Hiába faragott le sokat az elmúlt két évben a globális adósságból az infláció és a növekedés, még mindig nagyon magas.
A kormányok, a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások adósságkötelezettségeit is tartalmazó, teljes globális adósság mértéke 235 ezermilliárd dollár volt tavaly, ami a globális kibocsátás (GDP) 238 százaléka – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségvetési ügyekért felelős főosztályának igazgatója, Vitor Gaspar az IMF és a Világbank Marokkóban zajló őszi ülésszakán.
Gaspar felhívta a figyelmet arra, hogy a globális adósságállomány az elmúlt 75 évben folyamatosan nőtt. GDP-arányosan azonban a csúcsot 2020-ban, a koronavírus-járvány idején érte el, amikor a globális GDP 258 százalékát tette ki. Az ezt követő két évben azonban erőteljesen nőtt a gazdaság, ami nem várt mértékben magas inflációval párosult, ennek hatására 20 százalékponttal csökkent a globális gazdaság GDP-arányos adóssága.
A pénzügyi világválság előtti évben, 2007-ben a teljes globális adósság a világgazdaság éves kibocsátásának 195 százalékán állt.
A Hamász Izrael elleni hétvégi támadása újabb felhívásokat váltott ki az Iránnal szembeni szigorúbb amerikai szankciókra, és azzal fenyeget, hogy aláássa az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, ezenkívül az izraeliek és szomszédaik közötti konfliktus kiszélesedéséhez is vezethet. Ezen tényezők bármelyike az üzemanyagárak meredek emelkedésével járhat. A hírt a Politico közölte.
A globális olajellátást már megzavarta Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a kapcsolódó nyugati szankciók Moszkva olajexportja ellen. Ezek az árak enyhén estek a múlt héten, de sok elemző meredek emelkedésre készül a következő napokban vagy hetekben.
„Az árak valószínűleg nem azért fognak emelkedni, mert a konfliktus jelenleg minden olajellátást érint, hanem azért, mert aggodalomra ad okot, hogy a konfliktusban más szereplők is részt vehetnek, például Irán, amely támogatja a Hamászt” – közölte a Lipow Oil Associates tanácsadó cég.
Ukrajna támogatásának növelése a legjobb módja a világgazdaság fellendítésének – jelentette ki vasárnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a G20-ak pénzügyminisztereinek indiai csúcstalálkozóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Yellen elmondta, „kulcsfontosságú prioritás” az, hogy „megkétszerezzük támogatásunkat Ukrajnának” az Oroszország elleni védelemhez. Februári kijevi látogatására utalva azt mondta, hogy saját szemével látta azt a „hatalmas különbséget”, amelyet a külföldi segélyek jelentenek mind a civilek, mind az ukrán hadsereg számára. „Ennek a háborúnak a befejezése mindenekelőtt erkölcsi kényszer” – mutatott rá Gandhinagarban újságíróknak. „De ez a legjobb dolog, amit a világgazdaságért tehetünk” – tette hozzá.
Ukrajna orosz inváziója sokkhullámokat indított el a világgazdaságban, ami az élelmiszer- és üzemanyagárak meredek emelkedését okozta. Az ukrán gabonaexport újraindítását lehetővé tevő megállapodás hétfőn lejár, hacsak Oroszország nem vállalja a megújítását. „A költségvetési támogatás döntő fontosságú Ukrajna ellenállásához. Azáltal, hogy segítjük a gazdaság és a kormány munkájának támogatását, megadjuk Ukrajnának azt a támogatást, amelyre szüksége van szabadságáért és szuverenitásáért folytatott küzdeleméhez” – hangsúlyozta az amerikai pénzügyminiszter.
„Washington egyik kulcsfontosságú célja az, hogy küzdjön Oroszország szankcióink kijátszására tett kísérletei ellen. Megvédem azt az elképzelést, hogy van kompromisszum Ukrajna és a globális dél támogatása között” – mutatott rá Janet Yellen.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a következő években a világgazdasági növekedés 3 százalék körül fog alakulni, valamint a technológiai szétválasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet.
A világgazdasági növekedés 2023-ban 3 százalék alá csökken, és a következő öt évben 3 százalék körül marad – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. 1990 óta ez az IMF legalacsonyabb középtávú növekedési előrejelzése, elmarad az elmúlt húsz évben tapasztalt 3,8 százalékos átlagos gyorsulástól is.
Bár a legtöbb fejlett gazdaságban meglepően rugalmasak a munkaerőpiacok, valamint a kínai nyitás is fellendülést hoz, mindezek ellenére arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése 2023-ban nem éri el a 3 százalékot – mondta a nemzetközi szervezet vezetője. Georgieva szerint a növekedési kilátások mind rövid, mind középtávon gyengék maradnak, tekintettel a tartósan magas inflációra. Hozzátette: a pénzromlás mellett a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a gyorsulás továbbra is elérhetetlen. Ez mindenki kilátását rontja, főleg a legkiszolgáltatottabb emberek és országok kilátásait – írja a Reuters.
Elmondta, hogy 2023-ban India és Kína adja majd a globális növekedés felét, de idén a fejlett gazdaságok mintegy 90 százalékában lassul az emelkedés üteme. Az alacsony jövedelmű országok, amelyeket a magasabb hitelköltségek és az exportjuk iránti gyengülő kereslet sújt, azt tapasztalják majd, hogy az egy főre jutó jövedelem növekedése a feltörekvő gazdaságoké alatt maradnak.
Az IMF vezetője felszólította a központi bankokat, hogy amíg a pénzügyi nyomás korlátozott marad, addig tartsák az infláció elleni harcot, de a pénzügyi stabilitási kockázatok felmerülésekor a likviditás megfelelő biztosításával kezeljék őket. A közelmúltban Svájcban és az Egyesült Államokban bekövetkezett bankcsődök rávilágítottak egyes bankok kockázatkezelési hiányosságaira és felügyeleti mulasztásokra.
A kulcs a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények kockázatainak, valamint az olyan ágazatok gyengeségeinek gondos nyomon követése, mint például a kereskedelmi ingatlanok – mondta Georgieva. Szerinte bár a politikai döntéshozók gyorsan reagáltak a szektorban a közelmúltban tapasztalt stresszhelyzetekre, továbbra is aggodalomra adnak okot a bankok rejtett sebezhetőségei. A növekedési és termelékenységi kilátások javítása érdekében az IMF-vezér jelentős változtatásokra szólított fel, a többi között a megújuló energiára fordított beruházásokra, valamint a világgazdaság széttöredezettségének elkerülésére. Hangsúlyozta, hogy egyes országok esetében akár 12 százalékkal is csökkenhet a gazdaság.
Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy német becslés ismertetése szerint.
A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása nagyjából 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amelyet az ukrajnai háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további ezer milliárd dollár termeléskiesés várható.
Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021 őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról.
Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze. A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számítani a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.
Azonban a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte számos vállalatnál okozott „termelési sokkot” az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén.
Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia, valamint az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok – például a gabona – piacának működésében is zavarokat okozott, „szűk ellátási keresztmetszetek” kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.
A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét.
Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat.
Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a „háborús ársokk” ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra – fejtették ki az IW közleményében.
Hozzátették, hogy a világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az Egyesült Államokban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak.
A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg ugyancsak gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet – írták.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
Az új előrejelzés a Világbank és az IMF jövő heti őszi ülésszaka előtt lát napvilágot. Az IMF irányítója rámutatott arra, hogy az idei évi globális gazdasági növekedésre vonatkozó becslésen nem változtatnak, az marad 3,2 százalék, a jövő évi 2,9 százalékos adatot azonban rontják. Hogy pontosan mennyivel, azt a nemzetközi szervezet vezetője nem árulta el. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális GDP.
A 2026-ig tartó időszakig a növekedés jelenlegi lassulása alapján a világgazdaság vesztesége mintegy 4 ezer milliárd dollárt tesz ki mondta Krisztalina Georgieva, aki szerint ez hatalmas visszalépés a világgazdaság számára.
A helyzet pedig inkább romlani fog, nő a recesszió kockázata. A bizonytalanság rendkívül magas háború és világjárvány idején tette hozzá.
Az IMF becslése szerint a világgazdaság körülbelül egyharmadát adó országok legalább két egymást követő negyedévben zsugorodnak idén vagy a következő évben. Az IMF vezetője szerint a lassulás minden nagyobb gazdaságban megfigyelhető, Európában, Kínában, az Egyesült Államokban, ami a feltörekvő és fejlődő országok gazdasági helyzetét is befolyásolja.
Az eurózónát súlyosan érinti az oroszországi gázszállítások csökkenése, Kína a pandémiával összefüggő zavaroktól, valamint ingatlanpiacának mélyülő visszaesésétől szenved, az Egyesült Államokban pedig lassul a gazdasági növekedés, mivel az infláció csökkenti a reáljövedelmeket, a fogyasztói keresletet, míg a magasabb kamatok visszafogják a befektetéseket. Ez viszont érinti a feltörekvő és fejlődő országokat, mivel csökken az exportjuk iránti kereslet mondta.
Az IMF vezérigazgatója három pontba foglalta, hogy mit kellene tenni a világgazdaság stabilizálása érdekében.
Az első az infláció csökkentése,
a második olyan fiskális politika bevezetése, ami megvédi a kiszolgáltatottakat anélkül, hogy növelné az inflációt,
a harmadik a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok támogatására irányuló közös erőfeszítés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi jelentésében jelentősen rontja a világgazdaság idei várható teljesítményével kapcsolatos előrejelzését – mondta Ceila Pazarbasioglu, az IMF stratégiai, politikai és elemzési osztályának igazgatója a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek az indonéz Bali szigetén rendezett találkozóján vasárnap.
Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás lassulása, a koronavírus világjárvány és a gyengülő kínai gazdasági növekedés az eddig vártnál „sokkal nagyobb kihívást jelent” a döntéshozók számára – mondta Pazarbasioglu. „Azt látjuk, hogy válság követ válságot, ami valóban sújtja a világgazdaságot” – idézte a Bloomberg Pazarbasioglu szavait.
Az IMF áprilisban az Ukrajna elleni orosz háború miatt 4,4 százalékról 3,6 százalékra csökkentette a 2022-re vonatkozó világgazdasági növekedési előrejelzését. Pazarbasioglu vasárnap azt mondta, hogy a júliusban megjelenő új becslésében az IMF „jelentősen rontja előrejelzését”.
Az IMF július 26-án teszi közzé a világgazdaság idei teljesítményére vonatkozó új várakozását.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint a világgazdasági kilátások „jelentősen visszaestek” a háború miatt − írta meg a Guardian.
Kristalina Georgieva utalt arra, hogy az IMF ebben a hónapban csökkenteni fogja a világgazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait, mondván, hogy a kilátások továbbra is „rendkívül bizonytalanok” az ukrajnai háború, a vártnál magasabb infláció és a koronavírus-járvány miatt.
Globálisan éves összevetésben 8,9 százalékkal, 314,1 millióra esett az okostelefonok kiszállítása a világon az idei első negyedévben – a mutató ezzel már harmadik negyedéve csökken.
Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat honlapjára felkerült előzetes adatok alapján Nabilah Popal, az IDC kutatási igazgatója azt mondta, hogy a fogyasztói hangulat minden régióban, és különösen Kínában negatív az infláció és a gazdasági instabilitás miatti erős aggodalmak miatt, amelyek nyomást gyakorolnak a fogyasztói kiadásokra. Ezeket a gondokat tovább súlyosbítja az alkatrészek és a szállítás költségeinek emelkedése, a közelmúltbeli sanghaji bezárások és az Ukrajna elleni orosz háború.
Közép- és Kelet-Európában közel 20 százalékkal estek vissza az okostelefonok eladásai az elmúlt negyedévben, és a régió számos piacán továbbra is bizonytalanok a kilátások. A globális mobiltelefon-kiszállításoknak nem túl nagy hányada, 6-7 százaléka esik erre a térségre.
A globális kiszállítások közel a felét kitevő Kínában és az ázsiai és csendes-óceáni térség más országaiban 12,3 százalékos csökkenést jegyeztek fel az első negyedévben.
A dél-koreai Samsung Electronics 1,2 százalékkal csökkentette kiszállításait a március végével záródott három hónapban. A vállalat azonban továbbra is az első helyen állt a globális listán, miközben a második helyen álló amerikai Apple Inc. 2,2 százalékkal növelte kiszállításait.
A harmadik helyen álló Xiaomi 17,8 százalékkal, a negyedik OPPO 26,8 százalékkal, az ötödik vivo pedig 27,7 százalékkal csökkentette kiszállításait a tavalyi első negyedévvel összevetve.
