Az egyik legnagyobb török bank, a Denizbank, amely eddig gond nélkül nyitott számlát a háború elől Törökországba menekülő oroszoknak, hirtelen rájött, hogy szigorítani kellene.
Persona non grata státuszba kerülnek lassacskán a törököknél új életet kezdő orosz állampolgárok? – Igen a válasz, ha abból indulunk ki, hogy az egyik nagy török bank, a Denizbank elkezdte bekérni a letelepedési engedélyeket a náluk számlát nyitó oroszokoktól.
A pénzintézet ugyanis eddig e nélkül is engedte a számlanyitást az orosz állampolgároknak.
Mindez úgy derült ki, hogy a Denizbank elkezdte tömegével kiküldeni a leveleket az orosz ügyfeleknek, amelyben arra kéri őket, hogy nyújtsák be a törökországi tartózkodási engedélyeket – írja az RBC.
„Bankunk nyilvántartása szerint Önnek nincs törökországi lakcíme. Annak érdekében, hogy törökországi lakcímét be tudjuk vezetni nyilvántartásunkba, kérjük, hogy válasz e-mailben küldje meg részünkre törökországi tartózkodási engedélyét. Valamint az erről szóló dokumentumokat haladéktalanul mutassa be személyesen is a legközelebbi bankfiókunkban”– áll a Denizbank levelében, amely eljutott az orosz lap szerkesztőségéhez.
A Denizbank azon kevés törökországi bankok egyike, amely számlát nyitott a tartózkodási engedély nélküli oroszoknak is. Ugyanakkor a bank a háború kezdete óta már több alkalommal is szigorította az orosz ügyfelekre vonatkozó feltételeket, például jelentősen megemelte a minimális betétösszeget.
A Denizbank egyelőre nem adott magyarázatot legújabb szigorító lépésére. Ám az könnyen előfordulhat, hogy hamarosan tömegesen zárolhatja azon orosz ügyfelek számláit, akik nem mutatnák fel sürgősen a bank számára a tartózkodási engedélyeket.
Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.
Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.
Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.
2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.
Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.
A török bankok nem hajlandók együttműködni orosz bankokkal, tartva a másodlagos szankcióktól.
A Kommerszant a pénzpiaci forrásokra és a külkereskedelem szereplőire hivatkozva ír erről – írja a Economic Truth.
A lap szerint a levelezői kapcsolatok megszakításáról és a fizetési feldolgozás megszüntetéséről van szó a szerződések formális lezárása nélkül.
Az egyik forrás szerint „vannak kivételek, például a külföldi bankok oroszországi leányvállalatai esetében”.
Az orosz bankok helyzete már a nyáron kezdett bonyolulttá válni, és Biden amerikai elnök másodlagos szankciókról szóló rendeletének 2023. december 22-i kiadása után meredeken romlott – ennek következtében a török bankok megszakították a kapcsolatokat szinte az összes orosz hitelintézettel.
A piaci szereplők megerősítik, hogy hasonló problémák kezdődtek el a kínai bankokkal is.
Idén hirtelen megugrott az orosz katonai gépezet számára létfontosságú áruk Törökországból Oroszországba irányuló exportja, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben amiatt, hogy az ország a kritikus termékek Oroszországba irányuló csatornájaként működik, számolt be a Financial Times a Trade Data Monitor vámadatbázis adatainak elemzésére hivatkozva.
„A növekvő kereskedelem, az orosz hadsereg által használt 45 termék megnövekedett importja aláásta az Egyesült Államok és Európa azon erőfeszítéseit, hogy korlátozzák Moszkva fegyveres erői ellátásának lehetőségét, ami feszültséget szít Ankara és a NATO-partnerek között.
Annak jeleként, hogy a kereskedelem visszaszorítása prioritássá vált Washingtonban, Brian Nelson, az Egyesült Államok terrorizmus elleni küzdelemért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára ezen a héten Isztambulba és Ankarába látogat, ahol azt tervezi, hogy vitassák meg „azon kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek megelőzését, amelyek hozzájárulnak az orosz erőfeszítések megerősödéséhez az Ukrajna elleni háborúban” – írja a kiadvány.
Ez lesz Nelson második törökországi látogatása ebben az évben, és a jelek arra utalnak, hogy néhány kettős felhasználású terméket, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei különösen kritikusnak tartanak a háború szempontjából, közvetlenül Oroszországba szállítanak, még akkor is, ha azt jelölik meg, hogy egy másik országba jutnak el.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket bonyolítja az a tény, hogy ezeknek az áruknak mind kereskedelmi, mind katonai felhasználásuk van.
2023 első 9 hónapjában Törökország 45 áru exportjáról számolt be 158 millió dollár értékben Oroszországba és öt volt szovjet köztársaságba, amelyeket az Egyesült Államok „kiemelt prioritásként” jelölt meg, és azokba az országokba amelyek a gyanú szerint közvetítőként lépnek fel. Oroszországi Föderáció. Ez háromszor több, mint 2022 azonos időszakában, amikor elkezdődött a nagy ukrajnai háború.
Ugyanakkor a 2015-2021 közötti időszakban átlagmutató 28 millió dollár volt.
A 45 termék listája mikrochipeket, kommunikációs berendezéseket és egyéb alkatrészeket, például optikai irányzékokat tartalmaz, amelyekre az Egyesült Államok, az EU, Japán és az Egyesült Királyság exportellenőrzése vonatkozik. A vállalatok azonban megkerülhetik ezeket a korlátozásokat, ha közvetítő struktúrákat használnak a végső célállomások elrejtésére.
„Idén Törökország áruimportja a G7-országokból több mint 60%-kal nőtt 2015-2021 azonos időszakaihoz képest, és elérte az 500 millió dollárt.
Törökország az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt gyakran köztes célállomásként szolgál azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek többlépcsős importútvonalakat próbálnak kihasználni az ellenőrzések megkerülésére – magyarázta egy európai szankciós tisztviselő.
A Törökországból származó hivatalos adatok azt mutatják, hogy meredeken emelkedett a volt szovjet tagköztársaságokba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – irányuló elsőbbségi áruk exportjára vonatkozó nyilatkozatok száma, de ezen országok statisztikai hatóságai nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést.
Az Egyesült Államok és az EU becslései szerint Oroszország kritikus árukat használ fel cirkálórakétáiban, drónjaiban és helikoptereiben.
Washington és európai szövetségesei felszólították Törökországot, hogy tegyen lépéseket a kereskedelem visszaszorítására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is foglalkozott a kérdéssel ebben a hónapban az Oroszország elleni szankciók legutóbbi fordulójában.
Törökország erős diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben megígérte, hogy nem segít Oroszországnak a nyugati exportellenőrzések megkerülésében.
A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).
A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt.
Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet, mint két évvel korábban.
Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy Ukrajna megtámadására válaszul megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt.
A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.
A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.
A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán.
2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021. második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt – írja az MTI.
Ankara kapcsolatban áll a fő „játékosokkal” ebben a kérdésben, mondta Yagmur Ahmet Güldere ukrajnai török nagykövet.
Törökország nem adja fel a „gabonafolyosó” helyreállítását – közölte. „Úgy gondoljuk, hogy a gabonakezdeményezés újraéleszthető. Szakosított részlegeink tartják a kapcsolatot kollégákkal” – mondta a diplomata.
A fekete-tengeri gabona-kezdeményezés Törökország ENSZ-szel, Ukrajnával és Oroszországgal való együttműködésének köszönhetően jött létre.
A Haber Global török tévécsatorna a török védelmi minisztériumra hivatkozva közölte: Törökország hajlandó átengedni a Boszporuszon és a Dardanellákon az Ukrajnából érkező, gabonát szállító kereskedőhajókat.
A minap a hongkongi zászló alatt hajózó Joseph Schulte nevű hajó elindult Odesszából, amelyet több hete blokád alatt tartanak az oroszok. A hivatalos adatok szerint a hajónak csütörtökön kellett a törökországi Ambarli kikötőjébe érnie.
Hakan Fidan török külügyminiszter telefonbeszélgetésen tárgyalt orosz kollégájával a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a TRT Haberre hivatkozva.
„A beszélgetés során szóba kerültek az Ukrajna körüli legújabb események és az isztambuli gabonaegyezmény” – áll az üzenetben.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Lavrov a török külügyminisztérium vezetőjével tárgyalt Mariupol védőinek Kijevbe való visszatéréséről.
A gabonaszállítási szerződés július 17-én jár le. Ez létfontosságú út az ukrán mezőgazdasági export számára, amelynek köszönhetően az elmúlt 11 hónapban több millió tonna gabonát és egyéb árut exportáltak.
A tranzit leállítása megemelheti a globális élelmiszerárakat.
Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győzelem vagy kitart eddigi, országát lassan csődbe vivő, ám választásokat nyerő politika mellett.
9 százalék – ennyit zuhant idén a török líra a dollárral szemben. A visszaesés folyamatos, ám volt két jól érzékelhető megugrás is: először, amikor Törökországban az elnökválasztás első fordulója után kiderült, szükség lesz második fordulóra, másodszor, amikor a hétvégén kiderült: újabb öt évig Recep Tayyip Erdogan lesz az ország vezetője.
Az első visszaesés könnyen megmagyarázható azzal, hogy a befektetők nem szeretik a bizonytalanságokat: márpedig akkor Erdogan 49,5 százalékával szemben az egyesült ellenzék vezetője Kemal Kilicdaroglu 45 százalékot szerzett, azaz senki nem tudhatta biztosra, ki nyeri a második fordulót.
Ami a mostani visszaesést illeti, az már más tészta, itt már Erdogan gazdaságpolitikája a hunyó. Hogy miért? A török elnök az elmúlt időszakban egyértelműen az unortodox gazdaságpolitikát folytatott, a befektetők pedig attól félnek, hogy az újabb ötéves mandátummal a zsebében, ez nem fog változni. „Csak a legoptimistábbak gondolják úgy, hogy Erdogan annyira stabilnak gondolja a helyzetét, hogy visszatér a hagyományos gazdaságpolitikához” – mondta a CNN-nek Hasnain Malik, a Tellimer tőkepiaci szakértője.
Milyen az erdogani unortodoxia?
Nézzük az alapokat: Törökország regionális nagyhatalom, a G20-csoport tagja, gazdasága diverzifikált, és Isztambul a régió egyik pénzügyi központja. Ezt nézve azt mondhatnánk, minden adott ahhoz, hogy egy prosperáló gazdaságot működtessen a 85 milliós államot vezető Erdogan, ám az elmúlt éveket nézve ez finoman szólva se jött össze. Pedig jól indult, hiszen jelentős állami támogatással (avagy pénzszórással) komoly gazdasági növekedést sikerült elérnie az elnöknek a kezdeti években, amiből rengeteg vállalkozó tudott profitálni, ugyanúgy, ahogy a városokba özönlő vidékiek is, akik számára több munkalehetőség nyílt. Így Erdogannak kialakult egy igen erőteljes választói derékhada, akik, ahogy azóta látjuk, jóban-rosszban kiálltak az általuk gyakran csak szultánnak nevezett vezetőjük mellett.
A török gazdaság azonban jó ideje – ha finoman akarunk fogalmazni, akkor azt mondjuk – szenved, amit jól mutat, hogy tavaly októberben a hivatalos adatok szerint is 85 százalék feletti volt az infláció, de az ellenzék szerint ezek is „szépített” adatok, a valóságban bőven 100 százalék felett volt az árdrágulás, egyes kutatóintézetek számításai szerint a 186 százalékot is elérhette. A török líra az elmúlt egy évtizedben elvesztette értékének 90 százalékát, így az élet olyan szinten megdrágult, hogy sokak számára a puszta megélhetés is komoly kihívást jelent.
A visszaesés okait abban kell keresni, hogy Erdogan változtatott addigi ortodox gazdaságpolitikáján, egyre nagyobb figyelmet szentelt a vallásnak, aminek következtében igencsak sajátos lépéseket tett: például kijelentette, hogy az alapkamat „minden rossz anyja és atyja”, de beszélt arról is, hogy „az iszlám vallás tiltja a kamatot”. Ezek után nem meglepő, hogy amikor világszerte nőni kezdett az infláció, amire minden jegybank az alapkamat emelésével reagált, ő kirúgta a jegybank vezetőjét, és olyat nevezett ki, aki hajlandó volt csökkenteni a kamatokat. Így bár olcsóbbak lettek a hitelek, aminek nagyon örültek a vállalkozók, cserébe elszállt a líra árfolyama – amíg 2021 szeptemberében 1 dollár 8 lírát ért, ma már 20 felett mozog az árfolyam –, a gyenge pénz pedig azt jelentette, hogy minden külföldi termék drágul, és megugrik az infláció. Erdogan természetesen nem ezt hangsúlyozta, hanem választóihoz azt az üzenetet juttatta el, miszerint gazdaságpolitikájához hozzátartozik a devizapiacokba való beavatkozás is, a gyengébb árfolyammal pedig könnyebb lesz az export és több turista fog jönni, ami az egész gazdaságot felhúzza. Az elemzők szerint azonban a lépésnek mindössze annyi oka volt, hogyha a jegybank emelte volna az alapkamatot, akkor a leálló hitelezés miatt recesszióba került volna az ország, amit a választások előtt semmiképpen nem akart megengedni Erdogan.
De az unortodox lépések közül kiemelhetnénk azt is, amikor 2018 júliusában gazdasági csúcsminiszternek nevezte ki a vejét, akinek szakértelmét nagyjából a nullával egyenértékűnek tekintették a külföldi szakértők, de még Törökországban sem tartották sokra.
A török gazdaság megmentése: feladat, feladat hátán
Líra és infláció – nem lepődnénk meg, ha Erdogan vagy legalábbis a gazdaságpolitikájával foglalkozók ezzel a két szóval kelnének és feküdnének minden nap. Sokatmondó az is, hogy amikor kiderült, Erdogan megnyerte a választást, egyik első mondata az volt, hogy „kemény napok jönnek”. Az biztos, bármihez kezd, könnyű dolga nem lesz, ugyanis nagyjából minden szakértő, aki megkérdeztek a török devizával kapcsolatban, nagyjából ugyanazt mondta: a török líra valószínűleg egy ideig a világ legrosszabbul teljesítő valutái között lesz.
Ennek fő oka természetesen az, ahogy Erdogan tekint a monetáris politikára: az alapkamat emelésével ugyan lehetne segíteni a lírát, de ugye egyrészt „az iszlám vallás tiltja a kamatot”, másrészt a török elnök többször is hangot adott annak az elképzelésének, miszerint az alapkamat növelése csak emeli az inflációt, miközben éppen az ellenkezője igaz: amennyiben ugyanis magas az alapkamat, akkor nőnek a hitelek kamatai is, ami kivárásra serkenti a lakosságot és a cégeket, abban bízva, hogy idővel jobb feltételekkel tud pénzhez jutni. Így viszont elmaradnak a vásárlások, illetve a beruházások, aminek következtében nem tudják tovább emelni az árakat, ezzel is csökkentve az árdrágulást.
Sőt, van olyan vélemény is, amely szerint a folyamatos beavatkozások miatt a líra még a történelmi mélységében is jelentősen túlértékelt, ezért egy további hatalmas esés is könnyen elképzelhető. Az ország iránti bizalom felépítésében sokat segíthetne, ha lennének olyan külföldi befektetők, akik sokat költenek, például török részvényeket vásárolnak, befektetéseket hajtanak végre az országban, ám az elmúlt években őket jó szerével elüldözte Erdogan, így a tőzsdén is jóval kisebb a külföldiek jelenléte. És bár az elmúlt években a helyi tőzsde szép számokat produkált, azt főleg az Erdoganhoz közel álló – azaz állami pénzzel kitömött – vállalkozók teljesítménye nyomta fel, valódi piaci kereskedés nincs, alig van forgalom a tőzsdén. A tőzsde választás utáni mostani megugrása is annak köszönhető, hogy vélhetően megmarad az állami pénzbőség az elnök számára kedves vállalatoknak, így az optimista jövő miatt sokan gondolják, hogy biztos befektetés az ő részvényeiket vásárolni.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az utóbbi időben jelentősen átalakult a török gazdaság szerkezete: míg korábban Németország és Oroszország volt a két fő befektető, addig mára a Közel-Kelet vette át a helyüket. Katar például 500 százalékkal növelte jelenlétét 2016 és 2019 között az országban, de sokat számított az is, hogy 2021 vége felé enyhülni kezdett a viszony a korábbi riválisokkal, így Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, akik több milliárd dollár értékű megállapodásokat kötöttek velük.
„Törökországnak nagy bruttó külső finanszírozási igénye van, ami alapvetően dollár iránti keresletet jelent” – kommentálta ezeket a folyamatokat a CNBC-nek Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája. Erdogan fordulatai után ugyanis az amerikai kormány és így az ottani befektetők kezdtek kevésbé kedvező szemmel tekinteni Törökországra, így az ország dollárszűkébe került, és Ash szerint a fő cél az volt, hogy „menjünk külföldre, próbáljunk meg találni valakit, aki dollárt ad nekünk”.
Erre már csak azért is szükség volt, mert 2019 óta a török központi bank több mint 100 milliárd dollárt költött arra, hogy a líra túlélje az elnök lépéseit. A török hatóságok megjelenése azt jelentette, hogy miközben folyamatosan csökkent az ország arany- és devizatartaléka, egy mesterséges piacot hoztak létre, ahol a napi ingadozás a legritkább esetben haladta meg a 0,25 százalékot – igaz, mivel egyenletes volt a rossz teljesítmény, több hónap alatt így is nagyot esett a líra a dollárral szemben.
Az Öböl-menti államok ezek után úgy segítették a törököket, hogy egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swapügyletekkel támogatták a gyengélkedő török lírát. Ezek a lépések rövid távon hatásosak a devizatartalékok növelésére, hosszabb távon azonban nem fogják kigyógyítani az országot a krónikus betegségeiből. Így látja az ellenzék is, akiknek egyik közgazdásza úgy fogalmazott, hogy „Törökország többet költ, mint amennyit tud és mint amennyit kellene. Kölcsönt vesz fel az úgynevezett baráti országoktól, hogy finanszírozza rövid távú tőkeszükségletét. Ez nyilvánvalóan nem folytatódhat hosszú ideig”. Persze nemcsak így próbál dollárt szerezni Törökország, hoztak egy olyan szabályt is, miszerint az exportáló cégek kötelesek a devizabevételek 40 százalékát a központi banknak eladni, és Erdogannak nagy reménye van abban is, hogy a nyári szezonban a turistaáradat hozza magával a zöldhasúakat.
A líra leértékelődése ellen egy védett bankbetétrendszert is létrehoztak, ami nem meglepő módon vonzó is a törököknek: az elmúlt két hónapban mintegy 33 milliárd dollárt helyeztek el a védett bankszámlákon, így a betétállomány 121 milliárd dollárra nőtt, ami az összes török betét közel negyedét teszi ki. Ennek költségei természetesen az államot terhelik, így nem meglepő, hogy Paul McNamara, a GAM vagyonkezelő feltörekvő piaci adósságokért felelős igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy „szinte lehetetlen, hogy mindez szépen, könnyedén megoldódjon”. Éppen ezért egyes szakértők az sem kizárt, hogy annyira szorult helyzetbe kerül az elnök, hogy akár arról is dönthetne, hogy törvényi kényszerrel lírára váltja a dollárban tartott megtakarításokat.
És akkor ott van még az infláció, melynek mértéke ugyan az utóbbi hónapokban némileg visszaesett, de az 50 százalék körüli értéket még mindig nem neveznénk alacsonynak.
A fő kérdés tehát az, mennyire hajlandó Erdogan változtatni az unortodox gazdaságpolitikáján. Erről eltér az elemzők véleménye, van, aki azt állítja, hogy a győzelem ismét azt mutatja, hogy nem kell változtatnia a siker receptjén, míg más azt mondja, hogy bár vélhetően továbbra is az unortodoxia marad a fő irányvonal, a líra megmentése és a lehetséges befektetők megnyugtatása érdekében tesz majd néhány ortodox lépést is az elnök. Ám, hogy ezek mik lesznek, ha lesznek egyáltalán, egy ilyen kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát vivő elnöknél, mint Erdogan, lehetetlen megjósolni. Az mindenesetre nem jó jel, hogy a győzelme után a török elnök egyből ígéretet tett arra, jelentősen növelni fogja a fizetéseket és a februári földrengés utáni újjáépítésre is jelentős összegeket ígért.
Jó hír viszont, hogy Erdogan a beszámolók szerint találkozott Mehmet Simsek egykori pénzügyminiszterrel. Az eseménynek azért van jelentősége, mert Simsek a hagyományos gazdaságpolitika híve, így, ha bekerül az új kabinetbe, akkor az fontos jelzés lehet a nemzetközi befektetők számára, hogy elindul a normalizálódás az országban. Erre azonban egyelőre még várni kell.
[type] => post
[excerpt] => Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685628000
[modified] => 1685622413
)
[title] => A választást megnyerte, de az igazi feladat csak most jön Erdogan számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38633&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38633
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38640
[image] => Array
(
[id] => 38640
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2.jpg
[original_lng] => 80040
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/erdogan-2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1685611613:5
[_thumbnail_id] => 38640
[_edit_last] => 5
[views_count] => 856
[_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Török tisztségviselők szerint Oroszország továbbra is a paktumban marad, és ezentúl is zavartalanul mehetnek az ukrán gabonaszállító hajók a fekete-tengeri kikötőkből.
Az utolsó pillanatban létrejött egyezség, a megállapodás meghosszabbítása megerősítheti a globális élelmiszerellátást, és egy világszerte kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat őriz meg. Hivatalos bejelentés is várható hamarosan – mondták a Bloombergnek török tisztségviselők. Erdogan török elnök a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy két hónappal hosszabbították meg a paktumot. Az ukrán infrastrukturális miniszterhelyettes nem erősítette meg az értesülést. Jurij Vaskov sms-ben közölte, korai még nyilatkozni a döntésről. Hasonlóan fogalmazott újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Azt mondta, még nincs mit bejelenteni, Oroszország a megfelelő időben közölni fogja a döntést.
A megállapodás eddig mintegy 30 millió tonna termény biztonságos szállítását tette lehetővé 2022 júliusa óta.
Ukrajnából immár Spanyolországba és Kínába is szállítanak gabonát. Az utóbbi időben a szállításokat megnehezítették az összes hajóra előírt kötelező ellenőrzések miatti megszakítások, a vizsgálatok üteme meghatározó lesz abból a szempontból, hogy Ukrajna milyen gyorsan tudja majd elszállítani az idei termést. Közben jó pár európai ország, köztük Magyarország is betiltotta az ukrán gabona importját, mondván, hogy az lenullázza a saját piacukat.
A búza ára az ukrajnai konfliktus kitörése után rekordra nőtt, de a piacon ismét hektikusan mozgott napjainkban, a paktum meghosszabbítása körüli hírek mozgatták az árfolyamot.
