilisában hozták létre.
A megállapodást, amely szerint Olaszország 13 millió eurót adományoz, Carlo Formosa olasz nagykövet írta alá Kijevben, az ukrán energiaügyi miniszterhelyettes, Roman Andarak jelenlétében.
Jelenleg a támogatói hozzájárulások az Energiatámogatási Alaphoz meghaladják az 1 milliárd eurót.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését.
Donald Trump kormánya az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 5800 projektjének finanszírozását függesztette fel, számolt be a The New York Times.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését. A felfüggesztett projektek között szerepelnek a HIV-kezelési programok, jelentős malária-ellenőrzési programok az afrikai országokban, a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítések és az alultápláltság elleni küzdelemre irányuló projektek.
Meg kell jegyezni, hogy eltörölték a gyermekbénulás elleni védőoltási programra szánt 131 millió dolláros UNICEF-támogatás pályázatát is, amelyből több millió gyermek vakcináját fizették ki. Egy 90 millió dollár értékű szerződést is felmondtak a Chemonics-szal, hogy hálókat, malária teszteket és kezelést biztosítson, amely 53 millió embert védett volna meg.
Az Egyesült Államok emellett törölte az éhező gyermekek megsegítésére irányuló jemeni FHI 360 projektet, az AIDS elleni küzdelem Globális Alapjának gyógyszerköltségvetésének 10%-át, a WHO tuberkulózis gyógyszereinek fő ellátási csatornáját, amely csaknem hárommillió ember kezelését biztosította, valamint az Elizabeth Glaser Alapítvány HIV-kezelési projektjeit, amelyek 350 000 embert láttak el gyógyszerrel Lesothoban, Tanzániában és Eswatiniben.
Ezenkívül törölték az Ebola kezelését segítő projekteket Ugandában, a nemi erőszak és a családon belüli erőszak áldozatainak menhelyeinek finanszírozását Dél-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy ivóvízellátási projektet stb. Szintén törölték az ENSZ UNAIDS-ügynökségének finanszírozását, amely segített az országoknak a HIV-kezelés javításában.
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
Nemrégiben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Európai Unió támogatásával és a szakminisztérium együttműködésével új ablakot nyitott a harmadik ciklusú pályázati programban, amely a mezőgazdaságban alkalmazott aggregációs modelleket támogatja.
A program egy modern üzleti megközelítést jelent, amelyben a kisgazdák és termelők összefognak, hogy közösen gyűjtsék, tárolják, dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket. Így ahelyett, hogy sok kis gazdaság versenyezne egymással, egy komoly szövetség alakul, amely képes diktálni a piacon.
A program a következő megyékre vonatkozik: Kárpátaljára, Lembergre, Ivano-Frankivszkra és Csernyivci megyére. Előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ökológiai szempontból fenntartható gyakorlatokat és innovatív üzleti megoldásokat alkalmaznak.
A termelők akár 150 ezer dollár támogatást is kaphatnak.
Az alpesi ország csaknem 1,6 milliárd eurót utal át az elkövetkező három évben újjáépítésre.
A genfi kormány által jóváhagyott segélycsomag a már tavaly bejelentett 5 milliárd frank értékű, 12 évre szóló segélyezési terv kezdete – áll a svájci szövetségi tanács közleményében. Ebben a szakaszban a forrásokat a nemzetközi együttműködési alapból biztosítják, 2029-től 2036-ig pedig egyéb finanszírozási forrásokat is mérlegelnek – közölte a svájci kormány.
A 2028-ig tartó program intézkedéseket tartalmaz az ukrán magánszektor támogatására, beleértve a mezőgazdasági, valamint a városi infrastruktúra újjáépítésén, az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyreállításán dolgozó vállalkozásokat.
Finanszírozza továbbá az aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban elkövetett jogsértésekre irányuló vizsgálatokat. A közlemény szerint az első szakaszból származó források egyharmadát olyan újjáépítési munkákra fordítják, amelyekben svájci cégek is részt fognak venni.
A 2025-ös évben az Európai Unió a tervek szerint 35 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA kezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében. Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és kereskedelmi biztosa jelentette be.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelettel leállította a legtöbb külföldi segélytámogatás kiadásait, és ez, úgy tűnik, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozására vonatkozik. Az utasítás azonnal hatályba lépett.
A támogatás a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) pénzügyi forrásaiból származik, és Ukrajna újjáépítési projektjeinek finanszírozására fordítják.
A kormány jóváhagyta a megállapodás tervezetét Ukrajna és Japán között, amely lehetővé teszi egy mintegy 58 millió dolláros támogatás megszerzését. Ezt Denisz Smihál, Ukrajna miniszterelnöke jelentette be a kormányülésen, február 11-én, kedden.
Fontos döntést hozunk a helyreállításunk érdekében. Jóváhagyjuk a megállapodás tervezetét Ukrajna és Japán kormányai között, amely lehetővé teszi 8,8 milliárd jen (körülbelül 58 millió dollár) összegű támogatás megszerzését
– mondta Smihál.
„Hálásak vagyunk japán partnereinknek a folyamatos támogatásukért” – tette hozzá.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2025-ben legalább 1,5 milliárd euró beruházását tervez az ukrajnai gazdaság és üzlet támogatására a háború alatt – jelentette ki pénteken Odile Renaud-Basso, az EBRD elnöke a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta az EBRD fokozta tevékenységét Ukrajnában, és több mint 6,2 milliárd eurót fektetett be különböző ágazatokba. A bank tavaly rekordösszegű, 2,4 milliárd eurót különített el az országnak.
Az EBRD elnöke kijevi látogatása alkalmával kijelentette, hogy a bank továbbra is az ukrán magánszektorra, ezen belül is az energiára fogja összpontosítani a figyelmét a nemzeti energiarendszert ért ismétlődő orosz támadások, valamint az állami és önkormányzati infrastruktúra ellen. „Az a tervünk, hogy ezen a szinten folytatjuk a befektetést. Minimum 1,5 milliárd eurós beruházást célozunk meg, de ha többet tudunk tenni, akkor megtesszük” – jegyezte meg Reno-Basso.
Az EBRD elnöke szerint a bank tevékenységét a kereslet határozza meg, és a háború befejeztével kész ukrajnai befektetéseit évi 3 milliárd euróra növelni. Mint megjegyezte, Ukrajna energiaszektora az egyik legfontosabb prioritás ebben az évben és azon túl is, mivel az ipar modernizálását és a megújuló energiaforrások fejlesztését célzó projektek a háború vége után a magánbefektetések mozgatórugóivá válhatnak. „Nagyon sok potenciál rejlik Ukrajnában, ezért nagy érdeklődést vált ki a külföldi befektetők részéről, és nagy aktivitást generál majd az országban – ez valóban élénkíti a növekedési lendületet” – fejezte ki bizakodását Odile Renaud-Basso.
Az Európai Unió 250 millió eurós támogatást nyújt Moldovának, amelyből 100 millió eurót már április közepéig elérhetővé tesz – közölte az Európai Bizottság honlapján. A stratégiai megállapodás célja az energiaválság hatásainak enyhítése, a háztartások és szociális intézmények energiaköltségeinek csökkentése, valamint a vállalkozások finanszírozásának támogatása. Emellett az EU feltételekhez kötötten 60 millió eurós segítséget biztosít a Dnyeszteren túli régió energiaellátására. A döntés hátterében Moldova és a Gazprom közötti elszámolási vita, valamint Ukrajna gáztranzit-leállítása áll – írja cikkében a Portfolio.
A brüsszeli kétéves átfogó stratégia három lépésben fog kibontakozni az azonnali szükségletek és a hosszú távú kihívások kezelése mentén.
Az első lépés keretében a Bizottság 30 millió euró támogatásról döntött január 27-én, amiből 10 milliót EU-s villamosenergia vásárlása, míg a maradék mennyiséget a Dnyeszteren túli régió ellátásához szükséges földgáz beszerzésére fordíthatják a moldovaiak. A második lépéssel április közepéig további 100 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtanak Moldovának – többek között az alábbiakra:
Lehetővé teszi, hogy december 31-ig minden háztartás villamosenergia-költségének többlete 110 kilowattóráig (kWh) kompenzálható legyen.
Egy alapot is tartalmaz a legkiszolgáltatottabb háztartások energiaszámláinak enyhítésére, és lehetővé teszi a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének kompenzálását a szociális intézmények, köztük az óvodák, iskolák és kórházak esetében.
15 millió eurós finanszírozást biztosít az élelmiszeripari-, és a feldolgozóipari vállalkozásoknak.
A nemzetközi pénzintézetek ezen felül 50 millió eurós összeget biztosítanak a moldovai hatóságok, a háztartások és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) energiahatékonyságot célzó beruházásaihoz.
Az utolsó lépésben a Bizottság és a nemzetközi partnerek a moldovai energiaellátás rugalmasságát és függetlenségét célzó intézkedéseket és beruházásokat, valamint a moldovaiak energiaköltségeinek csökkentését célzó támogatásokat finanszíroznak majd. Ezt a moldovai növekedési terv reformprogramjába foglalják majd bele és 2026 végéig hajtják végre – ami többek között az EU-s és moldovai villamosenergia-hálózat integrációját jelenti.
Az EU ugyanezen stratégia részeként 60 millió eurós finanszírozást tesz elérhetővé a Dnyeszteren túli régiójában élők energiaellátásának szavatolására, de feltételekhez kötötten. A támogatás az alapvető szabadságjogok és emberi jogok betartásával kapcsolatos előrelépésektől függ.
Moldova energiabiztonságának biztosítása kulcsfontosságú Európa hosszú távú ellenálló képessége és az orosz ellátástól való függetlenség szempontjából. Ez az átfogó csomag mutatja, hogy eltökélten támogatjuk a legkiszolgáltatottabb moldovaiakat – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos a döntés kapcsán.
Előzmények
A Moldovába irányuló gázszállítások január eleje óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem tudta rendezni a Gazprommal az elfogyasztott földgázért fennálló tartozását. Emiatt a régióban – főleg a Dnyeszteren túli területeken – tízezrek maradtak fűtés nélkül a téli időszakban.
