Európa legnagyobb gazdaságának feldolgozóipari kibocsátása 2017 óta csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenés a versenyképesség romlásával egyre gyorsul – értékelt cikkében a Bloomberg.
A hírügynökség szerint Németország ipari gépezetének alappillérei dominóként dőltek össze. Az Egyesült Államok egyre inkább eltávolodik Európától, és igyekszik versenybe szállni transzatlanti szövetségeseivel az éghajlati beruházásokért. Kína egyre nagyobb riválissá válik, és már nem feltétel nélküli vásárlója a német áruknak. A végső csapást egyes nehézipari gyártók számára az jelentette, hogy megszűntek az olcsó, nagy mennyiségű orosz földgáz-szállítmányok – olvasható a cikkben.
Hozzátették: a globális ingadozás mellett a berlini politikai bénultság felerősíti az olyan régóta fennálló belpolitikai problémákat, mint az akadozó infrastruktúra, az elöregedő munkaerő és a bürokrácia.
Az oktatási rendszer, amely egykor erőssége volt az országnak, szintén hiányosságokat mutat, ami a közszolgáltatásokba történő beruházások terén is visszaköszön.
Az Ifo kutatóintézet becslése szerint a matematikai ismeretek csökkenése az évszázad végéig mintegy 14 billió euró termelési veszteséget okoz a gazdaságnak. Egyes esetekben az ipari leépítés kis lépésekben, például a bővítési és beruházási tervek visszafogásával történik. Más lépések sokkal nyilvánvalóbbak, mint például a gyártósorok áthelyezése és a személyzet leépítése.
Sokan még reménykednek
Németországban még mindig irigylésre méltó kis, agilis gyártók vannak, és a Bundesbank és mások elutasítják azt az elképzelést, hogy a teljes körű nehézipari hanyatlás közel lenne. De mivel a reformok elakadtak, nem világos, hogy mi fogja lassítani a hanyatlást.
Már nem vagyunk versenyképesek. Egyre szegényebbek vagyunk, mert nincs növekedés. Le vagyunk maradva – mondta Christian Lindner pénzügyminiszter a Bloomberg egyik rendezvényén a hónap elején.
Olaf Scholz kancellár koalícióját november közepén tovább gyengítette a költségvetési válság, amelyet a hitelfelvételi intézkedésekről szóló bírósági ítélet váltott ki. Ezek után a kormánynak kis mozgástere maradt a beruházásokra.
Nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy amit jelenleg teszünk, az nem lesz elég. A strukturális változások sebessége szédítő – mondta Volker Treier, a német kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmi vezetője.
A frusztráció széles körben elterjedt. Bár az elmúlt hetekben emberek százezrei vonultak az utcára, hogy a szélsőjobboldali szélsőségek ellen tiltakozzanak, a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) mindhárom kormánypártot megelőzi a felmérések szerint csak a konzervatív blokk van lemaradva. Scholz szociáldemokrata vezette szövetségét a választók 34 százaléka támogatja a Spiegel friss felmérések elemzése szerint – írja a Bloomberg.
Sorra zárnak be a gyárak
Maria Röttger, a Michelin észak-európai vezetője szerint az ipari versenyképesség csökkenése azzal fenyeget, hogy Németországot lefelé tartó spirálba sodorja. A francia gumiabroncsgyártó 2025 végéig bezárja két németországi üzemét, egy harmadikat pedig leépít, ami több mint 1500 munkavállalót érint. Az amerikai rivális Goodyear hasonló terveket sző két üzemmel kapcsolatban.
Az autóalkatrészeket gyártó Continental AG júliusban jelentette be, hogy tervezi egy olyan üzem elhagyását, amely biztonsági és fékrendszerekhez gyárt alkatrészeket. A rivális Robert Bosch GmbH több ezer munkavállaló leépítésén dolgozik.
Az egyik legsúlyosabban érintett ágazat a vegyipar, ami annak közvetlen következménye, hogy Németország elvesztette az olcsó orosz gázt. Mivel a tiszta hidrogénre való átállás még mindig bizonytalan, a VCI (Verband der Chemischen Industrie e. V.) ipari szövetség nemrégiben végzett felmérése szerint minden 10. vállalat tervezi a gyártási folyamatok végleges leállítását. A BASF SE, Európa legnagyobb vegyipari gyártója 2600 munkahelyet szüntet meg, a Lanxess AG pedig 7százalékos létszámcsökkentést hajt végre.
Közben Kína megerősödik
Kína most több szempontból is gondot okoz Németországnak. A fejlett gyártás irányába történő stratégiai elmozduláson túl az ázsiai nagyhatalom gazdaságának lassulása még inkább elszívja a német áruk iránti keresletet. Ugyanakkor a Kínából érkező olcsó verseny aggasztja a német klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú iparágakat és nem csak az elektromos autók terén.
A napelemgyártók bezárják üzemeiket és leépítik a személyzetet, mivel nehezen tudnak versenyezni az államilag támogatott kínai versenytársakkal. A drezdai székhelyű Solarwatt GmbH Detlef Neuhaus vezérigazgatója máris leépítette alkalmazottainak 10százalékát, és ha a helyzet idén nem javul, a gyártást külföldre helyezheti át.
A svéd cégcsődök száma 2023-ban 29%-kal emelkedett, ami az ingatlanbuborék kipukkanása által kiváltott 1990-es évekbeli gazdasági válság óta nem látott szintet jelent – írja a Bloomberg.
Az UC hiteltanácsadó cég által összeállított legfrissebb adatok aggasztó tendenciát jeleznek, csak decemberben 23%-kal nőtt a csődök száma az előző évhez képest. A tartós emelkedés az infláció és a magas kamatlábak vállalkozásokra gyakorolt hatásának tulajdonítható.
Gabriella Goransson, az UC vezérigazgatója szerint a csődök korábban megfigyelt őszi stabilizálódása megfordult, ami a gazdasági visszaesés felgyorsulására utal. A központi bank kamatemelések visszafogására tett erőfeszítései ellenére Svédországban várhatóan recesszió lesz az idén. Az UC arra figyelmeztet, hogy a korábban ellenálló vállalatok most a stabil forgalom és likviditás fenntartásával küzdenek, ami a csődök új hullámához vezethet.
Ezzel párhuzamosan a svédországi startupok száma egyre csökken, és több mint egy évtizedes mélypontra süllyedt a kulcsfontosságú iparágakban, köztük az építőiparban, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.
Bár a jelenlegi csődök száma még nem haladta meg az 1990-es évekét, a mai piacok globális jellege és a válság széles körű hatása megkülönbözteti a jelenlegi gazdasági kihívásokat. A svéd Nemzeti Gazdaságkutató Intézet szerint a nyár folyamán a finanszírozási feltételek enyhülhetnek a Riksbank várható kamatcsökkentésével.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
A brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében – valószínűsíti az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa.
Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken. A ház hangsúlyozza, hogy ez erősen rontott előrejelzés, a nyári EY ITEM Club-prognózisban ugyanis még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra.
A cég 2022-re 8,9 százalékos, jövőre 5,5 százalékos egész évi átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában, 2024-re azonban azt valószínűsíti, hogy a fogyasztóiár-index átlagos emelkedési üteme a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,8 százalékra lassul.
Az ITEM Club londoni elemzőinek várakozása szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank jelenlegi kamatemelési ciklusa a piac által árazott 5,50 százalék helyett 4,00 százalékos kamatszinten tetőzik jövő tavasszal, 2023 végén és 2024-ben pedig kamatcsökkentések következhetnek. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly, december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát, 0,10 százalékos, rekordmélységű kamatszintről.
A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a mostani inflációs környezetben a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett friss adatai szerint a brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok szerint legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel. A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását. A cég elsősorban azzal a várakozásával indokolta a lépést, hogy a brit kormány által nem sokkal korábban bejelentett – a hatalmas piaci felfordulás hatására azóta csaknem teljes egészében visszavont – nagyszabású adócsökkentési program az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt és az államadósság-rátát.
Az indoklásban szerepelt az is, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik. Ez erősen rontott előrejelzés, mivel az S&P korábbi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a napokban részleteket hozott nyilvánosságra egy, kizárólag az orosz kormány számára készített bizalmas gazdasági jelentésből.
Ismertté vált, hogy a dokumentum „tisztviselők és szakértők több hónapos munkájának eredménye, akik megpróbálják felmérni az ország Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziója miatti gazdasági elszigeteltségének valós hatását” – közölte az ügynökség. A dokumentum értelmében az orosz gazdaság nem korábban, mint az évtized végén tér vissza a háború előtti szintre.
A jelentés merőben eltér a kormány nyilvános kijelentéseitől, miszerint az ország gazdasága „gyakorlatilag nem szenvedte meg a háborút és a szankciókat”.
„A kormány számára előkészítette jelentés értelmében az országban mély és hosszútávú recesszió alakulhat ki, mivel az amerikai és európai szankciók hatása egyre nő, károkat okozva azokban a szektorokban, amelyekre az ország gazdasága évekig támaszkodott” – idézte szó szerint a Bloomberg.
Az amerikai ügynökség már megkapta és tanulmányozta a szakértői jelentés másolatát, amelyet a legmagasabb rangú tisztségviselők augusztus 30-i zárt ülésére készítettek elő. „A jelentés megvitatását ismerő emberek megerősítették annak hitelességét” – hangsúlyozza a Bloomberg.
A jelentés a gazdaság fejlődésének két lehetséges forgatókönyvét ismerteti, mindkettő azt jelzi, jövőre felgyorsul a recesszió, és a gazdaság csak az évtized végén vagy még később tér vissza a háború előtti szintre. Az úgynevezett „szokatlan” forgatókönyv szerint jövőre a gazdasági visszaesés 2021-hez viszonyítva 8,3 százalék lesz, a „kritikus” forgatókönyv szerint az orosz gazdaság „mélypontját” 2024-ben éri el, amikor a visszaesés 11,9%-os lesz a háború előtti szinthez képest.
Mindkét forgatókönyv azon alapul, hogy a szankciók okozta nyomás csak növekedni fog, és egyre több ország csatlakozik a korlátozó intézkedésekhez. Európa hirtelen lemondása az orosz kőolajról ás földgázról jelentős hatással lehet az orosz piac ellátására.
A szakértők ugyanakkor határozottan figyelmeztetnek arra, hogy néhány éven belül az exportorientált szektorokban csökkenni fog a termelés volumenje, a kőolajtól és a gáztól a fémtermékekig, a vegyszerek és a fából készült termékekig.
A jelentés szerint a gázszállítás teljes leállítása Európába, ami az orosz exportpiac alapja, akár 400 milliárd rubelbe (6,6 milliárd dollárba) is kerülhet évente az országnak.
A kieső bevételt pedig új exportpiacokkal sem lehet majd teljesen kompenzálni. Ennek eredményeként a kitermelést csökkenteni kell, ami veszélyezteti Moszkva célját a belföldi gázszállítás kiterjesztését illetően. A cseppfolyósított földgázt termelő gyárak számára szükséges technológiák hiánya pedig „kritikus” színtű, és akadályozhatja az újak építését.
Ezenkívül az EU által az orosz kőolajtermékek importjának leállítása (tavaly az export körülbelül 55%-a volt) termelési hirtelen csökkenéséhez vezethet, aminek következtében a hazai piacon is üzemanyaghiány alakulhat ki. Ha az ukrajnai háború miatt a világgazdaság is recesszióba eshet, akkor Oroszország még nagyobb exportcsökkenéssel nézhet szembe – jegyzi meg az amerikai kiadvány. Ez pedig a rubel további zuhanását és az infláció mértékének hirtelen növekedését okozhatja.
Ami az importot illeti, „az egy újabb kockázata termelés felfüggesztése, az import alapanyagok és alkatrészek hiánya miatt”. „A legfontosabb importcégek számára nincs alternatív beszállító” – áll a titkos jelentésben. Tehát hosszú távon az import berendezések hiánya korlátozhatja a növekedést.
A hatályban lévő szankciók az ország importjának és exportjának mintegy 25%-át érintik. Ennek ellenére a jelentés részletesen leírja, hogy az orosz gazdaság egy „blokáddal” néz szembe, amely „gyakorlatilag a fuvarozás minden típusát érinti”. „A technológiai és pénzügyi korlátok erősítik a nyomást. Szakértői becslések szerint 2025-ig akár 200 000 IT-szakember hagyhatja el az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „ész kivándorlásának” növekedését vonatkozóan” – közölte a Bloomberg.
Ezenkívül, a nyugati technológiákhoz való hozzáférés korlátozása oda vezethet, hogy az Oroszországi föderáció egy egész vagy akár kettő generációra kikerül a szabványokból, mivel kénytelen lesz Kínából és Délkelet-Ázsia országaiból származó olcsóbb alternatívákra támaszkodni.
A bizalmas jelentés számos szükséges intézkedést tartalmaz a gazdaság támogatása és a korlátozások hatásának további csökkentése érdekében. A Bloomberg szakértői véleménye szerint azonban ezek a „lépések” sok olyan intézkedést foglalnak magukban a befektetések ösztönzésére, amelyeket az orosz kormány reklámozott az elmúlt évtizedben.
Tehát, mint látjuk, az orosz gazdaság fejlődési kilátásai nagyon távol állnak azoktól az „optimista” forgatókönyveitől, amelyeket a Kreml propagandistái és támogatói hangoztatnak.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az éhínség a Földön idén és jövőre valósággá válhat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár június 24-én a berlini nemzetközi élelmiszer-biztonsági konferencia résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Példátlan, éhínség okozta válsággal nézünk szembe… 2022-ben nagyon is reális az éhínség veszélye, 2023-ban még rosszabb lehet” – közölte a főtitkár.
Elmondása szerint az ukrajnai háború súlyosbította az évek során felgyülemlett problémákat, többek között amit a klímaváltozás, a Covid–19 világjárvány, valamint a különböző országok gazdasági válsága okozott.
Az energia és a műtrágya árától függnek a mezőgazdasági termelők. Ez kivétel nélkül valamennyi gabonaféle terméshozamának csökkenését jelenti. Egyetlen ország sem marad „immunis” az ilyen társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben – hangsúlyozta Gutteres. A humanitárius segély önmagában nem elég, mivel többről van szó, mint az élelmiszer – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára és a kihívásokra válaszul összehangolt, többoldalú megoldásokra szólította fel az illetékeseket.
A politikus megjegyezte, az élelmiszerválságot nem lehet hatékonyan megoldani az ukrán gabona, valamint az orosz műtrágya nélkül. Az ENSZ-főtitkár elmondta, ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll Ukrajna, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok, az EU és más szervezetek képviselőivel.
„Intézkedéscsomagot próbálunk elérni, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy exportálja termékeit – nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is” – mondta, egyben hozzátette, nem árul el részleteket, mivel az akadályozhatja a megállapodást.
Guterres elmondta, az élelmiszerválság nem oldható meg a pénzügyi válság megoldása nélkül. A gazdag államoknak és a nemzetközi pénzintézeteknek segíteniük kell az elszegényedés szélén álló országokat gazdaságuk életben tartásában – mondta. „A XXI. században nem engedhetjük meg a tömeges éhínséget” – összegezte felszólalása végén az ENSZ-főkapitány.
A FAO (az ENSZ Élelmiszerprogramja) adatai szerint az elmúlt két évben az élelmiszerhiány okán közvetlen veszélyben lévők száma több mint kétszeresére, 276 millióra nőtt.
A három német – külügyi, élelmiszer- és mezőgazdasági, valamint gazdaságfejlesztési – minisztérium által közösen szervezett berlini konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A rendezvényen 50 delegáció, valamint 40 miniszter vesz részt, többek között Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere.
A törökországi méh állomány akár 50 százaléka is odaveszhet az idén – figyelmeztetett az Isztambuli Méhészek Szövetségének elnöke. A tömeges pusztulás okai ott is hasonlók, mint a világon másutt.
Előbb Kanada, majd Ausztrália jelentette be, hogy a méhek tömeges pusztulása ellen koordinált akcióval lép fel, most pedig a török méhészek adtak ki figyelmeztetést: a kaptárok túlélését fenyegető vegyszerek és korábban ismeretlen paraziták ellen közösen kell fellépniük, különben a török állomány akár 50 százaléka is elpusztulhat az idén. Jelenleg Törökországban van a világon a második legtöbb kaptár, az ország a világ hatodik legnagyobb méztermelője, de ez a státusza most veszélybe került. A déli országrészben sok méhész a teljes állományát elveszítette, de másutt is komoly a baj, a törökországi állomány fele elpusztulhat még a tél beállta előtt.
Kanada a méhcsaládok tömeges, becslések szerint 1 milliárd dolláros kárt okozó pusztulása ellen védekezni már nem tudott, de az Egyesült Államokból, Chiléből, Új Zélandról, Dániából, Ukrajnából, Olaszországból és Máltáról importált méhkirálynőket, hogy új kolóniákat hozhasson létre. Ausztráliában az időjárás tizedelte meg a méheket: előbb az erdőtüzek, majd az áradások rombolták le a kaptárokat.
Törökországban a probléma többrétű a szakértők szerint. Meral Kekeçoğlu, a Düzce Egyetem méhészettel foglalkozó kutatója a Hürriyet nevű török lapnak arról beszélt, hogy sok bajt okoz, a méhtartók képzetlensége, akik egy 80 órás oktatást követően meg is kaphatják az engedélyt a méhek nevelésére. Sokan közül azonban azt sem tudják, mikor és milyen vegyszerrel lehet védekezni a méhekre veszélyes paraziták ellen, és ők maguk lesznek a méhcsaládok gyilkosai.
Ennél azonban komolyabb problémát jelent a méhekre az Kanadában is pusztító ázsiai méhatka, egy, a közelmúltban azonosított parazita, amely alig pár év alatt teljes méhcsaládokat képes kipusztítani. A méhatka ellen csak vegyszerekkel lehet védekezni, de nem mindegy, mindezt mikor teszi a méhész – figyelmeztetett Kekeçoğlu, aki elmondta azt is: permetezni este vagy kora reggel érdemes, a méhekre nem mérgező permetszerekkel. A vegyszerek keverésétől a szakember óva intett.
Az európai banki befektetők 2022 elején még azzal számoltak, hogy a vaskos kifizetések új korszaka kezdődhet el. Reményeik azonban szerteoszolhatnak, mivel az ukrajnai háború miatt megnőtt a recesszió esélye. Sok pénzintézetnél egyre nagyobbra duzzad a rosszhitel-állomány, miközben a kormányoknak nincs pénzük arra, hogy megmentsék a bankokat.
Az ukrajnai háború teljesen borította a terveket a piacokon és a bankoknál. A nagy hitelezőknek, mint például a Barclays és a BNP Paribas, a nem teljesítő hitelek elleni tartalékok újjáépítésére kell összpontosítaniuk. A világjárvány előttihez képest kevés pufferral rendelkeznek, különösen mivel a kormányoknak kevesebb lehetőségük van a gazdaság támogatására – írja elemzésében a Reuters, amely szerint így több pénzintézetnél komoly gondok lehetnek még az idén.
Igaz, van olyan tényező is, ami optimizmusra adhat okot: a pénzpiaci árfolyamok arra utalnak, hogy az Európai Központi Bank idén nulla fölé emeli a kamatlábakat, míg a Bank of England már háromszor emelt kamatot. Mindez növeli a bankok bevételeit: a Refinitiv elemzői becslései alapján a 10 legnagyobb brit és euróövezeti bank átlagos nettó kamatmarzsa idén 1,56 százalékra, jövőre pedig 1,62 százalékra emelkedik, szemben a 2021-es 1,52 százalékkal.
Eközben a világjárvány idején bevezetett kifizetési korlátozások és a gyors gazdasági fellendülés együttes hatására a bankok rengeteg szabad tőkével rendelkeznek. Ígéretet tettek arra, hogy ennek nagy részét visszaadják a részvényeseknek. A Bank of America elemzői februárban úgy becsülték, hogy az európai hitelezők idén csaknem 90 milliárd eurót fizetnek ki a befektetőknek osztalék és részvény-visszavásárlás formájában, 2023-ban pedig további 70 milliárd eurót, szemben a pandémia előtti, nagyjából 60 milliárd eurós szintekkel.
Csakhogy ez most már valószínűtlennek tűnik a szakértők szerint: az emelkedő energiaárak és az ellátási lánc folyamatos elakadásai visszafogják a növekedést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden 2,8 százalékra csökkentette az euróövezet 2022-es GDP-növekedési előrejelzését a januári 3,9 százalékról. A magasabb energiaszámlák és az emelkedő kamatlábak megnehezítik a háztartások és a kisvállalkozások számára a hitelfizetést. A recesszió pedig akkor valószínűsíthető, ha az orosz gáz nem áramlik tovább Európába.
A bankok viszonylag csekély rossz hitelekkel szemben képzett biztonsági tartalékkal rendelkeznek, hogy védekezzenek a bedőlésekkel szemben. A 10 legnagyobb eszközállományú európai és brit hitelező 2021 végén együttesen 115 milliárd eurós céltartalékkal rendelkezett hitelezési veszteségekre, ami az összesített hitelállományuk 1,7 százalékának felel meg. Ez 2020-ban 2, 2019-ben pedig 1,8 százalék volt. A bankoknak fel kell majd tölteniük ezeket a védőpuffereket, ha a gazdaság visszaesik, viszont ez a nyereségességüket csökkenti, ami pedig csökkenti az osztalékfizetések esélyét.
Annál is inkább, mivel a kormányoknak és a központi bankoknak kevesebb lehetőségük van arra, hogy költségvetési ösztönzőkkel vagy kamatcsökkentésekkel lépjenek közbe. Az államadósság az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt, az infláció pedig sok nagy fejlett gazdaságban évtizedek óta a legmagasabb szintre ugrott. Ha tehát eldől egy dominó, akkor kevés eszköz van megállítani egy láncreakciót.
3600 milliárd euróval nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a járvány alatt – állítja a World Inequality Lab elemzése. Az anyag szerint, amelyet a Bloomberg szemlézett, amióta vezetik az adatokat, nem nőtt még ekkorát az egyenlőtlenség: nagyjából 2750 ember kezében van a világ összvagyonának 3,5 százaléka, míg 1995-ben a dollármilliárdosok még csak az összes pénz 1 százalékát birtokolták.
Ha nemcsak a leggazdagabb néhány embert nézzük, hanem kibővítjük a kört a társadalom felső 10 százalékára, az látszik, hogy a világ leggazdagabb tizedénél van a Föld összes vagyonának legalább 60 százaléka. Jelentős regionális eltérések látszanak természetesen, Európa ilyen szempontból már-már az egyenlőség bajnokának tűnhet, itt a vagyon 35,8 százaléka csak a felső 10 százaléké, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten ez az arány 75 százalékos. Azért ezen belül is van egy elitréteg: a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összvagyon 25 százalékát még Európában is, ráadásul mi vagyunk a világ egyetlen olyan régiója, ahol ez az arány 30 százalék alatti.
Nem csoda, hogy az elemzés egyik fő megállapítása az: a világ jelentős részén a középosztály eltűnik, kevés gazdag és sok szegény van inkább. A másik tanulságként azt vonták le, hogy a leszivárgási növekedéselmélet – amely szerint ha a gazdagoknak pénzt adnak, azon az egész nemzetgazdaság nyer, mert majd beruházásokra költenek – nem igaz. Ez abból a szempontból nem újdonság, hogy ezt az elméletet valójában még soha senki nem tudta igazolni. Elsőként egy humorista használta a fogalmat még 1932-ben, tőle vették át olyanok is, akik komolyan gondolták, de tudományos alapon csak az elmélet cáfolói álltak elő bizonyítékokkal.
Egy caracasi majálisi rendezvényen jelentette be Eduardo Pinate munkaügyi miniszter, hogy a kormányzati döntés értelmében a minimálbérek majdnem megháromszorozódnak. Ám olyan szinten elszabadult az infláció az országban, hogy már veszélybe került a lakosság alapvető szükségleti cikkeinek beszerezhetősége is – közölte a Channel News Asia.
Habár Venezuela vezetése a minimálbérek jelentős növelése mellett döntött, a nemzeti valuta már annyira elértéktelenedett, és az árak annyira meglódultak, hogy érdemben még ennek az intézkedésnek köszönhetően sem lehet az átlagos fizetésekből akár csak egy kilogramm húst sem megvenni.
A gazdasági mutatószámok ezt nagyon jól alátámasztják:
Az új havi minimálbér hétmillió bolivár, ami 2,50 dollárnak (748 Forint) felel meg. Egy kilogramm hús (2,2 font) Venezuelában körülbelül 3,75 dollár (1,122 Forint).
Az egykor gazdag olajtermelő ország a hiperinfláció negyedik és a recesszió nyolcadik évét éli. Ez Venezuela modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága. Az inflációval annyira elszaladt a szekér, hogy az ország napi szintű gazdasága már dollár alapon működik.
Nicolas Maduro venezuelai vezető számos intézkedései közül kiemelkedett, hogy bejelentette, nem fog a továbbiakban bért emelni. Ebben az általa nagyon tisztelt Hugo Chavez politikáját vette alapul. Igaz ez a mostani béremelési döntésre is, ami valójában nem hivatalos, hiszen a kormányzati közlönyben sem tették közzé.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az Európai Unió 1,4 milliárd eurós humanitárius költségvetést hagyott jóvá, amelyből 28 millió eurót az Ukrajnában, a Nyugat-Balkánon és a Kaukázusban a világjárvány és az éghajlatváltozás miatt kialakult válságok leküzdésére fordít.
Az EU úgy döntött, hogy a tavaly elfogadott kezdeti humanitárius költségvetést 60%-kal növeli, mivel „romlanak a globális humanitárius szükségletek”.
Ukrajna, a Nyugat-Balkán és a Kaukázus mellett az EU 505 millió eurót különít el Afrikának a Csád-tó válságának kiküszöbölésére, az élelmiszer- és élelmiszerválság áldozatainak támogatására, továbbá a Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában és Etiópiában kialakult konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek megsegítésére.
További 385 millió eurót különítettek el a Közel-Kelet, Törökország és Jemen szükségleteire. 180 millió euró jut Ázsia és Latin-Amerika (Venezuela és Kolumbia) kiszolgáltatott lakossága számára. A fennmaradó 302 millió eurót az EU humanitárius légi közlekedésére és előre nem látható humanitárius válságokra fordítja.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
