Július 22-én a Sens Bank (korábban Alfa-Bank) hivatalosan állami tulajdonba került. A hírt az Ukrán Nemzeti Bank közölte.
„Az ukrán Pénzügyminisztérium és a Magánszemélyek Betétbiztosítási Alapja megállapodást kötött a Sens Bank részvénytársaság részvényeinek 100%-ának megvásárlásáról és eladásáról, amelynek értelmében a bank állami tulajdonba kerül” – áll az NBU közleményében.
A Nemzeti Bank szerint a vonatkozó lépés segít megvédeni a bank betéteseinek érdekeit, és elkerülni az ukrajnai pénzügyi stabilitás fenyegetését.
Az ukrán központi bank júliusban vagy szeptemberben megkezdi az irányadónak számító diszkontráta csökkentését.
A jegybank kamatdöntőinek legutóbbi, június közepi üléséről készült, hétfőn ismertetett jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjainak többsége szerint júliusban vagy szeptemberben 1-2 százalékponttal csökken a jelenlegi évi 25 százalékos alapkamat.
Azzal számolnak továbbá, hogy az irányadó kamat 20-21 százalékra süllyed az év végére.
Januárban a jegybank még azt jósolta, hogy legalább 2024 első negyedévéig marad a 25 százalékos kamatszint, amit tavaly június 2-án emelt a jelenlegi szintre az addigi 10 százalékról.
A monetáris tanács tagjainak eddigi véleményét részben az változtatta meg, hogy májusban a fogyasztói áremelkedés már az ötödik egymást követő hónapban lassult, 15,3 százalék volt éves szinten, 2022 februárja óta a legalacsonyabb az áprilisi 17,9 százalék után.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) fokozottan ellenőrzi a bankokat és pénzváltókat, hogy váltják-e az elhasználódott dollárbankjegyeket, a jogsértéseket nagy pénzbírsággal és bizonyos típusú műveletek tilalmával sújtja – közölte szerdán az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jegybanki közlemény szerit „a szabályozó elvi álláspontja a következő: szabálysértés esetén az ilyen cselekményeket nem csak az NBU szabályozási követelményei megszegésének tekinti, hanem csalárd tevékenység lehetséges jelének is”.
A maximális bírság a következő lesz: a bankoknak – legalább 400 ezer hrivnya, és a jelentős jogsértések miatt a tervek szerint növelni fogják; a nem banki pénzintézeteknek – az intézmény saját tőkéjének 5%-áig.
Az NBU megváltoztatta az alapok normatív törvényét, és törölte a bankjegyek kisebb kopására utaló jelek listáját. A valutaváltási műveleteket kivétel nélkül minden devizabankjeggyel végre kell hajtani, kivéve a jelentősen elhasználódott vagy sérült bankjegyeket.
Minden olyan devizabankjegyet, amelynek valódiságát számlálókkal és detektorokkal ellenőrizték, át kell venni cserére. Ez kizárja az „emberi tényező” befolyását a bankjegy elhasználódási fokának meghatározásában.
Így a szabályozó megtiltotta, hogy a bankok és nem banki intézmények megtagadják az ügyfelektől a deviza átváltását, amely kialakítása és védelmi elemei tekintetében teljes mértékben megfelel a külföldi jegybankok mintáinak és leírásainak, és amelynek valódiságát megfelelő eszközökkel igazolják.
A jelentős elhasználódás jeleit mutató bankjegyeket a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények árfolyama szerint kell bevenni. Az ilyen műveleteket végző bankoknak és nem banki intézményeknek egyértelmű listát kell elhelyezniük a bankjegyek jelentős elhasználódására utaló jelekről és a begyűjtési arányokról a pénztárnál, az ügyfelek számára hozzáférhető helyen.
A bankoknak és a nem banki intézményeknek a pénzváltási műveletek végzése során tilos korlátozást megállapítani az érintett külföldi állam területén törvényes fizetőeszköznek minősülő devizabankjegyek címletére és kibocsátási évére vonatkozóan.
Az NBU hangsúlyozta, hogy a devizabankjegyek kibocsátásának évére és címletére vonatkozóan nem ír elő semmilyen korlátozást. Éppen ellenkezőleg, az NBU szabályozása kifejezetten tiltja a bankok és a nem banki pénzintézetek számára, hogy ilyen korlátozásokat állapítsanak meg.
A közeljövőben megoldódik a helyzet az ukránok a régi és „elhasznált” külföldi bankjegyek váltásával és cseréjével kapcsolatos panaszait illetően, jelentette be Vaszil Furman, a Nemzeti Bank Tanácsának tagja egy tájékoztatón.
„A probléma a közeljövőben megoldódik… A piac úgy fog működni, feltételesen, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor még nem alakult ki ez a probléma” – mondta Furman.
Megjegyezte, hogy a kérdés körül sok mítosz kering.
„Például az első mítosz az, hogy az 1996-os bankjegyeket nem váltják” – jegyezte meg Furman.
Tájékoztatott arról is, hogy a Nemzeti Bank a héten tárgyalt a bankok és pénzintézetek képviselőivel.
„Az erről tartott tanácskozás kulcsfontosságú kérdése volt az, hogy a közeljövőben ez a probléma megoldódik. Az embereknek nem kell aggódniuk” – mondta Furman.
Az Ukrán Nemzeti Bank bejelentette, hogy megbeszélést tart a valutapiac szereplőivel az ukránok panaszai miatt, miszerint problémák alakultak ki a régi kibocsátású és „elhasználódott” külföldi bankjegyek cseréje kapcsán, számolt be az UNN.
„A jegybank már a jövő héten megbeszélést tart az illetékes intézményekkel, amelynek során megvitatja a piac szereplőivel az állampolgárok indítványait és a problémás kérdéseket, és megadja az erre vonatkozó magyarázatokat” – közölte az NBU.
A Nemzeti Bank jelezte, hogy az állampolgárok készpénzes devizaváltással kapcsolatos panaszait elemezve az alábbi két fő probléma merült fel:
jelentős elhasználódás vagy rongálás jeleivel rendelkező régi bankjegyek cseréje;
a régi kibocsátású bankjegyek cseréje.
„Minden egyes esetre egyértelmű követelmények vonatkoznak a jelenlegi valutajogszabályoknak és a Nemzeti Bank normatív jogi irányelveinek megfelelően, amelyek betartását a szabályozó megköveteli a pénzváltás lebonyolítására engedéllyel rendelkező felhatalmazott intézményektől” – hangsúlyozta a jegybank.
Felhívták a figyelmet arra, hogy vannak olyan esetek, amikor az ügyfélnek felajánlhatják az inkasszót, ha a bankjegy elhasználódott vagy sérült. „Hangsúlyozzuk, hogy az Ukrán Nemzeti Bank nem fogadott el egyetlen olyan szabályozási rendeletet, amely megtiltaná az 1996-os és korábbi kibocsátású amerikai dollárral kapcsolatos valutaváltási műveleteket” – jegyezte meg a szabályozó.
„Ha az ellenőrzés során a hatályos jogszabályok és az Ukrán Nemzeti Bank szabályozási határozatai megsértésének tényei derülnek ki, a jogsértőkkel szemben intézkedéseket foganatosítanak” – hangsúlyozta az ukrán Nemzeti Bank.
A bankoknak minden hétfőn kijevi idő szerint 16 óráig tájékoztatást kell küldeniük a Nemzeti Banknak (NBU) ügyfeleik kártyatranzakcióiról. Ezeket az adatokat az ügyfél vagy a fizetést végző szervezet nevének feltüntetésével kell benyújtani.
Ez áll az NBU 2023. június 1-jén kelt levelében (№ 25−0005/38228).
Amint a dokumentumban szerepel, a szabályozó a következő tranzakciókról várja a bankok tájékoztatását:
P2P-átutalások (egyének közötti pénzátutalás);
Fizetés az interneten
Pénzeszközök átutalása a kártyáról a vállalat folyószámlájára, vagy kifizetések az ügyfelek kártyáira a cég számlájáról.
Ukrajnában élénkül a munkaerő iránti kereslet, az önéletrajzok számának növekedése gyakorlatilag megállt, miközben a betöltetlen állások száma tovább nő.
Ez a helyzet a foglalkoztatás minden területén megfigyelhető, kivéve az IT-szektort. A Nemzeti Bank szerint továbbra is nehéz a helyzet. „A munkaerő-kereslet növekedése részben a szezonalitásnak köszönhető, különös tekintettel a mezőgazdasági munkákra, részben pedig a munkavállalók mozgósítával is kapcsolatos” – áll a jelentésben.
Ezzel egyidejűleg azonban nem számítanak meredek fizetésemelésre, mivel azok további növekedését visszafoghatja a vállalkozások nehéz pénzügyi helyzete és a nagyfokú bizonytalanság.
A közelmúltban számos információ jelent meg különböző webhelyeken és közösségi oldalakon arról, hogy a Nemzeti Bank adatokat gyűjt a magánszemélyek kifizetéseiről. A Karpatszkij Objektív úgy döntött, hogy tisztázza a helyzetet.
A kialakult helyzetet az Oscsadbank egyik kárpátaljai fiókjának vezetője kommentálta. Viktorija Doninec megjegyezte, hogy a bank nem kapott ilyen információkat.
„Nem kötelességem hivatalosan kommentálni. Ezt csak a bank központi vezetése végzi. Ilyen utasításokat tartalmazó levelet azonban nem kaptunk. Sőt, a Nemzeti Bank tagadta azt az információt, hogy a szabályozó adatokat gyűjt a fizikai személyek kifizetéseiről. És ez az információ mindenki számára nyilvános” – biztosított Viktorija Doninec.
Az Ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata Facebook-oldalán kijelentette, hogy az ukránok kifizetéseire vonatkozó adatgyűjtésről szóló hír hamis.
„A jegybank levele (25-0005/38228), amely felkavarta a sajtót, nem vonatkozik a fizikai személyekre. A kért adatok nem információgyűjtést jelentenek” – áll az közleményben.
A jegybank emellett kifejtette, hogy a felügyelet megerősítése érdekében 2022 decemberétől időszakosan általános tájékoztatást kap a szabályozó az elfogadó bankoktól kizárólag a gazdasági tevékenységet folytató szervezeteket, pénzforgalmi szolgáltatókat – a bankok e-kereskedelmét igénybe vevő jogi személyeket illetően.
„A szabályozó 25-0005/38228 számmal emlékeztető levelet küldött a bankoknak, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korábbi levelekben meghatározott követelmények megfelelő tájékoztatás szükségességére. A Nemzeti Banknak ezen levelét tette közzé a Sztrana.ua szankcionált oroszbarát forrás provokatívan megbízhatatlan értelmezésével” – tette hozzá a Nemzeti Bank sajtószolgálata.
A Nemzeti Bank arról biztosított, hogy a megadott információkat kizárólag felügyeleti célokra használják fel annak érdekében, hogy megerősítsék az ellenőrzést a bankok az ukrán jogszabályok előírásainak betartása felett.
„Az ilyen általánosított információk elemzése lehetővé tette a Nemzeti Bank számára, hogy azonosítsa a banki szolgáltatások, többek között az elektronikus kereskedelem a fekete piac kiszolgálásának problémáit, különös tekintettel az illegális szerencsejáték-vállalkozások tevékenységének kiszolgálására.
A Nemzeti Bank jelenleg is folytatja számos olyan banki és nem banki pénzügyi intézmény ellenőrzését, amelyek tevékenysége Ukrajna jogszabályainak megsértésére utalhat a pénzmosás útján szerzett bevételek legalizálása elleni küzdelem, a bűnözés, a terrorizmus finanszírozása és fegyverkereskedelem elterjedésének finanszírozása, valamint a fizetési jogszabályok területén.
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint ezek az intézkedések hozzájárultak a költségvetés adóbevételeinek jelentős növekedéséhez. Így 2023 első öt hónapjában 2 milliárd 378 millió hrivnya folyt be a költségvetésbe szerencsejáték szervezéséből, míg 2022-ben csak 731 millió hrivnya (ebből 220 millió hrivnya decemberben – azaz a jegybank fokozott felügyeletének kezdetétől), 2021-ben pedig csak 205 millió UAH” – áll a közleményben.
Ezért a kárpátaljaiaknak nem kell aggódniuk a fizetési ellenőrzés miatt. Legalább is egyelőre…
Május 19-én a Nemzeti Bank bemutatta az Ukrán Fegyveres Erőket szentelt emlékérmét, számolt be a jegybank sajtószolgálata. Az új 10 hrivnya értékű érméből 10 000 000 darab kerül forgalomba.
Az emlékérme cink alapú ötvözetből készül, nikkel bevonattal, súlya – 6,4 g, átmérője – 23,5 mm. Az érme hátoldalán az Ukrán Fegyveres Erőket támogatók emblémája és szlogenje látható: „Mindig mellettük”.
Az érem előlapja megegyezik a 2018-ban forgalomba bocsájtott 10 hrivnyás érme előlapjával, középen ószláv keretben az érme címlete, a pénzverés éve, Ukrajna címere van ábrázolva.
Az érme dizájnját Volodimir Demjanenko és Olha Kovalenko dolgozta ki, amit Volodimir Demjanenko és Volodimir Atamancsuk formáztak meg.
„Mint Ukrajna összes többi forgalomban lévő pénzérméjét, ezt az emlékérmét is kötelező névértéken elfogadni minden típusú készpénzes fizetés esetében” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank.
Hozzátették, hogy az ilyen érméket a forgalmazó bankok nem árusítják numizmatikai termékként.
„Ezeket az érméket 10 hrivnya címletű forgalmi érmeként fogadják el a vásárlóktól, fokozatosan, csaknem 10 millió darabot vezetnek be a készpénzforgalomba” – összegezte a jegybank.
Az áremelkedések tényleges üteme áprilisban (17,9%) valamivel elmaradt az NBU előrejelzésében szereplő szinttől a vártnál nagyobb élelmiszer- és üzemanyag-kínálat miatt – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva.
Mint elemzésében az NBU megállapította: „Az inflációt a készpénzes devizapiacon a hrivnya erősödése és az inflációs várakozások javulása féken tartotta. Az infláció lassulását nagyban magyarázza a tavalyi összehasonlítási bázis hatása is, amikor az infláció rohamosan gyorsulni kezdett a teljes körű orosz invázió kezdetén.”
Az NBU szerint a feldolgozott élelmiszerek drágulása jelentősen lelassult (évi 19,2%-ra). Ezt a korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyersanyag- és üzemanyagköltségek növekedési ütemének csökkenése, a termelési és logisztikai láncok fellendülése magyarázza, különösen az energiaszektor stabil helyzete mellett. Így tovább folytatódott a kenyér- és liszttermékek, az édesség és kolbászfélék, az italok és a konzervek áremelkedésének lassulása. A világpiaci árak csökkenése a gyenge kereslet hátterében, valamint a szomszédos uniós országokon keresztüli élelmiszer-tranzit korlátozásával járó bizonytalanság miatt a tejtermékek és a napraforgóolaj drágulása lassult. Az árfolyam-várakozások javulása a hrivnya készpénz-árfolyamának erősödése mellett hozzájárult az importtermékek áremelkedési ütemének mérséklődéséhez.
A nem élelmiszertermékek árnövekedése is jelentősen lassult (15,5% évente). A tavalyi bázishatások, valamint a javuló inflációs és árfolyam-várakozások hozzájárultak a testápolási cikkek, a ruházati termékek és lábbelik, az elektronikai cikkek, a gyógyszerek, a bútorok, a háztartási gépek, a háztartási cikkek és az autók árának lassabb növekedéséhez.
A szolgáltatások költségeinek növekedési üteme szinte nem változott (évi 15,2%). A jövőben a közétkeztetési egységek szolgáltatásainak árnövekedése lelassul, az energiaszektor stabil helyzete mellett a költségoldali nyomás csökkenése miatt. Emellett a gyengébb kereslet miatt lassabban nőttek a bérleti díjak, a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatások, a vegytisztítás, valamint az autókarbantartás költségei. Ehelyett gyorsabban nőttek az orvosi, biztosítási, telekommunikációs és szépségszalon-szolgáltatások költségei, különösen a korlátozott kínálat mellett a kereslet fokozatos élénkülésének hatására.
A nyersélelmiszerek árának növekedési üteme éves szinten 26,2%-ra csökkent. A gyenge kereslet és a lehetséges tranzit- és exportkorlátozások körüli bizonytalanság közepette a bőséges kínálat miatt lassabban emelkedtek a tejárak. A gabonafélék és a liszt ára évről évre csökkent, a cukor ára pedig a hazai szükségletek kielégítésére alkalmas tavalyi termés miatt lassult. Az importárak csökkenése és a kedvező devizapiaci helyzet a citrusfélék és a banán árának meredek lelassulásához vezetett.
Az üvegházi és az importzöldségek árnövekedése lassult, elsősorban a kínálat bővülése miatt. Ennél nagyobb ütemben drágultak ugyanakkor a borscshoz szükséges zöldségek: a káposztáé – a korai fajták utószezoni kínálata miatt, míg a hagyma és a sárgarépa – a tavalyi készletek kimerülése miatt. A kínálat – különösen a háztartások – szezonális növekedése ellenére, amely április végén a tojás árának jelentős csökkenéséhez vezetett, a tojásár éves növekedési üteme felgyorsult, ami a tavalyi alacsony összehasonlítási bázist tükrözi. A húsáremelkedés magasabb üteme a korlátozott termelési lehetőségekkel és a világpiaci árak emelkedése mellett gyenge importtal magyarázható – jegyezte meg az NBU.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a fogyasztói árak növekedése 2023 végére 14,8 százalékra lassul.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
