A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szeptember 30-ig meghosszabbította az Ukrajnából érkező menekültek számára nyújtott ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatokon. A díjmentes utazáshoz továbbra is szükséges egy érvényes ukrán úti okmány felmutatása.
A BKK kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében hozzátette: a környéki buszok és a HÉV-ek Budapesten belüli szakaszára április 1-től nem vonatkozik az ukrán menekültek díjmentes utazási lehetősége, továbbá szintén nem lehet igénybe venni a díjmentességet a 100E reptéri gyorsjáraton, a siklón, a nosztalgia járatokon és a hajókon – írták.
Minden második Lengyelországban foglalkoztatott ukrán állampolgár (53%) 2 vagy 3 személyes szobában él.
Ezt bizonyítja az EWL Migrációs Platform, a RentLito és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja által készített első lengyelországi tanulmány a foglalkoztatott migránsok lakhatási helyzetéről Lengyelországban – írja az Ukrinform.
A válaszadók 20%-a mondta azt, hogy egyedül lakik egy szobában. Majdnem ugyanennyien – 19%-uk – négy emberrel osztoznak egy szobán.
A lengyelországi bevándorlók 4%-a 6 személyes szobákban él.
„2015–2020-ban az alkalmazottak szobái 6 személyesek, gyakran emeletes ággyal felszereltek voltak, a bérlők pedig leggyakrabban férfiak. A koronavírus világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió után azonban a helyzet változni kezdett. Összehasonlításképpen 2023-ban a legnépszerűbbek a 2 és 3 ágyas szobák voltak, előnyt élveztek a „családi” szobák konyhasarokkal, a drágább változatban pedig külön fürdőszoba is volt” – magyarázta a tanulmány eredményeit Maria Dombrovska, a RentLito igazgatótanácsának vezetője.
Az életminőség és a szomszédok nagyon fontosak. A tisztaság a válaszadók 96%-a számára fontos pozitív tényező. Emellett a lakótársak (95%) befolyásolják a foglalkoztatott ukránok lakóhelyének általános megítélését.
„Az ukránok nagy jelentőséget tulajdonítanak a befogadó ország általános életkörülményeinek, a válaszadók többsége (87%) azt szeretné, ha ezek hasonlóak lennének az otthoni körülményekhez, beleértve a lakás elrendezését, méretét, sőt belső kialakítását is. Ha a házat a személyes ízléshez igazítjuk, beleértve a dekorációkat és a konyhai felszereléseket is, az segíthet az otthoni környezethez hasonló környezet kialakításában” – mondja Maria Dombrovska.
Az ukrán menekültek havi külföldi kiadásainak összege 2023 áprilisától kezdődően stabil, valamivel magasabb, mint 1,3 milliárd dollár – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU szerint az ukránok személyes célokra fordított havi kiadásai külföldön meghaladják az 1 milliárd dollárt. Az NBU statisztikái alapján nyomon követhető, hogyan változott az ukránok külföldi kiadásainak volumene és szerkezete a teljes körű háború kezdete óta.
A nagy háború előestéjén, 2022 januárjában az ukránok külföldön 698 millió dollárt költöttek. Ezeknek a pénzeszközöknek az oroszlánrészét, azaz 509 millió dollárt az NBU üzleti utakra költött pénzként azonosítja. És csak 189 millió dollárt költöttek személyes célokra.
A helyzet 2022 februárjában is hasonló maradt. Az ukránok külföldön elköltött 812 millió dollárjából 545 milliót üzleti utakra költöttek, és csak 267 milliót költöttek személyes célokra.
Márciusban azonban a helyzet drasztikusan megváltozott. Az ukránok külföldi kiadásainak teljes volumene meredeken emelkedett (megduplázódott), 1,627 milliárd dollárra nőtt. Ugyanakkor az üzleti utak költségeinek aránya a „békés” hónapokhoz képest 408 millió dollárra csökkent. A személyes kiadások aránya pedig csaknem ötszörösére nőtt – 1,219 milliárd dollárt tett ki.
Májusban az ukránok összes külföldi kiadása már elérte az 1,927 milliárd dollárt. Ebből 1,503 milliárdot személyes célokra fordítottak. 2023 februárjáig az ukránok külföldi összes havi kiadása körülbelül 1,8-2 milliárd dollár volt, 2023 januárjában átlépve a kétmilliárdos határt. Ugyanakkor a személyes célokra fordított kiadásokat havi 1,4-1,6 milliárd dollár között tartották.
A kiadások képe 2023 márciusában megváltozott. A februári-márciusi közel 2 milliárd dolláros összkiadás után a kiadások volumene mintegy 1,6 milliárdra csökkent, április óta pedig az ukránok havi összkiadásainak szintje stabilan, valamivel 1,3 milliárd dollár feletti szinten áll külföldön.
Hasonló tendencia figyelhető meg a személyes célokra fordított kiadások esetében is – 2023 áprilisától kezdődően ezek alig haladják meg az 1 milliárd dollárt havonta.
A Bild jelentése szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek csupán 25%-a dolgozik.
Összehasonlításképpen: Dániában a 78%-uk, Csehországban a 66%-uk, Lengyelországban a 65%-uk, Svédországban és Nagy-Britanniában az 56%-uk, Hollandiában pedig az 50%-uk.
A jogi követelmények gyakorlatilag minden EU-tagországban azonosak, de pénzügyi szempontból nagy különbségek vannak. A szakértők úgy vélik, hogy Németország olyan feltételeket biztosít, amelyek nem motiválják az ukránokat a munkára.
Németország 563 euró segélyt, gyermekenként 471 euró támogatást fizet, fedezi a lakhatást és a járulékos kiadásokat. Egy másik tényező, hogy a németországi ukránok 72%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és magasan képzettnek számít. De a végzettség megerősítésének eljárása nagyon hosszú.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint a menekültek fokozatos visszatérése Ukrajnába a biztonsági kockázatok mérséklődésével 2025-től várható, a háború elhúzódása azonban növeli annak kockázatát, hogy az ukrán állampolgárok nagy része nem tér vissza – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva.
A közlemény idézte az ENSZ adatait, amelyek szerint a külföldre menekült ukránok száma 2023 végén 6,3 millió fő volt. Az NBU szerint ez a szám évente körülbelül 200 000 fővel nőtt. A jegybanki előrejelzés szerint 2024-ben a magas biztonsági kockázatok miatt a menekültek kiáramlása várhatóan folytatódni fog Ukrajnában, bár csekély mértékben (év végére kb. 100 ezer fő lesz).
A biztonsági kockázatok csökkentése után 2025-ben hozzávetőleg 400 ezer ember tér vissza Ukrajnába. „A lakások, az infrastruktúra helyreállítása és az ukrán gazdaság növekedése következtében a munkahelyek számának növekedése 2026-ban aktívabb visszatérést fog eredményezni – körülbelül 800 ezer embert” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor, ahogy az NBU megjegyezte, azok, akik jobban alkalmazkodtak a befogadó országokban, megtagadhatják a hazájukba való visszatérést, vagy elhalaszthatják azt. Emellett nő a menekültek lassabb visszatérésének kockázata a háború elhúzódása, a nagy intenzitású harcok és a polgári infrastruktúra elleni támadások miatt.
„A háború befejezése után a kivándorlási folyamatok felerősödhetnek a külföldi családegyesítés miatt a férfiak kiutazási korlátozásának feloldását követően, vagy a továbbra is nehéz gazdasági helyzet miatt. Ez tovább gyengíti a belföldi kereslet élénkülését, a potenciális fogyasztók számának csökkenése és a munkaerő-kínálat csökkenését idézi elő, valamint a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek miatt, ami a bérekre fordított üzleti kiadások növekedését fogja eredményezni” – áll az NBU jelentésében.
A külföldről Ukrajnába irányuló személyi utalások volumene 2023-ban 11,568 milliárd dollárt tett ki, ami 7,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (12,543 millió dollár) volt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU szerint decemberben az átutalások összege 1,040 milliárd dollár volt, ami 6,1%-kal kevesebb, mint 2022 decemberében (1,107 milliárd dollár). Számításai során a jegybank figyelembe vette az Ukrajnába irányuló pénzátutalások formális és informális csatornáit is.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 elején az NBU az ukrán munkaerő-migránsok bevételének növekedését jósolta. „Úgy gondoljuk, hogy 2023-ban az ukránokat aktívan foglalkoztatják, és pénzeszközeik egy részét Ukrajnába tudják küldeni. Ezt a tényezőt figyelembe véve azt jósoljuk, hogy 2023-ra a hazautalások 16 milliárd dollárra emelkednek” – nyilatkozta akkor Szerhij Nyikolajcsuk, az NBU helyettes vezetője.
Lettország kormánya 15 617 075 eurót különített el a 2024 nyaráig tartó időszakra az önkormányzati hatóságok, az ukrajnai menekültek befogadásával és támogatásával kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezésére, számolt be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (VARAM).
A lett Miniszteri Kabinet rendelete az alábbi költségek fedezését írja elő:
a lakhatás és élelmezés biztosítása (elsődleges segítségnyújtás és kártérítés kifizetése magán- és jogi személyeknek az ukrán menekültek elhelyezése és a számukra kijelölt önkormányzati létesítmények feltételeinek javítása);
szociális támogatás biztosítása;
oktatás biztosítani;
menedzsmenti szolgáltatásokra vonatkozó kérelmek támogatása;
a állami és önkormányzati támogatást nyújtó koordinációs pontok működésének biztosítása ez év júniusáig terjedő időszakban.
A VARAM-nak maximum 15 617 075 euró áll majd rendelkezésére, hogy az önkormányzatoknak havonta egyszer kompenzálja az ezzel kapcsolatos kiadásokat. Korábban a Pénzügyminisztérium javaslatának megfelelően 2023. január-novemberre már 28 551 627,50 eurót utalt át az önkormányzatnak.
Finnország és Csehország kártérítést fizet a hazatérő ukránoknak. A kifizetéseknek ösztönözniük kell az országból való korai távozást.
A finn belügyminisztérium támogatást fizet azoknak az ukránoknak, akik úgy döntenek, hogy 2024. január 1-től önként visszatérnek hazájukba. Az ukránok 5,3 ezer euró értékben kapnak segítséget. A program csak azokra vonatkozik, akik nem kaphattak menedékjogot Finnországban, vagy meggondolták magukat az igénylés kapcsán.
A cseh köztársasági elnök aláírta az Ukrajnába való visszatérés mellett döntött menekültek megsegítéséről szóló törvényt. A kifizetések címzettjei visszatérhetnek majd Csehországba, de csak akkor, ha visszaadják a nekik nyújtott támogatás felét.
December 7-én megállapodást írt alá Ukrajna kormánya, az Ifjúsági Lakásépítést Elősegítő Állami Alap és a német KfW bank további 17 millió euró elkülönítéséről a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kedvezményes lakáshitelére.
Erről a megszállt területek reintegrációs minisztériumának sajtószolgálata számolt be.
„Örömmel folytatjuk együttműködésünket Ukrajnával a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán személyek kedvezményes lakáshitelei terén. Ennek a projektnek az első részét, összesen 25,5 millió euró értékben, 2021 és 2022 között sikeresen megvalósítottuk. Ukrán partnereinkkel láttuk, hogy ez a projekt jelentős érdeklődést váltott ki. Ezért ma 17 millió eurós kiegészítő támogatást hirdettünk meg” – közölte a német fél.
Ez mindössze 2%-kal több mint egy évvel ezelőtt, számolt be Németország Szövetségi Munkaügyi Ügynöksége, közölte a Bild.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint mindössze 135 ezer ukrán menekültet foglalkoztatnak. Többségük a szolgáltató szektorban, a termelésben, az építőiparban és a szállodaiparban dolgozik. További 467 000 munkaképes felnőtt menekült részesül civil segélyben.
Az ukránok – sok más menekülttel ellentétben – lehetőséget kaptak arra, hogy azonnal munkát vállaljanak, aminek következtében valóban sokkal gyorsabban jutnak munkához, mint a többi menekült. Az ukrán menekültek azonban Németországban más európai országokhoz képest lassan integrálódnak a munkaerőpiacba, az ország októberben elindított egy „turbóprogramot” a foglalkoztatás érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályoknál alacsonyabb német nyelvtudással is elhelyezkedhessenek.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint októberben 129 000 ukrán vett részt integrációs tanfolyamokon. Közülük 95 ezren a következő hat hónapon belül, a többiek 2024 szeptemberéig végzik el a tanfolyamokat.
A CDU/CSU és a német Szabaddemokrata párt politikusai azt kérik, hogy az ukránoknak csak menedékkérőknek adjanak segélyt, munkanélküli segélyt ne: havi 502 euró helyett maximum 410 eurót (januártól 563 euró).
A kezdeményezés kidolgozói szerint a saját bevétel növelése kell, hogy ösztönözze a foglalkoztatást, és amíg az állam minden igényt fedez és segélyt fizet, addig nincs ilyen igény.
