A Világbank 70 millió dolláros támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán energiarendszer stabilitásának támogatására, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Elmondása szerint az erre vonatkozó megállapodást április 25-én írták alá Washingtonban a Világbank ügyvezető igazgatójával, Anna Bearde-del.
„A forrásokat az Ukrhidroenerho energiatároló rendszerek beszerzésére fogja felhasználni. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy villamosenergia-tartalékot hozzunk létre és megerősítsük energia-fenntarthatóságunkat”, tette hozzá Smihal.
A Világbank 84 millió dollárt biztosít Ukrajnának a HOPE projekt keretében. A pénzeszközöket az eVidnovlennya program keretében kártérítés kifizetésére fordítják, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Megjegyezte: összesen több mint 96 ezer ukrán család kapott már hasonló támogatást az államtól.
A projekt célja, hogy segítse a kormányt az Orvosi Garanciák Programj javításában és egy megbízható egészségügyi rendszer létrehozásában.
Erről szombaton, április 12-én számolt be az Ukrán Pénzügyminisztérium.
A közlemény szerint a támogatás feltétele az alapellátás díjának emelése legalább 825 hrivnyára. A kormány decemberi döntése értelmében 2025-re ez az összeg 844,4 hrivnya lesz, szemben a 2024-es 786,65 hrivnyával.
„A THRIVE az egyik olyan projekt, amelyet a PforR pénzügyi eszköz segítségével valósítanak meg, ami teljesítmény alapú kifizetéseket jelenti. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a meghatározott mutatók elérésével és azok ellenőrzésével szerzi meg a megfelelő megállapodásokban rögzített forrást” – olvasható a közleményben.
Ukrajna 432 millió dollárt kap a Világbanktól a közlekedési infrastruktúra helyreállítására. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. Erről Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős minisztere tájékoztatott.
Ma aláírtuk a DRIVE projekt finanszírozására vonatkozó megállapodást a Világbank Kelet-Európai Országokért felelős regionális igazgatójával. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. A munkálatok 2028-ig tartanak
– emelte ki Kuleba.
Hozzátette, hogy a projekt végrehajtását Ukrajna Állami Infrastrukturális Helyreállítási és Fejlesztési Ügynöksége koordinálja.
Elmondása szerint a projekt keretében biztosítani fogják a logisztikai rendszerek folyamatos működését, modernizálják a közlekedési infrastruktúrát, és fejlesztik a kulcsfontosságú tranzitútvonalakat.
A pénzeszközöket a következőkre fordítják:
270 millió dollár az utak és hidak felújítására 19 megyében, azok karbantartása és minőségellenőrzése;
90 millió dollár az útszakaszok reformjára;
39 millió dollár a vészhelyzeti moduláris hidak telepítésére és kritikus szakaszok védelmére;
10 millió dollár technikai segítségnyújtásra és irányításra.
A Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ a következő évtizedben 524 milliárd dollárra emelte az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költségére vonatkozó becsléseit, egy évvel ezelőtt ezt az értéket 486 milliárd dollárra becsülték – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank internetes honlapján található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a tanulmány 2022. február 24-től 2024. december 31-ig becsüli meg a veszteségeket. Ugyanakkor a gazdasági folyamatok és a termelés zavarai, valamint a háborúval kapcsolatos többletköltségek együttesen gazdasági veszteségnek számítanak, és összegük 588,8 milliárd dollárt tesz ki. Egy évvel ezelőtt a becslés 499,3 milliárd dollár volt.
Az orosz invázió Ukrajnát ért közvetlen kára elérte a 176 milliárd dollárt, szemben a 2024 februári becslések szerint 152 milliárd dollárral, és a leginkább érintett ágazatok a lakhatás, a közlekedés, az energia, a kereskedelem és az ipar, valamint az oktatás. A jelenlegi becslések szerint a teljes lakásállomány 13%-a sérült meg vagy semmisült meg, ami több mint 2,5 millió háztartást érint.
Az energiaszektorban az előző jelentés óta 70%-kal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült eszközök száma, beleértve a villamosenergia-termelést, az átvitelt, az elosztó infrastruktúrát és a távhőszolgáltatást.
A legnagyobb igényeket a lakásszektorban becsülik (csaknem 84 milliárd dollár, azaz a teljes szükséglet 16%-a). Ezt követi a közlekedés (majdnem 78 milliárd dollár, azaz 15%), az energia és a bányászat (majdnem 68 milliárd dollár, vagyis 13%), a kereskedelem és az ipar (több mint 64 milliárd dollár, vagyis 12%), a mezőgazdaság (több mint 55 milliárd dollár vagy 11%), a szociális védelem és a megélhetés (39 milliárd dollár, azaz 7%), valamint a robbanóanyag-kezelés 30 milliárd dollár (6%).
A jelentés szerint csak a romeltakarítás költsége csaknem 13 milliárd dollárra becsülhető.
A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Az IMF jelentése szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott.
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt. A jelentés összeállítói szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott, ami ellensúlyozta más vezető gazdaságok várható gazdasági bővülésével kapcsolatban rontott prognózis hatását.
A 2024–2025-re vonatkozó előrejelzés elmarad a 2000–2019 közötti 3,7 százalékos növekedés átlagától. Javította a fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre az IMF, a jövő évin pedig nem változtatott októberi becsléséhez képest. Az idén várhatóan 1,9 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2025-ben pedig változatlanul 1,8 százalék. Az országcsoport gazdasága 1,7 százalékkal nőtt 2024-ben.
Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította a legnagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal 2,7 százalékra a tavalyi 2,8 százalékos bővülés után.
A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 2,1 százalékos növekedést vár, 0,1 százalékponttal magasabbat, mint tavaly októberben.
Több helyen is GDP-bővülést vár az IMF
Az euróövezetben a tavalyi 0,8 százalékos GDP-növekedés után az idén 1 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat az ősszel vártnál, 2026-ban pedig 1,4 százalékos növekedést, ami 0,1 százalékponttal elmarad az októberben várttól. Németország idei növekedési prognózisát 0,5 százalékponttal 0,3 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 0,2 százalékkal csökkent.
A fejlődő országokban 4,2 százalékos növekedést vár az idén és 4,3 százalékost jövőre az IMF. Az idei előrejelzésen nem változtattak, a jövő évre szóló prognózist 0,1 százalékkal javították az októberihez képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 4,2 százalékkal bővült.
A kínai növekedés előrejelzését az idei évre 0,1 százalékponttal 4,6 százalékra javította az IMF, a jövő évit pedig 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra emelte meg.
Kína GDP-je tavaly 4,8 százalékkal nőtt. India gazdasága a tavalyi 6,5 százalékos növekedés után idén és jövőre is 6,5 százalékkal bővül, ami megegyezik az októberi becsléssel.
Az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után az idén 1,4 százalékkal, 2026-ban 1,2 százalékkal nő a valutaalap szerint. Az októberi előrejelzéshez képest az idei adatot 0,1 százalékponttal javították, a jövő évre vonatkozó várt adaton nem változtattak a jelentés összeállítói.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 3,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 3,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal lejjebb vitték októberhez képest. A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 69,76 dollár, jövőre pedig 67,96 dollár lesz. Az idén 11,7 százalékkal csökken a kőolaj ára a tavalyihoz képest, jövőre további 2,6 százalékkal eshet az olajár.
Csökken a globális infláció
A globális infláció a tavalyi 5,7 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődik a pénteken ismertetett friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal lejjebb vitte az IMF.
A fejlett országokban a tavalyi 2,6 százalék után idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei évi inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal följebb vitte, a jövő évit az októberben várt szinten tartotta. Az euróövezetben idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos, az Egyesült Államokban idén 2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos, Japánban pedig idén és jövőre egyaránt 2 százalékos inflációval számol az IMF.
A fejlődő országokban az infláció a tavalyi 7,8 százalékról idén 5,6 százalékra, jövőre 4,5 százalékra lassul a Nemzetközi Valutaalap pénteken ismertetett jelentése szerint. Az idei várt adat 0,3 százalékponttal, a jövő évi 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben becsültnél.
November és december folyamán Ukrajna körülbelül 1,2 milliárd dollárt kapott Japántól, amelyet társadalmi, egészségügyi, oktatási projektekre, valamint az üzleti szektor helyreállítására és támogatására fordítottak. Ezt Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke jelentette be.
Az Ukrajnának Japántól kapott összegeket a következőkre fordították:
602 millió dollár az INSPIRE projektre, amely a hátrányos helyzetű és sérülékeny társadalmi rétegek szociális védelmét biztosítja;
400 millió dollár a SURGE programra, amely Ukrajna újjáépítését és ellenálló képességét finanszírozza;
250 millió dollár a RISE projektre, amely a magánszektor fejlesztését célozza;
220 millió dollár a THRIVE projektre, amely az egészségügyi állami kiadások hatékonyságának növelésére irányul;
200 millió dollár a LEARN projektre, amely a biztonságos és kényelmes oktatási környezet kialakítását szolgálja.
Denisz Smihal köszönetét fejezte ki Japánnak és a Világbanknak az Ukrajna megerősítésére és fejlesztésére tett folyamatos erőfeszítésekért.
A garanciavállalási konstrukcióban az ukrán piacon tevékenykedő biztosítók közül elsőként az INGO, a Colonnade és az UNIQA vesz részt. Az EBRD szerint az eszköz támogatást nyújt a globális viszontbiztosító cégeknek azzal, hogy az ukrajnai biztosítókat terhelő bizonyos háborús kockázatokra veszteségfedezeti garanciát nyújt.
Viszontbiztosítási garanciát nyújt az ukrajnai biztosítási piac újjáélesztése és a háborús biztosítási kockázatok mérséklése végett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtöki tájékoztatása szerint 110 millió euró értékű innovatív viszontbiztosítási konstrukcióról van szó, amelyet az EBRD az Aon nemzetközi pénzügyi és biztosítási konglomerátummal közösen alakított ki ukrajnai helyreállítási és újjáépítési garanciaeszköz (Ukraine Recovery and Reconstruction Guarantee Facility) névvel.
Az EBRD szerint az eszköz támogatást nyújt a globális viszontbiztosító cégeknek azzal, hogy az ukrajnai biztosítókat terhelő bizonyos háborús kockázatokra veszteségfedezeti garanciát nyújt.
A londoni pénzintézet kiemeli, hogy a 2022 februárjában kezdődött háború miatt jelentősen szűkült a viszontbiztosítási kapacitás, mivel a nemzetközi viszontbiztosító intézmények jórészt kivonultak az ukrajnai piacról. Ez komoly mértékben korlátozza a helyi biztosítók képességét arra, hogy kereskedelmi alapon háborús kockázatokra szóló biztosítási termékeket kínáljanak.
Az EBRD szerint a most összeállított garanciavállalási konstrukció javítja az ilyen biztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, ösztönözve ezzel az üzleti aktivitást és a gazdasági növekedést is Ukrajnában, kikövezve egyben a helyreállításhoz és az újjáépítéshez vezető utat.
A garanciavállalási konstrukcióban az ukrán piacon tevékenykedő biztosítók közül elsőként az INGO, a Colonnade és az UNIQA vesz részt.
A program kezdetben a belső teherszállításra, a gépjárműkárokra és a vasúti gördülőállományra terjed ki, de az eszköz rugalmassága lehetővé teszi a viszontbiztosítási garanciaeszköz kiszélesítését más területekre is – áll az EBRD csütörtöki tájékoztatásában.
Az EBRD a háború kezdete óta több mint 5,4 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
Ezek a programok az energia- és az élelmiszer-ellátási biztonságra, a létfontosságú infrastruktúrára, a kereskedelemre és a magánszektorra összpontosulnak.
Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
A Világbank 454 millió dollárt különített el Ukrajnának az egészségügy fejlesztésére. A forrásokat a Transforming Healthcare Reform and Investments in Efficiency (THRIVE) (Az egészségügy átalakítása reformok és a hatékonyságba való befektetéseken révén) című projekt keretein belül biztosítják, amelynek célja az egészségügyi ellátórendszer reformjának elősegítése és hatékonyságának növelése a háborús időszakban, számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
„A projekt támogatja a kormány azon törekvését, hogy előtérbe helyezze az egészségügyi garanciaprogram keretében való finanszírozást”, jegyezte meg.
A szervezet honlapja szerint a program finanszírozása összesen 449 millió dollár kölcsönt tartalmaz az ADVANCE Ukraine vagyonkezelői alaptól és a Világbanktól, amelyet Japán támogat, valamint 5 milliós támogatás az URTF alapból (Ukrajna újjáépítési, és reformjai támogatási Alapja).
„A THRIVE projekt által támogatott reformok segítenek csökkenteni a betegekre nehezedő szükségtelen pénzügyi terheket, miközben növelik az egészségügyi szektor elérhetőségét és fenntarthatóságát”, közölte Robert Saum, a Világbank kelet-európai igazgatója.
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
„Ezek a források, amelyeket teljes egészében Oroszország saját zárolt eszközeinek kamataiból fedeznek, létfontosságú támogatást fognak nyújtani a nem provokált agresszió ellen védekező Ukrajnának” – hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
