Az orosz–ukrán háború elején rongálódott meg a Mondelez ukrajnai üzeme. Mostanra sikerült helyreállítani a károkat, és újraindítani az Oreo termékek gyártását.
Pénteken jó hírt kaptak az ukránok. Ugyan még nem biztos, hogy használhatják a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen, ám az egyik amerikai cég ukrajnai gyárában újraindulhat a termelés. A Mondelez élelmiszergyártó nagyvállalat ugyanis ismét elkezdte a világszerte népszerű Oreo kekszek gyártását az ország keleti részén található üzemében – adta hírül a Reuters.
A Trosztyanec városában található gyárban két évvel ezelőtt állt le a termelés, miután az orosz–ukrán háború elején súlyosan megrongálódott az épület. A Mondelez üzeme mostanra teljesen újjáépült. Tavaly már részlegesen meg tudta nyitni a csokoládék gyártásával foglalkozó üzemrészt.
A vállalat a közleményében azonban kijelentette, hogy az ukrajnai gyárban készült Oreo termékeket, és egyéb édességeket sem fog exportálni a szomszédos Oroszországba. A trosztyaneci üzemben előállított termékeket az ukrán piacon történő értékesítés mellett többek között Georgiában és Kazahsztánban adják el.
Ettől függetlenül az oroszoknak sem kell túlságosan szomorkodniuk, hogy Oreo nélkül maradnak, hiszen a Mondeleznek három gyára is van Oroszországban, és az ott gyártott termékek egy részét értékesíti is az orosz piacon. A társaság korábban bejelentette, hogy 2023 végére önállóvá teszi oroszországi üzletágát, önellátó ellátási lánccal és beszállítókkal. Azonban a multinacionális vállalat sok dolgozója és több befektetője is Moszkva bojkottjára szólította fel a céget.
Arról nemrég a Bloomberg is beszámolt, hogy Mondelez részvényeseinek csaknem 30 százaléka szerette volna elérni, hogy a vállalat tegye egyértelművé oroszországi és ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontját, hogy nyilvánosság a háborúban álló országokban folytatott üzleti gyakorlatát. Bár a javaslat nem került megszavazásra, a támogatottság mértéke már elérte azt a küszöböt, aminél a vezetőknek érdemes lehet átgondolniuk a következő lépéseket.
Az amerikai vállalat, bár helyenként furcsa módon érvel, minden bizonnyal nem a Kreml iránti szimpátia miatt maradt Oroszországban, hanem mert nem szeretne piacot veszíteni. Mivel az élelmiszerek egyelőre még nem tartoznak a nemzetközi szankciók hatálya alá, így a Mondelez több versenytársa, köztük a legnagyobb rivális, a svájci tulajdonú Nestlé is maradt az országban, szintén önállóvá ellátási lánc kiépítésével.
A vaníliakrémmel töltött csokoládéostya, az Oreo a Mondelez egyik legismertebb márkája, amely 2023-ban csaknem 4 milliárd dolláros árbevételt hozott a cégnek. A vállalat további ismert márkái közé tartozik Milka és a Cadbury csokoládé.
Az exporthitel-ügynökség két biztosítási terméket kínál – a közvetlen befektetési biztosítást a befektetőknek és a befektetési hitelbiztosítást a bankoknak.
Ukrajna exporthitel-ügynöksége megkezdi a befektetések katonai és politikai kockázatok elleni biztosítására vonatkozó kérelmek fogadását – jelentette be Julija Szviridenko gazdasági miniszter, közölte a Forbes május 29-én.
Megjegyezték, hogy az exporthitel-ügynökség két biztosítási terméket kínál majd: közvetlen befektetési biztosítást a befektetőknek és befektetési hitelbiztosítást a bankoknak.
Szviridenko elmondása szerint a háborús kockázatok elleni biztosítás fejlett infrastruktúrája további ösztönzést jelenthet a befektetők számára, hogy belépjenek az ukrán piacra.
Korábban a háborús kockázatok elleni biztosítás csak nemzetközi szervezeteknél volt elérhető – a MIGA biztosította az Ukrajnában befektetésre kész külföldi társaságokat, az amerikai DFC és a lengyel KUKE ügynökség pedig garanciát nyújtott külföldi és ukrán cégeknek. Most pedig az exporthitel-ügynökség csatlakozik az ukrajnai befektetéseket biztosító szervezetekhez. Ennek köszönhetően az ukrán cégek további garanciákat kapnak a pénzügyi biztonságra, a gazdaság pedig – a fokozott üzleti tevékenységre – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Május 28-án, kedden vált ismertté, hogy Svédország több mint 56 millió eurót különített el Ukrajna energiarendszerének megsegítésére. Erről a svéd kormány sajtószolgálata számolt be.
Ez az új pénzügyi támogatás hozzájárul Ukrajna energiaellátásának biztosításához, hogy a kulcsfontosságú kormányzati intézmények továbbra is működhessenek.
Meg kell jegyezni, hogy Svédország pénzügyi támogatása két részből áll:
500 millió svéd korona az Energiaközösség szervezetének Ukrajna Energiatámogatási Alapján keresztül,
150 millió svéd korona az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programján (UNDP) keresztül.
„Az UNDP-n keresztül nyújtott támogatás az ukrajnai energiainfrastruktúra sürgős kiépítésének finanszírozását célozza” – tette hozzá a kormány.
Az energiatermeléshez szükséges műszaki berendezések és egyéb erőforrások, például generátorok, transzformátorok, berendezések és a személyzet képzése iránti igény nagy. Elsőbbséget élvez majd Harkiv, de Ukrajna más régiói, például Odessza, Kijev és Mikolajiv is kaphatnak majd támogatást.
Az Ukrán Nemzeti Bank jelenleg véglegesíti azt a határozattervezetet, amely előírja a kártyák közötti tranzakciókra vonatkozó limitek megállapítását. Az NBU sajtószolgálatának információi szerint az Ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese, Dmitro Olijnik számolt be erről – írja az RBC-Ukrajna.
Az NBU olyan változtatásokat tervez, amelyek kizárólag a P2P kártyákról kártyákra történő átutalásokra vonatkoznak. Az IBAN-adatokat használó műveletek korlátlanok maradnak.
Az Ukrán Nemzeti Bank helyettes vezetője szerint a tárgyalt limitek egyik lehetősége legfeljebb 30 tranzakciót és legfeljebb havi 100 000 hrivnyát ír elő egy ügyfél számára egy banknál. A végső döntés körülbelül egy hónapon belül, alapos megbeszélés után születik meg.
Az NBU tanulmányt készített a 7 legnagyobb bank ügyfeleinek működéséről, amelyek 2024 két negyedévében az összes kibocsátott kártya több mint 91%-ával rendelkeznek. Az eredmények azt mutatták, hogy az ügyfelek 98,44%-a nem érzi meg a havi 30 tranzakciós limitet, az összeghatár pedig az ügyfelek 95%-át.
Olijnik megjegyezte, hogy a közelmúltban az árnyékpiac aktívan használja a „dropokat”, azokat az embereket, akik jutalom ellenében hozzáférést adnak át bankszámlájukhoz. Ezeken a számlákon keresztül tömegesen utalnak át illegálisan, különösen számítógépes bűnözéssel vagy kábítószer- és fegyverkereskedelemmel megszerzett pénzt.
Jelenlegi limitek a bankoknál:
PrivatBank:
A küldőnek:
Havi átutalások száma: 200 Ukrajnán belül, 20 külföldre.
A havi átutalások összegének határa: 1 000 000 hrivnya Ukrajnán belül, 100 000 hrivnya külföldre.
A címzett számára:
Havi átutalások száma: 350 Ukrajnán belül, 50 külföldön.
A havi átutalások összegének határa: Ukrajnában 1 000 000 hrivnya, külföldön 399 999 hrivnya.
Oscsadbank:
Egy átutalás maximális összege: 29 999,99 hrivnya.
Az összes átutalás maximális összege naponta: 65 000 hrivnya.
Az összes átutalás maximális összege havonta: 150 000 hrivnya.
Maximális átutalások száma naponta: 5 művelet.
Az átutalások maximális száma havonta: 50 művelet.
Monobank:
Tranzakciók száma: napi 50, négy naponként 100, havonta 150.
Egy tranzakció maximális összege: 60 000 hrivnya ukrán bankkártya esetén.
Maximális havi összeg: a fizetési rendszerek limitje határozza meg (MasterCard – 10 000 USD-ig, Visa – 25 000 USD-ig).
A korlátozások az önkéntesek munkáját érintik
Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége (USPP) úgy véli, hogy egy ilyen lépést alaposan meg kell vizsgálni, különösen az önkéntességre gyakorolt hatás szempontjából. Az USPP emlékeztet arra, hogy a pénzeszközök átutalásának korlátozása megnehezítheti az önkéntes szervezetek és jótékonysági alapítványok pénzgyűjtését, amelyekre jelenleg nagy szükség van a védelmi erők háború alatti támogatásához. A rendelkezésre álló tranzakciók számának csökkentése és a maximális összeg korlátozása csökkentheti az összesített forrásösszeget, ami befolyásolja a szervezetek azon képességét, hogy segítséget nyújtsanak a rászorulóknak.
Az NBU azt ígéri, hogy alapos okok esetén felülvizsgálja az egyedi eseteket a limitek emelése érdekében. A korlátozások bevezetése egyrészt segíthet a pénzügyi csalás, a pénzmosás és az illegális üzlet elleni küzdelemben.
Komoly próbatétel lehet a gazdaság és az állampolgárok számára az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, amelyet az ukrán kormány már idén júliusban tervez bevezetni. Andrij Novak, az ukrajnai közgazdászok bizottságának elnöke elmondása szerint ez a lépés a benzin és a gázolaj árának emelkedését okozza, ami viszont minden áru és szolgáltatás árának emelkedéséhez vezet.
Novák hangsúlyozza, hogy az energia, többek között az üzemanyag drágulása dominóhatást vált ki, ami befolyásolja a szállítási és a termelési költségeket. Így a vállalkozások kénytelenek lesznek emelni termékeik árát, ami a végfelhasználókat érinti, számolt be az RBC-Ukrajina.
A közgazdász hangsúlyozza, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között az üzemanyagárak emelkedése újabb csapást jelent az amúgy is nehéz helyzetbe került állampolgárok és vállalkozások számára. Hangsúlyozza, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás költségének összetevője a szállítási szolgáltatások, amelyek drágulása automatikusan, eltérő arányban fogja befolyásolni az árakat.
Novák megfontolt megközelítést szorgalmaz hozzátéve, hogy a végső döntés meghozatala előtt alaposan mérlegelni kell a költségvetési többletbevételek formájában jelentkező esetleges pénzügyi nyereséget. Elmondása szerint mérlegelni kell, hogy ez a többmilliárd hrivnya indokolt-e a gazdaság és az állampolgárok többségének jelentős feszültséget okozó kockázata mellett.
A jövedéki adók a betakarítási időszakban emelkednek
A Minisztertanács előkészítette azt a törvényjavaslatot, amely 2024. július 1-től az üzemanyagok jövedéki adóinak fokozatos emelését írja elő. Az első szakaszban a benzin jövedéki adójának 30 euróval (1000 literenként legfeljebb 242,60 euróig), a gázolajé pedig 40 euróval (1000 literenként 177,6 euróig) való emelését tervezik. A kormány az uniós irányelvek végrehajtásának követelményével magyarázza ennek az emelésnek a szükségességét.
A mezőgazdasági szektor képviselői ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a jövedéki adóemelés első szakasza a betakarítás kezdetének időszakára esik. Ez a mezőgazdasági termékek költségeinek növekedéséhez vezethet, ami viszont az élelmiszerek árának növekedéséhez vezet. Az ilyen fejlemények súlyos következményekkel járhatnak a mezőgazdasági ágazatra és a fogyasztókra nézve.
Mennyire drágul meg az üzemanyag?
Határozott véleményét fejtette ki az üzemanyagok jövedéki adójának emelésére irányuló kezdeményezésről az Ukrán cseppfolyósgáz-szövetség, amely már a nyáron az autógáz árának jelentős, 6 hrivnyás literenkénti áremelkedését jósolja. A benzin és a gázolaj beszállítói is áremelkedésre számítanak, bár előrejelzéseik némileg visszafogottabbak. Úgy vélik, hogy a kőolaj árának esetleges csökkenése részben kompenzálhatja ezt az áremelést.
A jelenlegi piaci viszonyok nem engedik, hogy az olajár jelentős csökkenésében reménykedjünk. A Brent kőolaj hordónkénti ára folyamatosan magasan, 80 dollár felett marad, enyhe, 1% alatti emelkedő tendenciával. Ezért még túl korai következtetéseket levonni a jövőbeni árváltozásokról.
Az Országos Agrártanács alelnöke, Denisz Marcsuk megjegyezte, hogy az üzemanyagok áfájának és jövedéki adójának 2023 nyarán történő visszatérítése során az árak 6 hrivnyával emelkedtek. Ezúttal arra számít, hogy a jövedéki adó emelése az üzemanyagárak 5 százalékos emelkedését eredményezheti. Július kritikus időszak a gazdálkodók számára a betakarítási kampány aktív szakasza miatt, amikor üzemanyagbeszerzésre van szükség. A jövedéki adók emelése többletköltségeket von maga után, amelyeket az áruk ára tartalmaz majd.
A Prime cégcsoport alapítója, Dmitro Ljovuskin arra figyelmeztetett, hogy a jövedéki adók emelése esetén az üzemanyagárak Ukrajnában meredeken emelkedhetnek, és elérhetik az európai szintet – literenként körülbelül 75-80 UAH-t.
A következmények kiábrándítóak az üzleti életet illetően
Ruszlan Szobol, a Kis- és Középvállalkozók Szövetségének vezetője elmondása szerint az ilyen kormányzati intézkedéseknek több fontos következménye is lesz:
1. Áremelés: A vállalkozások nem tudják támogatni a termékek vagy szolgáltatások előállítását, így a jövedéki adó emelése az áruk és szolgáltatások végső árának emelkedését vonja maga után. Ennek eredményeként minden polgár kénytelen lesz többet fizetni, ami alacsonyabb életszínvonalhoz vezethet.
2. Vállalkozások bezárása és munkanélküliség: A növekvő üzemanyagköltségek még nehezebbé teszik az üzletkötést az amúgy is nehéz gazdasági környezetben. Ez egyes vállalkozások csődjét okozhatja, amelyek nem lesznek képesek ellenállni a megnövekedett adótehernek. Ennek eredményeként az alkalmazottak elbocsátása a munkanélküliség szintjének növekedéséhez és a munkaerő-piaci terhek növekedéséhez vezet.
Szobol kifejtette, hogy az a vállalkozás, amely nem tud alkalmazkodni az új feltételekhez, kénytelen lesz elhagyni a piacot. Ez növeli a társadalmi feszültségeket, és tovább bonyolítja az ország gazdasági helyzetét.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) küldöttsége Andrij Pisnij NBU-elnök vezetésével Varsóba utazott, ahol hétfőn megkezdi munkáját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója – közölte az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalásokra ukrán delegáció utazott Varsóba. „A program negyedik felülvizsgálatának sikeres befejezésével Ukrajna újabb, ezőttal több mint 2,2 milliárd dolláros hitelrészletet kaphat, így a kapott támogatás teljes összege 7,6 milliárd dollárra nő” – áll a közleményben.
A múlt héten az IMF csapata Alfred Kammernek, az IMF európai osztálya vezetőjének irányításával Kijevben dolgozott. A megbeszélések középpontjában az ukrán gazdaságot fenyegető kockázatok és a kormány gazdaságpolitikai céljai álltak.
Ukrajna tárgyalásokat folytat az uniós országokból lehetséges villamosenergia-import mennyiségének maximalizálásáról, hogy kompenzálja az orosz támadások következtében megsemmisült termelési kapacitásokat.
A hírt a Reuters közölte az ukrán energiaügyi miniszterre hivatkozva. Haluscsenko szerint március óta felerősödtek az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna energiaszektora ellen, ami számos régióban jelentős károkat és áramszüneteket okozott.
Ez több mint 1 milliárd dollárjába került az energiaszektornak, és 8000 MWh termelőkapacitás elvesztését eredményezte az energiarendszerben.
Jelenleg Ukrajna legfeljebb 1700 MWh villamos energiát importálhat egyszerre az EU országaiból.
„Tárgyalunk. Az a feladatunk, hogy ezt a számot a lehető legnagyobb mértékben növeljük” – mondta Haluscsenko.
Haluscsenko nem részletezte a jelenleg tárgyalt import pontos mennyiségét, de Makszim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója korábban arról számolt be, hogy a 2200 MWh-ra emelés jelentősen javíthat a helyzeten.
Eközben Volodimir Kudrickij, az Ukrenerh vezetője megjegyezte, hogy „egyelőre a plafon az 1700 MWh”.
„Minden azon múlik majd, hogy európai kollégáink – a szomszédos országok energiarendszer-üzemeltetői – milyen gyorsan tudnak majd projekteket megvalósítani hálózataik kapacitásának bővítésére” – mondta Kudrickij.
Megjegyezte: az európai hálózati társaságoknak időre és pénzre van szükségük egyes alállomásaik megerősítéséhez, további transzformátorok telepítéséhez vagy új távvezetékek építéséhez.
A változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak, beleértve az áfát, a hadi illetéket és a jövedéki adót.
A Minisztertanács bizonyos adók emelését tervezi a költségvetés feltöltésének érdekében – jelentette be Danilo Hetymancev, a parlament adóbizottságának elnöke Telegramon május 23-án, csütörtökön.
„Növelnünk kell a költségvetés kiadási és bevételi részét is a hadsereg finanszírozásához, amelyet belső forrásainkból finanszírozunk. Ezeket a forrásokat partnereinktől nem tudjuk kölcsön kérni” – mondta a parlamenti képviselő.
Elmondása szerint a kormány jelenleg az igényeket méri fel, és azok igen nagyok – év végéig legalább 300 milliárd hrivnya.
„Hogy lehet ennyi pénzt összegyűjteni? Megvárjuk a kabinet javaslatait. De az alapadók megkerülésével nem biztosítható az összeg. Ezért a változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd, így pl. ÁFA, hadi illeték és jövedéki adók. Jót tesz a gazdaságnak? Nem. Rossz lesz. A háború nagyon rossz. De vannak más lehetőségek is az asztalon?” – mondta Hetymancev.
Korábban ismertté vált, hogy a Minisztertanács a hadi illeték és az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának emeléséről tárgyal. A tömegtájékoztatás szerint a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra tervezik emelni. Hasonló 5%-os adókulcsot vezethetnek be a vállalkozók számára is.
Május 23-án a Nemzetközi Valutaalap csapata, az IMF európai osztályának vezetője, Alfred Kammer vezetésével Kijevben találkozót tartott az ukrán hatóságok képviselőivel. Ez áll az IMF sajtóközleményében.
Vahram Sztepanyan, az IMF állandó ukrajnai képviselője szerint a megbeszéléseken az Ukrajna gazdaságát fenyegető kockázatokról, valamint a kormány gazdaságpolitikai céljairól lesz szó.
„Ezeket a találkozókat követően a Gavin Gray vezette IMF-misszió május 27-én Varsóban az ukrán hatóságok képviselőivel találkozik, hogy megvitassák a szükséges intézkedések végrehajtásával kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdéseket a kibővített finanszírozás (EEF) kapcsán” – tette hozzá Sztepanyan.
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
