{"id":40236,"date":"2023-07-22T17:08:00","date_gmt":"2023-07-22T14:08:00","guid":{"rendered":"https:\/\/economic.karpat.in.ua\/?p=40236"},"modified":"2023-07-22T11:46:07","modified_gmt":"2023-07-22T08:46:07","slug":"latin-amerika-bekemenyit-ovek-a-litium-es-nem-adjak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/economic.karpat.in.ua\/?p=40236&lang=hu","title":{"rendered":"Latin-Amerika bekem\u00e9ny\u00edt: \u00f6v\u00e9k a l\u00edtium, \u00e9s nem adj\u00e1k"},"content":{"rendered":"\n

Glob\u00e1lis verseny folyik a z\u00f6ld\u00e1t\u00e1ll\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges alapanyagok\u00e9rt, \u00e9s Latin-Amerika az eddigiekn\u00e9l nagyobb szerepet akar j\u00e1tszani. A kontinens orsz\u00e1gai, p\u00e9ld\u00e1ul Chile, Braz\u00edlia \u00e9s Argent\u00edna, rendelkeznek a vil\u00e1g egyik legnagyobb tartal\u00e9k\u00e1val az \u00e9rintett \u00e1sv\u00e1nykincsekb\u0151l, \u00edgy a feh\u00e9r aranynak is nevezett l\u00edtiumb\u00f3l, de ezt ma K\u00edn\u00e1ba export\u00e1lj\u00e1k feldolgoz\u00e1sra, ahonnan k\u00e9szterm\u00e9ket v\u00e1s\u00e1rolnak vissza.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 is szorosabb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st szeretne a r\u00e9gi\u00f3val, hogy kiel\u00e9g\u00edthesse n\u00f6vekv\u0151 l\u00edtiumsz\u00fcks\u00e9gleteit, a h\u00e9t eleji br\u00fcsszeli cs\u00facson azonban a r\u00e9szt vev\u0151 latin-amerikai vezet\u0151k vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k, hogy nem el\u00e9gednek meg t\u00f6bb\u00e9 a kitermel\u0151i st\u00e1tusszal.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

\u201eNem akarunk l\u00edtiumot eladni Eur\u00f3p\u00e1nak\u2026 L\u00edtiumos akkumul\u00e1torokkal felszerelt aut\u00f3kat akarunk eladni\u201d \u2013 er\u0151s\u00edtette meg Gustavo Mart\u00ednez Pandiani argentin k\u00fcl\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1r. \u201eEz lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy fejlessz\u00fck a saj\u00e1t ipar\u00e1gainkat, a v\u00e1llalataink hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9kkel export\u00e1ljanak. Ilyenfajta egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st akarunk kialak\u00edtani\u201d \u2013 id\u00e9zte a politikust a Politico.<\/p>\n\n\n\n

A lap eml\u00e9keztetett, hogy a r\u00e9gi\u00f3 orsz\u00e1gai az elm\u00falt id\u0151szakban elkezdtek nagyobb ellen\u0151rz\u00e9st gyakorolni az \u00e1sv\u00e1nykincseik \u00e9s az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nc felett: Bol\u00edvia az \u00e9v elej\u00e9n k\u00f6z\u00f6s latin-amerikai l\u00edtiumpolitika kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolta, Chile pedig bejelentette, hogy az \u00e1gazat \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1t tervezi.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A t\u00e9rs\u00e9g \u00e1llamai ez\u00e9rt az EU-val val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s alapvet\u0151 felt\u00e9tel\u00e9\u00fcl szabj\u00e1k meg, hogy az \u00e1sv\u00e1nykincseket odahaza dolgozz\u00e1k fel, kialak\u00edtva ezzel egy nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171 ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncot, amelynek \u0151k a haszon\u00e9lvez\u0151i. A cs\u00facson al\u00e1 is \u00edrtak Chil\u00e9vel egy \u00faj partneri meg\u00e1llapod\u00e1st a \u201efenntarthat\u00f3 nyersanyag\u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncok integr\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00f6s projektfejleszt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Ez volt az els\u0151 alkalom, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1roztunk egy mechanizmust, amely kiemeli Latin-Amerik\u00e1t a kitermel\u0151i szerepk\u00f6rb\u0151l \u2013 emelte ki a cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 ut\u00e1n Alberto Fern\u00e1ndez argentin eln\u00f6k.<\/p>\n\n\n\n

Az EU fontos szerepet sz\u00e1n a z\u00f6ld\u00e1t\u00e1ll\u00e1sban az Argent\u00edn\u00e1t, Chil\u00e9t \u00e9s Bol\u00edvi\u00e1t \u00e1tfog\u00f3 \u201el\u00edtiumh\u00e1romsz\u00f6gnek\u201d, ahol a vil\u00e1g ismert k\u00e9szleteinek mintegy fele tal\u00e1lhat\u00f3. A blokk l\u00edtiumsz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek jelenleg a 78 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t Chile biztos\u00edtja, \u00e9s szak\u00e9rt\u0151k szerint az eur\u00f3pai ell\u00e1t\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l nem okoz fenyeget\u00e9st, hogy az \u00e9rintett orsz\u00e1gok nagyobb ellen\u0151rz\u00e9st akarnak a saj\u00e1t vagyonuk felett.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Nincs felt\u00e9tlen\u00fcl konfliktus abban, hogy Eur\u00f3pa ki akarja \u00e9p\u00edteni saj\u00e1t finom\u00edt\u00f3kapacit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben t\u00e1mogatja az olyan partnerr\u00e9gi\u00f3kat, mint Latin-Amerika, hogy ugyanezt tegy\u00e9k \u2013 \u00e1ll\u00edtja Chris Heron, az Eurometaux ipari lobbi sz\u00f3viv\u0151je, aki azzal \u00e9rvel, hogy az \u00e1sv\u00e1nyok ir\u00e1nti kereslet \u201eolyan nagy, hogy a k\u00e9t f\u00e9lnek egy\u00fctt kell m\u0171k\u00f6dnie\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Az EU 2035-t\u0151l betiltja a robban\u00f3motorokat, \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben v\u00e1rhat\u00f3an nagysz\u00e1m\u00fa elektromos aut\u00f3 jelenik meg az eur\u00f3pai utakon, vagyis az egekbe sz\u00f6kik a l\u00edtiumion-akkumul\u00e1torok ir\u00e1nti kereslet. A leuveni egyetem tanulm\u00e1nya szerint a l\u00edtium ir\u00e1nti ig\u00e9ny a 35-sz\u00f6r\u00f6s\u00e9re ugrik 2050-re.<\/p>\n\n\n\n

A Nemzetk\u00f6zi Energia\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (IEA) adatai szerint a glob\u00e1lis l\u00edtiumtermel\u00e9s megh\u00e1romszoroz\u00f3dott 2015 \u00f3ta, 2021-re el\u00e9rte az \u00e9vi sz\u00e1zezer tonn\u00e1t. El\u0151rejelz\u00e9sek szerint a n\u00f6veked\u00e9s tov\u00e1bbra is exponenci\u00e1lis lesz, \u00e9s gyorsan emelkednek majd az \u00e1rak is.<\/p>\n\n\n\n

Abban azonban a szak\u00e9rt\u0151k k\u00e9telkednek, hogy a latin-amerikai orsz\u00e1gok k\u00e9pesek lesznek gyorsan l\u00e9trehozni a saj\u00e1t akkumul\u00e1torgy\u00e1rt\u00e1si kapacit\u00e1sukat. Michael Schmidt, az \u00e1sv\u00e1nykincsekkel foglalkoz\u00f3 n\u00e9met sz\u00f6vets\u00e9gi \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (Deutsche Rohstoffagentur \u2013 DERA) kutat\u00f3ja \u00fagy v\u00e9li, hogy m\u00edg Argent\u00edna, Braz\u00edlia vagy Mexik\u00f3 megfelel\u0151 helyzetben van ehhez, m\u00e1sok, p\u00e9ld\u00e1ul Chile vagy Bol\u00edvia eleinte komoly neh\u00e9zs\u00e9gekkel n\u00e9znek majd szembe. A siker szerinte \u201ebizonyos fokig att\u00f3l f\u00fcgg, van-e m\u00e1r az adott orsz\u00e1gnak aut\u00f3ipara, kialakult helyi ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nca, hazai felvev\u0151piaca vagy hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9se m\u00e1s piacokhoz\u201d.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Szak\u00e9rt\u0151k egyet\u00e9rtenek abban, hogy az EU-nak els\u0151sorban arra kell \u00f6sszpontos\u00edtania, hogy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dj\u00f6n a r\u00e9gi\u00f3val a l\u00edtium kib\u00e1ny\u00e1sz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s piacra juttat\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Elm\u00e9letben nem neh\u00e9z biztos\u00edtani a megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 l\u00edtiumot, mert van elegend\u0151 bel\u0151le a f\u00f6ld alatt, a gyakorlatban azonban t\u00edz \u00e9v kell ahhoz, hogy a felfedez\u00e9st\u0151l eljussanak a kitermel\u00e9sig.<\/p>\n\n\n\n

\n