Az ukrán élelmiszerárak megközelítették az európai szintet, a vaj már 25 százalékkal drágább, mint Lengyelországban

Az ukrán élelmiszerárak az elmúlt években konvergáltak az európai uniós árakhoz, az ukrán árak már most is meghaladják a szomszédos országok, köztük Románia, Szlovákia és Törökország árait – számolt be pénteken az rbc.ua az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére (2025. július) hivatkozva.

A jelentés szerint az NBU az okok között belső problémákat, mint amilyen az éghajlat, a háború, a termelési költségek, és külső tényezők – a globális árak és a kereslet – egyaránt megnevezte. Globálisan az élelmiszerárak gyorsabban emelkednek, mint más árak. 2020 óta az élelmiszerárak inflációja meghaladta a 35%-ot, míg az összesített infláció mindössze 25% volt.

Ez a helyzet több globális válság eredménye: világjárványok, háborúk, klímakatasztrófák, logisztikai zavarok és az emelkedő energiaárak. Mindez „tökéletes vihart” teremtett az élelmiszerárak gyors emelkedéséhez. Ez nagy jelentőséggel bír az ukránok számára, mivel az élelmiszerek aránya az ukránok fogyasztói kosarában körülbelül 40%.

2016 óta Ukrajnában a termékek euróban kifejezett ára 79%-kal, az EU-országokban pedig 46%-kal emelkedett. Az egyes termékcsoportok árdinamikája heterogén volt, akárcsak az egyes termékek ukrajnai árainak eltérése az EU-országok áraitól.

Például a kenyér és gabonafélék, a gyümölcsök és zöldségek, valamint az édesvízi halak ára továbbra is alacsonyabb, mint Európában, az EU-hoz képest alacsonyabb nyersanyag-, munkaerő- és logisztikai költségeknek köszönhetően. A napraforgóolaj pedig olcsóbb (20-25%-kal kisebb, mint Lengyelországban) a fejlett hazai termelés miatt.

Ugyanakkor a vaj ára Ukrajnában viszonylag magasabb, mint az átlagos európai árak (20-25%-kal magasabbak Lengyelországhoz képest), ami a magas termelési költségeknek és az uniós országok mezőgazdasági termelőinek nyújtott jelentős állami támogatásnak köszönhető.

Az állati termékek is hasonló ellentéteket mutatnak: a sertéshús és a tejtermékek drágábbak, mint a lengyelek az iparág strukturális problémái és az állami támogatások eltérései miatt, míg a baromfi és a tojás olcsóbb a nagytermelők hatékonysága, a vertikális integráció és a méretgazdaságosság miatt.

Az NBU szerint az ukrán élelmiszerárak uniós szinthez közeledésének trendje 2025 első felében is folytatódott. Miután a hrivnya 2023–2024-es leértékelődése miatt az euróban kifejezett élelmiszerárak átmenetileg csökkentek, az év eleje óta újra emelkedő tendencia indult be.

Az ukrán árakat a lakosság vásárlóereje korlátozza. Amint az ár megközelíti a pszichológiai küszöböt, a kereslet csökken, vagy az olcsóbb analógok felé tolódik el. Másrészt egyes ágazatok, például az állattenyésztés gyenge fejlődése felfelé hajtja az árakat. Az áfakülönbség is szerepet játszik – Ukrajnában 20%, Lengyelországban csak 5%, egyes helyeken pedig nulla kulcsú.

Az ukrán élelmiszerárakat mind belső tényezők (hozam, termelési költségek, fogyasztói kereslet stb.), mind külső körülmények befolyásolják, különösen a világpiaci árak, az ukrán termelők külföldi piacokhoz való hozzáférése, valamint a termékek exportjának és importjának volumene.

Különösen az Ukrajna és az EU közötti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás járult hozzá az élelmiszeripari termékek kereskedelmének növekedéséhez, és ezáltal az egyik tényező volt, amely az ukrán árakat közelebb hozta az európai árakhoz.

A magas árak és az alacsony kínálat miatt Ukrajna növeli az élelmiszer-importot. 2025 első felében a sertéshúsimport 4,4-szeresére, a tejimport 1,6-szorosára, a gabonaféléké 48%-kal, a zöldségeké megduplázódott, az almaimport pedig 8-szorosára nőtt.

(vb/rbc.ua)