Az Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma 90 milliárd euróra becsüli az orosz agresszió által okozott környezeti károk összegét – jelentette ki szerdán Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi miniszter a Szénkitermelő régiók igazságos átalakítása elnevezésű konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a kár összegét körülbelül 90 milliárd euróra becsülik, és évekbe vagy évtizedekbe fog telni a környezet és az infrastruktúra helyreállítása. „Ahhoz, hogy helyreállítsuk ezeket a természeti erőforrásokat, helyrehozzuk a környezetben, a kritikus infrastruktúrában okozott károkat, évekbe, évtizedekbe fog telni. Sajnos nem leszünk képesek egyes természeti objektumokat eredeti állapotukba visszaállítani” – tette hozzá Szvitlana Hrincsuk.
Az illetékes minisztérium 2024 végén a háború okozta környezeti károkat 70 milliárd dollárra becsülte. Akkoriban Hrincsuk arról számolt be, hogy a háború következtében 3 millió hektárnyi erdő pusztult el, és 6500 környezeti bűncselekményt regisztráltak a megszálló erők részéről. Szerinte Ukrajna eltökélt abban, hogy felelősségre vonja az agresszor országot a környezeti bűncselekményekért.
A minisztérium 2025 januárjának végén új kárbecslést tett közzé: ez 72,9 milliárd euró. A tárca a háború utáni helyreállításról szóló jogszabályok kidolgozásán dolgozik, beleértve a természeti környezetet is.
Az Európai Parlament képviselői támogatták az Ukrajna és az Európai Unió között 2022 júniusában megkötött, a közúti árufuvarozás liberalizációjáról szóló megállapodás meghosszabbítását és frissítését. Az Európai Parlament honlapja szerint 488 képviselő szavazott a vonatkozó határozatról – írja az Evropejszka Pravda.
A döntés megerősíti, hogy a dokumentumban meghatározott kritériumoknak megfelelő ukrán fuvarozóknak 2025 végéig nem lesz szükségük különleges engedélyekre.
Az európai parlamenti képviselők számos változtatást eszközöltek a megállapodáson. Különösen fontos, hogy a járművezetők maguknál tartsák a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat. Emellett a szélvédőjükön egy matricának kell lennie, amely igazolja, hogy a közúti szállítási szolgáltatások a megállapodás hatálya alá tartoznak.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy aktív előkészületek folynak a hazai Sapszan (vándorsólyom) ballisztikus rakéták tömeggyártását illetően – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Ma sok megbeszélésünk volt a siklóbombákkal, drónokkal, optikai szálas drónokkal stb. végrehajtott csapásokról. És rakétákról is voltak megbeszéléseink.” Szerinte a fegyverrel már korábban is végeztek pozitív teszteket, és most a termelés növelésére összpontosítanak.
„Ma egy ballisztikus rakéta tömeggyártásának lehetőségét fejlesztjük. Mikor, hogyan, milyen mennyiségben – nem tudom megmondani” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, de biztonsági okokból részleteket nem árult el, jóllehet szerinte a Sapszan rakéta nem új fejlesztés, már korábban sikeresen tesztelték.
A mai körülmények között meg kell előznünk Oroszországot a dróngyártásban, Ukrajnának megvan a kapacitása, de hiányzik a pénze – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Globális Biztonsági Fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megköszönte Csehországnak a lőszer szállítására irányuló kezdeményezését, amely egyértelműen megmutatta, hogy a közös erőfeszítések valóban megváltoztathatják a helyzetet a modern hadviselésben.
Az elnök szerint a védelmi együttműködés minden formáját meg kell erősíteni, mindenekelőtt azokat, amelyek jelentős technológiai fejlődéshez és mindenféle drón – levegőben, szárazföldön és tengeren – használatához járulnak hozzá. „Ukrajna készen áll arra, hogy a közeljövőben, már idén 40 %-kal növelje a drónok gyártását. Vállalkozásaink rendelkeznek a megfelelő kapacitással, csak a finanszírozás hiányzik. És ezt meg kell oldani” – mondta.
Az államfő felszólította az összes országot, hogy ugyanolyan sürgősen és figyelemmel közelítsék meg a drónok gyártását, mint Ukrajna. „Mindannyiunknak meg kell előznünk az ellenségeinket a drónok kérdésében” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
A Számvevőszék közzétette az ukrán állami költségvetésről szóló 2025-ös törvény végrehajtásának elemzését az első negyedévben, amely szerint a védelmi kiadások jelentősen megnőttek – számolt be az rbc.ua hírportál a Számvevőszék sajtószolgálatára hivatkozva.
Amint a jelentésben szerepel, a költségvetést nemzetközi partnerektől származó kölcsönökből és támogatásokból dotálták. Ezeknek a teljes külső bevételen belüli részesedése 9 %-ról 27 %-ra nőtt. A költségvetési bevételek 2025 első negyedévében 926,2 milliárd hrivnyát tettek ki – ez 284,1 milliárd hrivnyás (44,3 %-os) növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest. Ez elsősorban a költségvetési intézmények, elsősorban a Védelmi Minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények saját bevételei 2,2-szeres (292,5 milliárd hrivnyára) növekedésének köszönhető.
Az intézmények saját bevételei a költségvetési bevételek közel harmadát tették ki, míg az adóbevételek aránya 10 százalékponttal csökkent. Az állami költségvetés kiadásai 2025 első negyedévében 1,2 trillió hrivnyát tettek ki – ez 38,5 %-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedés elsősorban a védelemre és az állambiztonságra fordított kiadások növekedésének köszönhető – a teljes kiadás 73,5 %-ára.
A Védelmi Minisztérium kiadásainak legnagyobb részét fegyverek, katonai felszerelések, eszközök és felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére és javítására fordítják. Ugyanakkor a 2025 október-decemberi tervezett bérköltségvetésből (174,8 milliárd hrivnya) jelentős összegű kiadásokat csoportosítottak át védelmi eszközök beszerzésére – jelentette a Számvevőszék.
Az ukrán 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény első negyedéves végrehajtása elemzésének eredményei alapján a Számvevőszék olyan kockázatokat azonosított, amelyek negatívan befolyásolhatják a gazdasági mutatókat. Köztük: a helyi költségvetések és a társadalombiztosítási alapok bevételeinek csökkenése a regisztrált egyéni vállalkozók számának csökkenése, a valutaárfolyam és a pénzügyi instabilitás, valamint a fokozott inflációs nyomás miatt.
Ezenkívül január-márciusban a reál GDP mindössze 0,5 % volt, a 2025-re előrejelzett 2,7 %-os növekedéssel. „Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem érkezik meg az idei évre tervezett bevétel” – áll a jelentésben. A GDP növekedését visszatartó egyik fő tényező az export 8,7 %-os csökkenése volt. Először is, az élelmiszerek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, valamint a vasérc exportja csökkent a tavalyi alacsony gabonatermés és a vasérc alacsonyabb világpiaci árai miatt.
Az élelmiszerek és alkoholmentes italok átlagárai Ukrajnában 2025 májusában 22,1%-kal emelkedtek az előző év májusához képest, minden termék drágább lett – számolt be az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A statisztikai hivatal jelentése szerint az elmúlt évben a tojás ára emelkedett a termékek közül a legnagyobb mértékben – 86,0%-kal. Emellett a zöldségek ára 35,4%-kal, a napraforgóolajé 35,4%-kal, a gyümölcsöké 33,5%-kal, a vajé pedig 28,5%-kal nőtt. A kenyér ára 22,3%-kal, a tej 20,9%-kal, az üdítőitalok 19,7%-kal, a sajt és túró ára 18,0%-kal lett drágább. A pékáruk ára 18,8%-kal, a hús és húskészítményeké 18,2%-kal, a hal és halkészítményeké 13,3%-kal, a tésztaféléké 13,0%-kal, a cukoré pedig 12,4%-kal emelkedett.
Az NBU szerint az élelmiszer-infláció 2024-ben gyorsan felgyorsult a nyári és őszi forró, csapadékmentes időjárás hatásai miatt. Ez befolyásolta az élelmiszertermékek, elsősorban számos zöldség és gyümölcs terméshozamát, érési idejét és minőségi paramétereit.
2025 májusában az élelmiszerárakat tovább befolyásolták a tavaszi fagyok, amelyek az új termés első zöldség- és gyümölcsadagjainak költségét is befolyásolták.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint az infláció a jövőben fokozatosan lassulni fog. Nyáron az infláció az áruk és szolgáltatások széles körében csökkenni kezd. Ezt elősegíti az új termés érkezése, az energiaszektor tavalyinál jobb helyzete, valamint a világpiaci olajárak csökkenése.
Ukrajna jövőre tervezi a csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ennek érdekében, a háború ellenére strukturális reformokat hajt végre, fejleszti a szabályozási mechanizmusokat, és kedvező feltételeket teremt a beruházások számára – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az OECD Tanácsának miniszteri szintű ülésén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az OECD Ukrajna programja két évvel ezelőtt indult. Ebben az időszakban 23 közös rendezvényt valósítottak meg, és az ország nyolc jogi eszközhöz csatlakozott.
„Jelentős eredményeket értünk el a korrupció elleni küzdelemben. Létrehoztunk és elindítottunk egy korrupcióellenes infrastruktúrát, gyakorlatilag beépítettük az Állami Korrupcióellenes Programot, amely 80%-ban megfelel az OECD kritériumainak” – jegyezte meg Smihal.
Emellett hangsúlyozta, hogy a kormányzati folyamatok digitalizációja lehetetlenné teszi a korrupciót. Többek között az olyan eszközök, mint az Egységes Állam Nyílt Adatok Webportálja, a Prozorro e-közbeszerzési rendszer és a DREAM, a helyreállításért felelős digitális ökoszisztéma már most pozitív hatást mutatnak.
„Átfogó deregulációt hajtunk végre. Már eltöröltünk közel 2000 szabályozási eszközt a gazdaság különböző ágazataiban, felszámoltuk az üzleti tevékenység bürokratikus akadályait, és számos jogszabályt közelebb hoztunk az európai normákhoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy előrelépés történt az OECD-szabványok végrehajtásában a privatizáció és a korábban önkormányzati vállalkozások jogi személyeinek részvénytársasággá vagy a Polgári Törvénykönyv által előírt egyéb formákká történő átszervezésének folyamata területén. Többek között a tavalyi nyílt privatizációs árverések biztosították az eszközök értékének átlagosan másfélszeres növekedését. A privatizációs bevételek pedig 2,5-szeresével haladták meg a tervezett mutatókat.
„A reformok eredményeként az ukránok körében a mindennapi korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években 70%-ról 15%-ra csökkentek. Ez egy olyan mutató, amely megváltoztatja az állam fejlődésének paradigmáját a posztszovjet rendszerről az európaira. Tudjuk, hogy a ma folyamatban lévő változások az újjáépítés, a növekedés és a jólét alapját képezik az ukránok számos generációja számára” – tette hozzá Smihal.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadások következtében jelentős károk keletkeztek a hazai gázkitermelő infrastruktúrában, aminek következtében gázhiány alakult ki – erről számolt be Volodimir Zelenszkij elnök egy sajtótájékoztatón Vilniusban, az Ukrinform tudósítása szerint.
Zelenszkij szerint Ukrajnának mintegy 1 milliárd euró értékű földgázt kell beszereznie, hogy a téli időszakra biztosítani tudja a lakosság ellátását. A hiány egy részét már sikerült fedezni, de a fennmaradó részhez nem állnak rendelkezésre források. Ebben Norvégia ígért támogatást.
Megbeszéltük a Norvégia számára is fontos kérdéseket. Pozitív jelzést kaptam a norvég miniszterelnöktől. Arra kérdeztem rá, hogy ha gázhiány lépne fel télen, számíthatunk-e tőlük megfelelő mennyiségű támogatásra. Ma kaptam meg Jonas Gahr Størétől a támogatást
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij hozzátette, hogy Norvégia vállalta a dróngyártás ukrajnai támogatásának további finanszírozását is, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az ország védelmi képességeinek erősítésében.