A Work.ua álláskereső oldal szerint a háború kezdetén több mint tizenötödére csökkent az állásajánlatok száma az országban. Az addigi 100 ezerről 6 ezer betöltetlen állásra redukálódott a kínálat. Ellenben ötszörösére nőtt az álláskeresők száma – egy ajánlatra több mint 100 ukrán jelentkezett, egyes népszerű állások esetében pedig ez a szám a több százat is elérte.
Ami az ukrajnai munkanélküliek számát illeti, a valós adatok nem ismertek. Februárig 156 ezer munkanélküli ukránt tartottak nyilván hivatalosan az Állami Munkaügyi Központban. Az ukrán gazdasági minisztérium szerint azonban Ukrajnában a munkanélküliek tényleges száma jelentősen meghaladja a hivatalosan nyilvántartott mutatót.
Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes arról számolt be, hogy Ukrajnában 2022 végén 2,6 millió állástalant számláltak, 2023-ban pedig az előrejelzések szerint valamivel több mint 2,8 millióan lesznek munkanélküliek. Ezért is rendkívül éles a foglalkoztatás kérdése.
Fellendülőben a munkaerőpiac?
Nyugat-Ukrajna mutatja a legjobb fellendülési ütemet – egyes régiókban a munkaerőpiaci helyzet meghaladta a háború előtti mutatókat, ami leginkább a vállalkozások áttelepülésével függ össze. Kijev megyében 46 százalékkal, Csernyihiv és Szumi megyében 56, illetve 54 százalékkal élénkült a munkaerőpiac.
Kicsit jobb a helyzet Ukrajna központjában – ott a ráta meghaladta a 70 százalékot. A helyzet délen már kevésbé rózsás (Mikolajiv megyében 38 százalékkal, Zaporizzsjában 32 százalékkal, Herszon megyében 12 százalékkal élénkült a munkaerőpiac), a legrosszabb mutatók pedig keleten vannak.
„Könnyebb lett az álláskeresés, de a munkaerőpiac továbbra is a munkáltatóké” – hangsúlyozzák.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztériuma szerint tavaly március óta mintegy 600 ezer ukrán tért vissza dolgozni. 2022 végén a nyilvántartás szerint a foglalkoztatottak száma 8,6 millió volt.
„A háború kezdete óta megváltoztak a munkaerőpiaci trendek. Jelenleg gyógyszerészek, háziorvosok és pszichológusok iránt a legnagyobb a kereslet. Ennek az az oka, hogy ma már nagyon sok szakorvos nyújt segítséget a katonáknak a fronton, így a társadalmi szektorban is nő a pszichológiai segítség iránti igény” – közölte a tárca.
Segít az állam
A döntéshozók, felismerve az állampolgárok munkavállalásának fontosságát és szükségességét, az elmúlt évben számos intézkedést és programot indítottak a foglalkoztatottság elősegítésére. Egyes projektek új vállalkozások nyitását is ösztönzik, amelyek az állam számára szükséges munkahelyek megteremtésére és az adófizetés növelésére irányulnak.
Az egyik ilyen program a jeRobota kormányzati kezdeményezés, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt saját vállalkozás indításához. A fő feltétel a munkahelyteremtés a lehető legtöbb ukrán foglalkoztatásához.
Denisz Smihal miniszterelnök szerint az állam már 2,5 milliárd hrivnyát különített el erre a programra.
Másik segítségnyújtási lehetőség a vállalkozások áttelepítése a háborús övezethez közeli vagy ott található területekről Nyugat-Ukrajna biztonságos régióiba. Ehhez a tulajdonosnak költözési kérelmet kell benyújtania. Pozitív döntést követően a cég állami támogatási csomagban részesül, amely fedezi a helyszínválasztást, valamint az új helyre történő szállításhoz, a munkatársak letelepedéséhez és az új munkaerő megtalálásához, a logisztika helyreállításához, az alapanyagok beszerzéséhez, illetve értékesítési piacok megtalálásához szükséges költségeket.
A vállalkozások kilenc régió közül választhatnak (Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Lemberg, Ternopil, Hmelnickij, Csernovic, Vinnica, Voliny és Rivne). Az áthelyezésben a helyi hatóságok, valamint az Ukrán Vasút és az állami posta segítik a vállalkozásokat. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a háború évében mintegy 800 vállalkozást telepítettek át az ország biztonságosabb régióiba, amelyek közül 623 már új, további 239 pedig megfelelő helyen kezdte újra a munkát.
Az átképzésben látják a jövőt
Az ukrán Állami Foglalkoztatási Központ egyes kategóriák számára képzési programot is kínál, amely át- vagy továbbképzésre jogosít. Ilyen utalványt a munkaügyi központok bocsátanak ki azoknak, akik nem regisztrált munkanélküliek, 45 év felettiek, és legalább 15 év munkaviszonnyal, szak- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, emellett fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.
2023 februárjától újult meg Ukrajnában a Segítő kéz program, amely alacsony jövedelmű családokból származó munkanélküli állampolgároknak nyújt hitelt saját vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez. Emellett lehetővé teszi, hogy az ilyen személyek egyszeri, kamatmentesen visszatérítendő támogatásban részesüljenek akár 100,5 ezer hrivnya értékben saját vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez. A visszatérítendő pénzügyi támogatás összege csökken a befizetett adók, illetékek és áfa összegével.
Az „újjáépítési hadseregbe” is toboroznak
A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint 13 megyében 8500 munkanélküli vesz részt közmunkaprogramban az Újjáépítési hadsereg című projekt keretében. Munkájukért legalább a minimálbért, 6,7 ezer hrivnyát kapnak az államtól, ami több, mint a munkanélküli-segély átlagos összege.
Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását.
Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is.
Hányan hagyták el az országot?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban.
Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.
Mennyibe kerül a menekültek eltartása?
A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.
Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre.
Dolgoznak vagy segélyből élnek?
Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt, olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon.
Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tízedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el.
Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet.
Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt.
Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.
Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?
A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.
„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.
Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.
Várható a tömeges visszatérés?
A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.
„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.
Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távozta...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1677775500
[modified] => 1677760190
)
[title] => A menekültek hatása az európai és az ukrán gazdaságra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35595
[uk] => 35645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35596
[image] => Array
(
[id] => 35596
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 168348
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677835000:2
[_thumbnail_id] => 35596
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2549
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1548
[1] => 133
[2] => 1881
[3] => 33918
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai gazdaság
[1] => munkaerőpiac
[2] => ukrán gazdaság
[3] => ukrán menekültek
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[2] => Array
(
[id] => 33711
[content] =>
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a 2022-es év eredménye, hogy az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborús körülményekhez, és egyben készen áll a 2023-as új kihívásokra.
A kormányfő általánosságban megjegyezte: 2022-ben az ukrán kormánynak sikerült megőriznie a kontrollt a gazdasági és pénzügyi folyamatok felett.
Majd hozzátette: az összes költségvetési forrás kétharmada az állam belső forrása. A kormányfő kiemelte, hogy a partnereik 31,2 milliárd dollár összegű anyagi támogatást nyújtottak Ukrajnának, továbbá ismertette, hogy az unió, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália eltörölte az ukrán exportőrök behozatali vámját. Denisz Smihal beszámolt arról, hogy Ukrajnának 15 millió tonna mezőgazdasági terméket sikerült exportálnia.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Az Oroszországi Föderáció újabb rakétacsapásai Ukrajna infrastruktúrájára az ország gazdaságának 50%-os visszaesését okozhatják – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrajna megsegítését célzó párizsi ukrán-francia konferencián, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „az ukrán gazdaság 35-40 százalékos visszaesését prognosztizálják. Ha folytatódik Oroszország infrastruktúránk elleni terrorista tevékenysége, akkor ezen a téren további 10%-ot veszíthetünk, vagyis akár a GDP 50%-át is.”
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Denisz Smihal ugyanezen a konferencián jelentette be, hogy a nyugati országok egymilliárd dollárt adnak Ukrajnának a téli időszak átvészeléséhez. „A konferencia eredménye mintegy 500 millió dollár pályázati forrás, teljesen új alapok, amelyekről ezen a konferencián állapodtak meg, valamint további 500 millió dollár áruk, szolgáltatások és további hitelek az állami szektor vállalatainak további támogatására” – jelezte a kormányfő.
A kormány és a hadvezetés természetesen a védelemre és az ellentámadásra összpontosít, de a hátországban is fontos akciókat hajt végre. November közepéig 772 kelet-és dél-ukrajnai vállalatot sikerült a biztonságosabb nyugati megyékbe telepíteni, ezzel mintegy 35 ezer munkahelyet tudtak megőrizni – közölte Facebook oldalán Daniil Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának vezetője, erről az UNN ukrán hírügynökség számolt be a hét elején.
Ebben a hatalmas állami logisztikai műveletben döntően két nagy állami vállalat, a vasúttársaság (Ukrzaliznyicja) és a posta (Ukrposta) vett részt. Az állami vagyonügynökség telephelyeket keresett és intézte a kedvezményes bérleti konstrukciókat. Az áttelepített vállalatok túlnyomó többsége, 605 már működik is. Nem csupán 35 ezer állás maradt meg, de további hétezret hoztak létre a tranzakciók során – fűzte hozzá a vezető. A megmenekült cégek már 1,14 milliárd hrivnya szociális hozzájárulást be is fizettek az államkasszába.
Harkiv, 2022. július 6.
Ukrán katona egy orosz rakétatámadásban megsemmisült iskolaépület romjai között a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. július 5-én.
MTI/AP/Andrii Marienko
Nem hallgatta el azonban, hogy 261 cégnek még keresik a megfelelő helyet, ezeket is mihamarabb szeretnék biztonságban tudni. Összesen 634 társaságot azonban egyelőre nem tudnak „elmozdítani”, azok ugyanis a megszállt területek belsejében vannak, erős orosz felügyelet alatt, s még nem kérték az áttelepítést.
A nyugati és középső megyékben pótlólagos kereslet jött létre amiatt, hogy egyrészt a cégeket sikerült odavinni, másrészt több millió ukrán állampolgár az ottani lakóingatlanokban talált menedéket. Az alapellátás megszervezését azonban erősen hátráltatja a sok áramkimaradás, továbbá az, hogy az orosz támadások miatt óriási károk keletkeztek az infrastrukturális rendszerekben.
Ennek ellenére a lengyel határhoz közeli körzetekben viszonylag zavartalan az ipari termelés, sőt. Voliny megyében hétfőn újra megnyitották a 2017-ben átadott ipari parkot. A Novovolinszkban kialakított 20 hektáros területen élelmiszer-feldolgozó és logisztikai szolgáltató cégek vannak, illetve lesznek jelen. A termékeket így rögtön könnyen átszállíthatják Lengyelországba és más uniós országba. A kormány további exportösztönző lépésekre készül, kifejezetten az ehhez hasonló ipari parkokban megtelepedett ukrán cégeket megsegítve.
A kormány közben folytatja a nyáron megkezdett és jobbára kisebb cégeket érintő úgynevezett kis privatizációt. Szeptember–november folyamán 120 sikeres árverést hajtottak végre, ezekből 1,8 milliárd hrivnya bevétele lesz az államnak, ebből eddig 1 milliárd hrivnya folyt be a kasszába.
December végéig az állami vagyonügynökség újabb 80 árverést szeretne tartani, míg jövőre a nagy privatizációt is szeretnék elkezdeni, annak során főleg közepes és nagyvállalatok kerülhetnek magánkézbe. Az ügynökség szerint a jelentkezők gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, átlag 4-5 vevőjelölt verseng egy-egy vagyonelemért.
Az ügynökségnél lévő lista mintegy 2000 állami céget tartalmaz. Denisz Smihal kormányfő november közepén azt mondta, hogy a kormány működésének kezdetekor még 3500 állami cég működött közpénzből, ebből jelölték ki az említett kétezer vállalatot.
Kijev a nyár óta különféle kedvezményes hitelekkel, a telephelyi vagy irodabérleti díjak egy részének az elengedésével vagy a bérleti szerződés futamidejének meghosszabbításával segíti a bajba jutott magán vállalatokat. Ennek ellenére természetesen több száz magáncég egyszerűen lehúzta a rolót, mert vagy megsemmisültek a vagyontárgyai vagy nem tudta fizetni sem a hiteleit, sem az alkalmazottait vagy maguk a dolgozók elmenekültek biztonságosabb megyékbe, miközben a cég maga nem települt át.
Az államkasszát majd gazdagíthatja az Ukrajna területén működő orosz és belorusz cégek és magánszemélyek elkobzott vagy elkobzandó vagyonelemeinek értékesítése is, illetve azok kereskedelmi célú felhasználása. De csak majd, mert ebből még nem nagyon jött be pénz, kivéve a vasúti tehervagonokat. A lefoglalt járművek felhasználásával 1,3 milliárd hrivnya már beérkezett. Egy májusi törvény szerint az ukrán hatóságok kötelesek rögzíteni minden egyes tranzakciót és azt is, hogy az adott vagyonelem eladásából vagy hasznosításából mennyi pénz jött az állami vagyonügynökségen keresztül.
Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter szerint a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások és az áramszünetek miatt 2022-ben a bruttó hazai termék nagyobb mértékben zsugorodhat, mint a korábbi, 35 százalékos csökkenésre vonatkozó előrejelzés. Szerinte Ukrajna bruttó hazai terméke 2022-ben valószínűleg 39 százalékkal fog csökkenni éves szinten − írta meg a The Independent.
A probléma az, hogy a vállalatok nem termelnek. Ha az áramszünetek a következő hetekben is folytatódnak, a GDP tovább csökkenhet – mondta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter szerint a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások és az áramszünetek miatt 2022-ben a bruttó hazai termék nagyobb mértékben zsugorodhat, mint a korábbi, 35 százalékos csökkenésre vonatkozó előreje...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668110520
[modified] => 1668088880
)
[title] => Csaknem 40 százalékkal csökkenhet az ukrán GDP
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31611
[uk] => 31598
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 31599
[image] => Array
(
[id] => 31599
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243.jpg
[original_lng] => 43349
[original_w] => 850
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243-768x497.jpg
[width] => 768
[height] => 497
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/36cq4n-c17x11x50px50p-c17x11x50px50p-58bfc5e736b7b7c00bec8e63ce58f243.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1668081680:12
[_thumbnail_id] => 31599
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1416
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>
Ukrajna gazdasági csomagtervet fogadtatna el, deregulációt akar a háborús gazdasági terhek enyhítésére. A törvényhozás elé terjesztett javaslat fogadtatása vegyes volt. Az eléggé átfogó, a nem hagyományos gyógyászattól az útépítés szabályzáskódexéig terjedő csomagterv egyes elemzők szerint a külföldnek, Ukrajna legnagyobb támogatóinak, az USA-nak és az EU-nak is szól. Bizonyítani akarják, hogy az euroatlanti politikai és gazdasági értékrend bevezetése, az EU-rendtartáshoz való igazodás a háborús körülmények közepette is folytatódik. Akárcsak a korrupció, az oligarchahatalom elleni harc, ami kiváltképpen a nyugat-európaiakat érdekli.
A gazdasági csomagterv Ukrajna legalább két, a hétköznapi életben nagyon fontos elemére hat, a gyógyászatra (enyhítené az akut orvos-, és gyógyszerhiányt) és a megoldást kínál a közlekedési, szállítási problémákra, a lakosság ellátásának kulcsfontosságú tényezőjére. A közúti áru-, teherszállítási korlátozásokat rég fel kellett volna oldani, idézi a strana.today ukrán hír- és elemzőportál az áruszállítási szektor egyik képviselőjét.
Háborús időkben a különböző szállítási engedélyek beszerzése súlyos logisztikai akadály – teszi hozzá. Emellett az engedélybeszerzések túlszabályozottságának feloldása (a dereguláció egyik lényegi eleme) a korrupció elleni küzdelmet is erősíti.
Vannak, akik attól tartanak, hogy a korlátozások fellazítása a kisvállalkozások közt a konjunktúralovagok időszakát hozza el, és az amúgy is sokat szenvedett lakosság nyakába további terheket akasztanak, elárasztva őket bóvlival. Ez kiváltképpen a gyógyszer, és a nem hagyományos gyógymódok, eszközök kereskedelmére vonatkozik. Nem szabad korlátozások nélkül a lakosságra szabadítani a különféle „gyógyítóembereket”, javasasszonyokat, csontkovácsokat. Bizonyos regulációkat, korlátozásokat (például a rákgyógyászatban) fenn kell tartani – véli Jurij Csertkov, egy orvosmarketing cég feje. A vállalkozók jelentős része panaszkodott, hogy a hatalom túlságosan is szorongatja őket – most reménykedni kezdtek.
Ugyanakkor, ha a deregulációt nem követi az adóterhek enyhítése, a folyamat hatástalan maradhat.
Egyre romlik a makrohelyzet
Mindez a folyamatosan romló gazdasági makrokörnyezetben történik. A Világbank még áprilisban az ukrán GDP idei kilátásait 45-50 százalékos bezuhanással jellemezte. Azóta a helyzet romlott. Mint a Foreign Policyben Marla Repko, az Ukrán Gazdaság-stratégiai Központ igazgatóhelyettese panaszkodik, a Nyugat nem szűkölködik nagyvonalú ígéretekben, de a teljesítés kiábrándítóan lassú. A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW), amely nyomon követi a pénzügyi segélyeket, augusztus elejéig több mint 31 milliárd eurós pénzügyi támogatási ígéretet regisztrált. Ezzel szemben 2022. február 28. és június 28. között alig 7,8 milliárd euró érkezett az ukrán állami számlákra.
Ukrajna tartalékai vészesen apadnak, az eurókötvényei után járó kamatok kifizetésének felfüggesztésével technikai csődbe került.
Sok függ a háború kimenetelétől. Ha sikerül a Zelenszkij által felvázolt „útiterv” és visszaszerzik az ellenőrzést Ukrajna 2014 előtti területei (a Krímet beleértve) felett, a gazdasági potenciál, a Donbasz iparvállalatai, bányái révén akár 35-40 százalékkal is nőhet a jelenlegihez mérten.
A Donbasz vállalatai, ipara kevésbé károsodtak a háborúban, mint Ukrajna egészéé, azaz relatív súlyuk nőhet.
Az Oroszországgal vívott háború évekre visszavetette az ukrán mezőgazdaságot – mondta Mikola Szolszkij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter a Forbesnak adott interjújában.
„Az előrejelzések szerint 67 millió tonna termésre lehet számítani, ez az elmúlt évek átlaga. Nem szabad összehasonlítani a tavalyival, mert akkor rekord volt. Tavaly 107 millió tonna gabonát és olajos magvakat gyűjtöttünk be. Tekintettel arra, hogy jelenleg a földek mintegy 25 százaléka megszállás alatt van, maximum 77 millió tonnát tudnánk begyűjteni” – magyarázta a tisztviselő. Egyben kiemelte, a háború évekre visszavetette az ágazatot.
„Az agrárszektor felújította technikai felszereléseit, befektetéseket vont be, mindez megszűnt, és nem fog gyorsan helyreállni. Még ha holnap véget is ér a háború, időbe telik, hogy meghozzuk a megfelelő döntéseket, hogy erkölcsileg felkészüljünk rá” – mondta Szolszkij.
A miniszter úgy véli, három dologra van szükség ahhoz, hogy a befektetők visszatérjenek az agrárszektorba:
biztosítási rendszer a háborús körülmények között működő vállalkozások számára. (Izraelben működik a rendszer);
hatékony jogvédelem;
az Európai Unió egyértelmű álláspontja az ukrán termékek piacának megnyitásával kapcsolatban.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Az újabb áremelkedést a dollár árfolyamának 25%-os emelkedése okozza, közölte Hlib Vislinszkij – a Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója. A hírt az UNIAN közölte.
„Az áremelkedés első hullámát tavasszal figyelhettük meg, amit logisztikai és üzemanyag-problémák váltottak ki. A második csapást az árakra a dollár árfolyamának 25 százalékos emelkedése méri a jövőben” – mondta.
A szakember elmondása szerint a kormánynak nem volt módjában fedezni a kiadásokat annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Bank pénznyomtatással próbálta ellensúlyozni. Ez az importáruk drágulásához vezetett, mivel az importőrök a hivatalos árfolyam szerint számolnak el.
„Az Ukrán Nemzeti Bankbecslése szerint az infláció az év végére eléri a 30 százalékot. Ezért az árak további 10-15%-kal emelkednek. Ez csökkenti a termékek és szolgáltatások beszerzését azok számára, akik állami fizetésekből, nyugdíjakból és költségvetésből származó juttatásokból fedezik kiadásaikat”, – tette hozzá Vislinszkij.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Őszre kimerülhetnek Ukrajna pénzügyi forrásai, és a gazdaság meredek zuhanásba kezdhet, hiába kötöttek megállapodást az ország külső adósságtörlesztésének két évre történő halasztásáról – írta kedden a Financial Times című brit lap, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy a háború miatt az ukrán havi kiadások a februári 250 millió dollárról májusra 3,3 milliárd dollárra nőttek. A kormány máris drasztikusan csökkentette a napi szolgáltatásokra fordított kiadásokat, hogy fedezze a hadiszükségleteket. Emellett a hatóságok még határozottabb intézkedésekre készülnek.
„Valaminek történnie kell az országban – vagy emelni kell az adókat, vagy csökkenteni kell a kiadásokat, ha ez nem kritikus. Mindenki azt hitte, hogy a háború hamarosan véget ér. De ez hónapokig, ha nem évekig fog tartani” – jósolja Jurij Horodnyicsenko, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdász professzora.
Maria Repko, a Gazdaságstratégiai Központ igazgatóhelyettese szerint a vállalkozásokat sújtó további adók azok csődjéhez vezethetnek, ami csak fokozza a humanitárius válságot. Szerinte ha a katonai kiadások nagyarányú emelése a jelenlegi szinten folytatódik, akkor ősszel ismét elfogynak a források. Azt is megjegyezte, hogy külföldi támogatás nélkül az ukrán gazdaság „meredek hanyatlásba kezd”, és lehetetlen lesz a háború folytatása.
Ráadásul egy külföldi bankár, aki együttműködik az ukrán hatóságokkal, azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi segélyek nem elegendőek és túl lassúak, míg a kötelezettségek éppen ellenkezőleg, nagyon nagyok. Az orosz invázió kezdete óta Ukrajna 12,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást kapott az ígért 38 milliárd dollárból. Ukrajna nettó tartaléka már csak 12,9 milliárd dollár a februári 19 milliárd dollárral szemben. Ez két és fél hónapra elegendő a szükséges termékek importjának finanszírozására: a mezőgazdasági erőforrásoktól az autóalkatrészekig és az üzemanyagokig.
Viktor Szabó, a brit Abrdn alapkezelő társaság befektetési igazgatója úgy véli, hogy az ukrán kormány lehetőségei nagyon korlátozottak. Szerinte Kijev olyan helyzetbe kerülhet, hogy még az ukránokkal szemben sem lesz képes minden szociális kötelezettségét teljesíteni. „Ha elégetik a tartalékaikat, el kell dönteniük, hogy a katonákat vagy az ápolókat fizetik. Problémák lesznek az iskolák és kórházak működtetésével. Ez katasztrófa – mutatott rá a befektetési igazgató.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint Ukrajna GDP-je 2022-ben 33%-kal csökken, 2023-ban viszont már egészen 4%-kal nő.
