A G7-országok Oroszországot olajbevételei felétől tervezik megfosztani

A nyugati demokráciák határozott intézkedései akár évi 80 milliárd dollárral is csökkenthetik Moszkva olajbevételeit. A G7-országok azt tervezik, hogy „maximalizálni fogják az orosz olajexportra nehezedő nyomást” a szaúd-arábiai és az Egyesült Arab Emírségekbeli termelés növelésével, valamint az indiai és törökországi orosz olajvásárlások csökkentésével, számolt be a Reuters.

Az ügynökség kommentátora, Hugo Dixon hangsúlyozta, hogy ha a gazdag demokráciák határozottan cselekszenek, akár évi 80 milliárd dollárral is csökkenthetik Moszkva olajbevételeit. A bevételek ilyen mértékű csökkenése súlyos csapást jelentene a már amúgy is gyengülő orosz gazdaságra, és talán még Vlagyimir Putyint, a Kreml urát is arra kényszerítené, hogy állítsa le az Ukrajna elleni háborút.

A G7 pénzügyminiszterei, akik a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni ülésén gyűlnek össze, már rendelkeznek egy listával azokról az intézkedésekről, amelyekkel „kiürítik” Moszkva katonai költségvetését.

Az orosz olajexport csökkentése azonban kontraproduktívnak bizonyulhat, ha más termelők nem tudják betölteni a hiányt. Ellenkező esetben a kínálat korlátozása emelné a globális olajárakat, ami sújtaná a nyugati gazdaságokat. Moszkva bevételei talán nem is csökkennének, mivel a magasabb árak kompenzálnák a mennyiség csökkenését.

A G7 legjobb terve azon múlik, hogy sikerül-e meggyőzni a többi országot, különösen a Perzsa-öböl menti államokat az olajtermelés növeléséről. A G7-nek meg kell győznie az orosz kőolaj főbb vásárlóit, például Indiát, hogy kevesebb orosz olajat és több szaúdi és emirátusi olajat vásároljanak.

Szaúd-Arábia napi 2,43 millió hordóval, az Egyesült Arab Emírségek pedig napi 0,85 millió hordóval növelheti a termelést a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A királyságok készen állnak a termelés növelésére: költségeik alacsonyak, és olajkészleteik évtizedekig elegendőek. Ugyanakkor Szaúd-Arábiának drága projektjei vannak az olajszektoron kívül, amelyek növelik a költségvetési hiányát.

Az „Perzsa-öböl-megállapodás” csak az „India-Törökország megállapodással” együtt fog működni. Kína az orosz olaj legnagyobb vásárlója, de Moszkvával való szoros szövetsége miatt lehetetlen megállítani ezt az áramlást. India az elmúlt hónapokban mintegy 1,9 millió hordó orosz olajat és kőolajterméket importált, Törökország 0,9 millió hordót. A G7-nek meg kellene mutatnia ezeknek az országoknak az Oroszországtól történő vásárlások csökkentésének és a Perzsa-öbölből származó készletek növelésének előnyeit. Az orosz olaj árplafonjának csökkentése több milliárd dollárt takarítana meg Indiának és Törökországnak.

Abban az esetben, ha India 75%-kal csökkentené az oroszországi vásárlásokat, és hordónként 20 dolláros kedvezményt kapna, a megtakarítás évi 3,5 milliárd dollár lenne. Törökország is hasonlóképpen profitálna ebből. Az Európai Uniónak le kellene állítania a fennmaradó 0,2 millió hordó oroszországi importját.

Ha Oroszország csak 5 millió hordót tudna eladni 40 dollárért a 56 dolláros 7,3 millió hordó helyett, akkor elveszítené exportbevételeinek felét. Az éves veszteség elérheti a 76 milliárd dollárt.

Egy ilyen összetett megállapodás végrehajtásához tárgyalásokra lenne szükség az Öböl-térséggel, Indiával és Törökországgal.

A pénzügyi ösztönzők minden fél számára vonzóvá tehetik. Ez a stratégia rendkívül hátrányos lenne Moszkva számára, és jelentősen csökkenthetné katonai erőforrásait.