Ukrajna ismét módosíthatja az állami költségvetést a megnövekedett háborús kiadások miatt, mert idén a partnerektől kapott támogatások csökkentek – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ami a további forrásokat illeti… Amennyiben ilyen igény merül fel, a parlamenthez egy megfelelő javaslattal fogunk fordulni, amelyben meghatározzuk az állami költségvetés megfelelő finanszírozási forrásait.”
Smihal felidézte, hogy tavaly az első negyedévben jelentős késedelmek voltak a partnerek fegyverszállításaiban, ami kényszerű költségvetési kiadásokhoz vezetett, amelyeket a tervezés során nem vettek figyelembe.
Idén sajnos megismétlődik a helyzet. Az első negyedévtől kezdődően egyes partnereink részéről csökkent a támogatásunk. Kénytelenek voltunk további fegyver- és lőszervásárlásokat vállalni az ukrán fegyveres erők számára, ami többletköltségekkel járt
– mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint jelenleg minden költséget fedeznek. „Ha az év második felében pénzeszközökre lesz szükségünk… a parlamenthez fordulunk, és megalapozzuk fogjuk az összes forrást” – mutatott rá Denisz Smihal.
Olaszország azt tervezi, hogy az egyik vezető szereplővé válik Ukrajna gazdasági újjáépítésében, különösen az ipari szektorban – jelentette ki Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere.
Elmondása szerint a helyreállításért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel, Olekszij Kulebával folytatott találkozó során az olasz fél megerősítette támogatását Ukrajna iránt, valamint a kormány elkötelezettségét egy „igazságos és tartós béke megteremtése” mellett.
A felek megvitatták az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia előkészületeit is, amelyet júliusban rendeznek meg Rómában.
Ukrajna jelentős titánkészletekkel rendelkezik, amelyek a világ tartalékainak akár 20%-át is kitehetik, ezenkívül Ukrajnában egy erőteljes iparág fejlődik az építőkövek, különösen a ritka labradorit kitermelésére – jelentette ki vasárnap Olena Remezova, a geológiai tudományok doktora, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete Ásványkincsek Osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Remezova elmondása szerint Ukrajna jelentős potenciállal rendelkezik a titán és az építőkövek kitermelésében, ami megváltoztathatja a helyzetet a globális piacokon. Geológusok szerint Ukrajna titánkészletei a világ teljes készletének akár 20%-át is kitehetik, így az ország az egyik kulcsszereplő e stratégiai fém kitermelésében.
Bár egyes nemzetközi források azt állítják, hogy Ukrajna részesedése a globális titántartalékokból nem haladja meg az 1%-ot, a valóságban ez messze van az igazságtól. Az ukrán titánlelőhelyek még a legrosszabb időszakukban is felülmúlják az oroszokat.
Nem kevésbé fontos Ukrajna potenciálja az építőkövek, különösen a gránit és a labradorit kitermelésében. Zsitomir megyében például mintegy 300 kőbánya található, amelyek nemfémes anyagokat termelnek ki, amelyeket az építőiparban és dekorációs termékek gyártásában használnak. Az erről a területről származó csiszolt kövek iránt nagy a kereslet a belsőépítészetben, a különböző árnyalatú irizáló labradoritok pedig ritkaságnak számítanak a nemzetközi piacon.
Az ukrán labradoritok egyedi tulajdonságai, különösen a színárnyalatok irizáló hatásának megteremtésére való képességük Európában nem találhatók meg. Az ilyen fajták csak néhány országban, mindenekelőtt Norvégiában láthatók, ami még értékesebbé teszi őket a nemzetközi piacon.
Az ukrán Miniszteri Kabinet 1,6 milliárd hrivnyát irányozott elő a Belügyminisztérium számára a védelmi képességek megerősítése céljából, különös tekintettel gyakorlóterek és lőterek kiépítésére – áll a kormány hivatalos honlapján közzétett 443-р számú rendeletben.
A forrásokat a következőképpen osztják szét:
806,6 millió hrivnya – az Állami Határőrszolgálat Igazgatósága részére,
553,1 millió hrivnya – az Ukrán Nemzeti Gárdának,
242 millió hrivnya – az Ukrán Nemzeti Rendőrségnek.
A finanszírozás vissza nem térítendő alapon, az állami költségvetés tartalékalapjából történik.
A Belügyminisztériumnak egy héten belül egyeztetnie kell a kiadási tervet a Pénzügyminisztériummal, a Gazdasági Minisztériummal és a Regionális Fejlesztési Minisztériummal.
Ukrajnában 81 928 egyéni vállalkozót alapítottak 2025 januárja és áprilisa között, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanekkor 119 895 vállalkozó szüntette meg tevékenységét, ami 44%-kal több, mint tavaly, számolt be az Opendatabot platform május 8-án, csütörtökön.
Idén összesen 37 967-tel több egyéni vállalkozó zárt be, mint amennyit regisztráltak. Tavaly más volt a helyzet: ugyanebben az időszakban ezzel szemben 7166-tal több egyéni vállalkozó kezdte meg tevékenységét, mint amennyi bezárt.
Az összes új vállalkozás negyede a kiskereskedelemben tevékenykedik: 20 763 vállalkozó. További 7129 egyéni vállalkozó választotta az informatikai és programozási tanácsadást. A nagykereskedelem zárja az első három helyet – 6216 új vállalkozó.
Idén a nők aktívabban indítanak vállalkozást, mint a férfiak: az új egyéni vállalkozások 61%-át nők regisztrálták. A férfiak aránya mindössze 39% volt.
Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke elmondása szerint az egyéni vállalkozók bezárásának év eleji megugrása a nem működő vállalkozások bezárásának köszönhető, amelyek számára január 1-jétől visszaállítottak az egységes társadalombiztosítási adó fizetési kötelezettségét.
„Az 1. és 2. csoportba tartozó nem működő egyéni vállalkozásokat zárták be, mivel visszaállították számukra a háború előtti társadalombiztosítási járulékfizetési szabályokat. Meghatározták a 2025-ös minimálbérből származó katonai illetéket is – ez havi 800 hrivnya, függetlenül attól, hogy működnek-e vagy sem”, magyarázta.
Ugyanakkor a parlamenti képviselő adatai szerint 2025 márciusától kezdődően a megnyitott egyéni vállalkozások száma nagyobb, mint a bezártaké.
Május első hetében regisztrálták idén a legtöbb egyéni vállalkozás megnyitását: 7014-et.
6,6 ezerrel nőtt azoknak a polgároknak a száma, akik 2024-ben egymillió hrivnyánál nagyobb jövedelmet vallottak be, jelentette be Ruszlan Kravcsenko, az Állami Adószolgálat vezetője.
Több mint 17 ezer ember vallott be egymillió hrivnyát meghaladó jövedelmet. Összesen 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet tüntettek fel a milliomosok adóbevallásukban.
„Kijev egyik lakosa rekordösszegű, több mint 4,6 milliárd hrivnyás személyi jövedelemadót és katonai adót fizetett be a költségvetésbe” – mondta Kravcsenko.
Megjegyezte, hogy a legnagyobb összegeket – 156 milliárd hrivnyát – Kijev lakosai vallották be. A második helyen a Dnyipropetrovszki régió áll – közel 30 milliárd hrivnya, a Lembergi régió pedig a harmadik – 18,2 milliárd hrivnya.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodást írt alá a felszín alatti erőforrásokról, a kormány arra számít, hogy a felek egyenlő arányban részesednek majd a szerződés után keletkező nyereségből – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettese, gazdasági miniszter és Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta: „Ez a tulajdonlás, az irányítás – minden 50/50 arányban történik. A nyereség felosztása csak 10 év után történik meg. Előtte csak befektetések és csak Ukrajnában.” Kacska szerint az aláíráskor az alapban az amerikai és ukrán részesedések megegyeznek – 50/50 % arányban, és később lehetőség van további befizetésekre. „Felbecsülhetetlenek lehetnek, mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna részéről. A hozzájárulás mértéke nem befolyásolja azt a tényt, hogy a menedzsment egyenlő aranyú. Fontos a nyereség kifizetésének szakaszában” – magyarázta.
Ugyanakkor Szviridenko szerint mindegyik fél – mind az USA, mind Ukrajna – megkapja az alap részvényeinek 50 %-át. „A nyereség elosztásával kapcsolatban: képzeljük el, hogy 10 év alatt az alap 2 milliárd dollár nyereséget termel. Tegyük fel, hogy ez idő alatt az Egyesült Államok további 1 milliárd dolláros támogatást nyújtott, amelyet az alapba fektetnek be. Ebben az esetben először is ezt a további befektetett összeget visszaforgatják a nyereségből – azaz 1 milliárd dollárt visszakap az Egyesült Államok. A nyereség fennmaradó részét – ebben a példában további 1 milliárd dollárt – pedig egyenlően, 50/50 % arányban osztják szét” – vázolta a gazdasági miniszter.
Ukrajna hozzájutott ahhoz a 3 milliárd dolláros támogatáshoz, amelyet a befagyasztott orosz vagyoneszközökből származó bevételekből finanszíroznak – jelentette az RBK Ukraine nyomán az Index. A pénzösszeg folyósítását egy Japánnal kötött megállapodás tette lehetővé, amelyet az ukrán kormány jóváhagyott..
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közlése szerint ez a hitelkeret a G7-csoport által ígért 50 milliárd dolláros csomag része, és teljes egészében a zárolt orosz eszközökből származó bevételekkel fedezik. A forrásokat elsősorban költségvetési kiadásokra, valamint Ukrajna újjáépítési és fejlesztési projektjeire fordítják.
A miniszterelnök köszönetet mondott a G7-országoknak olyan pénzügyi mechanizmus létrehozásáért, amely „rákényszeríti Oroszországot, hogy fizessen az okozott károkért”. Az ukrán vezetés azt reméli, hogy hosszú távon Oroszország minden befagyasztott eszközét Ukrajna helyreállítására használják majd fel.
A megállapodás előzménye, hogy április 18-án Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Maszasi Nakagome, Japán ukrajnai nagykövete jegyzékváltással aláírták a 3 milliárd dolláros hitelről szóló megállapodást.
2025 első negyedévében Ukrajna államadóssága 5,7 milliárd dollárral emelkedett – közölte Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. A hírt az UNIAN ukrán hírügynökség tette közzé, melyet az Index idézz.
Az év eleje óta devizában kifejezett államadósság-növekedés szinte teljes egészében az Európai Unióval (EU) szembeni adósság növekedéséből tevődik össze, de ennek az adósságnak egy részét az Oroszországtól fizetett jóvátétel révén kell visszafizetni.
Daniil Getmantsev megjegyezte, a pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. március 31-én az állam és az állam által garantált adósság hrivnyát kifejezve 7,123 billió hrivnyát, devizában kifejezve pedig 171,7 milliárd dollárt tett ki.
Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti ásványi kincsekről szóló megállapodásból származó pénzügyi haszon több mint 10 évig is várathat magára, mivel számos akadálya van az új lelőhelyek feltárásának a háború sújtotta országban, számolt be a Reuters.
A szakértők szerint a fejlett bányászati iparral rendelkező országokban, például Kanadában és Ausztráliában, a kulcsfontosságú ásványilelőhelyek feltárása 10–20 évig is eltarthat. Ukrajna és az ásványlelőhelyek esetében kevés adat támasztja alá gazdasági életképességüket. A befektetők megtagadhatják a pénzük befektetését egy olyan országba, ahol az orosz invázió elpusztította az infrastruktúrát, és a biztonság sem garantált.
„Ha bárki azt hiszi, hogy hirtelen elkezdenek exportálni ásványi kincseket Ukrajnából, téved. A valóság az, hogy az embereknek nehéz lesz igazolniuk a pénzbefektetést, amikor olyan országokban fektethetnek be kritikusan fontos ásványokba, amelyek nem állnak háborúban” – mondta Adam Webb, a Benchmark Minerals Intelligence tanácsadó cég munkatársa az ügynökségnek.
Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió előtt Ukrajna nem sietett az új engedélyek kiadásával a természeti erőforrások kitermelésére. Az Ukrán Állami Geológiai Szolgálat adatai szerint 2012 és 2020 között körülbelül 20 engedélyt adtak ki olaj- és gázkitermelésre, 1-et grafitra, 1-et aranyra, 2-t mangánra és 1-et rézre. Összesen 3482 érvényes engedély van kiadva Ukrajnában.
A Benchmark által meghatározott 24 potenciális bányászati projekt közül hét az Oroszország által megszállt területeket érinti. Ez a lítium, grafit, ritkaföldfémek, nikkel és mangán kitermelésére vonatkozik. A természeti erőforrások kitermeléséről szóló megállapodás pedig semmilyen biztonsági garanciát nem tartalmaz – jegyezte meg a Reuters.