Szerdától az Egyesült Államok jelentős, 104 százalékos vámtarifát vezet be a Kínából érkező termékekre – jelentette be a Fehér Ház.
Donald Trump elnök második ciklusában gyakran alkalmazza gazdaságpolitikai eszközként a vámemelést, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a külföldi országokra, ha azok nem tesznek engedményeket az USA-val szembeni kereskedelmi kapcsolatokban.
Eredetileg 34 százalékos vámemelés raktak a meglévő 20-ra, ám miután Kína bejelentette, hogy ugyanolyan mértékű ellenlépéssel válaszol az amerikai exporttermékekre, Trump további 50 százalékot rakott az új vámokra. Ez azonnal 84 százalékos többletterhet jelent, amit a már meglévő vámokkal együtt legalább 104 százalékos teljes vámtételként alkalmaznak – írja a Fox News.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium elítélte az amerikai intézkedést, és „hibát hibára halmozásnak” nevezte. A tárca további ellenintézkedéseket helyezett kilátásba az amerikai termékekkel szemben.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a CBS News adásában elmondta, hogy az Antarktisz közeli lakatlan Heard- és McDonald-szigetekre, ahol csak pingvinek élnek azért vetettek ki amerikai vámokat, mert Washington be akarja zárni azokat a kiskapukat, amelyeket más országok felhasználhatnak a kereskedelmi korlátozások megkerülésére, közölte a Jevropejszka Pravda.
Lutnick kifejtette, hogy a vámok bevezetése mögött az az elképzelés áll, hogy egyetlen ország sem marad „figyelmen kívül”. Elmondása szerint Washington véget akar vetni azoknak az „értelmetlen kiskapuknak”, amelyeket a harmadik országok felhasználhatnak a korábban kiszabott vámok megkerülésére.
[type] => post
[excerpt] => Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a CBS News adásában elmondta, hogy az Antarktisz közeli lakatlan Heard- és McDonald-szigetekre, ahol csak pingvinek élnek azért vetettek ki amerikai vámokat, mert Washington be akarja zárni azokat a k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1744129440
[modified] => 1744104412
)
[title] => Az USA elmagyarázta, miért vetett ki vámot azokra a szigetekre, ahol pingvinek élnek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59072&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59072
[uk] => 58986
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58987
[image] => Array
(
[id] => 58987
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp
[original_lng] => 89684
[original_w] => 864
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp
[width] => 864
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp
[width] => 864
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp
[width] => 864
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4x37b5-c16x9x50px50p-53fd0a1b7becb7106da33f6e1ed33215.webp
[width] => 864
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1744093613:12
[_thumbnail_id] => 58987
[_edit_last] => 12
[views_count] => 553
[_oembed_291cc505d29ff50b3954d07a2b4e04b9] =>
Europe is ready to negotiate with the US.
We have offered zero-for-zero tariffs for industrial goods.
Because we're always ready for a good deal.
But we’re also prepared to respond with countermeasures.
A következő napokban akár 28 milliárd dollár értékű amerikai árura vethet ki büntetővámokat az Európai Unió, amely Kanadához és Kínához hasonlóan egységes fellépést tervez Trump ellen – írja a Reuters.
A hírügynökség emlékeztet: a huszonhetek esetében 25 százalékos vámot vetett ki Washington az acél- és alumíniumtermékekre, valamint az innen származó járműimportra, míg szerdától egységesen 20 százalékos viszonossági vámok lépnek hatályba. Ezek a vámok az EU amerikai exportjának nagyjából a 70 százalékát fedik le, évi 532 milliárd euró értékben.
Az EU kereskedelempolitikája egységes, vagyis az egyes országok külön-külön nem is dönthetnek viszontvámok bevezetéséről. Ennek fényében a Reuters értesülései szerint a kereskedelempolitika koordinálásáért felelős Európai Bizottság hétfőn egy listát terjeszt a tagországok elé olyan termékekről, amelyekre büntetővámot terhelnének. A listán várhatóan különféle terményeken és élelmiszereken (hús, bor, gabona, rágógumi) túl olyan tételek is lehetnek, mint a fogselyem, a porszívó vagy a vécépapír. Az egységes fellépést nehezíti, hogy az egyes országok érdekei eltérőek.
A javaslaton túl Maros Sefcovic, a Bizottság illetékes tagja folyamatosan tárgyal amerikai partnereivel, a testület elnöke, Ursula von der Leyen pedig a Reuters szerint hétfőn és kedden az európai ipar legfontosabb ágazatainak képviselőivel találkozik majd. Cáfolva például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, aki az amerikai vámok bejelentése után azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy tehetetlensége okolható a büntetőintézkedésekért. Ezt a kijelentést egyébként a HVG-nek tételesen cáfolta az Európai Bizottság:
Az is lehet persze, hogy a kérdés magától megoldódik. Trump egyik legközelebbi embere, Elon Musk legalábbis szombaton Matteo Salvini pártjának firenzei fórumára bejelentkezve arról beszélt, szerinte az lenne a legjobb, ha Európa és az Egyesült Államok a szabadkereskedelmi övezet felé, nulla százalékos vámokra térne majd át. Azt is hozzátette: ő maga ezt a tanácsot adta Trumpnak.
A világ 500 leggazdagabb embere 208 milliárd dollárt veszített egy nap alatt, miután Donald Trump amerikai elnök új vámokat vezetett be, számolt be a Bloomberg.
A kiadvány rámutat, hogy ez a negyedik legnagyobb egynapos esés a Bloomberg Billionaires Index 13 éves történetében, és a legnagyobb a Covid–19 világjárvány kezdete óta.
Közölték, a rangsorban szereplő milliárdosok több mint fele elvesztette vagyona egy részét, átlagosan 3,3%-kal. A legnagyobb veszteségeket az amerikai üzletemberek, köztük Mark Zuckerberg és Jeff Bezos szenvedték el.
Carlos Slim, Mexikó leggazdagabb embere ezzel szemben mintegy 4%-kal, 85,5 milliárd dollárra növelte vagyonát, mivel Mexikó nem került fel azon országok listájára, amelyekkel szemben az USA új vámokat vezetett be. Mexikó piaca (Mexican Bolsa) 0,5%-kal nőtt. A Közel-Kelet lett az egyetlen régió, ahol nem csökkent a milliárdosok vagyona.
Egy nap legnagyobb veszteségei:
Mark Zuckerberg
A veszteségek terén a Meta alapítója került az élre, 17,9 milliárd dollárt (a vagyon 9%-át) veszítette el. A cég részvényei 9%-ot estek, folytatva a február közepe óta tartó csökkenést az év eleji erőteljes növekedési időszak után.
Jeff Bezos
Az Amazon részvényei 9%-ot veszítettek, ami 15,9 milliárd dollárjába került a cég alapítójának. Ez az Amazon legnagyobb csökkenése 2022 áprilisa óta.
Elon Musk
A Tesla vezetője egy nap alatt 11 milliárd dollárt veszített, az év eleje óta pedig összesen 110 milliárd dollárt. A Tesla részvényei 5,5%-ot estek az új tarifák bejelentése után, bár korábban azt jósolták, hogy a vállalat kevésbé lesz érintett, mint más autógyártók.
Ernest Garcia III
A CEO Carvana vezérigazgatója 1,4 milliárd dollárt veszített a cég részvényeinek 20%-os csökkenése miatt. Bár a társaság részvényei február közepéig 425%-ot erősödtek, azóta 36%-ot veszítettek értékükből.
Toby Lutke
A kanadai Shopify vezetője 1,5 milliárd dollárt (vagyonának 17%-a) veszített. A Shopify részvényei 20%-ot estek, ami az S&P/TSX Composite indexének legnagyobb esése 2020 márciusa óta.
Bernard Arnault
Európa leggazdagabb embere 6 milliárd dollárt veszített, mivel a Christian Dior és a Bulgari márkákat magában foglaló LVMH konszern részvényei zuhantak. Az EU új, 20%-os amerikai vámokra készül, amelyek negatívan érintik a luxuscikkek exportját.
Zhang Cunyuan
A kínai cipőgyártó Huali Industrial Group alapítója 1,2 milliárd dollárt (vagyonának 13%-a) veszített, miután az Egyesült Államok további 34%-os vámot jelentett be a kínai árukra. Veszteségeket szenvedtek el az amerikai és európai Nike, Adidas és Lululemon cégek is, amelyek részvényei több mint 10%-ot estek.
Bizonytalanság alakult ki a tőzsdéken az új amerikai elnök beiktatását követő első napokban. Donald Trump politikája többek között az ukrán gazdaság jövője miatt keltett aggodalmat, mivel lényegében gazdasági konfrontációba kezdett számos országgal.
A bizonytalanság és a csökkenő indexek
Trump elismerte, hogy lépései nemcsak a partnereket, hanem az amerikai gazdaságot is negatívan érinthetik. Elkerülte az esetleges recessziós jóslatait, és csak „átmeneti időszakokat” jelentett be. Ilyen körülmények között a tőzsdék meredek esésbe kezdtek.
A Bloomberg adatai szerint hétfőn aktívan értékesítették a részvényeket, a főbb részvényindexek idei legalacsonyabb értéküket érték el. A Nasdaq 100 3,8%-ot, az S&P 500 2,7%-ot esett. A technológiai szektor 2022 óta a legnagyobb hanyatlását élte meg, mivel a befektetők elvesztették a piac stabilitásába vetett bizalmukat. Február közepe óta az S&P 500 több mint 8%-ot veszített, ami körülbelül 4 billió dollárnak felel meg.
Tömeges elbocsátások az Egyesült Államokban
Újabb csapást jelentett a köztisztviselők létszámának csökkentése az Elon Musk által meghirdetett reformok keretében, aki a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumban (DOGE) kapott vezető szerepet. Az Energiaügyi Minisztériumban februárban 2000 alkalmazottat bocsátottak el, köztük a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság munkatársait is. A belügyminisztériumban, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumban is leépítések voltak. Musk új jelentéstételi követelményeket vezetett be, elbocsátással fenyegetve azokat, akik nem számolnak be az elvégzett munkáról.
A válság előfeltételei
Elemzők véleménye szerint továbbra is instabil a helyzet a piacokon a kereskedelmi háborúk és a bizonytalanság miatt. „Ezek a tényezők miatt felfüggesztik az ügyleteket, ami negatív hatással van a gazdaságra” – jegyezte meg Szerhij Fursza, a Dragon Capital munkatársa. A magas infláció megakadályozza, hogy csökkentsék a kamatlábakat, ami gazdasági recessziót válthat ki.
Olekszandr Martinenko az arany és más nemesfémek iránti kereslet növekedésére mutat rá a megnövekedett kockázati szint miatt. Eközben az energiaárak esnek, mivel az OPEC növeli az olajtermelést és csökken a globális kereslet.
Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési osztályának vezetője megjegyezte, hogy Trump döntéseinek kaotikus jellege csak növeli a bizonytalanságot. „A piacok biztonságosabb eszközöket keresnek, ami a részvényindexek eséséhez és a dollár gyengüléséhez vezet”, jegyezte meg.
Egyre nagyobb lendületűek a kereskedelmi háborúk
Trump kormányzása kezdetén 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, valamint 10%-os vámot a kínai importra. Januárban hasonló intézkedéseket alkalmaztak Kolumbiában, ami tükörszankciókat váltott ki. Később az uniós országok is kereskedelmi korlátozások alá kerültek.
„Számos ország évek óta kirabolja Amerikát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és illegális kábítószer-kereskedelemmel. Megállítjuk ezt!”, jelentette ki Trump.
Ezek a lépések azonnal reakciót váltottak ki a nemzetközi közösségből, ami a globális gazdaság további destabilizálódásához vezethet.
Ukrajna és a globális válság veszélye
Jelenleg a globális részvénypiacok esése nem jelent közvetlen veszélyt Ukrajnára. Egy globális válság esetén azonban nehéz lesz elkerülni a negatív következményeket – jegyzik meg a szakértők.
„A jelenlegi folyamatoknak nincs közvetlen hatása Ukrajnára, mert nincs fejlett tőzsdénk, nincs szabad tőkemozgásunk, így jelentős tőkekiáramlásunk. Ha azonban nagyszabású válság kezdődik, a partnerországok saját gazdaságuk megmentésére fognak összpontosítani, ami csökkenti a pénzügyi segítségnyújtás elérhetőségét Ukrajna számára”, magyarázza Olekszandr Parascsij közgazdász.
Szerhij Fursza támogatja ezt a véleményt, hozzátéve, hogy Ukrajnát a kohászati termékek árának csökkenése fenyegetheti egy globális recesszió esetén, ami kihat az exportra. Egy nagyszabású válság emellett megnehezítheti az európai országok pénzügyi támogatásának elosztását. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU jelenleg az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított kiadások jelentős emelését tervezi, többek között a befagyasztott orosz vagyon rovására.
További kockázatot jelent – Ukrajna helyreállítása a harcok befejezése után. „Befektetések szükségesek a háború utáni újjáépítéshez, de globális válság esetében nem biztos, hogy megérkeznek”, jegyezte meg Fursza.
Olekszandr Parascsij hangsúlyozza, hogy a befektetések bevonása mindenképpen nehéz folyamat lesz. A befektetők számítanak befektetéseik jövedelmezőségére, és csak megfelelő garanciák és kedvező üzleti környezet mellett fektetnek be.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a vámok kivetése után új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat köthet az országokkal, számolt be a Reuters.
Rubio biztosított arról, hogy az amerikai vámok globálisak, és „nem Kanada ellen, nem Mexikó ellen, nem az EU ellen, hanem mindenki ellen irányulnak”. Később azonban, a vámok bevezetése után Washington új kereskedelmi megállapodásokat köthet partnereivel.
„Az igazságosság és a kölcsönösség ezen új alapja alapján kétoldalú tárgyalásokat kezdhetünk a világ országaival olyan új kereskedelmi megállapodásokról, amelyek mindkét fél számára hasznosak” – mondta Rubio.
Az államtitkár ugyanakkor nem árult el részleteket arról, hogy milyenek lehetnek az új megállapodások. Elmondása szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az iránta való igazságos viszonyulás érdekében „eltörölje az alapvonalat”.
„Nem szeretjük a status quo-t. Új status quo-t alakítunk ki, aztán megbeszélhetünk valamit, ha ők (más országok) is akarják. Ami most van, az nem folytatódhat”, jelentette ki Rubio.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy Mexikó vámokat vet ki az amerikai árukra válaszul az Egyesült Államok 25 százalékos vámtarifájára, számolt be az AP.
Sheinbaum közölte, hogy az új tarifák hatálya alá tartozó áruk listáját március 9-én teszik közzé Mexikóváros központi terén.
Kína, aki ellen az USA szintén megemelte a vámot, azonnal válaszlépést vezetett be, Kanada pedig 21 napon belül vet ki vámot.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ezen lépésének nincs alapja, és felháborodott Washington azon vádjain, hogy a mexikói kábítószer-kereskedők továbbra is működnek a „mexikói kormánnyal fennálló elviselhetetlen kapcsolatok miatt”.
Az államfő úgy véli, az Egyesült Államokban szintén felelősséget kell vállalnia az USA-ban sok halálesetet okozó ópiumfogyasztásért.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy a mexikói vámok bevezetésének célja „semmiképpen sem a gazdasági vagy kereskedelmi konfrontáció elindítása, ami sajnos és sajnálatos módon az ellenkezője annak, amit tennünk kellene”.
„Lehetetlen, hogy ne gondoljanak arra, milyen károkat okoz ez az Egyesült Államok polgárainak és vállalkozásainak az országunkban előállított áruk drágulása miatt. És arról is, hogy milyen károkat fog okozni, ha mindkét államban leáll a munkahelyteremtés. Senkinek nem származik előnye ezen a döntésből”, fogalmazott Sheinbaum.
Donald Trump elnök ma a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a vámokkal kapcsolatban, és aláírta azt az memorandumot, amely a kölcsönös vámrendszer bevezetését célozza meg. Az elnök szerint ez a lépés annak érdekében történik, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” teremtsenek.
Donald Trump az Ovális irodában jelentette be, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe az egyesült államok.
A kölcsönös vámrendszer értelmében azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanezzel a mértékkel érinthetik saját termékeiket az USA piacán. A Fehér Ház szerint ez megerősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Trump hangsúlyozta, hogy az autóipart és a gyógyszeripart is érintik a vámok. Az elnök szavai szerint már a közeljövőben várhatóak lesznek olyan vámok, amelyek célja ezen ágazatok védelme, illetve a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
A Fehér Ház egyik tisztviselője kifejtette, hogy a Trump-kormány „heteken belül” megkezdheti a vámok kivetését.
Először azokra az országokra, amelyek a legnagyobb amerikai kereskedelmi többlettel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára az a stratégia, amikor az árut más országokon keresztül szállítják, hogy megkerüljék a vámterheket, egyszerűen nem elfogadható. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új, kölcsönös vámrendszer keretében nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre.
„Az Egyesült Államok az olyan országokat, amelyek az áfa-rendszert alkalmazzák – ez sokkal büntetőbb, mint a vám –, ugyanúgy kezeli, mintha vámtarifát alkalmaznának” – mondta Trump.
Az USA úgy érvel, hogy az olyan országokban, amelyek magas áfát alkalmaznak, versenyképtelenebbek lehetnek az USA termékei, mintha explicit módon protekcionista, vámintézkedéseket alkalmaznának. Ezt azonban a legtöbb közgazdász vitatja: az áfa elsősorban egy fogyasztáshoz kapcsolat adó, amely nem kereskedelempolitikai intézkedés, míg a vámtarifa az importot terheli.
Trump szerint az amerikai piacra érkező áruk esetében a vámterhek elkerülésére irányuló kísérletek nemcsak az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sértik, hanem a verseny torzításához is vezetnek.
Ezért a kormányzat szigorú ellenőrzéseket és intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi praktikák ne terjedhessenek el.
A vámok részleteit a következő időszakban dolgozzák ki. A Trump-kormányzat több lehetséges forgatókönyvet mérlegel.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Hongkong panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a városra nemrégiben kivetett amerikai vámok miatt, miután az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Hongkong önálló vámterületi státuszát – közölte a város főtitkára.
Eric Chan, az ázsiai pénzügyi központ főtitkára szerint ez egyáltalán nincs összhangban a WTO szabályaival, mivel Washington teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy Hongkong önálló vámterület.
Hongkong régóta nyitott kereskedelmi csomópontként ismert, de Kína 2020-ban bevezetett átfogó nemzetbiztonsági törvénye bírálatokat váltott ki az Egyesült Államokból, amely ezután megszüntette az egykori brit gyarmat amerikai jog szerinti különleges státuszát. Ezt követően az amerikai kormány előírta, hogy az Egyesült Államokba érkező, Hongkongban gyártott árukat Kínában gyártottként kell megjelölni.
Érdemes megemlíteni: múlt héten az amerikai posta azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Kínából és Hongkongból érkező nemzetközi csomagküldemények kézbesítését, miután Donald Trump elnök lépése magában foglalta a 800 dollárnál kisebb értékű csomagok de minimis vámmentességének megszüntetését is.
Az amerikai posta nem sokkal később visszavonta döntését, mivel több millió kis csomag kézbesítése torpant volna meg. Az amerikai vám- és határvédelem naponta több mint 4 millió kis értékű szállítmányt dolgoz fel. Egy 2023-as kongresszusi különbizottsági jelentés becslése szerint ezeknek a csomagoknak mintegy 30 százalékát a Temu és a Shein küldte.
Donald Trump az egész világot megadóztatná, bejelentette, hogy minden országra kivet vámokat, a legtöbbnél kölcsönös mértékben. Donald Trump egyoldalú és viszonzott amerikai vámokat is bejelent a héten.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy a fémekre vonatkozó már meglévő vámokon felül újabb 25 százalékos vámokat vezet be az Egyesült Államokba irányuló valamennyi acél- és alumíniumimportra. Az amerikai elnök hétfőn pontosítja bejelentését. Trump ezután a héten olyan azonnal hatályba lépő vámokat is bejelent, amelyek minden országra érvényesek lesznek, a mértékük pedig az egyes országok által kivetett vámtételekhez igazodik – tudta meg a Reuters.
Az amerikai acélimport legnagyobb forrásai Kanada, Brazília és Mexikó, őket követi Dél-Korea és Vietnám a kormány és az Amerikai Vas- és Acélipari Intézet adatai szerint.
„A kanadai acél és alumínium támogatja az Egyesült Államok kulcsfontosságú iparágait a védelmi, a hajóépítési és az autóiparban” – írta Francois-Philippe Champagne kanadai innovációs miniszter az X-en.
Trump első ciklusa alatt 25 százalékos vámot vetett ki az acélra és 10 százalékos vámot az alumíniumra, de később több kereskedelmi partnerének vámmentességet adott, köztük Kanadának, Mexikónak és Brazíliának. Mexikó az alumíniumhulladék és az alumíniumötvözet egyik fő szállítója.
