Andrej Babis volt cseh miniszterelnök szövetségese olyan manőverrel próbálkozik, amely felboríthatja a törékeny kompromisszumot, és Kijevet pácban hagyhatja. Martin Hlavácek csütörtökön az Európai Parlament valamennyi tagját arra kérte, hogy csatlakozzanak hozzá, és nyújtsanak be olyan módosító indítványokat, amelyek a kereskedelem liberalizálására irányuló intézkedések megújításának részeként tovább szigorítanák az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat.
A lépés közvetlenül a jövő keddi strasbourgi plenáris szavazás előtt történt, amelyen az EP-képviselőknek gyorsított eljárásban kellett volna elfogadniuk a meghosszabbítást. Ha a liberális Renew képviselőcsoporthoz tartozó Martin Hlavácek elegendő támogatást kap, az megakasztaná a folyamatot, mivel a parlament hamarosan szünetre vonul a június eleji európai választások előtt. Ekkor jár le Ukrajna jelenlegi piaci hozzáférése – írja a Politico.
Ez egy újabb fordulat abban a történetben, amely már többször is konfliktust szült az Európai Bizottság, a kormányok és a törvényhozók közt.
„A háromoldalú tárgyalások nem vezettek az uniós mezőgazdasági termelők számára kielégítő eredményre. Módosításaink jelentősen hozzájárulhatnak a gazdák életkörülményeinek javításához, és kiküszöbölhetik a bizottság eredeti javaslatának hiányosságait” – írta Martin Hlavácek, utalva az európai intézmények közötti egyeztetésekre.
Komoly viták kereszttüzében
Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és a Bizottság között az elmúlt hetekben jelentős huzavona alakult ki a kijevi mezőgazdasági termékek exportjának a blokk piacaira történő korlátozásáról. Ahhoz, hogy az intézkedések törvényerőre emelkedjenek, a három intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegben.
A március végi első megállapodás gyorsan meghiúsult, mivel egyes országok – a gazdáik nyomásának engedve élükön Lengyelországgal és Franciaországgal – arra törekedtek, hogy több termékre vonatkozóan alacsonyabb határértékek alapján számítsák ki az importkorlátokat.
Putyin gabonaexport offenzívája
Martin Hlavácek a felelősséget a tanácsra hárította, amely az EU 27 tagállamát képviseli. „A tanácsnak mindig lehetősége van arra, hogy elfogadja a módosításaimat, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szelíd és ésszerű javaslat” – mondta a Politicónak. A cseh politikus szerint felelőtlenség lenne hagyni, hogy az intézkedések teljesen elbukjanak.
A továbbiakban azzal érvelt, hogy módosításai kedvezőek lennének Ukrajna számára, ugyanakkor segítenének megakadályozni a nyersanyagárak leromlását az EU-ban. A képviselő visszautasította azt a felvetést, hogy módosító javaslata az utolsó pillanatban történt volna, ő már hónapok óta követelte a változtatásokat.
A piaci elemzők szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán import lenne a fő oka az alacsony uniós mezőgazdasági nyersanyagáraknak. Ehelyett azt mondják, hogy Oroszország olyan gabonaexport-offenzívát indított, amely szabadesésbe taszította az árakat a világpiacokon.
Hlavácek módosításait gyorsan elítélték a Renew európai parlamenti képviselőtársai, valamint a jobbközép Európai Néppárt részéről is többen. A cseh törvényhozó ugyanezeket a módosításokat már korábbi szavazásokon is benyújtotta, ahol azonban csak a képviselők egy kis csoportja támogatta azokat. Amennyiben a módosítások most átmennek, úgy visszaállnak a háború előtti vámok.
Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága kedden zöldjelzést adott annak az uniós agrárminiszterek által megkötött megállapodásnak, melynek értelmében Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba, 2025-ig.
Vannak azért korlátok az ukrán dömping előtt
Az EP bizottságában a javaslat 26 igen szavazattal ment át 8 nem ellenében, és az a háború kitörésekor megkötött, hasonló tartalmú egyezményt hosszabbítja meg. Azonban a most elfogadott szöveg számos kompromisszumot is tartalmaz, így az megerősíti a piac torzulásával szembeni biztosítékok rendszerét, különös tekintettel az érzékeny termékekre – például baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz – bevezetett vészfékre.
Az Euractiv tudósítása szerint Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter üdvözölte a megállapodást, mondván minden kereskedelmi lazítás segít, ám sajnálatát fejezte ki a korlátok miatt. Elmondása szerint a kompromisszum eredményeként 350 millió eurótól esik el Ukrajna, a mechanizmus évi 2,15 milliárd eurós volumene mellett.
Az Európai Unióba áramló ukrán mezőgazdasági dömping ugyanakkor a gazdák, közülük is különösen a kelet-európaiak haragját váltotta ki, mert a olcsó ukrán gabona leveri az árakat. A vészfék rendszerének kidolgozásában a lengyel és a francia képviselők vezetésével sikerült elérni, hogy a referencia-időszakba 2021 második fele – amikor az agrárkereskedelem az EU és Ukrajna között jóval kisebb volt – is kerüljön bele.
Nem került ugyanakkor bele az érzékeny termékek listájába a búza és az árpa.
Az uniós törvényhozók ugyanakkor a következő hetekben a vámok állandó csökkentéséről is tárgyalnak majd. Kacska szerint az uniós döntéshozóknak józanabb és tartalmasabb vitákat kellene folytatniuk a kereskedelmi korlátozásokról a polarizált politikai csatározás helyett.
A gazdák szerint ez azonban kevés
A megállapodás az uniós gazdaszervezetek, a COPA és COGECA tetszését sem nyerte el, különösen a búzára és az árpára vonatkozó döntések miatt. A gazdaszervezetek szerint ez a szektor fenntarthatóságát veszélyezteti, ezért csalódásuknak adtak hangot. Kedden elégedetlenségének adott hangot Genkben a francia agrárminiszter, Marc Fesneau is, aki szerint nem elegendők a biztosítékok. A francia politikus felszólította az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a gabonapiac szabályozása terén.
A javaslatot az EP-bizottsága után az EP plenáris ülésének meg kell szavaznia, annak elfogadásához az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása is szükséges. Az EP az április 22–25. közötti ülésszakon voksolhat a kérdésről.
A franciák és a lengyelek vezetésével több ország lobbizik az ellen, hogy az európai piacot elárasszák az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek – írja a Mandiner.
Az uniós nagykövetek szerdán megállapodtak abban, hogy újranyitják a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az Ukrajnával szembeni liberalizációs intézkedések meghosszabbításával kapcsolatban, miután több tagállam ellenezte a múlt héten elért megállapodást, írja cikkében a Mandiner.
Nem elegendőek a védőintézkedések több uniós ország szerint
Az orosz inváziót követően bevezetett és júniusban lejáró úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) célja az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági export megkönnyítése volt.
A gazdák azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek elárasztják az EU piacát.
A Tanács és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak abban, hogy kibővítik az „érzékenynek” minősülő importtermékek (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz) listáját. Ezen felül automatikus védőintézkedéseket vezetnek be, ha a behozatal mennyisége meghaladja a 2022–23-as átlagot. A Franciaország és Lengyelország által vezetett uniós országok koalíciója szerint azonban ezek a védőintézkedések nem elegendőek és további rendelkezéseket szorgalmaztak.
Blokkoló kisebbség
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter megerősítette, hogy az országok „blokkoló kisebbsége” erősebb védőintézkedéseket szeretne.
Lengyelország volt a leghangosabb az ATM-ről szóló vitában, a lengyel gazdák blokádjai miatt többször is feszültség alakult ki Kijev és Varsó között.
Czesław Siekiersk lengyel mezőgazdasági miniszter szerint Lengyelország és más szomszédos országok „elsőként fizették meg” az Ukrajnával való kereskedelmi liberalizáció következményeit. Hozzátette: Varsó továbbra is ellenzi a kompromisszumos megállapodást.
Lengyelország leállítja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek tranzitját, és a tervek szerint engedélyezik az ukrajnai mezőgazdasági exportot is.
Lengyelország és Ukrajna tárgyal a mezőgazdasági termékek engedélyeinek bevezetéséről szóló megállapodás megkötéséről, valamint az ukrán gabona lengyel területen keresztül történő tranzitjának április 1-jétől történő leállításáról. Ezt Lengyelország fejlesztési és technológiai minisztere nyilatkozta a Lublin rádióban-
„Nagy előrehaladást értünk el az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon az engedélyezési rendszerről, amelyet elődeink nem tudtak megvalósítani. Már a tárgyalások szakaszában vagyunk az ukrán féllel. Remélem, hogy ezek a tárgyalások a héten folytatódnak” – mondta Hetman.
Kiemelte azt is, hogy a lengyel kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a gazdáknak, akiknek búzafeleslegük van.
A kelet-európai országok, köztük Magyarország tiltakozásának köszönhetően Brüsszel abban állapodott meg a tagországokkal, hogy júniustól korlátozzák a vámmentes ukrán mezőgazdasági importot öt kelet-európai ország, köztük hazánk irányába.
Az utóbbi időben az Európába érkező ukrán termékek kis híján a csőd szélére sodorták a magyar-, és a kelet-európai termelőket. Nyugat-Európában is ugyanilyen problémát jelent az unión kívüli országokból behozott áruk kezelése.
Hónapok óta tüntetnek az európai gazdák. A brüsszeli, szerintük esztelen zöldítés és kényszerbürokrácia mellett, főként az ukrán importdömping ellen tiltakoztak. Szerintük az olcsó, ellenőrizetlen és vámmentesen érkező ukrán gabona miatt tönkremennek, képtelenek felvenni a versenyt a Brüsszel által mesterséges versenyelőnybe hozott unión kívüli termelőkkel.
A tiltakozás hatására Brüsszelnek lépnie kellett. Noha egy újabb évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét, bizonyos tételeket kivett a kedvezményből. Júniustól így megszűnik az ukrán tojás, baromfi, méz, cukor, zab és gabona vámmentes behozatala Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába.
Csakhogy éppen az árpát és a búzát nem vették ki a vámmentesség alól, pedig ez okozta a legnagyobb károkat az uniós gazdaságnak – kérte számon Brüsszelt a Fidesz EP-képviselője is.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, ami nem tartalmazza a búzát. Ez okozta a legnagyobb piac zavart az unió keleti határain és lehetetlenítette el a gazdák életét. Segítette a spekulánsokat akik inkább itt tartották az ukrán gabonát és még azt is akadályozták, hogy eljusson kifelé – hangsúlyozta Győri Enikő.
Az olasz parlamentben is napirenden van az ukrán gabonadömping. A Liga képviselője szerint szükség van korlátokra.
Úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kell, mert a külföldi versenytársak termékei a mi piacainkra kerülnek, ami kárt okoz az egyes nemzetek termelőinek és a fogyasztóknak, akik számára garantálnunk kell az élelmiszer biztonságot is – mondta az olasz parlament agrár bizottságának tagja.
Brüsszel 2022 júniusában döntött úgy, hogy megszünteti az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Ezzel segíteni akart Ukrajnának, de ezzel együtt a tönk szélére sodorta az európai, főként a keleti országok gazdáit és hatalmas gazdasági károkat okozott.
Európa megmutatta azt, hogy segíteni akar Ukrajnának de szerintünk rossz módot választott és csak fokozta a konfliktust. ..Ukrajna támogatása nem jelentheti azt, hogy közben gazdasági problémákat kreálunk a tagországoknak. Reméljük, hogy találnak olyan megoldást, ami nem teszi tönkre az egyébként Ukrajnának segíteni szándékozó országokat” – mondta Francesco Silvestri baloldali képviselő.
Az Ukrajnát korlátozó intézkedésekkel egyidőben több vámot vetnek ki az Oroszországi Föderációból érkező búzára is.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ismeretlenek Lengyelországban szombat reggel ismét kiszórták egy vagonból az ukrán gabonát a vasútra, és ez már a harmadik eset az elmúlt napokban – számolt be az rbc.ua hírportál a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a provokációs eset a lengyel Dorogusk pályaudvaron történt szombat reggel, a háború második évfordulójának napján az ukrán határ közelében.
Mint Olekszandr Kubrakov közösségfejlesztési, terület- és infrastruktúraügyi miniszter megjegyezte, „az ukrán mezőgazdasági termékek szisztematikus megsemmisítése tervezett szabotázsra emlékeztet. Hazánk megvédi magát, és a gazdálkodóknak köszönhetően is fennmarad. Ezért azokat, akik elkövették ezeket a bűncselekményeket, határozottan nem érdekli az ukrán béke és a civilizált világ győzelme. Felszólítom Lengyelország bűnüldöző szerveit, hogy azonnal reagáljanak.”
Az ügyben az Ukrzaliznica állami vasúttársaság a lengyel rendvédelmi szervekhez fordult.
Ukrajna a román fekete-tengeri kikötőn, Konstancán keresztül idén januárban 436 ezer tonna ukrán gabonát exportált, míg az előző év azonos hónapjában a kivitel 700 ezer tonnát tett ki. Ez éves szinten 38 százalékos zsugorodásnak számít. Mindez aggodalmat keltett az üzemeltetőkben, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kialakított exportútvonalak fokozatosan elsorvadnak.
A konfliktus előtt elhanyagolható volt Kijev Konstancán keresztüli kereskedelme, azonban a háború alatt jelentősen nőtt a forgalom: 2022-ben 8,6 millió tonnára bűvölt, tavaly pedig 14 millió tonnára emelkedett. A kikötőüzemeltetők, a logisztikai cégek és a vasúttársaságok mind beruházásokat eszközöltek az ukrán gabona kezelésére szolgáló kapacitás növelése érdekében – írja a Reuters.
A befektetéseket az Európai Unió is támogatja, azonban a szállítmányok elmaradása feleslegessé teheti a költséges fejlesztéseket. Ugyanakkor az elemzők egy része szerint tavasszal ismét nőhet a forgalom, most pedig ideiglenes szünetet látunk. Az ukrán gazdák ugyanis haboznak eladni ilyen alacsony árakon, miközben az ország a fekete-tengeri gabonafolyosón is egyre többet tud exportálni.
Az ukrán gabona útja
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban a felek 2022. júliusban megállapodást kötöttek az ENSZ és Törökország közvetítésével: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről.
Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül. A megállapodást novemberben, majd tavaly márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes.
Moszkva azonban nyáron közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a megállapodás is megszűnt. A felek között Recep Tayyip Erdogan török elnök próbált közvetíteni, sikertelenül. Az Európai Tanács szerint 2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra a szerződésnek köszönhetően.
A fekete-tengeri gabonaegyezmény elhalása komoly aggodalmakat váltott ki globálisan, de végül Kijev sajátos megoldást eszelt ki. Majdnem ezer kilométeres utat megtéve az ukrán, román, bolgár, majd török nemzeti szuverenitás alatt álló tengerrészeken – a parttól számított mintegy 20 kilométeres, 12 tengeri mérföldes sávban – közlekednek a gabonával megrakott teherhajók a Boszporusz felé, hogy kiérjenek a Földközi tengerre.
Kijev szerint az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, de az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Keleti szomszédunk a szárazföldi kivitelt is növelte, ez azonban feszültséget keltett a kelet-közép-európai országok és Ukrajna közt, mivel az olcsó gabona lenyomta a térség árait, ami nagy érvágás a térség gazdáinak, akik az ukrán gabona és más okok miatt tüntetnek.
Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek további egy éves felfüggesztésének megújítására, és javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.
Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, az autonóm kereskedelmi kedvezményeket Ukrajna esetében az EU 2022 júniusa óta alkalmazza, és az országnak és gazdaságának nyújtott uniós támogatás részét képezik. A kedvezmények hozzájárulnak az ukrán gyártók és exportőrök a háború következtében kialakult nehéz helyzetének enyhítéséhez – mondta.
Noha a kedvezmények fő célja Ukrajna támogatása, az intézkedések figyelembe veszik az uniós mezőgazdasági termelők és más érdekelt felek számára érzékeny kérdéseket is – emelte ki. Elmondása szerint e célból, valamint figyelembe véve egyes mezőgazdasági termékek Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalának 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett jelentős növekedését, a megújított autonóm kereskedelmi kedvezmények megerősített védintézkedési mechanizmust tartalmaznak. Ez biztosítja, hogy az uniós piacot, illetve egy vagy több tagállam piacait érintő jelentős zavarok esetén gyors korrekciós intézkedéseket lehessen hozni – tájékoztatott.
Az uniós bizottság közleményében részletezte: a legérzékenyebb termékek, köztük a baromfi, a tojás és a cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt.
Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.
A brüsszeli közlemény szerint az Ukrajnából származó teljes uniós behozatal a 2023 októberét megelőző 12 hónapban 24,3 milliárd eurót tett ki, ez a szint a háború előtti 2021-es évben 24 milliárd eurót ért el.
Az Európai Bizottság továbbá azt is javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.
Az autonóm kereskedelmi kedvezmények Moldova esetében segítik az ország arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy uniós útvonalakra irányítsa át az exportot. A Moldovából az EU-ba irányuló export 2021 és 2022 között összesen 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt.
A javaslatokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvizsgálni.
A gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára – adta hírül az MTI Nagy István magyar agrárminiszter nyilatkozatát.
„Az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta.
A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges –hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben.
Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad onnan gabonát.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt – közölte a mezőgazdasági hírekre és elemzésekre szakosodott agrointel.ro portál vasárnap.
A három országos gazdaszervezetet tömörítő AAC a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a mezőgazdasági miniszterhez intézett dokumentumban követelte, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék a brüsszeli Agrifish (az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács) soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021–22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdák érdekeit képviselő szövetség szerint bármely tagállamnak – az uniós hatóságok értesítésével – jogot kell biztosítani arra, hogy automatikusan életbe léptethessen egy „önvédelmi záradékot”, ha azt tapasztalja, hogy a területén áthaladó mezőgazdasági termékek tulajdonosai vagy szállítói megsértik az előírásokat.
Az AAC szerint a megszólított román vezetőket fogja terhelni a romániai gazdatüntetések erősödésének felelőssége, ha nem szereznek érvényt a nyílt levélben megfogalmazott követeléseiknek Brüsszelben. A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
