A német kormány azt tervezi, hogy hónapok óta tartó vitát követően jóváhagyja a 2025-ös költségvetést, remélve, hogy az erőteljes gazdasági fellendülés segít lefedni a tervezett kiadások és bevételek közötti 17 milliárd eurós különbséget – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint euróövezet legnagyobb gazdasága elkerülte a recessziót az év elején, de a növekedés lassabb volt a vártnál, és a német kormány Nagy-Britanniához és Franciaországhoz hasonlóan azon fáradozik, hogy betömje a költségvetési lyukat. A jövő évi költségvetés kevésbé lesz bőkezű Ukrajnával: a kormány a 2024-es, mintegy 8 milliárd euróról 4 milliárd euróra csökkenti a Kijevnek szánt katonai segélyt – derül ki a hírügynökség által megismert költségvetési tervezetből.
A 2025-ös költségvetés középtávú pénzügyi tervezést tartalmaz 2028-ig, amikor is a NATO minimális kiadási céljainak teljesítéséhez szükséges Különleges Fegyveres Erők Alap kimerül. Néhány nappal azután, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, Olaf Scholz kancellár bejelentette a Zeitenwende-t (németül – történelmi fordulópont), amely egy 100 milliárd eurós speciális alap létrehozását foglalja magában a hadsereg modernizálására és a NATO védelmi kiadási referenciaértékének teljesítésére, ami a bruttó hazai termék 2%-ának felel meg.
2028-ban a rendes költségvetésben 39 milliárd eurós hiány lesz, a NATO céljának megvalósításához pedig külön alap nélkül 28 milliárd euróra lesz szükség – közölték pénzügyminisztériumi források. A források szerint 2026-ban és 2027-ben 13 milliárd eurós finanszírozási hiány lesz.
Ukrajna újjáépítésének és stabilizációjának sikere szorosan összefonódik a nemzetközi támogatás és a helyi reformok hatékonyságával. Az országnak stratégiai lépéseket kell tennie a gazdasági diverzifikáció, a humán tőke fejlesztése és az infrastrukturális modernizáció terén, hogy hosszú távú fenntartható fejlődést érjen el – vélik el a Centre for European Policy Studies kutatói, akiknek friss jelentése szerint a további nemzetközi, főként piaci befektetések legkomolyabb visszatartó ereje nem a háború, hanem a szükséges politikai reformok végrehajtása.
Ukrajna a háború miatt jelentős külső finanszírozásra szorul, évente mintegy 40 milliárd dollárra van szüksége a Kijevi Közgazdasági Intézet becslései szerint. A G7-országok vezetői létrehozták a több adományozót tömörítő ukrajnai koordinációs platformot, amely Ukrajnát, az EU-t, a G7-országokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket tömöríti, hogy összehangolják az Ukrajna azonnali és hosszú távú helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott támogatást. A platformot egy konszenzusos alapon működő irányítóbizottság irányítja, amelynek társelnökei az USA, az EU és Ukrajna magas rangú tisztviselői. A platformot és annak irányítóbizottságát az Európai Bizottság brüsszeli titkársága és az ukrán kormány kijevi titkársága támogatja – kezdi elemzését a Centre for European Policy Studies (CEPS) az újjáépítés kihívásairól.
A háború utáni helyreállításról szóló egyeztetési fórum 2023 januárjában indult azzal a céllal, hogy csökkentse az átfedéseket és maximalizálja az Ukrajnának a donoroktól és nemzetközi partnerektől kapott minden egyes pénzügyi hozzájárulás hatását. Eddig a nemzetközi támogatás elsősorban Ukrajna azonnali, rövid távú helyreállítási szükségleteivel foglalkozott, a platform azonban várhatóan proaktívabb és stratégiai megközelítést alkalmaz majd, nemcsak az ország azonnali helyreállítására, hanem a hosszú távú újjáépítés alapjainak megteremtéséhez is.
Az Ukrajna Helyreállítási Konferenciát (URC) először 2022-ben tartották a svájci Luganóban. Az URC fontos esemény volt, amely megteremtette a terepet Ukrajna helyreállítási tervének bemutatásához, és megadta az alapjait annak, hogy a nemzetközi közösség évente összegyűljön, hogy folyamatosan együttműködjön az ország kihívásairól, valamint háború utáni korszakáról. Az URC 2022 fő eredménye a Luganói Nyilatkozat volt, amelyben a résztvevő országok megállapodtak Ukrajna helyreállítási folyamatainak hét vezérelvében: partnerség, reformközpontúság, átláthatóság és elszámoltathatóság, demokratikus részvétel, több érdekelt fél bevonása, nemek közötti egyenlőség és befogadás, valamint fenntarthatóság.
Az URC 2023 eredményeként több mint 60 milliárd dollárt sikerült már összegyűjteni Kijev azonnali és hosszútávú rendezési költségeinek fedezésére. Emellett javaslatokat tettek a pénzügyi garanciák, a banki tartalékok konfliktus idején történő biztosítására és az újjáépítési erőfeszítések politikai kockázati biztosítására. A berlini URC 2024 legfontosabb eleme már az volt, hogy a civil társadalom aktív bevonásával, a konferencia négy kulcsfontosságú dimenzióra – üzleti, szociális, helyi és regionális, valamint uniós dimenzió – való kiterjesztésével egy átfogó finanszírozási rendszer alapjai is lefektették. Berlinben megrendezték a helyreállítási fórum üzleti vásárát is, amely megkönnyítette az ukrán vállalkozások és önkormányzatok közötti kapcsolatfelvételt a potenciális magán- és állami partnerekkel.
Ez rávilágított a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságára az újjáépítési folyamatban.
Az URC 2024 több mint 110 megállapodás aláírását eredményezte, köztük számos, vállalkozások közötti megállapodást. Ezek a konferencia során tett bejelentésekkel együtt mintegy 16 milliárd eurót tettek ki, amely magában foglalja az EU ukrajnai eszközén keresztül nyújtott forrásokat is. A Berlinben összegyűjtött pénzeszközök szerényebbek voltak a Londonban összekalapozott összegekhez képest, azonban jobb szervezeti struktúrát alakított ki a jövőbeni tőkeszerzéshez. Az URC 2025 házigazdája, Olaszország, máris elkötelezte magát amellett, hogy a konferencia szerkezetét a berlini négy fő dimenzióval, valamint a fenntarthatóságra való további összpontosítással tartja meg.
Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy az ország vállalta, hogy GDP-jének legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítja.
A hírt az államfő az X közösségi oldalon közölte.
„Az Államvédelmi Tanács mai ülésén megállapodtunk arról, hogy a GDP legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítjuk. Litvánia továbbra is szilárdan kiáll a győzelem mellett. Mindig támogatni fogjuk a szabadságot” – áll a bejegyzésben.
Az Európai Unió két részletben 2,5 milliárd eurót juttat Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből, az első a jövő héten érkezik – jelentette be hétfőn Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az EU külügyminisztereinek találkozója előtt Borrell elmondta: „Ma teszteljük ennek a pénznek a felhasználási módját. Ez a pénz már megvan. Úgy döntöttünk, hogy ezt a pénzt elvesszük, és nem fogjuk felülvizsgálni a már meghozott döntést. Most végre kell hajtanunk ezt a döntést: jövő héten megérkezik a pénz.”
A kül- és biztonságpolitikai főképviselő emlékeztetett arra, hogy ezt a pénzt Ukrajna katonai támogatására szánják. „A döntést azonnal meg kell hozni, elkerülve az akadályokat. Erről ma fogunk dönteni. Ennek a 2,5 milliárd eurónak egy része a jövő héten érkezik meg. A másik rész néhány héten belül jön” – helyezte kilátásba Josep Borrell.
A cég közlése szerint Németország lesz az első számú vevő, a megrendelt lőszerek egy részét Ukrajnának továbbítják. A Rheinmetall történelmi megrendelésében Hollandia, Észtország és Dánia is részt vesz.
A Rheinmetall AG 8,5 milliárd euró értékű megrendelést kapott tüzérségi lőszer szállítására a német hadsereg (Bundeswehr) részére, ami a cég történetének legnagyobb keretszerződését jelenti. A kormányok igyekeznek feltölteni készleteiket és támogatni Ukrajna védelmi harcát az Észak-Korea és Kína támogatását élvező Oroszország ellen.
A megrendelés 155 milliméteres kaliberű lövedékek különböző változataiból áll, amelyek szállítása jövőre kezdődik. A Rheinmetall közlése szerint Németország lesz a fő vásárló, és a készlet egy részét Ukrajnának is továbbítja. A megrendelésben Hollandia, Észtország és Dánia is részt vesz – közölte a Bloomberg.
A szerződés bejelentését követően a Rheinmetall részvényei akár 1,8 százalékkal is emelkedtek.
A Rheinmetall részvényei az egyik legjobban teljesítőek Németországban, az év eleje óta körülbelül 71 százalékos növekedést mutatnak. Ez kiegészíti a 2023-ban elért 54 százalékos nyereséget, miután a részvény értéke 2022-ben több mint megduplázódott, amikor Oroszország inváziója Európa védelmi képességeit jobban előtérbe helyezte. A vállalat közölte, hogy a lőszer alkatrészeit Németországban fogja gyártani, beleértve a lövedéket, a gyújtószerkezetet, a robbanó töltetet és a hajtótöltetet is.
A cél, hogy a gyártás második évében 100 ezer lövedéket állítsanak elő, majd ezt a kapacitást végül megduplázzák.
A Bundeswehr már korábban megállapodott egy 1,2 milliárd eurós értékű üzletben több százezer lövedékről a hadiipari vállalattal, a 200 ezer plusz lövedék ára 880 millió eurót érhet el, ami 391,3-es árfolyamon számolva 344 milliárd forintnak felel meg. A Rheinmetall az orosz–ukrán háború kirobbanása után kezdte meg a termelés felfuttatását, ugyanis az európai kormányok megerősítik hadseregüket és feltöltik készleteiket, mivel a Kijevnek szállított lőszerek és fegyverek mindenhol kiapasztották a készleteket.
Az Európai Bizottság benyújtotta be jóváhagyásra az Európai Unió 2025-ös, 199,7 milliárd eurós költségvetésének tervezetét, olvasható az Európai Bizottság honlapján.
A költségvetést 72 milliárd euróval egészítik ki az Európai Unió NextGenerationEU gazdaságátalakítási programja keretében.
Ukrajna számára a költségvetési tervezet 4,3 milliárd eurós támogatást irányoz elő a Ukraine Facility program keretein belül és 10,9 milliárd euró összegű hitelt.
A jövő évi költségvetésből az EU a legtöbbet az alábbiakra költi:
53,8 milliárd eurót az Egységes agrárpolitikára és külön 0,9 milliárd eurót a halászat támogatására;
49,2 milliárd euró regionális fejlesztésre a „zöld átmenet” keretében;
16,3 milliárd euró a partnerek és érdekeik támogatására a világban (Ukrajnán kívül);
13,5 milliárd euró kutatásokra és innovációra;
4,6 milliárd euró az európai stratégiai beruházásokra;
2,1 milliárd eurót költenek az űrkutatásra;
11,8 milliárd euró a fenntarthatóságra és az értékekre (kultúra és oktatás támogatása);
2,4 milliárd euró környezetvédelmi és éghajlati intézkedésekre;
2,7 milliárd euró határvédelemre;
2,1 milliárd euró az EU-n belüli migrációval kapcsolatos kiadásokra;
1,8 milliárd euró védelmi feladatok megoldására;
977 millió euró az Egységes piac működésének biztosítására.
A 2025-ös költségvetési tervezet az Európai Unió 2021-2027 közötti hosszú távú költségvetésének része.
A 2025-ös éves költségvetést 2024 végéig hivatalosan is jóvá kell hagynia a költségvetési hatóságnak.
A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki dél-olaszországi csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy az év végéig hitelt nyújtanak Ukrajnának körülbelül 50 milliárd dollár értékben, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek – jelentette be Giorgia Meloni, a Hetek soros elnökének, Olaszországnak a miniszterelnöke.
Előtte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: a G7 azon szándéka, hogy további pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának azt mutatja, hogy a fejlett ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev támogatása mellett.
Megjegyezte, nem vált valóra Vlagyimir Putyin orosz elnök azon várakozása, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása az idő haladtával fokozatosan megszűnik.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Penny Pritzker 824 millió dollártjelentett be az ukrán energiainfrastruktúra támogatására.
Az Egyesült Államok 824 millió dollárral támogatja az ukrán energiainfrastruktúrát. Ezt az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős különleges képviselője, Penny Pritzker mondta június 11-én egy Ukrajna újjáépítéséről tartott berlini konferencián – írta az Ukrinform.
Pritzker emlékeztetett arra, hogy az USA jóváhagyta a segélycsomagot, amely egyebek mellett több mint 60 milliárd dollárnyi segélyt irányoz elő Ukrajnának. Az elmúlt 45 napban, az Egyesült Államok 2 milliárd dollárt különített el Ukrajnának katonai felszerelések szállítására. Az USA jelenleg Ukrajnával együttműködve dolgozza ki a 7,8 milliárd dollár összegű költségvetési támogatást, valamint 1,5 milliárd dollárt Ukrajna gazdasági fellendítésére fordít.
A közelmúltban az USA meghosszabbította az ukrán acél vámmentességét, amely lehetővé tette ezen termékek Ukrajnából az USA-ba való vámmentes exportját. Az Egyesült Államok egy új „háborús” kockázati biztosítási rendszert is bevezet az ukrajnai beruházások növelése érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a szakképzés támogatása érdekében, amiben a magánszektor is nagyon érdekelt.
Pritzker megjegyezte, hogy az Egyesült Államok Ukrajnával, az EU-partnerekkel és Nagy-Britanniával együtt egy „projekt előtti” jogi keret kidolgozásán dolgozik, hogy az Ukrajnába érkező jelentős nemzetközi pénzeket konkrét, hatékony és érdemes projektekre irányítsák, amelyek érdemesek a banki támogatásra.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.
A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket.
Schulze szerint a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.
A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 3000 résztvevő érkezett a német fővárosba.
Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.
„Ukrajnának erős gazdaságra van szüksége, hogy át tudja vészelni a háborút és újjá tudja építeni mindazt, ami megsemmisült” – hangsúlyozta Schulze, Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.
Németország Ukrajnával és további 12 országgal, valamint 17 fejlesztési szervezettel szövetséget hozott létre a kis- és középvállalkozások támogatására, amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a 7 milliárd eurót is.
Szviridenko szintén a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét emelte ki hazája újjáépítésében.
Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.
A német-ukrán partnerségi hálózatnak több mint kétszáz helyhatósági tagja van, míg az ukrán települések összességében 2200 önkormányzattal állnak partneri viszonyban a világ 60 országában, főleg Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Magyarországon és Romániában. Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.
A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. „Mindegy hányszor pusztítja el Oroszország a felsővezetékeket, kórházakat és épületeket, az ukránoknak meglesz a szaktudásuk és képzettségük ezek újjáépítésére” – mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.
Svenja Schulze, a német kormány gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztere szorgalmazta, hogy a jövőben az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott segélyeket a német szövetségi költségvetés mellett külön alapba vonják össze – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Tagesschau tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Schulze úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek nem felelhetnek meg a szövetségi költségvetés éves kialakítása elveinek, mindenekelőtt, ha annak volumene meghaladja a szokásos költségvetést. „A kötelezettségvállalásainknak megbízhatóbbaknak kell lenniük” – hangsúlyozta.
A médium megjegyezte, hogy Schulze Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját képviseli. Ugyanakkor Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt pénzügyminisztere jelenleg nem hajlandó külön alapot létrehozni a 2025-ös költségvetésen kívül.
