Pénteken magyar idő szerint az esti órákban olyan hírek érkeztek az Egyesült Államokból, hogy leálltak az adósságplafon megemeléséről szóló tárgyalások a republikánusok és a demokrata hátterű Fehér Ház között, így ez csökkentette annak az esélyét, hogy már a mostani hétvégén meglesz az alku. Emiatt a vezető amerikai részvényindexek is mérsékelt mínuszba süllyedtek.
A piacokon abban bíztak, hogy a 31400 milliárd dollárban meghatározott nominális adósságplafon megemeléséről szóló tárgyalások már a hétvégén sikerre vezetnek, de amint megérkeztek az első hírek arról, hogy leálltak a tárgyalások, az enyhe pluszból enyhe mínuszba süllyedtek a vezető részvényindexek. Az amerikai pénzügyminiszter már hetek óta kongatja a vészharangot, hogy megkésőbb június elejére kifut a mozgástérből az amerikai államkincstár, és így csődbe mehet az Egyesült Államok, ami beláthat
Az alku tehát elengedhetetlennek tűnik két héten belül, de a jelek szerint egyelőre nem születik meg. A helyzetet bonyolítja, hogy a republikánus hátterű Képviselőháznak kellene (többek között) egyezségre jutnia a demokrata hátterű Fehér Házzal.
Az elmúlt napokban a képviselőházi elnök, Kevin McCarthy, már bizakodóan nyilatkozott, hogy látja az alkuhoz elvezető utat, de péntek este azt mondta, hogy leálltak a tárgyalások, amelyeknek a Fehér Ház felől kellene impulzust kapnia.
A tárgyalások leállását időközben a demoraták felől is megerősítették és egyelőre nem látszik a további menetrend.
A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodimir Tszependa azonban egy feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére – értesült a Magyar Nemzet.
Információink szerint a levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.”
Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A feljegyzést a Mol továbbította Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba. Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.
Ha Ukrajna és Oroszország nem jut megállapodásra a gabonakereskedelemről, akkor két héten belül leállhatnak a gabonaszállítások – jelentette ki Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A szóvivő elmondása szerint ha a május 5-re kitűzött tárgyalások kudarcba fulladnak, a gabonaszállítások már május 18-án leállhatnak, ami komoly problémákat okozhat a globális élelmiszer-ellátásban.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, ami március 18-án lejár.
Ukrajna megkezdte az online tárgyalásokat partnereivel a fekete-tengeri gabonaexport folytatásáról, amelynek célja, hogy Kijev folytathassa a gabona világpiacokra való szállítását – számolt be a Reuters ügynökség az ukrán kormánybeli magas rangú forrására hivatkozva.
A beszélgetőpartner megjegyezte, Ukrajna nem tárgyalt Oroszországgal, amely invázió kezdetén blokkolta a fekete-tengeri kikötőket. Kijev ugyanakkor megérti, hogy partnerei Moszkvával kommunikálnak.
„A tárgyalásokkal kapcsolatos helyzet meglehetősen bonyolult. Most sok minden nem rajtunk, hanem partnereinken múlik” – mondta a forrás.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy Ankara határozottan azon dolgozik, hogy folytatódjon az export, míg Oroszország azt jelezte, hogy nem ért egyet a megállapodás egyes pontjaival.
A Reuters megjegyezte, Moszkva közölte, hogy csak akkor egyezik bele a fekete-tengeri gabona-megállapodás meghosszabbításába, ha figyelembe veszik az orosz mezőgazdasági termelők érdekeit.
Az orosz mezőgazdasági export nem lett közvetlenül a nyugati szankciók célpontja, de Moszkva szerint annak pénzügyi, logisztikai és biztosítási ágazatainak korlátozása „akadályt jelent” saját gabona- és műtrágyaexportjának lehetőségeiben.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és -exportőre, de exportjára 2022-ben az orosz invázió súlyos csapást mért.
Az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly júliusban létrejött a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás, amit novemberben meghosszabbítottak, viszont március 18-án lejár, hacsak nem születik újabb megállapodás annak meghosszabbításáról.
A március 6-i adatok szerint az ukrajnai gabonaexport 26,6%-kal 32,9 millió tonnára esett vissza a 2022/23-as szezonban az orosz invázió okozta kisebb termés és logisztikai nehézségek miatt.
A megújuló energia az egyik fő témája Olaf Scholz dél-amerikai látogatásának. A német kancellár Argentina után Chilében tárgyalt, a következő állomás pedig Brazília, ahol első nyugati vezetőként találkozik a nemrég beiktatott elnökkel.
Chilébe utazott a német kancellár, hogy főként megújuló energiáról tárgyaljon. Santiagóban Gabriel Boric elnök fogadta. Chile Olaf Scholz latin-amerikai körútjának második állomása.
A látogatás része annak a német tervnek, hogy fellendítsék az együttműködést Latin-Amerikával a “megújuló energiák és a zöld hidrogén” terén. A német vállalkozások az Ukrajna elleni orosz invázió okozta gazdasági sokkot követően a tengerentúlon is új lehetőségeket keresnek.
A német kancellár előtte Argentínában járt, ahol Alberto Fernandez elnökkel megerősítette az Európai Unió és az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás jelentőségét.
A következő állomás Brazília, ahol Scholz lesz az első nyugati vezető, aki beiktatása után találkozik Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel. Németország és az Európai Unió igyekszik helyreállítani a kapcsolatokat most, hogy Lula ismét hatalomra került a szélsőjobboldali vezető, Jair Bolsonaro megosztó kormányzása után.
A Valutaalap képviselői folytatják a megbeszéléseket az ukrán kormánnyal az új hitelprogramról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Gavin Gray által vezetett missziója november 11-én, pénteken megkezdte az online formátumú megbeszéléseket Ukrajna képviselőivel – számolt be az Interfax-Ukrajna az IMF állandó ukrajnai képviselője, Vahram Sztepanyan nyilatkozatára hivatkozva.
A felek az IMF Ügyvezető Igazgatóságának (PMB) bevonásával folytatják az ukrán fél, a Monitoring Programmal kapcsolatos kérésének megvitatását.
„A párbeszéd a múlt hónapban Bécsben megtartott találkozók eredményein fog alapulni. A misszió tevékenysége online formátumban zajlik” – pontosított Sztyepanyan.
Korábban Andrij Pisnij, a jegybank elnöke kijelentette, hogy a misszió várhatóan november 17-ig tart, és december elején megfogalmazódnak a végleges megállapodások, amelyeket a Valutaalap igazgatósága kell jóváhagyjon. Elmondása szerint a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium vezetősége közötti technikai megbeszéléseken „ki kell dolgozni annak a programnak a vázlatát, amely a Nemzeti Bank következő évekre vonatkozó cselekvési tervének alapját képezi, és valószínűleg az lesz annak a finanszírozási programnak az alapja, amelyre Ukrajna számít”.
Továbbra is tárgyalnak az ukrán fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő, ENSZ-közvetítéssel létrejött megállapodás meghosszabbításáról és kiterjesztéséről – közölte Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő hétfőn, az ENSZ-képviselők moszkvai találkozóját követően, amelyről a Reuters számolt be.
A júliusi megállapodás, amely több mint 6 millió tonna gabona és egyéb élelmiszer exportját tette lehetővé, a jövő hónapban jár majd le. Rebeca Grynspan, az ENSZ kereskedelmi tisztviselője és Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési vezetője vasárnap és hétfőn találkozott Szergej Vershinin orosz külügyminiszter-helyettessel – nyilatkozta Dujarric.
Grynspan megbeszéléseket folytatott Andrej Belousov orosz miniszterelnök-helyettessel is az orosz gabona és műtrágya világpiacokra történő exportjának megkönnyítéséről, Griffiths pedig Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettessel találkozott, hogy a megállapodás hatékonyabb végrehajtásáról tárgyaljanak – írja a Reuters.
Az orosz élelmiszer- és műtrágya-szállítások megkönnyítése fontos része az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött július 22-ei egyezménynek, amely újraindította a fekete-tengeri gabona- és műtrágya-kereskedelmet. Oroszország bírálta az alkut, és arra panaszkodott, hogy az exportját továbbra is akadályozzák. Félő, hogy Moszkva akár meg is tagadhatja az ukrán exportot november végén túlra is kiterjesztő paktum meghosszabbítását.
Az alku az ammóniára is kiterjedt, amely a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője. Az oroszországi Volga-vidékről az ammóniát az ukrajnai Fekete-tengeri kikötőbe, Pivdennyi (Juzsnyij) városába szállító csővezetéket akkor állították le, amikor Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát.
Az ENSZ szerint az orosz és ukrán exportról szóló megállapodásra azért van szükség, hogy kezelni lehessen a globális élelmiszerválságot, amelyet mintegy 47 millió embert fenyeget „éhínséggel”.
Az Európai Unió (EU) elkezdett olyan partnereket keresni, akik képesek lehetnek a blokk gázszükségletét kielégíteni. Ennek érdekében többek között az Egyesült Államokkal is tárgyalnak – írja a Bloomberg az uniós energiaügyi biztos szavaira hivatkozva.
Az Európai Unió az energiabiztos szerint azon dolgozik, miképpen tudná növelni gázkészletét, amelyet az oroszoktól jövő korlátozott mennyiség és a növekvő geopolitikai kockázatok is veszélyeztetnek.
A szombati miniszteri találkozó után Kadri Simson energiaügyi biztos azt nyilatkozta, hogy bár az EU-nak kimagasló gázinfrastruktúrája van vészhelyzet esetére, ébernek kell maradni és fel kell készülni minden kockázati tényezőre.
Az Európai Bizottság most több forgatókönyvet is elemez, miképpen tudnák biztosítani a tagországok megfelelő gázellátását a mostani szokatlanul alacsony gázkészletek és a keleti geopolitikai feszültségek mellett.
A francia riportereknek Simson azt is elmondta, hogy a bizottság jelenleg is tárgyalásokat folytat partnereivel a gázkészletek lehetséges emeléséről. Az EU szezonális gázkészlete jelenleg évtizedes mélyponton van, köszönhetően részben a norvég mezők szokásosnál is több ideig tartó karbantartásának, valamint annak, hogy az oroszok is inkább saját készleteiket töltötték fel. Nem kedvez a helyzetnek az orosz–ukrán konfliktus sem.
Simson kitért ugyanakkor arra is, hogy a fosszilis üzemanyagoktól és volatilis energiaáraktól való függőség végleges megoldását csakis a zöld átállás megvalósítása hozhatja el.