Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2023 végén vagy a következő év elején felmondhatja a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, de ez csak enyhe leértékeléshez vezet – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Dragon Capital befektetési cég előrejelzésére hivatkozva.
A Dragon Capital prognózisa szerint az ukrán gazdaság és devizapiac továbbra is magas ellenálló képességet mutat a háborús sokkokkal szemben. A nemzetközi finanszírozás továbbra is létfontosságú támogatást nyújt az ukrán gazdaságnak és a pénzügyi rendszernek. Az idei év 8 hónapja során a nemzetközi partnerek csaknem 30 milliárd dollárt utaltak Ukrajnának a költségvetési hiány finanszírozására (ebből 8,7 milliárd dollárt, azaz 29%-ot támogatás formájában), ami lehetővé tette az erre az időszakra vonatkozó költségvetési hiány teljes finanszírozását és majdnem megduplázta a devizaeladás összegét az NBU.
Ennek eredményeként az NBU tartalékai új történelmi maximumra, 41,7 milliárd dollárra emelkedtek júliusban. Bár a tartalékok augusztusban 40,4 milliárd dollárra csökkentek az USA-tól érkező támogatási részlet késése miatt, a szintjük továbbra is magas az elégséges kritériumokhoz képest.
„A korábbiakhoz hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi tartalékok magas szintje, a nemzetközi partnerek támogatása, a költségvetési hiány finanszírozásának megtagadása az NBU részéről és az árfolyam-várakozások stabilizálódása megteremti a feltételeket a devizakorlátozások további enyhítéséhez és a hrivnya árfolyamának az amerikai dollárral szembeni mérsékelt rugalmasságához történő visszatéréshez már ebben az évben” – áll az előrejelzésben.
A Dragon Capital elemzői úgy vélik, hogy az NBU továbbra is eltökélt az árfolyam-politika megváltoztatása mellett, de a korábban vártnál óvatosabban és lassabban halad ebben az irányban, nyilvánvalóan a magas kockázatokat figyelembe véve. „Arra számítunk, hogy az idei év negyedik negyedévében változhat az árfolyam-politika, de nem zárjuk ki, hogy az NBU 2024 elejéig vár” – olvasható az előrejelzésben.
A Dragon Capital úgy véli továbbá, hogy a háború előtti árfolyamképzési rendszerhez való visszatérés kezdeti szakaszában az NBU szoros ellenőrzés alatt fogja tartani az árfolyamot, lehetővé téve a kisebb rövidtávú ingadozásokat mindkét irányban, de biztosítva, hogy az összesített árfolyam dinamikája megfeleljen a fizetési mérleg fundamentális állapotának.
„Ezt szem előtt tartva a hrivnya hivatalos árfolyamát 2023 végén 36,6–37,5 UAH/dollár szinten várjuk, szemben a korábbi 39 UAH/dollárral, és mérsékelt gyengülést jósolunk 41 UAH/dollárig 2024 végére” – áll a Soros Györgyhöz köthető Dragon Capital előrejelzésében.
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
Az olvasók egyre gyakrabban panaszkodnak a drákói mértékű jutalékokra, amelyeket a bankok a külföldön való készpénzfelvételért számolnak fel, és arról biztosítanak, hogy továbbra is emelkedni fognak. A Pénzügyminisztérium ismertette, milyen jutalékok és limitek vonatkoznak a készpénzfelvételre külföldön, és milyen árfolyamon vonják le a pénzt a bankok a hrivnyás kártyákról, amikor áruért és szolgáltatásokért Ukrajna területén kívül fizetünk.
Bankok, jutalék, limit, készpénz, kártyás fizetés, valuta, valutaváltás külföldön
A felmérésben az alábbi bankok vettek részt: Privatbank, Oscsadbank, Raiffeisen Bank, PUMB, Universal Bank, Alfa-Bank, A-Bank, Ukrsibbank, Ukrgasbank, OTP Bank, Taskombank, Vostok Bank, Ukreximbank, Credit Agricole Bank, Pivdennij. És a „bank az okostelefonban” Monobank, amely az Universal Bank engedélye alapján működik.
Valuta árfolyamok
A Privatbank július 6-tól piaci árfolyamot határozott meg minden készpénz nélküli ügyletre. Jelenleg a Privatbank egyetlen váltási árfolyamot alkalmaz a külföldi kártyás fizetésekre, valamint a bankfiókban történő valutavásárlásra és eladásra – 36,63 UAH/$.
A Privatot követően a Monobank és más nagy pénzintézetek is megemelték az árfolyamot. A monobank a dollárt 34,50 UAH/$ árfolyamon váltja.
A valuta kártyás árfolyama sokáig lényegesen alacsonyabb volt a bankfiókokban kínáltnál, és még inkább a feketepiacon. Ebből alakult ki az úgynevezett „kártyaturizmus”, amikor a hrivnyás kártyákról külföldön vettek fel pénzt, majd Ukrajnában kedvezőbb árfolyamon adták le a pénzváltóknak.
A hrivnyára további nyomást gyakoroló jelenség megállítása érdekében Ukrajna Nemzeti Bankja eltörölte a készpénzes valuta- és kártyatranzakciók eladási árfolyamaira vonatkozó korlátozásokat. Korábban a bankok nem tudták 10%-nál nagyobb mértékben emelni az árfolyamot a hivatalos árfolyamhoz képest, vagyis a felső határ 32,18 UAH/$ szinten maradt.
Számos ukrán bank azonban továbbra is vonzó árfolyamot tart fenn a készpénz nélküli tranzakciókhoz. Például az Ukrsibbankban a dollár átváltási árfolyama jelenleg 32,61 UAH/$. További két, külföldi tőkével rendelkező bank – a Credit Agricole Bank és az OTP Bank – 32,64, illetve 32,75 UAH/$ árfolyamon bonyolítja a kártyás tranzakciókat.
A legtöbb ukrán bank, köztük az Alfa-Bank jelenleg blokkolja a hrivnyában való nemzetközi átutalásokat, amely révén az ügyfelek megpróbálják megkerülni a Nemzeti Bank korlátozásait, és kedvező árfolyamon átváltani a valutát. Ráadásul a külföldi szolgálatok is akadályozzák a hasonló akciókat. Például a Wise hibát jelez, amikor megpróbálják hrivnyával feltölteni a számlát, a Revolut pedig a határátlépés megerősítését kéri a dokumentumok fényképe alapján.
A „kártyaturizmus” elleni küzdelem a külföldön nap mint nap kártyával fizető ukrán menekültek kiadásainak növekedésével véget ért. Az árfolyam ingadozása különösen a kettős átváltás során érezhető, ha nem euróban vagy dollárban kell hrivnyás kártyával fizetni.
A legérdekesebb azonban az, hogy egyes bankok nem állnak készen egyértelműen elmagyarázni ügyfeleiknek, hogy milyen árfolyamon váltják a valutát. A PUMB csak a dollár eladási árfolyamát teszi közzé – 34,50 UAH/$. „A többi (az USA-dollártól eltérő) devizák újraszámítása a nemzetközi fizetési rendszer keresztárfolyamán, az USD/UAH kereskedelmi árfolyam alkalmazásával történik” – olvasható a bank honlapján.
A PUMB munkatársai elmondták, hogy ha külföldön hrivnyás kártyával fizetünk euróban, akkor érdemes odafigyelni a kártya fizetési rendszerére. Különösen, ha a Visa a kártya valutáját azonnal euróra váltja, a Mastercard – dollárra.
A Raiffeisen Bank csak a dollár (34,50 hrivnya/$) és az euró (34,88 hrivnya/euró) eladási árfolyamáról közölt friss adatokat. A devizavásárlás árfolyama a fizetési rendszertől függ – közölték.
A Raiffeisen forróvonalán ismertették, a Visa a kártya valutáját dollárra, míg a Mastercard euróra váltja át. Ezért a bank ügyfelei számára jövedelmezőbb, ha Mastercard kártyával euróban, Visa kártyával pedig dollárban fizetnek.
A Universal Bank nem volt hajlandó kommentálni a valutaváltás részleteit, és azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy kövessék a Visa honlapján található árfolyamokat, mivel a bank csak ennek a fizetési rendszernek a kártyáit bocsátja ki.
Valutaváltási illetékek
A kártyás árfolyam messze nem minden, amire figyelni kell, ha külföldön kártyával fizetünk.
Egyes bankok a hadi állapot miatt törölték egyes illetékek felszámolását. A Raiffeisen Bank a közelmúltban bejelentette: „Július 5-től jutalék nélkül történik az átváltás mind a Raiffeisen kártyás készpénz nélküli fizetésekor, valamint a külföldi ATM-ben történő készpénz átvételekor”.
A felmérésben résztvevő bankok harmada jutalékot számít fel a szolgáltatásért. A legtöbben a hrivnyás kártyás tranzakció összegének 1%-át számítják fel külföldön. Ennyit kell fizetniük az Oscsadbank, a Vostok Bank, az Ukreximbank és a Credit Agricole Bank ügyfeleinek.
A Taskombank az összeg 1%-át USA-dollárra, euróra, angol fontra, svájci frankra és lengyel zlotyra való váltás esetében vonja le. Más pénznemű műveletek esetén a jutalék 2%-ra emelkedik. Szerhij Tihipko Universal Bankja kozmikus mértékű illetéket számol fel. Ügyfelei a tranzakciós összeg 3%-át kénytelenek fizetni a közvetlen devizaváltásért, 5%-át pedig dupla átváltás esetében.
Készpénzfelvétel feltételei külföldön
A Nemzeti Bank döntése értelmében az ukrán bankokban nyitott hrivnyás számlákról külföldön a készpénzfelvétel havi limitje 50 000 hrivnya. A devizaszámlákról naponta 100 000 hrivnyának megfelelő összeget lehet felvenni.
Egyes bankok ugyanakkor további korlátozásokat is bevezettek. Például a monobank kártya napi limitje 25 000 hrivnya, az Alfa Bank – 20 000 hrivnya, az Universal Bank és a Taskombank – 10 000 hrivnya.
A Universal Bank, az Ukreximbank és az Ukrsibbank valutakártyáinak tulajdonosai a. Nemzeti Bank napi limitjének kétszeresét – 50 000 hrivnyának megfelelő összeget – vehetnek fel. Az Alfa-Bank csak havi 100 000 hrivnyának megfelelő összegű készpénzfelvételt engedélyez külföldön. A PUMB is havi limitet állapított meg – 600 000 hrivnyának megfelelő összeget. Számos bank, többek között a Privatbank, a monobank, a Raiffeisen Bank és az Ukreximbank, 2%-os illetéket állapított meg. Mások valamivel alacsonyabb százalékot, egy bizonyos fix összeget vonnak le. Például az Oscsadbank 1,5% + 35 hrivnya, az Ukrgasbank – 1,5%, de minimum 5 euró, az OTP Bank – 1,8% + 40 hrivnya/3 dollár vagy 3 euró.
Ami a hitelalapokat illeti, minden második bank elutasítja hitelkeret biztosítását a külföldön. A Vostok Bank és Universal Bank kapcsolattartó központjaiban kijelentették, hogy egyáltalán nincs hitelkártyájuk. A többi bank, amely kész hitelt adni az ukrán menekülteknek, többnyire 3-5%-os illetéket számít fel a „készpénz” hitelre. Egyedül a PUMB jelentette ki, hogy nem számít fel illetéket a hitelösszeg felvételéért. Fontos tudnivaló, hogy a bankok sokszor nagyobb összeget zárolnak le egy tranzakció során, mint amennyit jóváírnak. Ezzel elkerülhető az árfolyamkockázat, hiszen az illeték a tranzakciót követő 3 napon belül számítható fel. Az Ukrgasbank arra figyelmeztetett, hogy a tranzakció összegének 3%-át, az Oscsadbank pedig 10%-át blokkolja. A különbözet ezután visszakerül a kártyára.
Ukrajna gazdasága még nem áll készen arra, hogy visszatérjen a lebegő árfolyamrendszerhez. Ehhez bizonyos makrogazdasági feltételek szükségesek.
Erre a következtetésre a monetáris politikai bizottság tagjai jutottak – számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata.
A pénzintézetnél kijelentették, hogy a stabil árfolyam az inflációs nyomás megfékezésének és a pénzügyi rendszer stabilitása fenntartásának fő eszköze.
„A hrivnya árfolyamának rögzítése a kritikus import területén, valamint az inflációs folyamat továbbra is ellenőrzés alatt maradhat. A gazdaság még nem áll készen arra, hogy visszatérjen a lebegő árfolyamrendszerhez. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő makrogazdasági előfeltételeket. Többek között a devizapiac-egyensúlyt fenntartó képességnek kell növekednie. Ellenkező esetben a hivatalos árfolyam korrekciója csak fölösleges sokkot okoz a gazdaságnak, rontja a várakozást, módosítja az országban az árakat, viszont a hrivnyára és a nemzetközi tartalékokra nehezedő nyomás megmarad. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a háború kezdeti pszichológiai sokkját fokozatosan felváltotta a lakosság, az importőrök és az exportőrök gazdaságilag logikus döntéshozatala” – áll a Nemzeti Bank közleményében.
Az orosz invázió kezdetével az Ukrán Nemzeti Bank szabályozta az árfolyam-ingadozásokat, és az amerikai dollár árfolyamát 29 hrivnya 25 kopijka értékben rögzítette. A bankok a meghatározott árfolyamtól legfeljebb 10%-os eltéréssel adhattak el valutát. Sőt, április 14-ig a hivatalos pénzváltókban tilos volt a lakosság számára valutát értékesíteni.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Mindenkinek, beleértve a kiskorúakat is, joga van bevallás nélkül valutát kivinni az országból.
A Nemzeti Bank elmondása szerint jelenleg egy háromgyermekes édesanya akár 40 ezer eurót is kivihet az országból, minden személy után 10 ezret, függetlenül attól, hogy az adott személy kiskorú.
A bevallásnál a szülő kell kitöltse a gyerekek helyett az adatokat, s a hatályban lévő törvények szerint akár egy csecsemő után is kivihető a fent említett összeg, a valutakivitel nincs korhoz kötve.
A kínai kormány más ázsiai országokkal együttműködve megerősítenék a helyi fizetőeszközök használatát a régiós kereskedelemben és befektetésekben. Ezzel pedig közvetett módon az amerikai dollár szerepét is visszaszorítanák.
A kínai központi bank kormányzója, Yi Gang a terv kapcsán jelezte, a feltörekvő piacoknak meg kell erősíteniük az ellenálló képességüket. Ebben pedig kulcsszerepet játszik a régiós együttműködés.
Azzal pedig, hogy az ázsiai országok körében a helyi fizetőeszközök kerülnek előtérbe a kereskedelemben és a befektetésekben, a cél az lenne, hogy megerősítsék a gazdaságokat a külső sokkokkal szemben – írja az RT.com.
Yi kiemelte, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országai közti bilaterális devizaswap-ügyletek mértéke már elérte a 380 milliárd dolláros szintet.
A háttérben viszont fontos tényező, hogy az ázsiai országok ezzel folytatnák a dollárkitettségük leépítését. Vagyis a térség gazdaságai azt próbálják bebiztosítani, hogy csökkenjenek a külső sokkhatások következményei. Ennek pedig most különösen nagy jelentősége van, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ütemes kamatemelésre, illetve általános monetáris szigorításra készül.
Az ázsiai országok tehát igyekeznek bebiztosítani a stabilitásukat és az ellenálló képességüket egy olyan időszakban is, amikor az „olcsó” dollár már nem lesz elérhető az elmúlt évekhez hasonló mértékben.
Az Európai Központi Bank (EKB) a digitális euró létrehozásával növelné a közös valuta nemzetközi státuszát azáltal, hogy megkönnyíti annak fizetésre vagy megtakarításra való használatát. A részletekkel a ChannelNewsAsia jelentkezett.
Mivel az euró évek óta stagnál, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány miatt kissé vissza is esett, az Európai Bizottság a valuta megmentése érdekében célul tűzte ki annak euróövezeten kívüli használatának fellendítését.
Az EKB szerint a digitális euró növelheti az euró vonzerejét, bár az euróövezet gazdaságának egészsége és mérete fontosabb.
„A biztonság, az alacsony tranzakciós költségek és a kötési hatások megkönnyíthetik a valuta nemzetközi elfogadását” – jelentette ki az EKB.
A digitális euró elérhetővé tétele a zónán kívüliek számára azonban kockázatokkal is járna, például kaput nyithatna a pénzmosás előtt, vagy válság idején megkönnyíthetné a gyengébb valuták befutását.
Az EKB szerint ezeket a digitális valuta kialakítása során kezelni lehetne, például úgy, hogy az egyes állampolgárok által birtokolható mennyiségre felső határt szabnának, vagy kötelezővé tennék a nyilvánosságra hozatalt.
„Az átláthatóság vagy a szelektív adatvédelem lehetővé tenné a jobb megfelelés és a »know-your-customer« ellenőrzések végrehajtását, ezáltal a tiltott fizetési forgalom ellenőrzését, például a nagy összegű tranzakciók esetében” – tette hozzá az EKB.
Ezek a biztosítékok erősítenék a digitális euró hírnevét és hitelességét, véli az EKB.
Az euró tavaly a globális devizatartalékok alig 22 százalékát tette ki, ami messze elmarad az amerikai dollár 59 százalékos részesedésétől.
Az EKB hivatalosan még nem döntött arról, hogy bevezetné-e a digitális eurót, és ez várhatóan négy – öt évnél hamarabb nem is realizálódhat.
