Mi a gond a CBAM környezetvédelmi vámilletékkel?

Az EU-ban bevezetett szén-dioxid-adó CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) nem annyira környezetvédelmi kezdeményezésnek bizonyult, mint inkább egy kereskedelmi háború elemének és az európai gyártók védelmét szolgáló mechanizmusnak, írta Olekszandr Moroz az RBC Ukrajina hasábjain. Amint azt Szaniszlav Zincsenko, a GMK Center igazgatója is megjegyezte, a CBAM-ot kezdetben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik módjaként mutatták be, ám mostanra az EU nyíltan elismeri, hogy elsősorban a gazdaságpolitika eszköze. Ukrajnának aktívabban kellene megvédenie érdekeit ebben az ügyben.

A környezetvédelmi vagy a gazdasági ráhatás eszköze?

Az európai gyártók nyomást gyakorolnak az EU vezetőire, hogy szigorítsák meg meg a CBAM-ot a verseny csökkentése érdekében. Ugyanakkor maga az Európai Unió sem állt készen a mechanizmus minden nüanszára: a legnagyobb nehézségek az adminisztrációban és a jelentéstételben adódnak.

Eközben más országok, köztük az Egyesült Királyság, Norvégia, Tajvan, Ausztrália, Kanada és Dél-Korea is hasonló vámokat dolgoznak ki.

Ukrajnában a CBAM-ra még mindig környezetvédelmi kezdeményezésként tekintenek, bár az EU-ban már gazdasági eszközként funkcionál. A kormány ugyanakkor nem tanúsít aktivitást az európai partnerekkel folytatott tárgyalásokon, ami gyengíti az ország pozícióit. Ugyanakkor az EU-ba irányuló ukrán export növekszik – 2024-ben volumene elérte a 25 milliárd dollárt, és a készletek 15%-a már a CBAM hatálya alá tartozik.

A GMK Center előrejelzései szerint a CBAM Ukrajnára gyakorolt ​​hatása csak növekedni fog: a kvóták csökkentése és a CO2 drágulása miatt 2030-ra az exportveszteség elérheti az 1,8 milliárd dollárt, a 2026-2030-as időszak összes vesztesége pedig 4,7 milliárd dollár. Emellett az ipari beruházások 3 milliárd dolláros csökkenése várható, mivel stabil export nélkül a beruházások veszteségessé válnak.

Zincsenko hangsúlyozza, hogy EU-tagjelölt státusza ellenére Ukrajna a CBAM-kérdésekben egyenrangú harmadik országokkal, például Törökországgal vagy Kínával. A helyzet megváltoztatása érdekében Kijevnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy gyártói számára egyenlő feltételeket biztosítsanak.

Versenyképtelenné válhat az ukrán export

A CBAM teljes körű működésének első évében az ukrán vas- és acélgyártóknak összesen 311 millió dollárt kell fizetniük az új szabályok értelmében. A jövőben a gazdasági nyomás csak növekedni fog. A várható veszteségek a fémtermékek fő típusai szerint a következőképpen oszlanak meg:

– öntöttvas 96 millió dollár,

– acél félkész termékek 588 millió dollár,

– bérleti díj 899 millió dollár,

– csövek 39 millió dollár,

– egyéb fémtermékek 25 millió dollár.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy 2030-ra a CBAM versenyképtelenné teheti az ukrán cement, műtrágya, öntöttvas, négyzet alakú termékek exportját. Ennek oka a termelés magas szén-dioxid-intenzitása, valamint az, hogy az EU-ba történő termékek szállításakor jelentős adót kell fizetni a CO2-kibocsátásért.

A vámilleték bevezetésének elhalasztása a túlélés kérdése

Vladiszlav Antipov, az Új Technológiák Ökológiai és Fejlesztési Központjának főigazgatója véleménye szerint a CBAM nemcsak az ukrán gazdaságot fenyegeti, hanem az ország legfontosabb exportágazatainak, többek között a kohászatnak a fennmaradását is. Hangsúlyozza, hogy Ukrajnának a vis maior körülmények alapján kell törekednie a vám bevezetésének elhalasztására.

„A CBAM hatálya alá tartozó ukrán termékek a kohászatot, a műtrágyát, a villamos energiát, a hidrogént, a cementet és más fontos ágazatokat foglalják magukban. Tekintettel a CBAM-tanúsítványok költségének növekedésére, a termelők terhei csak nőni fognak. Véleményünk szerint a háború nyilvánvaló vis maior, amely alapul szolgálhat a CBAM Ukrajnával szembeni alkalmazásának elhalasztásához. Arra szólítjuk fel az EU tárgyalóit, hogy nyújtsák be az erre vonatkozó kérelmet az Európai Bizottságnak”, jegyezte meg Antipov.

Részletezte azt is, hogy az Európai Adó- és Vámhivatal (TAXUD) felelős a CBAM adminisztrációjáért. Ehhez az intézményhez kell kérelmet benyújtani az Ukrajnára vonatkozó mechanizmus végrehajtásának elhalasztására a háború és Oroszország fegyveres agressziója miatt. Tekintettel arra, hogy az ukrán export csaknem 5 milliárd dollárja a CBAM hatálya alá tartozik, ilyen intézkedésekre van szükség a potenciális gazdasági veszteségek csökkentése érdekében.

Ahelyett, hogy passzívan várna az új korlátozásokra, Ukrajnának aktívan részt kellene vennie a nemzetközi párbeszédben a CBAM-ról, hogy megvédje saját gazdaságát, és a háború miatt előnyöket vagy haladékot kapjon.

Korábban az Ukrán Munkaadók Szövetsége kiszámította, hogy a CBAM 2026-os teljes elindításával az ország a GDP 4,6%-át veszítheti el, 2034-re pedig a munkahelyek megszűnése elérheti a 120 ezret. A Politico megjegyezte, hogy Európa anyagilag segíti Ukrajnát, ugyanakkor bevezeti a CBAM-ot, amely évente 1,4 milliárd euróba kerül az országnak. Ezek a veszteségek elkerülhetők a vámilleték bevezetésének elhalasztásával.

Okszana CSOPAK