Vajon az új olasz miniszterelnök, Mario Draghi képes lesz az ország gazdaságának Super Mariójává válni?

Az Európai Központi Bank korábbi vezetője, Mario Draghi Olaszország kormányfői posztjára történő kinevezése az államkölcsön kamata és az külföldi államadósság csökkenéséhez vezetett. Ez a hatás természetesen az új miniszterelnök politikai súlya és a 2012-es válság „euró megmentésében” elért sikere miatt vált lehetővé.

Mario Draghi, közelmúltbeli olasz miniszterelnöki posztra történő kinevezése előtt csodákat művelt. Személyét, mint az Európai Központi Bank elnökét az „euró megmentőjeként” emlegetik a 2012-es válság idején tett intézkedései okán.

Pár nappal kinevezését követően, a tízéves olasz adósságkötvényeket minimális, 0,427%-os kamatlábbal jegyezték, ami kevesebb, mint egy ponttal alacsonyabb a Németországinál, amely opcióként szolgál az Európai Unió számára. Ami pedig az ötéves hiteleket illeti, most először, 11% -kal csökkentek.

Mario Draghi – „ez a név arra készteti az embert, hogy megvásárolja az olaszok adósságát” – mondta ironikusan Antoine Bouvet banki szakértő és stratéga. Elmondása szerint a Draghi a továbbra is a kötvények pozitív jövedelmét ajánlja a befektetőknek, ellentétben Németországgal vagy Franciaországgal, miközben a kockázatért járó prémium csökkentettnek tekinthető.

Véleménye szerint, „egy politikai súllyal rendelkező, elismert technokrata kinevezése” által Olaszország ma elkezdte a kilábalást az instabilitás időszakából. Ez ideális alkalom egyidejűleg a reformok végrehajtására az országban, az euró megerősítésére a hatalmas, 2600 milliárdos államadósság ellenére, ami a GDP 160%. Az európai sajtó emlékeztetett arra, hogy Olaszország hosszú utat tett meg. A válságot megelőzően az államadósság kamatlába meghaladta a 2,5%-ot, az euróövezet válságának közepette pedig elérte a 7%-ot. Mario Draghi kinevezésének már megvan a pozitív hatása – jelentősen csökkentette az államadósság terheit. És létfontosságú, hogy Rómának meglegyen a lehetősége gazdasági fellendülés politikáját finanszíroznia, amelyhez még az idén, az Európai Unió várható támogatásain kívül, 200 milliárd eurós hitelt kell felvennie. Ezeknek a pénzeszközöknek szabad mozgásteret kell biztosítaniuk az új miniszterelnöknek a gazdaság helyreállítására és a jövő évi költségvetés előkészítésére.

Egyébként Olaszország jövőbeli sikerei valószínűleg alacsonyabb kamatlábakat eredményeznek Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában, és a „Super Mapio” aurája reményt adhat egy új politikai egyensúly kialakulására az EU-ban, amely a dél-európai országok számára is kedvező lesz.

Mario Draghi, mint a gazdasági terjeszkedés támogatója és új kormányfő, tekintélyének köszönhetően kikényszerítheti a költségvetés aktív integrációját az euró-zónában, akár új pénzügyi átutalásokat is kieszközölhet az ország újjáépítésére 750 milliárd euró értékben.

„Draghi-t úgy várják, mint a messiást” – írta a sajtó, de vajon képes lesz-e bármit is megváltoztatni? Sikerül-e vajon kihúzni Olaszországot a „lassú gazdasági fellendülés mélyéből”, a strukturális egyensúlyhiányból és a demográfia válságból”? Nemsokára megtudjuk…

Newsmaker