Oroszország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Boeing repülőgépek megvásárlását abból a több milliárd dollárnyi vagyonból, amelyet Washington az orosz–ukrán háború kitörése után fagyasztott be – állítja egy moszkvai bennfentes.
A Bloomberg cikke szerint Oroszország megérti, hogy a befagyasztott pénzeszközöket nem lehet addig felhasználni amíg nem kötnek tűzszünetet az ukránokkal.
A névtelen informátor szerint a repülőgépek vásárlását lehetővé tevő megállapodás a szankciók enyhítésének részét képezheti abban az esetben, ha tűzszünet lesz.
„Az Egyesült Államok nem fog megvitatni semmilyen gazdasági kötelezettségvállalást, amíg nem lesz a tűzszünet” – mondta Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője arra a kérésre válaszolva, hogy Oroszország szándékozik-e Boeing repülőgépeket vásárolni.
Az amerikai külügyminisztérium eddig nem kívánt megszólalni az ügyben, ahogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és a Boeing sem kívánta kommentálni a hírt.
Az amerikai becslések szerint körülbelül 5 milliárd dollárnyi orosz vagyon van az Egyesült Államokban, az Egyesült Államok és szövetségesei összesen mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz jegybanki tartalékot fagyasztottak be, az orosz pénzeszközök több mint kétharmadát az Európai Unióban zárolták.
Boeing leállította oroszországi tevékenységét, beleértve egy nagy mérnöki központ üzemeltetését is, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
Oroszország korábban nyilvánosan kérte, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg az orosz Aeroflot PJSC légitársasággal szembeni szankcióit, és engedélyezze a két ország közötti közvetlen járatok újraindítását.
Korábban a Világgazdaság megírta: az orosz vámadatokból kiderült, hogy sikeresen játszották ki a repülőgép-alkatrészekre vonatkozó korlátozásokat, 14,4 millió dollár értékű alkatrész tartotta a levegőben az orosz gépeket.
Az Egyesült Államok 139 támogatást vont vissza, összesen 214 millió dollár értékben. A The Washington Free Beacon beszámolója szerint Marco Rubio külügyminiszter közölte, hogy az amerikai adófizetők nem kell, hogy olyan hibás programokat finanszírozzanak, mint a libanoni migráns munkások mozgásának támogatása vagy a brit trollok elleni küzdelem.
Mi rendet rakunk a korábbi adminisztráció után, és visszaállítjuk azt az ügynökséget, amely arra összpontosít, hogy Amerika az első helyen álljon
– írta Rubio.
A külügyminisztérium mellett a Kormányzati Hatékonysági Osztály (DOGE) is átvizsgálta a fennmaradó külföldi segélyprogramokat.
A DOGE vizsgálata jelentős számú olyan támogatási programot talált, amelyek nem felelnek meg az új adminisztráció politikájának, főként azokat, amelyek a „propaganda programozását” célozták a médiában.
Emellett veszélyben van egy 2,4 millió dolláros kezdeményezés, amely a „dezinformáció elleni küzdelmet” célozta Fehéroroszországban, valamint 900 ezer dollár egy „női közösségi helyek létrehozására” Mauritániában.
Donald Trump gyorsított engedélyezési eljárásról biztosított minden, az Egyesült Államokban beruházást tervező vállalatot – az amerikai elnök ezt arra reagálva közölte kedden, hogy az NVIDIA chipgyártó 500 milliárd dollár új beruházás tervét jelentette be.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzése szerint a kaliforniai központú chipgyártó a tervezett új amerikai gyártóközpontok felépítéséhez szükséges minden engedélyt gyorsított eljárásban, rövid idő alatt megkap.
Hozzátette, hogy hasonló elbírálás alá esik minden olyan gyártócég, amely amerikai beruházást indít.
A kaliforniai székhelyű NVIDIA hétfői bejelentése szerint bérgyártó partnereivel közösen két szuperszámítógép-gyárat épít Texasban; Houstonban a Foxcon, Dallasban pedig a Wistron vállalatokkal együttműködésben. A gyártás 12-15 hónapon belül megkezdődhet az NVIDIA bejelentése szerint.
A tajvani TSMC félvezetőgyártó óriáscég szintén hétfőn jelentette be, hogy új arizonai üzemében megkezdődött a termelés, a többi között a mesterséges intelligenciával működő szoftverek képzéséhez és működtetéséhez szükséges chipek gyártása, amelyek teljesítménye sokszorosa a hagyományos chipekének.
Az NVIDIA chipjei a mesterséges intelligencia virágzó üzletágának kulcsfontosságú technológiájává váltak. Többségüket Tajvanon, a TMSC közreműködésével gyártják, de mostantól az Egyesült Államokban is, mivel a Kínával szemben éleződő geopolitikai feszültség akadályozhatja a félvezetők ellátását.
Csi Huej-kuo, Tajvan gazdasági minisztere kedden közölte, hogy minden lehető módon párbeszédre törekszik az Egyesült Államok kormányával az együttműködést tekintve, részben az Egyesült Államok részéről bevezetett vámokról.
Az amerikai adminisztráció a chipekre, további számítástechnikai és elektronikai termékekre pénteken felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását.
Donald Trump elnök ugyanakkor vasárnap világossá tette, hogy a chipek mint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt termékek külön elbírálás alá esnek majd az amerikai vámpolitikában, és ezek gyártását belföldön képzelik el.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter vasárnap 1-2 hónapon belül ígért döntést a chipeket is magába foglaló félvezetők árucsoportjának vámjait illetően.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció kiemelt törekvése, hogy olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint az autóipar, a félvezetők iparága és a gyógyszeripar bővítsék a belföldi gyártóbázist.
Az elmúlt hónapokban az amerikai Apple számítástechnikai vállalat 500 milliárd dollár értékű befektetést jelentett be az Egyesült Államokban, a tajvani TMSC pedig 100 milliárd dollár további beruházásra tett ígéretet.
Az Európai Bizottság nemsokára befejezi az Ukrajnával kötendő jövőbeni kereskedelmi feltételekről szóló javaslatot, mivel 2025. június 5-én az EU-val kötött úgynevezett vízummentes kereskedelmi rendszer lejár. A dokumentum az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését írja elő – közölte Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben a Jevropejszka Pravda újságírójának kérdésére válaszolva.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság az Ukrajnával kötendő új kereskedelmi feltételekre vonatkozó javaslaton dolgozik, és hamarosan bemutatja azt Ukrajnának.
„A Bizottság kész konzultációkat folytatni Ukrajnával a társulási megállapodás 29. cikkelye értelmében, és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kérdésének megoldása. Jelenleg véglegesítjük a javaslatot, és a lehető leghamarabb bemutatjuk Ukrajnának”, mondta az Európai Bizottság szóvivője.
„A folyamat célja a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása a vállalkozások és a gazdálkodók számára Ukrajnában és az EU-ban egyaránt, elősegítve a zökkenőmentes átmenetet az autonóm kereskedelmi intézkedések lejárta után”, tette hozzá.
Az Egyesült Államok 21%-os vámot vezet be a Mexikóból importált paradicsom nagy részére, arra hivatkozva, hogy az árak alacsonyak. Erről a Bloomberg számolt be.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium közleménye szerint a Mexikóval kötött jelenlegi kereskedelmi megállapodás nem tudta megvédeni az amerikai termelőket.
A dömpingellenes vámokat általában akkor alkalmazzák, amikor egy kormányzati vizsgálat megállapítja, hogy egy adott terméket tisztességtelen áron értékesítenek az USA-ban. Ezek a vámok különböznek azoktól az általános tarifáktól, amelyeket Donald Trump elnöksége idején vezettek be.
Donald Trump vizsgálja az importált járművekre és alkatrészekre kivetett vámok alóli lehetséges mentességeket. A politikus így több időt hagyna az autógyártóknak, hogy beindítsák az amerikai termelést – jelentette ki az amerikai elnök Ovális Irodában újságíróknak.
Források szerint a három nagy detroiti autógyártó már hetek óta lobbizik, hogy enyhítsék az autóalkatrészekre vonatkozó sápot.
A Ford, a GM és a Stellantis képviselői az egyeztetéseken közölték, hogy hajlandóak vámot fizetni a járművekre és a motorokra, de az alkatrészvámok több milliárd dollárral növelnék a gyártási költségeket. Emiatt kénytelenek lennének elbocsátásokat végrehajtani, ami hátráltatná Trump célját, az amerikai autógyártás újjáépítését.
A Bloomberg emlékeztet: a vámok nemcsak az európai vagy az amerikai cégekre, hanem az amerikai fogyasztókra is hatással vannak, akiknek magasabb árakra és a választék meredek csökkenésére is fel kell készülniük, ha az Egyesült Államoknak nem sikerül alkut kötnie a kereskedelmi partnereivel.
Átmeneti a számítástechnikai és elektronikai termékek széles körének mentesítése az amerikai viszonossági vámok alól – közölte Howard Lutnick kereskedelmi miniszter vasárnap.
A Trump-adminisztráció kereskedelempolitikáért felelős vezetője az ABC televízió This Week című műsorának adott interjúban elmondta, hogy a viszonossági vámok rendszere alól kivették az elektronikai árucikkek széles körét, ide értve okostelefonokat, számítógépeket, chipeket, ám ezeket a félvezetőkkel azonos módon kezelik majd, külön vámok vonatkoznak majd rájuk.
Howard Lutnick hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonság szempontjából meghatározó gazdasági szektorokat különválasztják, és ide tartozik a gyógyszeripar, valamint a félvezetőgyártás is.
„Minden bejelentett kivétel bekerül egy különleges elbírálás alá eső vámtípusba” – hangoztatta a miniszter, úgy érvelve, hogy „szükség van arra, hogy felvezetőket, szükség van arra, hogy chipeket, szükség van arra, hogy lapos képernyőpaneleket Amerikában gyártsunk, nem függhetünk Délkelet-Ázsiától”.
Howard Lutnick azt is elmondta, hogy a félvezetőkre és a körébe sorolt elektronikai árucikkekre vonatkozó vámokról egy-két hónapon belül születik döntés.
Az amerikai vámhatóság a hét végén közölte, hogy kivételt vezetnek be elektronikai és számítástechnikai termékek széles körére a közelmúltban bejelentett viszonossági vámok alól, amelyek jelenleg csak Kínát érintik.
A szövetségi Vám- és Határvédelem (U.S. Customs and Border Protection) pénteken éjszaka kiadott utasítása szerint a Kína esetében az elmúlt napokban több körben, összességében 145 százalékra emelt behozatali vámot nem alkalmazzák 20 termékcsoportra, egyebek közt okostelefonokra, számítógépekre, szerverekre és lapos képernyőkre. A közlemény szerint a termékek érintett körére mintegy 20 százalék lesz a vámtétel Kína esetében.
Gazdasági elemzők szerint a kivételek által érintett termékek teljes amerikai importja Kínából 2024-ben elérte a 100 milliárd dollárt, ami több mint ötöde a Kínából érkező teljes amerikai behozatalnak.
Az intézkedés elsősorban az olyan nagy amerikai gyártók, mint az Apple, a Dell, a Hewlett Packard és az Nvidia számára jelent könnyebbséget, ugyanis az Apple legnépszerűbb okostelefonjainak mintegy 90 százalékát jelenleg Kínában gyártják.
Az amerikai vámhatóság által bejelentett intézkedés általános kivételről szól, ugyanakkor az úgynevezett viszonossági vámok alkalmazását Kínán kívüli más kereskedelmi partnerek esetében Donald Trump elnök szerdai döntése nyomán az Egyesült Államok 90 napra felfüggesztette.
Washington a frissített földgázmegállapodásban említést tett a „Gazprom orosz gázvezetékének irányításáról, amely Ukrajnán keresztül halad”.
Az Egyesült Államok a frissített földgázmegállapodásban azt tervezi, hogy ellenőrzés alá vonja a gázvezetékek egyikét, amely Oroszországból Európába vezet Ukrajnán keresztül. Erről számolt be a Reuters hírügynökség saját forrásaira hivatkozva.
A kiadvány nem pontosította, hogy melyik gázvezetékről van szó, mivel az orosz Gazpromnak nincs semmilyen gázvezetéke Ukrajnában.
Eközben Ukrajnán keresztül több gázvezeték is halad Oroszországból az EU-ba (például: Szovjet, Progress, Urengoj-Pomari-Uszhorod stb.), ezek mindegyike Ukrajna tulajdonában van.
Újabb engedmények kerültek napirendre a vámháborúban. A CNBC tudósítása szerint immáron tényként jelenthető, hogy megvannak azok az első termékek, amelyeket Trump mentesített a sarc alól.
A lap az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatalának új iránymutatására hivatkozva arról számolt be, hogy az okostelefonok és számítógépek is azok közé a számos technológiai eszköz és alkatrész közé tartoznak, amelyek mentesülnek a Donald Trump elnök által kivetett kölcsönös vámok alól.
A hivatkozott iránymutatást a péntek késő esti órákban adták ki. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámot, Trump a hónap elején 145 százalékos vámot vetett ki a kínai termékekre, ami az olyan technológiai óriásokra nézve is komoly terheket jelentett volna, mint az Apple, amely az iPhone-okat és a legtöbb más termékét Kínában gyártja.