A hongkongi Hang Seng index 13%-ot esett. Ez a legrosszabb csökkenés az 1997-es ázsiai pénzügyi válság óta, számolt be a Bloomberg.
Ennek az összeomlásnak az oka az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború eszkalációja. A helyzet a részvények tömeges eladásához és a történelmi rekordnak számító kereskedési volumenhez vezetett. A legnagyobb veszteségeket a kínai technológiai cégek szenvedték el. Az erre vonatkozó index 17%-ot veszített.
A Hongkongban kereskedő legnagyobb szárazföldi kínai vállalatok is nyomás alá kerültek. Az összeomlást még az állami pénzek beavatkozása sem tudta megállítani. A Hang Seng China Enterprises mind az 50 vállalatának részvényei olcsóbbak lettek és a kínai kötvények is veszítették pozíciójukat a régióban. A kiadvány megjegyezte, hogy a befektetési kötvények felárai 40 bázispontra nőttek.
A tőzsde nagyon megsínyli Donald Trump elnökségét.
Az FTSE 100, az Egyesült Királyság vezető részvényindexe, az elmúlt öt év legsúlyosabb egynapos zuhanását könyvelte el, miután a legnagyobb brit cégek részvényei jelentős mértékben veszítettek értékükből a délelőtti kereskedés folyamán – Liner.hu.
A nap elején még csak mérsékelt csökkenés volt tapasztalható, ám a helyzet gyorsan súlyosbodott, amikor Kína megtorló vámintézkedéseket jelentett be az Egyesült Államokkal szemben. Ez a lépés is rendkívül kedvezőtlenül hatott a globális befektetői hangulatra, ami Londonban is gyors árfolyamesést idézett elő.
A Londoni Értéktőzsde Csoport adatai szerint a FTSE 100 index a nap folyamán akár 4,2 százalékkal is visszaesett, mielőtt kissé korrigált volna. Ez a legnagyobb napi veszteség a brit tőzsde számára az elmúlt fél évtizedben.
A bankrészvényeket érte a legnagyobb csapás: a Barclays árfolyama 11 százalékkal, a NatWest pedig több mint 10 százalékkal esett vissza. A közműszektor azonban jobban teljesített, az SSE 2 százalékos, míg a National Grid 1,5 százalékos emelkedést ért el.
A brit tőzsdék legnagyobb napi zuhanása ebben az évszázadban 2020. március 12-én történt, közvetlenül a koronavírus-járvány miatti lezárások előtt, amikor a FTSE 100 10,8 százalékkal esett.
Bizonytalanság alakult ki a tőzsdéken az új amerikai elnök beiktatását követő első napokban. Donald Trump politikája többek között az ukrán gazdaság jövője miatt keltett aggodalmat, mivel lényegében gazdasági konfrontációba kezdett számos országgal.
A bizonytalanság és a csökkenő indexek
Trump elismerte, hogy lépései nemcsak a partnereket, hanem az amerikai gazdaságot is negatívan érinthetik. Elkerülte az esetleges recessziós jóslatait, és csak „átmeneti időszakokat” jelentett be. Ilyen körülmények között a tőzsdék meredek esésbe kezdtek.
A Bloomberg adatai szerint hétfőn aktívan értékesítették a részvényeket, a főbb részvényindexek idei legalacsonyabb értéküket érték el. A Nasdaq 100 3,8%-ot, az S&P 500 2,7%-ot esett. A technológiai szektor 2022 óta a legnagyobb hanyatlását élte meg, mivel a befektetők elvesztették a piac stabilitásába vetett bizalmukat. Február közepe óta az S&P 500 több mint 8%-ot veszített, ami körülbelül 4 billió dollárnak felel meg.
Tömeges elbocsátások az Egyesült Államokban
Újabb csapást jelentett a köztisztviselők létszámának csökkentése az Elon Musk által meghirdetett reformok keretében, aki a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumban (DOGE) kapott vezető szerepet. Az Energiaügyi Minisztériumban februárban 2000 alkalmazottat bocsátottak el, köztük a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság munkatársait is. A belügyminisztériumban, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumban is leépítések voltak. Musk új jelentéstételi követelményeket vezetett be, elbocsátással fenyegetve azokat, akik nem számolnak be az elvégzett munkáról.
A válság előfeltételei
Elemzők véleménye szerint továbbra is instabil a helyzet a piacokon a kereskedelmi háborúk és a bizonytalanság miatt. „Ezek a tényezők miatt felfüggesztik az ügyleteket, ami negatív hatással van a gazdaságra” – jegyezte meg Szerhij Fursza, a Dragon Capital munkatársa. A magas infláció megakadályozza, hogy csökkentsék a kamatlábakat, ami gazdasági recessziót válthat ki.
Olekszandr Martinenko az arany és más nemesfémek iránti kereslet növekedésére mutat rá a megnövekedett kockázati szint miatt. Eközben az energiaárak esnek, mivel az OPEC növeli az olajtermelést és csökken a globális kereslet.
Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési osztályának vezetője megjegyezte, hogy Trump döntéseinek kaotikus jellege csak növeli a bizonytalanságot. „A piacok biztonságosabb eszközöket keresnek, ami a részvényindexek eséséhez és a dollár gyengüléséhez vezet”, jegyezte meg.
Egyre nagyobb lendületűek a kereskedelmi háborúk
Trump kormányzása kezdetén 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, valamint 10%-os vámot a kínai importra. Januárban hasonló intézkedéseket alkalmaztak Kolumbiában, ami tükörszankciókat váltott ki. Később az uniós országok is kereskedelmi korlátozások alá kerültek.
„Számos ország évek óta kirabolja Amerikát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és illegális kábítószer-kereskedelemmel. Megállítjuk ezt!”, jelentette ki Trump.
Ezek a lépések azonnal reakciót váltottak ki a nemzetközi közösségből, ami a globális gazdaság további destabilizálódásához vezethet.
Ukrajna és a globális válság veszélye
Jelenleg a globális részvénypiacok esése nem jelent közvetlen veszélyt Ukrajnára. Egy globális válság esetén azonban nehéz lesz elkerülni a negatív következményeket – jegyzik meg a szakértők.
„A jelenlegi folyamatoknak nincs közvetlen hatása Ukrajnára, mert nincs fejlett tőzsdénk, nincs szabad tőkemozgásunk, így jelentős tőkekiáramlásunk. Ha azonban nagyszabású válság kezdődik, a partnerországok saját gazdaságuk megmentésére fognak összpontosítani, ami csökkenti a pénzügyi segítségnyújtás elérhetőségét Ukrajna számára”, magyarázza Olekszandr Parascsij közgazdász.
Szerhij Fursza támogatja ezt a véleményt, hozzátéve, hogy Ukrajnát a kohászati termékek árának csökkenése fenyegetheti egy globális recesszió esetén, ami kihat az exportra. Egy nagyszabású válság emellett megnehezítheti az európai országok pénzügyi támogatásának elosztását. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU jelenleg az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított kiadások jelentős emelését tervezi, többek között a befagyasztott orosz vagyon rovására.
További kockázatot jelent – Ukrajna helyreállítása a harcok befejezése után. „Befektetések szükségesek a háború utáni újjáépítéshez, de globális válság esetében nem biztos, hogy megérkeznek”, jegyezte meg Fursza.
Olekszandr Parascsij hangsúlyozza, hogy a befektetések bevonása mindenképpen nehéz folyamat lesz. A befektetők számítanak befektetéseik jövedelmezőségére, és csak megfelelő garanciák és kedvező üzleti környezet mellett fektetnek be.
Hiába intézményesül gőzerővel a kriptopiac, hatalmasat ugrott az idei második negyedév során ellopott vagyonok nagysága. A kriptocsalások elsősorban a centralizált tőzsdéket sújtották.
Közel tízszeresére nőtt egy év leforgása alatt a központosított kriptotőzsdékről ellopott ügyfélvagyon az idei második negyedévben – derült ki a Cyver’s kiberbiztonsági tanácsadó cég friss jelentéséből, amely a kriptocsalások alakulását vizsgálta.
Hatalmas vagyonok tűntek el kriptocsalások miatt
A jelentésből, melyet a Cointelegraph szemlézett, kiderült, hogy az idén eddig 1,4 milliárd dollárnyi kriptodevizát tulajdonítottak el a csalók, kedvenc vadászterületük pedig a korábban preferált decentralizált tőzsdék irányából a centralizált parkettek irányába tolódott el – főként a második negyedévben, amikor is az ezeken keresztül ellopott vagyonok nagysága közel 900 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérten.
A tanulmány szerint az áprilistól júniusig tartó időszakban a hekkerek és csalók majdnem kétszer annyi pénzt loptak el a befektetőktől, mint tavaly ilyenkor, a leghatékonyabban pedig különböző phishing, azaz adathalászaton alapuló támadásokon keresztül tulajdonították el az emberek pénzét, 490 millió dollár értékben.
Az okosszerződések feltörésén keresztül például ennél sokkal kisebb, mindössze 70 millió dolláros kárt tudtak csak okozni a befektetőknek. A jelentés ugyanakkor kiemeli: a blokkláncok közti tőkeáramlást lehetővé tevő átjáróprotokollok is egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezeken keresztül csak áprilisban 1,44 millió dollárt tudtak eltulajdonítani a csalók.
Az idei első fél év legnagyobb kárt okozó hekkertámadása ugyanakkor egyértelműen a japán DMM tőzsde feltöréséhez kötődik, mely során a bűnözők több mint 300 millió dollárnyi kriptóval léptek meg – jelentős volt ugyanakkor a török BtcTurk nevű tőzsdét ért csapás is, az 50 milliós kárt okozott a befektetőknek.
A jelentés kiemeli, ugyan az áldozatok a korábbinál jelentősen, átlagosan 42 százalékkal több pénzt tudnak visszaszerezni az elvesztett vagyonukból, ez még mindig nagyon alacsony ráta, mivel az ellopott pénzek 76 százaléka sosem kerül vissza a jogos tulajdonosaikhoz.
Ötéves mélyponton a sanghaji tőzsde, amely soha ilyen távol nem került New Yorktól, a különbség immár 38 ezer milliárd dollár. A 377 milliárd dolláros mentőcsomag ezt a mélyrepülést akarja megakadályozni.
Dollárt adnak el az állami óriásbankok – jelentette a Reuters tudósítója Sanghajból, ahol a tőzsde régóta gyengélkedik. 2,7%-os eséssel a sanghaji tőzsde indexrekordot produkált, ekkora mínusz már régóta nem volt Kínában. Egészen pontosan 2022 áprilisában, de azt motiválta Putyin Ukrajna elleni agressziója, amelyet a Nyugat elítélt, Kína viszont nem. Akkor a külföldi befektetők bizalma megingott Kínában, de azóta óvatosan visszatért. A kínai gazdaság növekedésének csökkenése viszont arra késztette a befektetőket, hogy több mint 1,6 milliárd dollár értékben adjanak el kínai értékpapírokat.
„A piacokon negatív a megítélése a kínai értékpapíroknak, ezért érthető, hogy az állami bankok a jüan védelmére keltek” – hangsúlyozza a Natixis ázsiai részlegének vezető elemzője. Gary Ng rámutatott arra, hogy az offshore jüan határidős indexe két hónapos csúcsra érkezett a bankok intervencióját követően.
Jelenleg egy dollár 7,2 jüant ér, és ezt az árszintet védelmezik az állami bankok Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában az állami óriásbankok gyakran átveszik a jegybank szerepét, de természetesen önállóan is dönthetnek. Ilyen összehangolt akciót azonban valószínűleg a legfelső helyen engedélyeztek Pekingben.
Münchausen báró a saját hajánál fogva akarta magát kirántani a bajból
Li Csiang miniszterelnök Davosban a világgazdasági fórumon jelentette be, hogy Kína gazdasági növekedése tavaly 5,2%-os volt. A bejelentés a külföldi befektetők megnyugtatását célozta, de nyilvánvalóan nem ért célt. Ezért aztán Li Csiang miniszterelnök „új, erőteljes lépéseket” helyezett kilátásba a befektetői bizalom helyreállítására – írja a The Business Times. Amely megjegyzi, hogy 2000 milliárd jüanról van szó, amely kínai mércével mérve is tekintélyes összeg. Li Csiang csomagja 377 milliárd dollárt ér. Honnan szedik össze ezt a hatalmas összeget a kínai bankok? Jórészt az offshore számlákról. A nagy kérdés azonban az: elég lesz-e mindez a mélyrepülés megállítására?
Pekingben jelezték, hogy menetközben is változhat a program, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok stabilizálása. Szakértők utalnak arra, hogy ilyen jelentős mentőcsomag a tőzsdei mélyrepülés megállítására utoljára 2015-ben volt Kínában, és az eredmény enyhén szólva siralmasnak bizonyult. Utólag maga Peking is beismerte, hogy a bizalomerősítő intézkedések épp az ellenkező hatást váltották ki a piacon. Ráadásul akkor még jó volt a viszony az Egyesült Államokkal, amely 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte meg Kínát.
Pekingben hétfőn ülésezett az államtanács Li Csiang kormányfő elnökletével. Az államtanács afféle kormányelnökség Kínában – a gazdaságban a legfontosabb döntéshozó testületnek számít. A központilag irányított kínai sajtó nemigen tájékoztat az óriási mentőcsomagról. A Hszinhua hírügynökség az államtanács üléséről sok témáról beszámol, de az óriási mentőcsomagot egyáltalán nem említi, csupán annyit közölt, hogy „az államtanács meghallgatott egy jelentést a tőkepiaci műveletekről”.
2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
Két jó hír is érkezett az amerikai gazdaság vidékéről: tegnap minden idők legmagasabb értékét érte el a Dow Jones ipari átlag-index, átlépve a 37,000 pontos határt.
Ezzel párhuzamosan nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon kétnapos kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. A kamattartomány továbbra is 5,25 és 5,5 százalék között van, a célsáv így a harmadik egymást követő alkalommal maradt 5,25-5,50 százalékon.
A Fed a 2022 márciusában 0,00-0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után idén júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb júliusban emelte a kamatot, 25 bázisponttal, szeptemberben és novemberben pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon.
A Fed nyíltpiaci bizottsága szilárdnak és ellenállónak nyilvánította az amerikai bankrendszert. A bizottság hosszabb távon 2 százalékos inflációs cél és maximális foglalkoztatottság elérésére törekszik.
A Federal Reserve döntéshozói szerint a legfrissebb mutatók arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás növekedése lassult a harmadik negyedévi erős ütemhez képest, a munkahelyek számának növekedése mérséklődött az év eleje óta, de továbbra is erős, a munkanélküliségi ráta alacsony maradt, miközben az infláció mérséklődött az elmúlt évben, azonban továbbra is magas – áll a Fed közleményében.
A Fed előrejelzése szerint 2024-ben összesen 75 bázispontos kamatcsökkentés látszik valószínűnek.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Egy hét szünet után szerdán újranyitott az isztambuli tőzsde, miután a Törökországban és Szíriában pusztító földrengést követően a kereskedés felfüggesztéséről döntöttek február 8-án. Azon a napon az isztambuli tőzsde vezetése bejelentette, hogy a földrengés miatt február 14-én estig felfüggeszti a kereskedést. Arról is döntöttek, hogy minden, február 8-án lebonyolított tranzakciót törölnek a tőzsde megbízható, átlátható, hatékony, versenyképes és stabil működésének biztosítása érdekében.
Február 8-án reggel a kereskedés nyitása után a tőzsde fő indexe (BIST100) több mint 5 százalékot esett, és ezzel működésbe lépett a kereskedést felfüggesztő automatikus rendszer. Később ugyan újraindult a kereskedés, de a tőzsdemutató további 7 százalékot zuhant, és ekkor született az a döntés, hogy egy hétre felfüggeszti munkáját a börze.
Szerdán, röviddel 9 óra előtt több mint 9 százalékos pluszban, 4919 ponton állt a BIST100 index.
A londoni tőzsde FTSE100 indexe 0,70 százalékkal, a frankfurti DAX–30 indexe 0,61 százalékkal, a párizsi CAC–40 mutatója pedig 0,83 százalékkal gyengült múlt pénteki záróértékéhez képest.
Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,92 százalékos csökkenéssel zárt.
Az európai tőzsdezáráskor, 17.30-kor a tengerentúli börzék is pirosban álltak. A New York-i tőzsdén a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,26 százalékos, a részvények szélesebb körét felölelő S&P500 index 0,34 százalékos, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,70 százalékos mínuszt jelzett.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2,80 dollárral (2,8 százalék) növekedéssel, 101,78 dolláron állt.
Az arany unciánként 0,34 százalékkal (5,96 dollárral) 1740,9 dollárra emelkedett.
Az európai gázár, az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, szeptemberi határidőre 282 eurón zárta a hét első kereskedési napját, 16,8 százalékkal alacsonyabban a pénteki záróértéknél.
Jelentős indexemelkedéssel indult pénteken a kereskedés az európai értékpapírpiacokon.
Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,90 százalékos emelkedéssel kezdte a pénteki kereskedést.
A londoni FTSE-100 index 0,59 százalékkal nyitott magasabban. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta mintegy fél százalékkal emelkedett az index, a heti eredménye pedig a fél százalékos veszteség volt.
A frankfurti DAX 0,84 százalékos emelkedéssel nyitott. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta 5,7 százalékos mínuszban állt a mutató, a heti vesztesége közel három százalék volt.
A párizsi CAC-40 index 0,78 százalékkal erősödött a pénteki nyitásban. Milánó a tőzsdei kereskedés 1,03 százalékos, Madridban 0,68 százalékos indexemelkedéssel indult pénteken.
A hónap folyamán az olajár emelkedett, a WTI öt százalékkal, a Brent pedig két százalékkal emelkedett és mindkét olajtípus már az ötödik egymást követő hónapot zárhatja emelkedéssel.
Az európai piacok nyitásakor a WTI ára hordónként 105,68 dolláron állt 0,30 százalékos napi emelkedéssel, a Brent ára pedig 0,55 százalékkal ment fel 108,18 dollárra – írta az MTI.
Az arany spot ára unciánként 1912,30 dollár 0,95 százalékos napi emelkedéssel. Az arany ára áprilisban egy százalékkal emelkedett és közel nyolc százalékkal az elmúlt két hónapban
Az eurót 1,05444 dolláron jegyzik 0,08 százalékos gyengüléssel. Az euró árfolyama 2017 áprilisa óta a legalacsonyabb szintnél tart.
A dollárindex 2002 decembere óta az első alkalommal emelkedett 104 pont fölé, az európai piacok pénteki nyitásakor 0,40 százalékkal állt alacsonyabban 103,20 ponton.
Gyengüléssel zártak a vezető ázsiai tőzsdék szerdán, és jórészt mínuszban álltak a térségben reggel 8 órakor még nyitva tartó börzék is.
A tokiói börze 1,21 százalékos csökkenéssel, 26 ezer 377 ponton fejezte be a napot. A részvények szélesebb körét felölelő Topix index 0,97 százalékkal süllyedt.
A tajpeji börze 2,05 százalék, az ausztrál tőzsde pedig 0,88 százalék mínuszban zárt.
A reggel 8 órakor még nyitva tartó sanghaji tőzsde 1,70 százalékos erősödést jelzett, miközben a hongkongi tőzsde 0,05 százalékos, a szöuli pedig 1,26 százalékos gyengülést.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 45 cent (0,43 százalék) emelkedéssel, 105,06 dolláron állt.
Az arany ára unciánként 0,27 százalékkal (5,10 dollárral) 1898,80 dollárra csökkent.