A német kormány október 18-án lépéseket javasolt több tízezer ukrán menekült munkaerő-piaci integrációjának felgyorsítására, tekintettel arra, hogy egyre többen érkeznek Lengyelországból. Ennek érdekében felszólította a cégeket, hogy enyhítsenek a német nyelvtudással szemben támasztott követelményeken, és ajánljanak fel további képzéseket az ukránoknak.
A német kormány abban reménykedik, hogy számíthat a cégek, munkaközvetítő ügynökségek és egyesületek támogatására, és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség különleges képviselőjét, Daniel Terzenbachot jelölte ki a folyamat koordinálására – számolt be a Reuters. Az ügynökség megjegyezte, hogy az európai országok nem használták ki maradéktalanul azt a lehetőséget, hogy ukrán menekültekkel pótolják a munkaerőhiányt annak ellenére, hogy közülük sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel vagy nagyon szükséges szakképzettséggel.
A német gazdaságnak nagy szüksége van munkaerőre és szakképzett alkalmazottakra, mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter október 18-én. Megjegyezte, hogy a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint jelenleg 19 százalékos az ukránok foglalkoztatási rátája Németországban (szeptemberben 205 970 munkanélküli ukrán volt Németországban).
Terzenbach kijelentette, hogy meg akarja állapítani, hogy mely településeken van a legtöbb óvoda, hogy célirányosan oda vonzza munkába az ukrán nőket.
A német kormány újabb lépései arra irányulnak, hogy foglalkoztatási támogatást nyújtson több tízezer ukrán menekültnek, akik elvégezték vagy befejezni készülnek a német kormány által kínált integrációs tanfolyamokat. Az ilyen tanfolyamok elvégzése után a menekülteknek munkát kell keresniük, ellenkező esetben fennáll a veszélye az állami támogatás elvesztésének – jegyezte meg a Reuters.
Az orosz oligarchák elkobzott pénzét ukrán katonai veteránok támogatására fordítják.
Az Egyesült Államok első ízben fogja átadni Ukrajnának a szankciók alá került orosz oligarchák elkobzott vagyonát, jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi sajtótájékoztatóján.
„Első alkalommal adunk át Ukrajnának szankcionált orosz oligarcháktól elkobzott vagyontárgyakat, amelyeket ukrán katonai veteránok támogatására fognak fordítani” – mondta Blinken.
Hangsúlyozta, hogy „azoknak, akik hozzájárultak Putyin agresszív háborújához, fizetniük kell érte”.
Az ukrán gabonaexportot illetően Blinken megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nemzetközi nyomást gyakorol Oroszországra, hogy térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéshez, ugyanakkor az USA együttműködik Ukrajnával, hogy alternatív útvonalakat találjanak és alkalmazzanak a gabona más országokba való szállítására.
Az államtitkár megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak „nincsenek illúziói”, hogy Ukrajnának könnyű lesz az előre vezető útja, egyben biztosított az USA támogatásáról.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
A belföldi menekültek ellenőrzésének eredményei azt mutatták, hogy mintegy 109 000 külföldön tartózkodó ukrán kapott indokolatlanul lakhatási támogatást. Jelenleg ezeket a kifizetéseket törölték – közölte Darina Marcsak, Ukrajna szociálpolitikai minisztere első helyettese a nemzeti telemaraton adásában, számolt be a Szlovo i Gyilo.
„A Pénzügyminisztérium által végzett ellenőrzés eredménye szerint mintegy 109 ezer külföldön élő személy kapott a belföldi menekülteknek járó támogatást. Augusztus 1-ig minimum másfél hónapig folyamatosan Ukrajna területén kívül tartózkodtak. Ezek az állampolgárok nagy valószínűséggel más országokban is kapnak támogatást, így nem illeti meg őket a belső menekültek státusz. A kifizetéseiket leállítottuk” – magyarázta Marcsak.
A tisztviselő hozzátette: az állami támogatásban részesülők ellenőrzésének első szakaszában megállapították, hogy augusztus 1-i adatok szerint csaknem 10 ezer személynek folyósították a támogatást, miközben ők már nem voltak az élők sorában. És körülbelül 10 000 ukrán kapott egyidejűleg több kistérségben támogatást.
A második szakasz szeptember 1-jén kezdődik. Azon polgárok azonosítására fog összpontosítani, akiknek leginkább szükségük van állami segítségre. Megszűnik a kifizetések folyósítása azon személyek esetében, akik július közepe és szeptember 1. között új gépjárművet, új lakást vagy telket, 100 000 hrivnya feletti értékben belföldi állami kötvényt vásároltak.
Főként nők és gyerekek menekültek az ukrán háború elől Németországba. A letelepedett ukrán menekültek kevesebb, mint harmada vállalt munkát, aki megtette, az viszont nagyrészt túlképzett az adott feladathoz. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 887 ezer forintot keresnek egy hónapban.
A Németországban tartózkodó, foglalkoztatott ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban. A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég van a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég volt a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott keresőtevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, 7 százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró, csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárul a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van.
A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik a foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, melyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
Hatékony állami politika nélkül a menekültek hazatérése terén Ukrajna közel 113 milliárd dollárt is elveszíthet a GDP-ből 10 év alatt. Ez mintegy 45 milliárd dolláros adóbevétel-kiesést is jelenthet.
„A számítások szerint az európai országokban élő mintegy 1,42 millió ukrán kényszermenekült, valamint az agresszor országokban tartózkodó 0,7 millió személy a munkaerőpiac szereplői. A felnőtt menekültek többsége 25–49 év közötti nő, akiknek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és dolgozott a háború előtt” – áll a Gazdaságélénkítő Központ és az EasyBusiness tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy menekültek a hazatérése a gyors és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából fontos: az évi 7%-os növekedést jelent, mivel 2032-ig Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacra (azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy a legtöbb menekült a hazatérést tervezi). Ugyanakkor idővel csökken a menekültek hazatérési vágya a befogadó országokba való beilleszkedésük miatt.
„Míg a kényszermenekültek 7-10%-a már úgy döntött, hogy külföldön marad, a többsége jelenleg hajlik a hazatérésre. Az idő múlásával egyre többen vállalnak munkát: csak 2022 augusztusa és 2023 januárja között a menekültek hozzávetőleg 17%-a talált munkát vagy kezdett el tanfolyamra járni” – áll a tanulmányban.
A tanulmány adatai szerint a menekültek legnagyobb része a győzelem után szeretne hazatérni. Számukra a legfőbb probléma a biztonság kérdése, mivel akik már hazatértek, nehéz körülményekkel szembesültek.
A tanulmány szerint ugyanakkor a harci övezetből elmenekültek legszívesebben biztonságosabb régiókba térnének vissza, ahol biztosítva vannak a lakhatás, foglalkoztatás és az anyagi támogatás.
Az ukránok hazatérésének másik fontos tényezője a munkavállalás lehetősége.
„A különböző felmérések eredményei szerint a jól megfizetett munka elérhetősége és a viszonylag magasabb életszínvonal Ukrajnában hozzájárul majd honfitársaink visszatéréséhez. Az idő múlásával azonban egyre több munkaképes ukrán állampolgár talál külföldön munkát, ami nem kedvez hazatérési szándéknak, különösen a magasan képzett szakemberek körében” – áll a tanulmányban.
A háború elől menekülve az ukránok nagy része európai országokban talált menedéket. Ezen országok kormányai már több mint 43 milliárd eurót különítettek el az ukránok menedékhelyére.
Ezen kiadások közé tartoznak a pénzbeli támogatások, a lakhatás, az orvosi ellátás, az oktatási szolgáltatások, valamint az élelmiszer és az alapvető szükségletek biztosítása.
Az ukránokat befogadó európai országok közül Lengyelország költötte erre a legtöbb pénzt – több mint 12 milliárd eurót. Németország a második helyen állt e mutató szerint – 11 milliárd euróval.
[type] => post
[excerpt] => A háború elől menekülve az ukránok nagy része európai országokban talált menedéket. Ezen országok kormányai már több mint 43 milliárd eurót különítettek el az ukránok menedékhelyére.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1688508960
[modified] => 1688482532
)
[title] => Az európai országok több mint 43 milliárd eurót költöttek az ukránok menedékhelyeire
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39693&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39693
[uk] => 39684
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 39685
[image] => Array
(
[id] => 39685
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 57658
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/240401-bizhenci-ap-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1688471732:5
[_thumbnail_id] => 39685
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1342
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] =>
⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A háború kitörése után milliók hagyták el az országot. A legtöbben Lengyelországba vándoroltak, amiben a lengyel kormány és a lakosság is támogatta őket. A Migrációkutató Intézet friss elemzésé alapján Varsó már több mint egy évvel ezelőtt a menekültek tartós jelenlétével számolt, és kulcsfontosságúnak tekintette a munkaerőpiaci integrációjukat.
Lengyelországban már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában – idézi Veres Kristóf Györgynek, az intézet vezető kutatójának az inforádiós nyilatkozatát az Infostart.
Hozzátette, a menekültek például ingyenes egészségügyi ellátást, közülük a gyerekek pedig szociális támogatást is kapnak Lengyelországban. Továbbá megkönnyítették a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedélyük megszerzését is.
Elmondta, jelenleg 700 ezer olyan ukrán dolgozik Lengyelországban, aki a háború kitörése után érkezett. Azonban kiemelte, a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbben nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Például egy tavaly nyári felmérés szerint az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott orvosként elhelyezkedni a lengyeleknél, sokan pedig ápolóként tevékenykednek. Viszont az ukrán ápolók nem igazán kaptak ápolói állást. Összességében pedig az ukrán vendégmunkások java fizikai munkát végez: például takarít vagy felszolgál.
Fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba – tette hozzá a kutató.
Ukrajna a padlóra került
Mindeközben Ukrajna gazdasága romokban hever. Ukránok milliói vándoroltak el a háború kitörése után az országból, de jelentős a katonai emberveszteség is. Igaz, a munkanélküliség háborús helyzetben nehezen értelmezhető, azonban 40 százalék körül lehet, valamint a hrivnya értéke is zuhan.
29,2 százalékkal csökkent tavaly Ukrajna bruttó hazai összterméke – vagyis a GDP-je – az ország gazdasági minisztériumának a kalkulációja szerint. A hatalmas esés okait leginkább a kelet-ukrajnai orosz invázióra visszavezethető lakossági fogyasztás csökkenésében, valamint az export és az import bezuhanásában látják a szakemberek.
Ami a 2023-ra vonatkozó becsléseket illeti: Ukrajna gazdasági minisztériuma március elején 1 százalékra mérsékelte az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról.
Japán 1 milliárd dollárt különít el az Ukrajnával határos országoknak a menekültek megsegítésére. A hírt a Sky News közölte.
Shun’ichi Suzuki pénzügyminiszter elmondta, hogy a finanszírozást az állami tulajdonú Japán Nemzetközi Együttműködési Bankon keresztül biztosítják. Ez a pénzintézet általában kölcsönök, garanciák és tőkebefektetések formájában kínál segítséget.
Románia csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A szerdai kormányülésen elfogadott határozat szerint az egyedülálló menekültek havi 750 lej (57 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak év végig. A lakhatási támogatás eddig kétszerese volt ennek az összegnek, de nem a menekült, hanem az őt befogadó szállásadó kapta. A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatás összege nem csökken, de csak az átmeneti védelem igénylését követő első négy hónapban vehető igénybe, azt követően, 2023 végéig Románia csak a menekültek elszállásolásához nyújt költségvetési támogatást. Az átmeneti védelem igénylését követően a támogatás csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók jogosultak a segélyre. A második hónaptól kezdődően a negyedik hónap végéig az is elegendő, ha a menekült álláskeresőként nyilvántartásba vétette magát valamely megyei (fővárosi) munkaerő-ügynökségnél, az ötödik hónaptól kezdődően már csak a munkaszerződéssel rendelkezők kaphatnak lakhatási segélyt. A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába, vagy amennyiben ez nem lehetséges, valamely – a hatóságok, civil szervezetek, vagy az UNICEF által szervezett – közösségi oktatási programba. Az ukrán menekültek segélyezését érintő változások május elsejétől lépnek életbe Romániában. Románia tavaly március óta támogatja a területén maradt ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését, de a segélyt eddig nem a menekültek kapták kézhez, hanem szállásadóiknak térítették meg, menekültenként és éjszakánként 50 lejes tarifával. A tavaly márciusban bevezetett támogatási rendszerben – befogadott menekültenként – napi 20 lejes étkezési költséget is megtérített a szállásadóknak a román katasztrófavédelem. A román sajtó szerint az „50/20-as programként” emlegetett támogatásra vonzó pénzkereseti lehetőségként tekintettek a kiadó lakással rendelkező ingatlantulajdonosok. Sokan áttértek a menekültek befogadására, ennek eredményeképpen egyes városokban hiány keletkezett az olcsó albérletekből, és jelentős volt a drágulás az albérletek piacán. Az új szabályozás indoklása szerint az egy éve kezdődött, most átalakított támogatási program már napi 352 ezer euróba került a román költségvetésnek.
