A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői tanulmányukban 137,8 milliárd dollárra becsülik az Oroszország által indított háború miatt az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk teljes összegét.
Mint írták, az oktatási intézményekben az orosz rakéták által okozott kár 8,6 milliárd dollárra volt tehető. A lakásokban keletkezett károkat 54 milliárd dollárra becsülik a szakértők. Az ipar és a vállalkozások veszteségei 13 milliárd dollárra rúgnak, tették hozzá. Oroszország veszteségeit eközben 2,2 milliárd dollárra becsüli a KSE.
Kijev állítása szerint Oroszország rendszeresen támadja rakétákkal az ukrán energetikai infrastruktúrát és katonai objektumokat. Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök novemberben azt közölte, hogy az ukrán energia-infrastruktúra elleni orosz támadások több mint 70 milliárd hrivnya (1,9 milliárd dollár) értékű kárt okoztak. Oroszország október eleje óta folyamatosan támadásokat intéz Ukrajna kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen, és elismerték, hogy legfőbb célpontjaik az ország energetikai létesítményei – jegyezte meg az ukrán kormányfő.
Veszélyhelyzeti áramszünet lépett érvénybe A támadások miatt gyakoriak az áramszünetek az országban. Voltak olyan téli napok, amikor több mint 10 millió ember maradt áram nélkül Ukrajnában, erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozott. November végén Kijev 70 százaléka maradt áram nélkül a heves orosz rakétacsapások következtében.
A munkahét és a hideg beköszöntével januárban nőtt az áramfogyasztás Ukrajnában, ahol öt régióban már veszélyhelyzeti áramszünet volt érvényben – írta meg az Unian ukrán hírügynökség az Ukrenergo ukrán nemzeti energiavállalat közlése alapján.
A cég megjegyezte, hogy az áramhiány az orosz rakéta- és dróntámadások következtében alakult ki, mivel megsérültek az erőművek (termelő létesítmények) és a nagyfeszültségű hálózat.
Az oroszok legutóbbi, január 14-i támadása jelentős károkat okozott több hőerőmű erőművi blokkjában, a működő erőművek villamosenergia-termelése nem tudja teljes mértékben fedezni a fogyasztást.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója messze túlmutat egy regionális konfliktus keretein, mivel globális következményekkel jár a világ jólétére és fejlődésére nézve, és kiterjedhet más régiókra is. Erről a világ vezető közgazdászai beszéltek a davosi Világgazdasági Fórumon tartott megbeszélésen – számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Az ukrajnai háború nem regionális konfliktus… Ez egy globális konfliktus. Közvetlenül befolyásolja az áruk és az energia árát. Ez egy globális konfliktus, mert kulcsfontosságú közös értékek forognak kockán. A nemzeti szuverenitás elveit semmilyen konfliktus sem áshatja alá és nem gyengítheti” – mondta Bruno Le Maire, Franciaország gazdasági, pénzügyi, ipari és a digitális szuverenitásért felelős minisztere.
Megjegyezte, hogy nem érezheti magát nyugodtan, amikor Európában emberek halnak meg, és bombatámadások fenyegetik őket. Éppen ezért a francia kormány képviselője szerint mielőbb véget kell vetni ennek a háborúnak. Ezt azért is meg kell tenni, mert egy bizonyos pillanatban Putyin kísértést érezhet, hogy ezt a háborút más régiókra is kiterjessze.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank igazgatója hangsúlyozta, hogy a közös fenyegetéssel szemben meg kell őrizni a nemzetközi és transzatlanti egységet.
„Az elmúlt évek rendkívüli eredménye az Egyesült Államok, Európa és számos más ország, köztük Japán közötti szolidaritás volt. Ha ez a fajta szolidaritás megsemmisül… mindannyian bajban leszünk. Ezért biztosítanunk kell, hogy a szolidaritás ezen frontja fennmaradjon. Mi, európaiak ezt már a Brexit idején demonstrálhattuk – akkor együtt voltunk és folytattuk a közös ügyet. Meggyőződésem, hogy meg kell őriznünk” – mondta Lagarde.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, aki szintén részt vett a megbeszélésen, megjegyezte, hogy az ukrajnai háború borzalmai kulcstényezővé váltak a világgazdaság jelenlegi helyzetében.
„Ez egy globális háború, mert egyszerűen eltörölte mindazokat a békés eredményeket, amelyeket az elmúlt 30 évben használtunk. Egyszerűen eltűntek. Mi az eredmény? Az adósság növekedése. A fejlesztésre fordítható pénzeket most a hadseregbe fektetik – és ez így van jól. Ez a helyes döntés, mert mindannyiunknak védelemre van szüksége az agresszióval szemben. Az eredmény: több szegény ember, több éhezés. igen, ez egy globális háború, ez egy az egész világ jóléte elleni háború” – hangsúlyozta az IMF vezetője.
Mint arról korábban beszámoltunk, a svájci Davosban tartották meg a Világgazdasági Fórumot, amelynek egyik fő témája az Ukrajna elleni orosz agresszió a világgazdaság fejlődési ütemére és a globális biztonságra gyakorolt hatása volt.
Az orosz invázió miatt az ukrán polgári és kritikus infrastruktúrában keletkezett kár meghaladta a 127 milliárd dollárt – jelentette ki az ukrán külügyminiszter első helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról tartott ülésén.
Emine Dzsaparova szerint Ukrajna helyreállítása az egyik legnagyobb beruházási projekt lesz.
„Ukrajna Európa legnagyobb építkezési területévé válik, ami széles körű lehetőségeket biztosít a nemzetközi partnerek számára a legjobb gyakorlatok alkalmazására a tervezés, az építőipar és a technológiatranszfer területén” – mondta.
Az Ukrajna helyreállítására fordítható teljes összeg, amelynek forrásai már tisztázottak, jelenleg körülbelül 110 milliárd hrivnyát tesz ki – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő elmondta: „a pusztítás mértéke kolosszális. Több száz milliárd dolláros veszteségről beszélünk. Ennek megfelelően Ukrajna újjáépítési programja lesz a legnagyobb helyreállítási projekt a második világháború óta. Ennek a finanszírozásnak a négy kulcsfontosságú forrását már azonosítottuk.”
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az első forrás az elkobzandó orosz pénzeszközök lesz. „A kormány már 17 milliárd hrivnyát juttatott a költségvetésbe, amit az orosz bankoktól koboztak el a fegyveres agresszió következményeinek felszámolására. Az orosz vagyon elkobzásának folyamata Ukrajnában jól halad. Azon dolgozunk, hogy ez elkezdődjön a szövetséges országokban is” – jegyezte meg.
Smihal hozzátette, a második forrást közvetlenül az állami költségvetésből származó források jelentik, 2023-ban 35,5 milliárd hrivnyát különítenek el a Fegyveres Agresszió Következményeit Felszámoló Alapba, mivel a Nemzeti Bank befizeti nyereségének egy részét. A harmadik forrás a nemzetközi partnerektől származó források – jegyezte meg.
„Már megvannak az első lépések ebbe az irányba. Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 1,4 milliárd dollárt, vagyis több mint 56 milliárd hrivnyát különít el Ukrajna újjáépítésére. Várakozásaink szerint ezek a források a közeljövőben megérkeznek” – mondta a kormányfő. Mint hozzátette, a negyedik forrás a világ minden tájáról érkezett adományozók United24 platformon gyűjtött pénzösszege lesz.
„Köszönjük minden partnerünknek és a világ különböző országaiból több ezer embernek, akik segítenek nekünk elindítani ezt a helyreállítási folyamatot. Ma az általunk ismert források teljes összege körülbelül 110 milliárd hrivnya. Összességében ez évben 17 milliárd dollárt, azaz 680 milliárd hrivnyát várunk a megrongálódott és megsemmisült ingatlanok kiemelt helyreállítására” – összegezte Denisz Smihal.
Marc Touati, az ACDEFI független tanácsadó cég elnöke azt nyilatkozta a francia BFMTV-nek, hogy India az orosz olajszállításoknak köszönhetően profitált az Ukrajnában zajló háborúból.
„A jelenlegi körülmények között India azon kevés országok egyike, amelynek jól teljesít a gazdasága. Jól jöttek ki az ukrajnai konfliktusból, mert Oroszország olajat ad el nekik, ami korábban nem történt meg” – mondta a szakértő.
Touati hozzátette: az indiaiak a kedvező áron megvásárolt orosz nyersolajat a finomítóikban átalakítják, és az így előállított orosz kőolajtermékeket eladják az európai országoknak.
A közgazdász szerint „India azok közé az országok közé tartozik, amelyek hasznot húztak a jelenlegi válságból”. Touati azt jósolja, hogy India gazdasága a 2023-as évben növekedést mutat.
A teljes háború alatt a kormány több mint 1,2 trillió hrivnyát különített el a biztonsági és védelmi szektor számára – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.
„Jelentősen megemeltük a katonai személyzet fizetését. Több mint 250 milliárd hrivnyát költöttek az ellenséget hatékonyan megsemmisítő fegyverek és felszerelések vásárlására és modernizálására” – mondta el.
Smihal egy erős hadsereg felépítését is a kormány fő feladatának nevezte a következő évre. „Benyújtottuk a NATO-csatlakozási kérelmet. A logisztika, a tervezés és az elszámoltathatóság terén a Szövetség legjobb normáit valósítjuk meg” – emlékeztetett a kormányfő.
Ukrajna háború utáni újjáépítése a legnagyobb európai gazdasági projekt lesz – jelentette ki szerdán a parlamentben az elnök.
Volodimir Zelenszkij felszólította a képviselőket, hogy dolgozzanak ki olyan törvényeket, amelyek vonzani fogják a vállalkozókat és a beruházókat – számolt be a beszédről a helyi média. Zelenszkij videokonferenciát is tartott a Blackrock beruházási cég vezetőjével, Larry Finkkel a kérdésről.
Vissza kell hozni az országba a külföldre menekült ukránokat – mondta Zelenszkij.
Ukrajna hadiiparát úgy fejleszti, hogy a világelsők között legyen, azzal a céllal, hogy helyreállítsák Ukrajna területi épségét – mondta az elnök. Több mint 30 milliárd dollárt kellene költeni a következő években a honvédelemre – idézte az elnököt a Freedom TV kijevi televízió.
Az elnök célul tűzte ki valamennyi ukrán kiszabadítását, akik orosz hadifogságba kerültek. A háború februári kezdete óta 1456 ember tért haza közülük – mondta el.
📞: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Horvátország csaknem 3 millió eurót tervez átadni Ukrajnának aknamentesítő járművek beszerzésére.
Erről tárgyalt Meri Hakopjan ukrán belügyminiszter-helyettes és Horvátország ukrajnai nagykövete – közölte a Belügyminisztérium sajtószolgálata.
A megbeszélésen megvitatták Horvátország lehetőségeit a legyőzhetetlenségi pontok személyzettel való ellátásában, az ukránok humanitárius támogatását, valamint a megszállt területeken végzett aknamentesítési tevékenységeket.
Az elmúlt hónapok során 707 vállalkozás települt át Nyugat-Ukrajnába, és a helyi hatóságokkal együttműködve több százezer munkahelyet teremtett a menekültek számára – közölte Irina Verescsuk az Ukrinformnak adott interjúban.
„Szeptember óta nyugati régióink alkalmazkodtak a helyzethez. Új munkaerőre van szükségük, mert a vállalatok áttelepültek. 707 vállalkozás hagyta el keletet az elmúlt hónapokban. Nem nagyvállalatok, de több százezer embernek adnak munkát: ehhez a 707 vállalkozáshoz 400-500 emberre, munkásra van szükség” – mondta.
Verescsuk megjegyezte, hogy jelenleg Ivano-Frankivszk és Kárpátalja biztosítja a legtöbb munkahelyet Ukrajnában a menekülteknek, köszönhetően a 33-33-33 programnak, amely egyesítette a helyi hatóságok és az áttelepült vállalkozások képviselőinek költségvetését.
A program keretein belül költségvetés 33%-át a megyei tanács, a városi tanács és a vállalkozások biztosítják. Az üzlet egy része lakhelyek építésére irányul a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára.
Verescsuk szerint a 33-33-33 projektben jelenleg Kárpátalja áll az élen Európa-közelisége miatt. Ez a kezdeményezés azonban hamarosan Ukrajna-szerte elterjed, hiszen valóban működik – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Oroszország legalább egymilliárd dollár értékben lopott el búzát Ukrajna megszállt területeiről. Ezt bizonyítja a NASA Harvest műholdfelvételek segítségével végzett kutatása – írja a Bloomberg.
Az elemzés bemutatja, hogy mi történik a megszállt területeken, ahol az információkat szigorúan kontrollálják. Ukrajna megszállt területeiről csaknem 6 millió tonna búzát gyűjtöttek be – a megszállt területeken elvetett őszi növények mintegy 88%-át – a be nem takarított területek pedig nagyrészt a frontvonal mentén helyezkedtek el.