Mit nyert és mit veszített Nagy-Britannia miután egyeztette a Brexitről szóló megállapodásokat az Európai Unióval

Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt az Egyesült Királyság és az Európai Unió megállapodott a Brexit utáni gazdasági együttműködésről.

Boris Johnson brit miniszterelnök jó hangulatban jelentette be, hogy ezen megállapodások eredménye végül is lehetővé teszi az együttműködést december 31-e után.

A brit kabinet vezetője elmondta, a megállapodás által, amelynek keretében Nagy-Britannia kilép a vámunióból és az EU egységes piacáról, viszont megmarad a vámmentes elérhetősége az unió piacához, „hatalmas szabadkereskedelmi övezet jön létre”, amely mindkét fél számára hasznos lehet.

A december 24-i sajtókonferencián Boris Johnson kifejtette, hogy a megállapodás „egy valóban sikeres új kapcsolat alapja”, mivel a felek megegyeztek abban, hogy egy független választott bírósági eljárás keretén belül meghatározzák meg azokat a szankciókat, amelyeket akkor vetnek ki, amikor az egyik fél eltér az elfogadott normáktól, amivel megsérti a másik fél érdekeit.

„A brit törvényeket kizárólag a brit parlament fogja elfogadni, azok a brit bírák fogják értelmezni, akik Nagy-Britannia bíróságain üléseznek” – magyarázta Boris Johnson, majd hozzátette, hogy Nagy-Britannia kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és geológiailag továbbra is Európához kötődik, nem utolsó sorban annak a négy millió EU-s állampolgárnak köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek és óriási mértékben járulnak hozzá az ország létfontosságú tevékenységébe minden területen.

Elemzők szerint azonban Boris Johnson optimizmusa nincs összhangban a kormány költségvetési bizottságának becsléseivel, miszerint a Brexit középtávon körülbelül 4%-al csökkenti Nagy-Britannia GDP-jét.

A brit Halászati Szervezetek Országos Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a halászati ipar csalódott, mivel az ország miniszterelnöke a megállapodáson belül nem biztosította a Nagy-Britannia partjainál lévő 12 mérföldes ipari vízterület ellenőrzését. Egy tengeri mérföld 1852 méter hosszú, tehát 12 tengeri mérföld – 22 kilométer és 224 méter, ami Nagy-Britanniából belvízterülete.

Ezen kívül az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás nem vonatkozik azokra a szolgáltatásokra, amelyek a brit gazdaság 80%-át teszik ki, többek között a banki szférára, amely Londont Európa pénzügyi fővárosának tekinti, amely reálisan képes versenyezni New Yorkkal. Az uniós piac elérhetősége a brit bankok, biztosítók és vagyonkezelők számára továbbra is bizonytalan – állítják pénzügyi elemzők.

Nagy-Britannia és az EU közötti megállapodásokról az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az alábbiakat nyilatkozta: „Hosszú és kanyargós út volt. Végre hátrahagyhatjuk a Brexitet, és a jövőbe tekinthetünk. Európa halad tovább”. Álláspontját Michel Barnier, az EU képviselője a tárgyalásokon, is támogatta, és kijelentette: „Ma a megkönnyebbülés napja van, némi szomorúsággal ötvözve, mivel összehasonlítjuk a korábbiakat azzal, ami majd következik”.

Az Egyesült Királyság kilépésével az EU elveszíti fő katonai és hírszerzési erejét, beleértve a teljes GDP 15%-át, valamint a világ két legnagyobb pénzügyi fővárosának egyikét, a szabad piacok „motorját”, amely Németország és Franciaország ambíciói visszaszorításának fontos tényezőjeként működött.

Az EU kollektív segítsége nélkül az Egyesült Királyság egyedül marad, és kénytelen lesz sokkal inkább az USA-ra hagyatkozni.

Az Egyesült Királyság „függetlenítette” magát az EU-tól, elméletileg kevesebb korlátozás vonatkozik rá és több lehetősége van kialakítani saját fejlődési útvonalát. Hogyan alakul majd minden, majd az idővel meglátjuk.

NEWSMAKER