Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) pénteki közleménye szerint a bankoknak és pénzintézeteknek tilos drónokat, hőkamerákat és más, kettős felhasználású eszközöket elfogadniuk személyi kölcsönök fedezeteként.
A tilalmat az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) április 20-án hozott, az internetes szerencsejátékok negatív következményeinek elhárításáról szóló határozata alapján vezette be a nemzeti bank.
A tiltó határozatot a jegybank igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá, és pénteken lépett hatályba. A határozat olyan eszközökre vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók, és szerepelnek a kettős felhasználású termékek jegyzékében, amelyet az ukrán kormány még 2004. január 28-i határozatában hagyott jóvá.
Ez a kormányhatározat szabályozza a kettős felhasználású termékek nemzetközi szállítása feletti állami ellenőrzés gyakorlását, mellékletében pedig felsorolja a hatálya alá eső eszközöket, úgymint a pilóta nélküli légi járműveket – azaz drónokat –, az éjjellátó eszközöket, a hőkamerákat és más hasonlókat.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése jelentős külső pénzügyi támogatás fenntartását feltételezi, de a segélyek mennyiségének megfelelőségével és beérkezésének ütemével továbbra is fennállnak kockázatok, különösen a következő években – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU 2024 áprilisi Inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna nemzetközi finanszírozása 2024-ben várhatóan eléri a 37,9 milliárd dollárt, 2025-ben a 25,1 milliárd dollárt, 2026-ban pedig a 12,6 milliárd dollárt. „Bár 2024-ben a finanszírozás csökkenésének kockázata jelentősen gyengült, a következő években továbbra is jelentős marad. A külföldi segélyek beérkezésének a késedelme esetén fennáll annak a veszélye, hogy az NBU megújítja a költségvetés emissziós finanszírozását. A hazai pénzügyi piac korlátozott kapacitása miatt növekedni fog” – áll a beszámolóban.
Az NBU szerint a kisebb összegű nemzetközi támogatás ráadásul a nemzetközi tartalékok csökkenéséhez vezetnek, ami gyengíti az állam külső stabilitását. Ilyen forgatókönyv esetén az árfolyam- és inflációs várakozások romlanak, az NBU pedig az alapforgatókönyvnél szigorúbb monetáris politikát folytat.
A Nemzeti Bank a 2023-as nyereségéből 38,64 milliárd hrivnyát utalt át az állami költségvetésbe.
A Nemzeti Bank Tanácsa április 26-án jóváhagyta a szabályozó hatóság konszolidált pénzügyi kimutatását az elmúlt évre vonatkozóan. A teljes felosztás előtti nyereség 76,6 milliárd hrivnya volt.
„Ez az összeg hagyományosan az Ukrán Nemzeti Bankról szóló törvénynek megfelelően részben az állami költségvetésbe, részben a Nemzeti Bank általános tartalékaiba kerül” – tette hozzá a sajtószolgálat.
Egyre több ukrán vállalkozás szembesül nehézségekkel mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőt tekintve, és az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon található önéletrajzok számából ítélve folyamatosan csökken – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint „az álláskereső oldalakon meghirdetett új állások számának növekedése folyamatos munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég szembesül azzal, hogy nehézségekbe ütközik szakképzett és szakképzetlen munkaerő megtalálása egyaránt. Az álláskeresők aránya az álláskereső oldalakon megjelenő önéletrajzok számával mérve tovább csökkent.”
Ez mind a foglalkoztatás növelésére, mind munkaerő-kínálatra kihatással lehet a mozgósítás és a folytatódó migráció következményeként. Hiszen az Ukrajnán kívüli menekültek száma 2024. március 14-e óta az ENSZ szerint csaknem 150 ezerrel (vagy 2%-kal) 6,5 millió főre nőtt az NBU adatainak megfelelően.
Ukrajna nemzetközi tartaléka rekordszintre, mintegy 43,8 milliárd dollárra emelkedett április 1-jén – áll az ukrán jegybank honlapján.
Márciusban 18 százalékkal nőtt a tartalék a nemzetközi segélyek hatására. Az ország mintegy 9,31 milliárd dollárt kapott külföldi partnerektől, köztük 4,9 milliárd dollárt az Európai Uniótól és 1,63 milliárd dollárt a Világbanktól, ami ellensúlyozta, hogy ugyanebben a hónapban Ukrajna 728,5 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és mintegy 363 millió dollárt költött a devizában fennálló államadósság kiszolgálására és törlesztésére.
Ukrajna nemzetközi tartalékai jelenleg az ország importjának 5,8 havi fedezetére elegendőek.
Ukrajna devizatartaléka 2023-ban mintegy 40,5 milliárd dollár volt, 42 százalékkal több, mint 2022-ben.
Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Március 14-én megkezdődött az Európai Bizottság Ukrajnára vonatkozó hivatalos átvilágítása a 9. Pénzügyi szolgáltatások tárgyalási fejezettel kapcsolatban. A szűrés a nemzeti jogszabályok uniós jogi aktusokkal való összhangjának elemzését foglalja magába. A hírt az rbc.ua közölte az Ukrán Nemzeti Bankra hivatkozva.
A sajtószolgálat szerint a szűrés két szakaszból áll:
magyarázó értekezletek, amelyeken az Európai Bizottság képviselői a tárgyalási szekciókban beszélnek az uniós jog kulcsfontosságú aktusairól, és válaszolnak az EU-csatlakozásra váró állam kérdéseire;
kétoldalú találkozók, amelyeken a tagjelölt állam bemutatja az EU-jogszabályok végrehajtásának helyzetét a tárgyalási fejezetekben, valamint a nemzeti jogszabályok európai jogszabállyal való harmonizálására vonatkozó terveket a teljes jogú uniós tagság pillanatáig.
Ukrajnában még 2021-ben döntöttek a kriptopiac és a digitális fizetőeszköz engedélyezéséről. Az e-hrivnya széles körű tesztje a tervek szerint 2024 második felében indul majd el.
Hamarosan kezdetét veszi a digitális központi fizetőeszköz tesztelése Ukrajnában. Az e-hrivnya nem váltja fel a készpénzes vagy készpénzmentes fizetési formákat, hanem azok kiegészítése lesz – biztosította a lakosságot az Ukrán Nemzeti Bank (NBU).
Az e-hrivnya nyílt tesztelésére idén kerül sor Ukrajnában. A folyamathoz bankok, nem banki pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik egyaránt csatlakozhatnak. A jegybank sajtószolgálatának beszámolója szerint még 2018-ban végezték el az e-hrivnya első tesztelését. Az a forduló még zárt környezetben zajlott, és magában foglalta az elektronikushrivnya-platform bevezetését, korlátozott számú digitális hrivnya forgalomba hozatalát, valamint az e-hrivnya-tranzakciók tesztelését kizárólag az NBU alkalmazottai és több, a projektben részt vevő vállalat által.
A második, immár nyitott szakasznak a tervek szerint 2024 második felében kellene elindulnia.
Ennek keretében az e-hrivnya működőképességét tesztelni kívánó bankok, más pénzintézetek és ügyfeleik is részt vehetnek benne. A tesztelés során minden e-hrivnya-fizetési művelet egyetlen technológiai platformon történik, amelynek üzemeltetője az Ukrán Nemzeti Bank lesz.
A jegybank a tesztelés során vizsgálja majd a választott technológiai platform hatékonyságát és az e-hrivnya fizetési tranzakciókhoz való használhatóságát, illetve előnyeit a gyakorlatban. Mindez segíthet megalapozott döntést hozni a nagy léptékű kibocsátásról. Az NBU hangsúlyozta, az e-fizetőeszköz nem helyettesíti a készpénzes vagy készpénzmentes fizetési formákat, hanem azok kiegészítésére szolgál majd. Ha el is fogadják az e-hrivnyát, a felhasználók szabadon választhatják meg, hogy mivel szeretnék kiegyenlíteni a számláikat.
Az ukrán parlament még az orosz–ukrán háború kezdete előtt, 2021. szeptember 8-án engedélyezte a kriptovaluta-piac és a digitális hrivnya alkalmazását. Az e-hrivnya Ukrajna monetáris egységének elektronikus formája lesz. Az NBU terve szerint az e-hrivnya használatának kényelmesnek és elérhetőnek kell lennie a lakosság minden része, a vállalkozások és az állami szervek számára egyaránt.
Az ukrán menekültek havi külföldi kiadásainak összege 2023 áprilisától kezdődően stabil, valamivel magasabb, mint 1,3 milliárd dollár – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU szerint az ukránok személyes célokra fordított havi kiadásai külföldön meghaladják az 1 milliárd dollárt. Az NBU statisztikái alapján nyomon követhető, hogyan változott az ukránok külföldi kiadásainak volumene és szerkezete a teljes körű háború kezdete óta.
A nagy háború előestéjén, 2022 januárjában az ukránok külföldön 698 millió dollárt költöttek. Ezeknek a pénzeszközöknek az oroszlánrészét, azaz 509 millió dollárt az NBU üzleti utakra költött pénzként azonosítja. És csak 189 millió dollárt költöttek személyes célokra.
A helyzet 2022 februárjában is hasonló maradt. Az ukránok külföldön elköltött 812 millió dollárjából 545 milliót üzleti utakra költöttek, és csak 267 milliót költöttek személyes célokra.
Márciusban azonban a helyzet drasztikusan megváltozott. Az ukránok külföldi kiadásainak teljes volumene meredeken emelkedett (megduplázódott), 1,627 milliárd dollárra nőtt. Ugyanakkor az üzleti utak költségeinek aránya a „békés” hónapokhoz képest 408 millió dollárra csökkent. A személyes kiadások aránya pedig csaknem ötszörösére nőtt – 1,219 milliárd dollárt tett ki.
Májusban az ukránok összes külföldi kiadása már elérte az 1,927 milliárd dollárt. Ebből 1,503 milliárdot személyes célokra fordítottak. 2023 februárjáig az ukránok külföldi összes havi kiadása körülbelül 1,8-2 milliárd dollár volt, 2023 januárjában átlépve a kétmilliárdos határt. Ugyanakkor a személyes célokra fordított kiadásokat havi 1,4-1,6 milliárd dollár között tartották.
A kiadások képe 2023 márciusában megváltozott. A februári-márciusi közel 2 milliárd dolláros összkiadás után a kiadások volumene mintegy 1,6 milliárdra csökkent, április óta pedig az ukránok havi összkiadásainak szintje stabilan, valamivel 1,3 milliárd dollár feletti szinten áll külföldön.
Hasonló tendencia figyelhető meg a személyes célokra fordított kiadások esetében is – 2023 áprilisától kezdődően ezek alig haladják meg az 1 milliárd dollárt havonta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kibővített finanszírozási programja (EFF) harmadik felülvizsgálatának eredménye nyomán az IMF 890 millió dolláros részletet utal ki Ukrajnának – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtószolgálat arról tájékoztatott, hogy Andrij Pisnij, az NBU vezetője munkalátogatást tett Varsóban. Csatlakozott az NBU csapatához, és február 17-e óta dolgozik Varsóban az ukrán delegáció tagjaként, hogy megbeszéléseket folytasson az IMF-misszióval az EFF-program harmadik felülvizsgálatáról.
Az EFF-program a negyedéves felülvizsgálatok eredményei alapján rendelkezik a részletek Ukrajnának történő kiutalásáról. 2023 decemberében Ukrajna sikeresen átesett a program második felülvizsgálatán, amelyen belül már három részlet érkezett Kijevbe, összesen mintegy 4,5 milliárd dollár értékben. „A program harmadik felülvizsgálatának sikeres befejezésével Ukrajna újabb, csaknem 890 millió dolláros részlethez juthat, és a kapott támogatás teljes összege 5,4 milliárd dollárra nő” – áll az NBU közleményében.
