Az Egyesült Államok legnagyobb ellensége nem Kína vagy Oroszország, hanem a 35 billió dolláros adósságállomány – hangsúlyozta elemzésében a The National Interest, a Center for the National Interest politikai agytröszt.
Az idei 1,6 billió dolláros deficit, a 35 billió dolláros teljes adósság és az idei 1 billió dolláros kamatfizetés mellett, ha az amerikai dollár már nem az elsődleges globális tartalékvaluta lesz, és amennyiben egy valódi riválisa lép színre az amerikai valutának, akkor az egész amerikai pénzügyi rendszer összeomlik – olvasható a jelentésben.
Az anyagban az MTI összefoglalója szerint többek között olyan figyelmeztetések szerepelnek, miszerint Washington hozzászokott ahhoz, hogy belpolitikájában „olyan pazarlóan költekezzen, amennyire csak akar”, és külpolitikájában „pusztító pénzügyi fegyverként vessen be szankciókat azon országok ellen, amelyekkel problémái vannak”. Az anyag szerint Washington „visszaél gazdasági dominanciájával”.
Rámutatnak, hogy „Mind a Trump-, mind a Biden-kormányzat Amerika történetének legfelelőtlenebb mértékű deficitnövelő költekezésébe bocsátkozott, először a járványvédelmi zárlatok okozta gazdasági visszaesés leküzdésére, majd a gyengélkedő gazdaság élénkítésére”, ami növekvő inflációt és a kamatlábak emelkedését eredményezett az Egyesült Államokban.
A borús amerikai gazdasági kilátások, valamint a Washington által „fegyverként bevetett dollár” önkényes alkalmazásától való aggodalom arra késztette a Globális Dél országait, hogy fedezetet keressenek a lehetséges kockázatok ellen – mutat rá a dokumentum, hozzátéve, hogy mindezek tükrében a Wall Street által sokáig lekicsinyelt BRICS az Egyesült Államok vezette gazdasági rendszer szívének szegezett „pénzügyi tőrré” nőtte ki magát.
Az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala több amerikai és külföldi vállalat ellen is vizsgálatot indított olyan katonai célú chipek szállítása miatt, amelyek végül Oroszországba kerülnek – közölte a Bloomberg hírügynökség egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Az orosz hadsereg a rakéták, drónok és egyéb katonai eszközök gyártásához is használ chipeket. A Bloomberg hozzájutott az orosz vámhatóságok korábbi adataihoz is ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderült: 2023 első 9 hónapjában több mint 1 milliárd dollár összértékben importáltak fejlett chipeket európai és amerikai vállalatoktól.
Ez lehet a hátterében annak, hogy az amerikai pénzügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium is azzal a kéréssel fordult az amerikai chipgyártókhoz, hogy állítsák le az Oroszországba irányuló szállításokat.
Ezenkívül a pénzügyminisztérium szankciós ügyekért is felelős hivatala egy vizsgálatot is indított azzal kapcsolatban, hogy bármely vállalat kereskedik-e közvetlen olyan orosz személyekkel vagy intézményekkel, amelyek már a szankciók hatálya alá esnek.
Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a magasabb amerikai alapkamat nem jó hír a világ többi részének, és aggodalomra adhat okot, ha hosszú ideig folytatódnak, de szerinte az amerikai jegybank prudens módon jár el – írta a Reuters.
Georgieva az Észak-atlanti Tanács által szervezett rendezvényen elmondta, hogy az amerikai kormány más intézkedéseket is megvizsgálhatna annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság ne melegedjen túl.
A magasabb kamatszintek vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat, így a pénzügyi áramlások ide érkeznek, és ez a világ többi részét némileg nehéz helyzetbe hozza – figyelmeztetett az IMF-vezér, aki szerint a Fednek sürgősen el kellene kezdenie a kamatcsökkentést.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós hitelfelvételt javasolt Ukrajnának, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának – közölte a Financial Times.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós adósságfelvételre tett javaslatot Ukrajna számára, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának.
A G7 országok megosztottak azzal kapcsolatban, hogy mit kellene kezdeni a 260 milliárd euró értékű zárolt orosz vagyonnal. Az Egyesült Államok javasolta a teljes vagyon elkobzását és Ukrajnának való átadását, viszont európai tisztviselők szerint ez sérti a nemzetközi jogot és destabilizálhatja a pénzügyi piacokat, így az uniós országok inkább csak a mögöttes eszközökön termelt profit Ukrajnának való átadását támogatnák.
Az orosz tartalékok Kijev megsegítésére való felhasználásának kérdése az elmúlt hónapokban egyre sürgetőbbé vált, mivel a háború immár harmadik éve tart, és az amerikai kongresszusban elakadt az Ukrajnának nyújtott további támogatás kérdése. Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese hangsúlyozta Kijevben, hogy minden lehetséges módot meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy maximalizálják az Ukrajnának szánt tartalékok értékét.
Az amerikai javaslat szerint előrehoznák az immobilizált eszközök jövőbeli kamatbevételeinek jelenértékét kötvény vagy hitel formájában. Az európaiak már hajlandóságot mutattak arra, hogy a tartalékokból félévente kamatot utaljanak Ukrajnának.
Ahelyett, hogy csak a tartalékokból származó éves nyereséget utalnánk át, koncepcionálisan lehetséges a 10 éves nyereség vagy a 30 éves nyereség átutalása. Ezeknek a nyereségeknek a jelenértéke nagyon nagy számot tesz ki – mondta Singh.
A G7 pénzügyminiszterei a Világbank és IMF jövő heti washingtoni ülésén vitatják meg ezt a javaslatot, és Singh reméli, hogy a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozóján döntés születhet az ügyben.
A befagyasztott orosz vagyon nagy része az EU-ban található, beleértve mintegy 190 milliárd eurót az Euroclear központi értéktárban. Ezek az eszközök már 3,85 milliárd euró nyereséget termeltek. Az uniós tagállamok egy még elfogadásra váró terv szerint a jövőbeli profitok nagy részét fegyverek vásárlására és Ukrajna újjáépítésére fordítanák.
Az amerikai javaslattal összekapcsolva egy lehetséges kompromisszum lehetne, hogy a nyereség egy része fegyvervásárlásra és újjáépítésre menjen, míg egy másik része adósságfinanszírozásra. Egy uniós diplomata szerint ez lehetőséget adna arra, hogy különböző célokra osszák el ezeket az összegeket. Az amerikai elképzelés egyik nagy előnye, hogy előre hozva több forrást teremtene Ukrajna számára.
Egy európai tisztviselő szerint egy kötvény az Euroclearben lévő orosz eszközök becsült nyeresége alapján a következő 10 évben 30-40 milliárd eurót, a következő 15-20 évben pedig 50-60 milliárd euró hozhatna. Figyelmeztett azonban arra, hogy ez nagymértékben függ a jövőbeli kamatlábaktól. Emellett az is kockázati faktort jelent, ha a háború néhány éven belül lezárul és a békeegyezmény értelmében fel kellene szabadítani a lefoglalt orosz eszközöket.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint az uniós intézmények és az integrációs társulás tagjai összesen több mint 88 milliárd eurós támogatást nyújtottak Ukrajnának a teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta. Ez az információ kedden került nyilvánosságra.
Mint a politikus leszögezte, ebbe az összegbe politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtás is beletartozik.
Tommy Tuberville amerikai szenátor arról tájékoztatott, hogy az amerikai hatóságok 2014 óta összesen 300 milliárd dollárt költöttek Ukrajnára. Azt állította, hogy „jelenleg másodpercenként körülbelül 80 ezer dollárt, percenként 4,6 millió dollárt” adnak Kijevnek.
Szankciókkal fenyegette meg az orosz háború finanszírozásában részt vevő kínai bankokat az amerikai pénzügyminiszter – írja a Bloomberg.
Janet Yellen a Moszkvához fűződő kapcsolatokra vonatkozó nyers figyelmeztetéssel fejezte be négynapos kínai útját. A kínai bankoknak és exportőröknek egyaránt üzent: ha segítenek Oroszország katonai kapacitásának megerősítésében, Washington el fog jönni önök után – fogalmazott. A vállalatok, beleértve a Kínai Népköztársaság vállalatait is, nem nyújthatnak anyagi támogatást Oroszország háborújához. Jelentős következményekkel kell szembenézniük, ha ezt megteszik – fogalmazott hétfőn az amerikai nagykövet pekingi rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján annak előkészítő anyaga szerint.
A Biden-kormányzat világszerte igyekszik leszámolni azokkal a cégekkel, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Bár Kína már korábban is célpontja volt a figyelmeztetéseknek, Yellen hétfői üzenete szokatlan a szankciókkal való közvetlen fenyegetés miatt – hívta fel a figyelmet a Bloomberg.
Az energiaügyi minisztérium bejelentette, a növekvő árak mellett nem indítja el a beszerzési eljárást, miközben elkötelezett marad a stratégiai kőolaj tartalék (Strategic Petroleum Reserve) feltöltése mellett.
A minisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy az „adófizetők érdekét szem előtt tartva nem történik meg az augusztus–szeptemberi időszakra tervezett beszerzés”, és akkor folytatódik, amikor a piaci feltételek lehetővé teszik. Azt is hozzátette, hogy korábban már történtek lépések a készlet visszapótlása érdekében, amelyek „jó üzletnek bizonyultak az amerikai adófizetők számára”.
A Biden-adminisztráció március közepén közölte, hogy 3 millió hordót betárolására készül a Louisiana állambeli Bayou Choctaw létesítményben, amely egyike a négy meghatározó tárolónak.
Az amerikai stratégiai készletekben tárolt kőolaj mennyisége történelmi mélyponton van, jelenleg 363,6 millió hordót tartalmaz, több mint 40 százalékkal kevesebbet a kormány hivatalba lépésének időpontjához, 2021. januárjához képest. Joe Biden felhatalmazásával 2021-ben és 2022-ben a magas üzemanyagárak leszorítása érdekében hozzáférhetővé tették a stratégiai készletek csaknem felét.
A visszatöltésről szóló márciusi bejelentéskor az Egyesült Államokban irányadó hordónkénti piaci ár 79 dollár körül volt, miközben szerdán meghaladta a 85 dollárt.
Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok ára is emelkedett. Országos átlagban egy gallon benzin ára szerdán csaknem 3,55 dollár volt, amely 7-8 százalékkal haladja meg az egy hónappal korábbi szintet.
A normál üzemanyag ára 2022. júniusában történelmi rekordot ért el, amikor gallononként átlagosan több mint öt dollárba került, miközben a koronavírus-járványt megelőző időszakban 2,6-2,8 dollár között mozgott.
Ha az Egyesült Államok pénzügyi támogatása továbbra is késik, az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott források Ukrajna számára csak néhány hónapra lesznek elegendőek – írta kedden az rbc.ua hírportál elemző cikkében.
Ukrajna márciusban mintegy 900 millió dollárt kapott a soros IMF-hitelrészletből, 1,2 milliárd dollárt Japán utalt át, Norvégia és Spanyolország. Kanada 1,5 milliárd dollár hitelt nyújtott. Az EU-tól 4,5 milliárd euró és további két részlet várható, 1,5 milliárd euró és körülbelül 2 milliárd euró.
„Eddig a január-áprilisi igényeket fedezzük. Figyelembe véve, hogy a bankok megemelt adóiból és az állami vállalatok osztalékából ma már nagy bevételek érkeznek a költségvetésbe az első 4-5 hónap – mondta Olekszandr Parascsij, az IC Concorde Capital elemzési osztályának vezetője az rbc.ua portálnak.
Vitalij Vavriscsuk, az ICU Csoport makrogazdasági kutatási osztályának a vezetője hasonló előrejelzéssel rendelkezik. Véleménye szerint a jelentős, január-februárban kényszerből kitolt költségeket figyelembe véve a márciusi segély két hónapnál tovább nem biztos, hogy elég lesz.
Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának elnöke reméli, hogy az USA bevétele nélkül a nyár végéig lesz elég pénz. „Ha áprilisban nem oldódik meg a kérdés az USA-val, akkor nyár végéig lesz elég pénz. Bár vannak lehetőségek” – mutatott rá, bár nem részletezte, hogy mik ezek a lehetőségek.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciókat jelentett be a Wagner alakulat és más afrikai fegyveresek tevékenységét támogató oroszországi és Közép-Afrikai Köztársasági társaságokkal szemben, áll az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának pénteken megjelent hivatalos közleményében.
„A szankciók alá esett cégek fontos szerepet játszottak a Wagner fegyveres magánalakulat tevékenységének és ennek megfelelően az Oroszországi Föderáció tevékenységének elősegítésében. Az említett személyek természeti erőforrások illegális kitermeléséből próbáltak haszonra tenni szert, és anyagi és pénzügyi támogatást nyújtottak a Wagner-csoportnak és a 2023 augusztusában elhunyt Jevhenyij Prigozsinnal kapcsolatos egyéb szervezeteknek” – áll a közleményben.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a közép-afrikai Bois Rouge SARLU céggel, más néven Wood International Group SARLU-val szemben. A cég fakitermeléssel foglalkozik a Közép-afrikai Köztársaságban, és egy olyan bűnözői hálózat része, amely az ország politikai, gazdasági és információs szektorát öleli át – jegyezte meg az OFAC. A társaság a Wagner-csoportot a trópusi erdőkből származó faipari értékesítéséből származó pénzeszközökkel látja el a lázadóktól elfoglalt területek katonai védelméért cserébe.
Emellett amerikai szankciókat vezettek be a szentpétervári székhelyű Broker-Expert orosz céggel szemben, amelyek hosszú ideje, a Prigozsin által az afrikai kontinensen alapított cégek tevékenységéből jut jövedelemhez.
A Kongresszus vezetői által vasárnap benyújtott az amerikai kormány finanszírozási törvényjavaslata értelmében Kínának megtiltják, hogy az Egyesült Államok Stratégiai Kőolajtartalékából olajat vásároljon, közölte a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A Stratégiai Kőolajtartalékból származó olaj eladásának kérdése azóta eszkalálódott, hogy Joe Biden elnök bejelentette, 2022-ben 180 millió hordó olajat adott el Kínának, hogy csökkentsék a benzinárakat, amelyek Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója óta az egekbe szöktek.
A Kínával szembeni szigorításra irányuló törekvés azon kevés dolgok egyike, amelyek a megosztott amerikai kongresszus mindkét felét egyesítik, és a törvényhozók több tucat törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek célja a kínai kormánnyal való konkurencia kezelése.
2022-ben a Stratégiai Kőolajtartalékból egymillió hordót adtak el az UNIPEC America társaságnak, a kínai Sinopec egyik részlegének. 2017-ben, Donald Trump volt elnök idejében a tartalék olaj egy részét eladták a PetroChina Internationalnak, a PetroChina Co Ltd. kínai állami olajtársaság leányvállalatának.
Tavaly júliusban a demokraták által ellenőrzött szenátus 85 szavazattal, 14 ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az olaj exportját a Stratégiai Kőolajtartalékból Kínának.
Chris Murphy demokrata szenátor elmondása szerint azonban ennek csekély politikai hatása volt, és valószínűleg többet ártott, mint használ.
2022-ben az amerikai olajtársaságok 83 millió hordó olajat adtak el Kínának.
