Törökország ratifikálta a szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást Ukrajnával, amit 2022 elején írták alá – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Daily News Hurriyet című török lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a megállapodást 2022. február 3-án írták alá, és Recep Tayyip Erdogan török elnök augusztus 1-jén jóváhagyta a megállapodást és annak mellékleteit. A Törökország és Ukrajna közötti kétoldalú kereskedelem volumene 2023-ban 7,3 milliárd dollár volt – közölte Omer Bolat török kereskedelmi miniszter augusztus 1-jén, miután megbeszélést folytatott Julija Szviridenkóval, Ukrajna első miniszterelnök-helyettesével.
A török kereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi övezetben rövid időn belül várhatóan 10 milliárd dollárra nőnek a volumenek. Mint megjegyezte, Törökország és Ukrajna továbbra is erősíti az együttműködést, valamint növeli a közös érdekeken alapuló kölcsönös kereskedelmet és befektetéseket. „A török cégek aktívan részt vesznek az Ukrajna helyreállításával foglalkozó török-ukrán munkacsoport létrehozásában, amelyet idén januárban Isztambulban közösen írtunk alá” – tette hozzá Omer Bolat.
Ukrajna első miniszterelnök-helyettese megjegyezte, hogy a Törökországgal kötött szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálásának befejezése Oroszország kivételével valamennyi fekete-tengeri országot egyetlen gazdasági térben egyesíti, amely valamennyi ország számára kölcsönösen előnyös. Elmondása szerint Törökország valójában más országok ukrán gabonaellátásának központjává vált. „Törökországból hajókkal szállítottunk gabonát afrikai országokba, ebből 25 ezer tonnát Nigériába és 15 ezer tonnát Szudánba” – mutatott rá Julija Szviridenko.
A Moody’s Ratings több mint egy évtized után, először javított Törökország hitelminősítésén, ami őj mérföldkövet jelentet az ország azon törekvésében, hogy visszatérjen az ortodox gazdaságpolitikához.
A minősítést két fokozattal B1-re javították, B3-ról pozitív kilátással. Törökország továbbra is négy fokozattal a befektetési minősítés alatt van, egy szinten Jordániával és Bangladessel. A lépés az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings felminősítését követi, mivel Törökország visszatérése a hagyományos politikákhoz az infláció fordulatához és a központi bank devizatartalékainak gyors növekedéséhez vezetett .
„A B1-re való felminősítés fő hajtóereje a kormányzás fejlesztése, pontosabban az ortodox monetáris politikához való határozott és egyre jobban megalapozott visszatérés” – mondta a Moody’s a Bloomberg beszámolója szerint. „Ez az első látható eredményeket hozza Törökország jelentős makrogazdasági egyensúlyhiányának csökkentésében.”
Törökország az elmúlt években a világ leggyorsabb áremelkedéseit tapasztalta meg, amikor Recep Tayyip Erdogan elnök eltávolodott a hagyományos gazdaságpolitikától, olcsó hitelekkel, minimálbér-emelésekkel és laza állami finanszírozással kedvezve a növekedésnek. A tavalyi választások után a Mehmet Simsek pénzügyminiszter vezette gazdasági csoport a jegybank irányadó kamatának 8,5 százalékról 50 százalékra emelésével és szigorúbb fiskális politikával igyekezett helyreállítani a stabilitást.
Boom – nagyszerű hír Törökország számára. Ritka eset, hogy dupla fokozatú frissítéseket kap, de azt mutatja, hogy a Moody’s mennyire lemaradt a görbe mögött, és utol kellett érnie a Fitchet és az S&P-t – mondta Tim Ash, az RBC BlueBay Asset Management feltörekvő piacok stratégája. „Megmutatja a Simsek-reformok hatását.”
A Moody’s januárban stabilról pozitívra módosította Törökország hitelkilátásait, a hatóságok által végrehajtott gazdaságpolitikai „döntő változásra” hivatkozva. Az S&P pozitív kilátással egy fokozattal B+-ra, B-re emelte az ország besorolását. A Fitch márciusban pozitív kilátással egy fokozattal feljebb, B+-ra emelte az ország besorolását.
Az általunk megvalósított programnak köszönhetően a Moody’s, amely 11 év után emelte országunk hitelminősítését, megtartotta a kilátást pozitívnak – mutatott rá Simsek az X-en, hozzátéve, hogy a pozitív kilátás további potenciális besorolás-emelésekre utal.
A Moody’s azt várja, hogy a fogyasztói árinfláció decemberre meredeken, 45% alá csökken, amihez hozzájárul a folyamatban lévő belföldi kereslet lassulása és a reálárfolyam felértékelődése. A 2023 és 2022 júliusában bekövetkezett évközi minimálbér-emelések megismétlődése valószínűleg szintén támogatja a dezinflációt a jövőben.
A Moody’s szerint a török infláció 2025-ben 30% körülire lassul, miközben arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 2,4 százaléka lesz, 2025-ben pedig a GDP 2%-a alatt lesz, a legutóbbi, 2022-es 5% után.
A Moody’s szerint bár a külső sebezhetőségek és a politikai kockázatok csökkentek, továbbra is kulcsfontosságú minősítési korlátok maradnak.
Törökország sikeres projektnek tartja a Fekete-tengeri gabonakezdeményezést, amelynek működését újra lehetne indítani – Törökországon keresztül.
„Nagyon jól kezdtük (a Putyinnal folytatott tárgyalásokat – a szerk.), különösen a Fekete-tengeri gabonafolyosót illetően. Tudniillik 30 millió tonna gabonát szállítottunk át a folyosón. Megkérdeztem a véleményüket egy új folyamat elindításával kapcsolatban” – mondta Erdogan újságíróknak.
Elmondása szerint Putyint érdekelte a lehetőség, és megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz a szegény afrikai országok gabonával való ellátására Törökországon keresztül.
A török statisztikai hivatal (Türkiye Istatistik Kurumu – TÜIK) hétfőn ismertetett adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke májusban 75,45 százalékra, 2022 novembere óta a legmagasabbra emelkedett az áprilisi 69,80 százalékról, meghaladva az elemzők által várt 74,80 százalékot.
Az infláció emelkedéséhez májusban főként a lakhatási és rezsiköltségek gyorsuló, 93,21 százalékos növekedése járult hozzá az egy hónappal korábban jegyzett 55,55 százalékos éves szintű emelkedést követően. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok májusban 70,14 százalékkal, áprilisban 69,80 százalékkal drágultak éves összevetésben, ugyanakkor a ruházati cikkek és lábbelik kisebb mértékben, 50,85 százalékkal lettek drágábbak 12 hónap alatt májusban az előző havi 51,2 százalékos éves áremelkedést követően.
Havi szinten a fogyasztói áremelkedés 3,37 százalékra gyorsult az áprilisi 3,18 százalékról. Szakértők ezzel szemben lassuló, kereken 3 százalékos havi inflációt vártak májusra. Mehmet Simsek török pénzügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint a legrosszabb időszakon túl vannak, ebben a hónapban már enyhül az infláció.
A török jegybank márciusban váratlanul 500 bázisponttal, 50 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot az infláció elleni küzdelem részeként, áprilisban és májusban pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatszinten.
Az egyik legnagyobb török bank, a Denizbank, amely eddig gond nélkül nyitott számlát a háború elől Törökországba menekülő oroszoknak, hirtelen rájött, hogy szigorítani kellene.
Persona non grata státuszba kerülnek lassacskán a törököknél új életet kezdő orosz állampolgárok? – Igen a válasz, ha abból indulunk ki, hogy az egyik nagy török bank, a Denizbank elkezdte bekérni a letelepedési engedélyeket a náluk számlát nyitó oroszokoktól.
A pénzintézet ugyanis eddig e nélkül is engedte a számlanyitást az orosz állampolgároknak.
Mindez úgy derült ki, hogy a Denizbank elkezdte tömegével kiküldeni a leveleket az orosz ügyfeleknek, amelyben arra kéri őket, hogy nyújtsák be a törökországi tartózkodási engedélyeket – írja az RBC.
„Bankunk nyilvántartása szerint Önnek nincs törökországi lakcíme. Annak érdekében, hogy törökországi lakcímét be tudjuk vezetni nyilvántartásunkba, kérjük, hogy válasz e-mailben küldje meg részünkre törökországi tartózkodási engedélyét. Valamint az erről szóló dokumentumokat haladéktalanul mutassa be személyesen is a legközelebbi bankfiókunkban”– áll a Denizbank levelében, amely eljutott az orosz lap szerkesztőségéhez.
A Denizbank azon kevés törökországi bankok egyike, amely számlát nyitott a tartózkodási engedély nélküli oroszoknak is. Ugyanakkor a bank a háború kezdete óta már több alkalommal is szigorította az orosz ügyfelekre vonatkozó feltételeket, például jelentősen megemelte a minimális betétösszeget.
A Denizbank egyelőre nem adott magyarázatot legújabb szigorító lépésére. Ám az könnyen előfordulhat, hogy hamarosan tömegesen zárolhatja azon orosz ügyfelek számláit, akik nem mutatnák fel sürgősen a bank számára a tartózkodási engedélyeket.
Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.
Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.
Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.
2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.
Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.
A török bankok nem hajlandók együttműködni orosz bankokkal, tartva a másodlagos szankcióktól.
A Kommerszant a pénzpiaci forrásokra és a külkereskedelem szereplőire hivatkozva ír erről – írja a Economic Truth.
A lap szerint a levelezői kapcsolatok megszakításáról és a fizetési feldolgozás megszüntetéséről van szó a szerződések formális lezárása nélkül.
Az egyik forrás szerint „vannak kivételek, például a külföldi bankok oroszországi leányvállalatai esetében”.
Az orosz bankok helyzete már a nyáron kezdett bonyolulttá válni, és Biden amerikai elnök másodlagos szankciókról szóló rendeletének 2023. december 22-i kiadása után meredeken romlott – ennek következtében a török bankok megszakították a kapcsolatokat szinte az összes orosz hitelintézettel.
A piaci szereplők megerősítik, hogy hasonló problémák kezdődtek el a kínai bankokkal is.
Idén hirtelen megugrott az orosz katonai gépezet számára létfontosságú áruk Törökországból Oroszországba irányuló exportja, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben amiatt, hogy az ország a kritikus termékek Oroszországba irányuló csatornájaként működik, számolt be a Financial Times a Trade Data Monitor vámadatbázis adatainak elemzésére hivatkozva.
„A növekvő kereskedelem, az orosz hadsereg által használt 45 termék megnövekedett importja aláásta az Egyesült Államok és Európa azon erőfeszítéseit, hogy korlátozzák Moszkva fegyveres erői ellátásának lehetőségét, ami feszültséget szít Ankara és a NATO-partnerek között.
Annak jeleként, hogy a kereskedelem visszaszorítása prioritássá vált Washingtonban, Brian Nelson, az Egyesült Államok terrorizmus elleni küzdelemért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára ezen a héten Isztambulba és Ankarába látogat, ahol azt tervezi, hogy vitassák meg „azon kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek megelőzését, amelyek hozzájárulnak az orosz erőfeszítések megerősödéséhez az Ukrajna elleni háborúban” – írja a kiadvány.
Ez lesz Nelson második törökországi látogatása ebben az évben, és a jelek arra utalnak, hogy néhány kettős felhasználású terméket, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei különösen kritikusnak tartanak a háború szempontjából, közvetlenül Oroszországba szállítanak, még akkor is, ha azt jelölik meg, hogy egy másik országba jutnak el.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket bonyolítja az a tény, hogy ezeknek az áruknak mind kereskedelmi, mind katonai felhasználásuk van.
2023 első 9 hónapjában Törökország 45 áru exportjáról számolt be 158 millió dollár értékben Oroszországba és öt volt szovjet köztársaságba, amelyeket az Egyesült Államok „kiemelt prioritásként” jelölt meg, és azokba az országokba amelyek a gyanú szerint közvetítőként lépnek fel. Oroszországi Föderáció. Ez háromszor több, mint 2022 azonos időszakában, amikor elkezdődött a nagy ukrajnai háború.
Ugyanakkor a 2015-2021 közötti időszakban átlagmutató 28 millió dollár volt.
A 45 termék listája mikrochipeket, kommunikációs berendezéseket és egyéb alkatrészeket, például optikai irányzékokat tartalmaz, amelyekre az Egyesült Államok, az EU, Japán és az Egyesült Királyság exportellenőrzése vonatkozik. A vállalatok azonban megkerülhetik ezeket a korlátozásokat, ha közvetítő struktúrákat használnak a végső célállomások elrejtésére.
„Idén Törökország áruimportja a G7-országokból több mint 60%-kal nőtt 2015-2021 azonos időszakaihoz képest, és elérte az 500 millió dollárt.
Törökország az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt gyakran köztes célállomásként szolgál azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek többlépcsős importútvonalakat próbálnak kihasználni az ellenőrzések megkerülésére – magyarázta egy európai szankciós tisztviselő.
A Törökországból származó hivatalos adatok azt mutatják, hogy meredeken emelkedett a volt szovjet tagköztársaságokba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – irányuló elsőbbségi áruk exportjára vonatkozó nyilatkozatok száma, de ezen országok statisztikai hatóságai nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést.
Az Egyesült Államok és az EU becslései szerint Oroszország kritikus árukat használ fel cirkálórakétáiban, drónjaiban és helikoptereiben.
Washington és európai szövetségesei felszólították Törökországot, hogy tegyen lépéseket a kereskedelem visszaszorítására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is foglalkozott a kérdéssel ebben a hónapban az Oroszország elleni szankciók legutóbbi fordulójában.
Törökország erős diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben megígérte, hogy nem segít Oroszországnak a nyugati exportellenőrzések megkerülésében.
A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).
A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt.
Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet, mint két évvel korábban.
Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy Ukrajna megtámadására válaszul megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt.
A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.
A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.
A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán.
2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021. második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt – írja az MTI.
Ankara kapcsolatban áll a fő „játékosokkal” ebben a kérdésben, mondta Yagmur Ahmet Güldere ukrajnai török nagykövet.
Törökország nem adja fel a „gabonafolyosó” helyreállítását – közölte. „Úgy gondoljuk, hogy a gabonakezdeményezés újraéleszthető. Szakosított részlegeink tartják a kapcsolatot kollégákkal” – mondta a diplomata.
A fekete-tengeri gabona-kezdeményezés Törökország ENSZ-szel, Ukrajnával és Oroszországgal való együttműködésének köszönhetően jött létre.
