Grandiózus gázüzletet készíthet elő Donald Trump Putyinnal

Donald Trumpék nem csupán vizsgálják, hanem egyeztetnek is Vlagyimir Putyinon keresztül a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel arról, hogyan tudnának együttműködni bizonyos területeken.

Azt nem tudni, az amerikai elnök kormányzata közvetlenül részt vesz-e a tárgyalásokban. Az orosz állam feje azonban egyértelműen utalt az energetikai együttműködésre.

Ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak az energiaszektorban az együttműködésről, akkor biztosítható lenne egy gázvezeték Európa számára – jelentette ki Putyin, aki szerint „ez előnyös lehet Európának, mivel olcsó orosz gázt kapna”. Az Index jelezte, az orosz elnök kijelentései nyomán az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek.

Trump pedig szintén azt sugallta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a lehetséges együttműködés iránt, dacára a háború óta kivetett amerikai és európai szankcióknak.

A lehetséges amerikai célokat erősen meghatározhatják a háborút lezáró békemegállapodásból eredő üzleti lehetőségek. Jelesül Marco Rubio amerikai külügyminiszter már azt fejtegette, hogy Washington fellazítaná az Oroszország és Kína közötti partneri kapcsolatokat.

Ám az európai tisztviselők kétlik, hogy a Trump-adminisztráció képes lenne éket verni Oroszország és Kína közé, hisz a két állam jelentősen közeledett egymáshoz az orosz–ukrán háború kezdete óta.

A Bloomberg forrásai szerint a Gazprom kifejezetten szeretné, ha Washington segítene újraindítani a kontinensre irányuló Északi Áramlat gázvezetékeket. Az orosz állami gázvállalat a háborút megelőzően csökkentette, később leállította a szállításokat, végül 2022-ben, egy szabotázstámadás után a két vezeték megsérült.

Újabban amerikai üzletemberek szemet vetettek az Északi Áramlat 2-t irányító svájci székhelyű üzemeltető cégre, így részesedést szerezve a projektben.

Putyin több ízben rögzítette, készek arra, hogy az Északi Áramlat 2 még működő, sértetlen szakaszán újraindítsák a gázszolgáltatást Európába, de a döntés végső soron az Ukrajnát támogató Németországon múlik.

Bár az EU és a Trump-kabinet megvitatta annak lehetőségét, hogy az európai vállalatok több cseppfolyósított földgázt, LNG-t importáljanak az Egyesült Államokból, de több uniós ország elkezdett ebből kihátrálni az amerikai elnök Ukrajnához és Európához való hozzáállása, valamint az egyéb bizonytalanságok miatt. De az biztosnak látszik, hogy a Gazprommal kötött bármiféle megállapodás tovább súlyosbítaná ezen aggodalmakat.

A lap felidézte, miután megszűnt az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás, a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött, ezáltal Magyarország pozíciója is felsőbb polcra került. Az azonban a kontinens komoly energiaéhségére utal, hogy hiába a szankciók, Európa még mindig rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárol. Igaz, az Európába irányuló teljes gázmennyiségnek már csak a 10-15 százalékát adja a Gazprom a korábbi 40-45 százalék helyett.

(economx.hu)