Svájc azt tervezi, hogy a következő tizenkét évben megerősíti Ukrajna gazdasági fejlődését és hosszú távú újjáépítését. Ezt a határozatot a Svájci Szövetségi Tanács 2024. április 10-i ülésén fogadta el.
2036-ig összesen 5 milliárd svájci frankot (több mint 5 milliárd eurót) terveznek elkülöníteni ezekre a célokra. Első lépésként mintegy 1,5 milliárd svájci frankot különítenek el a nemzetközi együttműködési költségvetésből 2028-ig.
„Ez az összeg egyértelműen bizonyítja Svájc szolidaritását az ukrajnai háború által érintett emberekkel, és hozzájárul az európai kontinens stabilitásának erősítéséhez” – közölte a Svájci Szövetségi Tanács.
Emlékeztettek arra, hogy Svájc és Ukrajna közösen elindított egy nagyszabású politikai fellendülési folyamatot a 2022 júliusában Luganóban tartott Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián.
A tavalyi rekord után az idei első negyedévben tovább emelkedett a haditechnikai eszközök és fegyverek exportjára kiadott engedélyek összértéke Németországban. A gazdasági minisztérium egy parlamenti képviselő kérdésére adott válaszában közölte, hogy január–márciusban a német kormány legalább 4,89 milliárd euró értékben engedélyezte haditechnikai termékek exportját, ami megközelíti a 2023. első félévi 5,22 milliárd eurót.
A kiviteli engedélyek közel háromnegyede, 72 százaléka ukrajnai fegyver és hadi eszköz szállításokra vonatkozott.
Ukrajna után a legnagyobb összegben, 583,9 millió euró értékben Szingapúr számára engedélyeztek fegyverszállításokat. A harmadik a rangsorban India volt 143,3 millió euró értékben, majd Szaúd-Arábia következett 126,4 millió és Katar 97 millió euró értékben.
Tavaly a német fegyverexport-engedélyek rekordösszeget, 12,2 milliárd eurót értek el, ebből 4,4 milliárd euró jutott Ukrajnára. Németország nagy mennyiségű fegyvert exportált Izraelbe is, különösen az október 7-i terrortámadások és a Gázai övezetben zajló izraeli katonai offenzíva kezdete után.
Az MTI beszámolója szerint az orosz–ukrán háború első évében, 2022-ben 2,24 milliárd euró értékben engedélyezték német hatóságok fegyverek és hadi berendezések, többek között légvédelmi rendszerek és nehéztüzérségi eszközök exportját Ukrajnának.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta. Ez az információ kedden került nyilvánosságra.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek.
Működő gazdaságra és infrastruktúrára van szükség az Ukrajnát védő hadsereg támogatásához, és az egyik ilyen irányú kérdés a hadkötelesek számára biztosított igazságos és racionális haladék a mozgósítás alól – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte, ma Ukrajna védelmi képessége továbbra is az első számú prioritás, és ezzel kapcsolatban hetente születnek olyan döntések, amelyek erősítik az országot. A hatékony védekezés a szerinte a front- és a hátországi erőfeszítések szinergiája.
„A mi hadseregünk védi Ukrajnát a fronton, de működő gazdaságra és infrastruktúrára van szükség a támogatásukra. Ebben az irányban az egyik kulcskérdés a hadköteleseknek biztosított igazságos és racionális haladék. Az igazán kritikus fontosságú vállalkozások alkalmazottainak” – tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy utasította az illetékes minisztériumokat, hogy a közeljövőben vezessenek be egy aktualizált, igazságosabb rendet a halasztásokkal kapcsolatban. Ezenkívül utasított a kritikus infrastruktúra objektumai és vállalatai listájának meghatározására.
„Egyértelmű és érthető kritériumokra van szükség, hogy sem a katonaságnak, sem a társadalomnak ne legyen kérdése, hogy bizonyos emberek miért tartózkodnak a hátországban” – szögezte le Denisz Smihal.
Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az ukrán milliárdosok vagyonát mennyire negatívan érinti a háború. Az ukrán Forbes a napokban közölte a leggazdagabb ukránok listáját. A lap kiemelte, hogy a világ leggazdagabb embereit tartalmazó listán ezúttal öt ukrán szerepel, ugyanakkor vagyonuk tavalyhoz képest is jelentős mértékben csökkent. Ha összehasonlítjuk az idei adatokat a korábbi évekével, akkor még rosszabb képet kapunk.
A Forbes nemrég ismét frissítette a világ leggazdagabb embereinek rangsorát. A legfrissebb lista minden értelemben rekordot döntött, ugyanis nemcsak rekordszámú, 2781 ultragazdag embert számoltak idén össze, de ezek összvagyona is jelentős mértékben nőtt.
Miközben 2024-ben szerte a világon 141 szupergazdag ember csatlakozott a milliárdosok klubjához, teljes vagyonuk összesen 14,2 billió dollárra növekedett.
Az idei listán öt ukrán állampolgár szerepel:
Rinat Ahmetov: 4 milliárd dollár (785. hely)
Viktor Pincsuk: 2 milliárd dollár (1623. hely)
Vadim Novinszkij: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Konsztyantin Zsevaho: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Hennagyij Boholjubov: 1 milliárd dollár (2692. hely)
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben eltekintünk az állampolgárságtól, a listán további ukránok fedezhetők fel. A milliárdos ukránok csoportját gazdagítja Olekszij Sevcsenko és Makszim Litvin is, a Grammarly startup társalapítói, ugyanakkor ők kanadai állampolgárként szerepelnek a Forbes ranglistáján. Vagyonukat külön-külön 1,9 milliárd dollárra becsülték.
Összesen több milliárd dollárt veszítettek a háború óta
Bár az imént említett számok hatalmas vagyonról tanúskodnak, az elmúlt évek adatait figyelembe véve az figyelhető meg, hogy a háború kitörése óta brutális mértékben csökken a leggazdagabb ukránok vagyona.
A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov csak egyetlen év alatt 1,7 milliárd dollárral lett szegényebb. Azonban ha megnézzük a számos cégben érdekelt ukrán üzletember 2021-es adatait, akkor elmondható, hogy vagyona mintegy 4 milliárd dollárral csökkent. A Metinvest acél- és bányászati vállalat társtulajdonosának vagyonát 2021-ben még 7,6 milliárd amerikai dollárra becsülték.
A lista második helyezettje, Viktor Pincsuk ugyancsak minden évben szegényebb lett 2021 óta. Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök veje, a StarLightMedia tulajdonosa ugyan csak 100 millió dollárt bukott egy év alatt, a háború előtt még 2,5 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett.
Szerencsésebb helyzetben van Vadim Novinszkij, a Smart Holding tulajdonosa, akinek vagyona 200 millió dollárral redukálódott 2021 óta, de Konsztyantin Zsevaho már kevésbé lehet boldog, ugyanis vagyonának felét bukta el.
A vasérctermelésben érdekelt Ferrexpo tulajdonosa vagyonát 2021-ben 2,4 milliárd dollárra taksálták. Hennagyij Boholjubov, az idei ranglista ötödik helyezettje sem mondhatja el magáról, hogy különösebb sikereket ért volna el anyagilag. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bankot is birtokló, több profillal rendelkező Privat Group társtulajdonosa 2021-ben még 1,7 milliárd dollárral rendelkezett, így három év alatt ő is közel vagyona felét veszítette el.
A többi vagyonos ember sincs jobb helyzetben a hadban álló kelet-európai országban. Miközben 2021-ben még Petro Porosenko volt ukrán elnök és Ihor Kolomojszkij médiamágnás is büszkélkedhetett a Forbes listájával, idén már egyikük sem szerepel a leggazdagabb emberek között. 2021-ben egyébként 1,6 milliárd, illetve 1,8 milliárd dollárral rendelkeztek.
Új milliárdos a világranglista élén
A Forbes világranglistájának élén hosszú idő után először állt be változás. 2024-ben a világ leggazdagabb embere Barnard Arnault, a Louis Vuitton luxusmárkát is birtokló LVMH-cégbirodalom vezetője lett. Vagyonát 233 milliárd dollárra becsülték. A korábbi első helyezett, Elon Musk a 195 milliárd dolláros vagyonával a második helyre csúszott. A teljes top 10-es lista a következő:
Barnard Arnault: 233 milliárd dollár,
Elon Musk: 195 milliárd dollár,
Jeff Bezos: 194 milliárd dollár,
Mark Zuckerberg: 177 milliárd dollár,
Larry Ellison: 141 milliárd dollár,
Warren Buffett: 133 milliárd dollár,
Bill Gates: 128 milliárd dollár,
Steve Ballmer: 121 milliárd dollár,
Mukesh Ambani: 116 milliárd dollár,
Larry Page: 114 milliárd dollár.
Magyarország szintén öt milliárdossal büszkélkedhet
A Forbes mintegy 3 ezer nevet tartalmazó listáján öt magyar nevet lehet felfedezni. A leggazdagabb magyar az elmúlt évekhez hasonlóan Mészáros Lőrinc. A teljes lista:
Az elmúlt hetekben az orosz rakétatámadások által súlyosan megrongált ukrán energiarendszer mára szinte teljesen stabilizálódott, az energiaügyi minisztérium szerint nem várható jelentős importnövekedés, annak ellenére, hogy márciusban rekordmennyiségű áramot importáltak a támadások okozta áramkimaradások miatt.
A villamosenergia-import Ukrajnában március végén új csúcsot ért el a kritikus infrastruktúrákat célzó orosz rakétatámadások miatt. Március 22-től kezdve az orosz hadsereg rendszeresen célozta meg az ukrán hőerőműveket és vízerőműveket, továbbá a fő elektromos hálózatokat is, áramkimaradásokat okozva.
Az energiaügyi minisztérium jelentése szerint „Ukrajna energiahálózata stabil és egyensúlyban van.”
A jelentés alapján vasárnap 115 megawattóra (MWh) áramexport várható, míg az import volumene elérheti az 1179 MWh-t.
Március 26-án Ukrajna rekordmennyiségű, összesen 18 649 MWh áramot importált.
Az Ukrenergo nemzetközi hálózati vállalat vezérigazgatója, Volodimir Kudrytskyi a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy bár az orosz támadások súlyos károkat okoztak az energiarendszerben, teljes összeomlás nem következhet be.
2,3 milliárd dollárnyi segélyt utal Dél-Korea Ukrajnának – közölte az ország külügyminisztériumának vezetője, Cho Thae El a NATO-országok és partnereik külügyi vezetőinek találkozóján.
A támogatás egy közép- és hosszútávú segélycsomag, amelyet 2024-től nyújtanak Ukrajnának.
Emellett Dél-Korea 12 millió dollárt különít el a sebesült ukrán katonák rehabilitációs központjainak munkájára.
A miniszter kiemelte, hogy országa nem szállít Ukrajnának fegyvereket és lőszereket, de humanitárius és pénzügyi segítséget igen – írja az UNIAN.
Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Oroszország az elmúlt hetekben rakétacsapásokkal 6 gigawatt ukrajnai energiatermelő kapacitást tett tönkre, a hőerőművek 80%-a megsemmisült – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök az Észt Nemzeti Televíziónak és Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Sajnos Oroszország folytatja az energiaterrort – csak az elmúlt hetekben az oroszok több mint 6 gigawatt villamosenergia-termelést tettek tönkre az elektromos hálózatunkban. Ez magában foglalja a víz- és a szénenergiát is.”
A kormányfő szavai szerint Oroszország továbbra is rakétákkal lövi az energetikai létesítményeket, megsemmisíti a transzformátorokat és a generátorokat. „Sajnos a hőerőművek 80%-a megsemmisült” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az ARD német televíziós csatorna vizsgálatot végzett, amely feltárta, hogy német cégek segítik az orosz megszálló rezsimet az építkezésben a megszállt Mariupolban. A hírt a Tagesschau közölte.
Az újságírók fotók és videók formájában tanúvallomást és bizonyítékot kaptak arról, hogy a Knauf és a WKB Systems cégek létesítményeket építenek a városban.
A Knauf vezető szerepet tölt be a gipszgyártásban, és régóta folytat üzleti tevékenységet Oroszországban. A cég alapítója, Nikolaus Knauf több mint két évtizeden át az Oroszországi Föderáció tiszteletbeli konzulja volt.
Ezt a pozícióját a Krím Oroszország általi illegális annektálása után is megőrizte, 2018-ban pedig még „szörnyűnek” nevezte az Oroszországi Föderáció elleni további szankciókat. Oroszországban még mindig 4000 ember dolgozik, a cég milliárdos nyereséget termel.
Emellett a nyomozók számos építkezésen találtak WKB Systems GmbH feliratú, zöld fóliába csomagolt betontömböket. A cég többek között gyárakat szerel fel betonblokkok gyártására.