Tavaly Oroszország lett Kína legnagyobb olajbeszállítója, 107,02 millió tonna nyersolajat adott el rekordmennyiségben – derül ki a Reuters által megvizsgált kínai vámadatokból.
A teljes mennyiség napi 2,14 millió hordónyi importnak felelt meg, messze megelőzve Szaúd-Arábiát, amelynek Kínába irányuló olajexportja tavaly napi átlagban mintegy 1,7 millió hordóra esett vissza. A Kínába irányuló orosz export 2023 júniusában érte el minden idők legmagasabb, napi 2,57 millió hordóját.
Ebben a fejleményben nagy szerepe volt az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankcióknak. A szankciók – a külföldre irányuló orosz olajszállításokra vonatkozó árkorlátozás formájában – arra késztették a korábbi vásárlókat, hogy kerüljék az orosz olajat, de Kína és India szívesen fogadott be többet. A szankciók okozta árengedmény nagyban hozzájárult ehhez, bár idővel csökkent, mivel az orosz olaj ára a világpiaci árakkal szinkronban kezdett mozogni.
Ugyanezek a fejlemények tették Kínát tavaly Oroszország legnagyobb olajvásárlójává. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a hónap elején azt mondta, hogy Oroszország nyersolajexportjának fele Kínába ment, ami az orosz olaj legnagyobb vásárlójává tette.
„A jelenlegi helyzetben a fő partnerek Kína, amelynek részesedése körülbelül 45–50 százalékra nőtt, és természetesen India” – mondta Novak, akit a VOA News idézett. Hozzátette: „korábban lényegében nem voltak szállítások Indiába, azonban két év alatt az Indiába irányuló orosz export teljes részesedése elérte a 40 százalékot.”
India volt a másik ország, amelynek tavaly Oroszország a legnagyobb olajbeszállítójává vált, miközben Európa részesedése az orosz olajimportban 45 százalék körüli értékről 4–5 százalékra csökkent, mivel az Európai Unió 2022 decemberében és 2023 februárjában embargót rendelt el az orosz olaj- és kőolajtermék-vásárlásokra.
Kína és India együttesen az orosz olajexport mintegy 90 százalékát importálta 2023-ban.
A kínai Dongfeng által fejlesztett új típusú elektromos autó, a Nammi 01 EV ára 74 800 jüan, vagyis mai árfolyamon 3,64 millió forint, miközben a mindenféle extrákkal felszerelt típusért is csupán 104 800 jüant, azaz 5,1 millió forintot kell fizetni. Hiába azonban az olcsó előállítás, a távolság és az autószállító hajók hiánya miatt mégis drágák lehetnek ezek a járművek Európában is.
Új villanyautót dobott a piacra a Dongfeng: a Nammi 01 EV első példányai a napokban gördültek le a gyártósorról. Az ázsiai márka nem a legnagyobb elektromos járművet akarta megalkotni, erről pedig a méretei is árulkodnak: 4,03 méter hosszú, 1,81 méter széles, 1,57 méter magas, míg a tengelytávja 2,66 méter – írja az autónavigátor.hu. A portál jellemzése szerint a kocsi utasterében a kor szellemének megfelelően digitális műszeregységet találni, amelynek átmérője 5 col, bár ez eltörpül a 12,8 colos multimédiás kijelző mellett. A modell kétféle színkombinációban rendelhető: fekete-fehér vagy fekete-szürke kiosztásban. De van hangulatvilágítása, amely 32 árnyalatban képes pompázni, és akad olyan feláras extra is, mint a vezeték nélküli telefontöltő pad. A 94 lóerős Nammi 160 newtonmétert képes magából kipréselni, a végsebessége 140 kilométer/óra.
Ez az e-autó 31,45 kilowattórás akkumulátorral 330, míg a 42,3 kilowattórással 430 kilométert tehet meg két töltés között a kínai CLTC ciklus szerint, az pedig különösen érdekes, hogy 30 perc alatt 30-ról 80 százalékra lehet feltölteni, noha időszűkében 8 perc alatt is belemegy 200 kilométernyi hatótáv. Ahogy arra az Autónavigátor rámutat, a belépő modell ebből a típusból 74 800 jüan, vagyis mai árfolyamon 3,64 millió forint, miközben a mindenféle extrákkal felszereltért is csupán 104 800 jüant, azaz 5,1 millió forintot kell fizetni.
Kína szívesen exportálna még több villanyos kocsit Európába, de nincs mivel. Az iparág ugyanis hiába próbálja utolérni a keresletet, és ezért tavaly nyolcvan új autószállító hajóra adott le rendelést, ezek csak mintegy három év múlva lehetnek készen. Az óceánjárók bérlése ráadásul napi 115 ezer dollárba került tavaly, ami 10 százalékkal drágább a 2022-es, míg hétszerese a 2019-es árnak.
Tehát
hiába az olcsó előállítás,
a távolság és szállítóeszközök hiánya miatt mégis drágák lehetnek Európában ezek a járművek.
Az európai piacon egyre nagyobb részesedést szerző kínai márkák szeptemberről októberre főként a hajózási gondok miatt nem tudták eladásaikat tovább növelni, nem meglepő tehát, hogy egyre több gyártó gondolkodik európai üzemek felhúzásán. Közülük a Build Your Dreams (BYD) decemberben jelentette be, hogy Szegeden építi meg első gyárát a kontinensen . A tavaly szeptemberig több mint 20 ezermilliárd forintnyi bevételt elérő, nagyjából 630 ezer embernek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon.
Jelenleg a legolcsóbb új elektromos autó itthon a Smart EQ Fortwo, amely 7,44 millió forintba kerül.
A 17,6 kilowattórás akkumulátorral rendelkező kocsi 155-160 km hatótávra és 130 kilométer/óra végsebességre képes.
Kína az év elejétől kezdve visszaállítja a szénre kivetett importvámokat, veszélybe sodorva az energiakereskedelemtől függő Oroszországot – írta a Bloomberg.
Kína 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után szüntette meg átmenetileg a szénkereskedelemre kivetett vámokat, hogy ezzel védjék meg az országot a globális energiapiac ingadozásaitól és az ellátási láncok kockázataitól.
Ez rekordszintű importhoz vezetett tavaly, amelynek jelentős részét a sok más ország által elkerült orosz szén biztosította – a túlkínálat azonban a hazai bányavállalatokat veszélyezteti, így a kormány több védekező intézkedést is bevezetett. Az ázsiai nagyhatalom második legnagyobb energiaellátójaként pedig ezek súlyos csapást mérhetnek Oroszországra.
A kínai termelés minden idők legmagasabb szintjére emelkedett, a jelenlegi árak mellett pedig az orosz szén behozatala a vállalatoknak és az államnak is kárt okoz, legalábbis a jelenlegi árak mellett. Az adók visszavezetése ezt visszafoghatja, és a kormány is pluszbevételhez jutna – írta Su Huipeng, a kínai szénkereskedelmi szövetség (CTDA) elemzője.
Oroszország Kínába irányuló havi széneladásai júniusban több mint 10 millió tonnán tetőztek, azóta viszont az export meredeken csökkenni kezdett, mivel nem tudnak lépést tartani más termelő országokkal, amelyek a kínai piacra szállítanak. Ez a dinamika pedig a vámok visszatérésével tovább fog romlani.
A Pekinggel kötött szabadkereskedelmi egyezmények miatt ugyanis a riválisok, például Ausztrália, és az ország fő beszállítója, Indonézia is védve vannak a vámoktól.
Moszkva helyzetén az sem segít, hogy az ukrajnai háború finanszírozásához a saját nemzetközi eladásaira is adókat vezetett be.
Kína az eddig legnagyobb kedvezményben részesülő országok – köztük Oroszország, Mongólia, Dél-Afrika és az Egyesült Államok – számára kivetett vámok mértéke az elektromos és fűtőszénre 6, az acélművek által használt kokszszénre pedig 3 százalék lesz. A preferenciális státusszal nem rendelkező beszállítóknak pedig 20 százalékos adót kell majd fizetnie.
Számos orosz olajszállító hajó vesztegelt korábban India előtt, most azonban úgy néz ki, hogy legalábbis ideiglenesen megoldódhatott a probléma, miután elindultak a szállítmányok kelet felé. A fennakadást részben az új amerikai szankciók életbe lépése okozza, melyeknek köszönhetően az egyik legnagyobb felvevőpiacnak számító India képtelen dollárban fizetni az orosz olajszállítmányokért.
Öt hajó – az NS Commander, a Sakhalin Island, a Krymsk, a Nellis és a Liteyny Prospect – mindegyike az orosz Távol-Keletről származó Sokol olajat szállít a fedélzetén, a vonatkozó hajókövető adatok szerint az összes egység elindult és 7-10 csomós sebességgel halad a Malakka-szoros felé. A hatodik, szintén a Sokol-szállítánnyal rendelkező NS Century még mindig Srí Lanka közelében van.
Úgy tűnik, Kína közbelépett, hogy megmentse a Sokol rakományait – mondta Katona Viktor, a Kpler adatelemző szolgáltató vezető nyersolaj-elemzője.
A nyugati felvevőpiac kiesésének köszönhetően India és Kína vált az orosz termék legjelentősebb felvásárlójává, India Oroszországból származó kőolajimportja azonban decemberben jelentősen visszaesett, mivel a helyi finomítók a Kpler adatai szerint fizetési problémák miatt egyetlen Sokol-szállítmányt sem kaptak: az Indian Oil Corp (IOC), az ország legnagyobb olajfinomítója bár éves megállapodást kötött az orosz Rosznyeft olajipari vállalattal különböző orosz olajfajták, köztük a Sokol megvásárlásáról, a fizetés elszámolása azonban, amely általában az Egyesült Arab Emírségek által használt dirhamban történik, akadályokba ütközik, mivel a Rosznyeft egysége, a Sakhalin-1 LLC nem tud számlát nyitni az országban az amerikai szankciók miatt, hogy elfogadhassa a dirham fizetéseket.
Az NS Century-t – amely mintegy 700 ezer hordót szállít – tavaly már szankcionálta az amerikai pénzügyminisztérium. A többi hajó közül négy hasonló mennyiséget szállít, míg az ötödik, a Nellis kétszer annyit képes tárolni. A hajók többsége az orosz állami hátterű hajózási vállalat, a Sovcomflot tulajdonában van.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a jövő évtized második felében veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.
Kedden ismertetett, 191 országot rangsoroló új elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2024) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint a világgazdasági szinten megtermelt GDP-érték az idén 104 ezer milliárd dollár lesz, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2038-ig több mint a kétszeresére, 219 ezer milliárd dollárra emelkedik.
A CEBR londoni elemzői jelenleg azt valószínűsítik, hogy Kína 2037-re lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat.
Ez valamelyes módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-prognózisban még azzal számolt, hogy a váltás 2036-ban történik meg a lista élén.
A WELT 2024 összeállításhoz alkalmazott alapeseti előrejelzési forgatókönyv szerint Kína nominális hazai össztermékének értéke 2038-ban, vagyis a 15 éves előrejelzési távlat végén 48 811 milliárd dollár, az amerikai gazdaság által abban az évben megtermelt GDP-érték 47 827 milliárd dollár lesz.
A CEBR azzal számol, hogy 2023-ban a kínai gazdaság 17 700 milliárd dollár, az Egyesült Államok 27 006 milliárd dollár nominális hazai összterméket állít elő.
A ház várakozása szerint ugyanakkor Kína nem tölt nagyon hosszú időt a legnagyobb gazdaságok világranglistájának első helyén.
A WELT 2024 rangsor összeállítói közölték: számításaik arra vallanak, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen kínai demográfiai folyamatok miatt az amerikai gazdaság valamikor a 2050-es években ismét átveszi az első helyet Kínától a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, majd a 2080-as években mindkettőjüket megelőzve India lép a rangsor első helyére.
India valószínűleg már tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává vált, maga mögé utasítva az addigi ötödik helyezett Nagy-Britanniát, 2027-ben várhatóan átveszi Németországtól a negyedik helyet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, 2032-ben pedig Japánt válthatja a harmadik helyen – áll a CEBR kedden bemutatott távlati előrejelzésében.
Az elemzőműhely szerint ennek jó eséllyel globális geopolitikai kihatásai is lesznek, tekintettel arra, hogy a következő évtizedekben kettő helyett már három szuperhatalom lesz jelen a világgazdaságban.
A CEBR londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett szankciók és a háborús gazdálkodás hatására az orosz gazdaság a tavalyi 8. helyről az idén a 11., 2038-ig a 14. helyre csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok WELT-ranglistáján.
A CEBR prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 57. helyen lesz a 191 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig stabil marad: a cég 2038-ra az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.
A CEBR számításai szerint a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2023-ra várható 205 milliárd dollárról 2038-ig 445 milliárd dollárra emelkedik.
A Moody’s rontotta Kína adósbesorolásának kilátását, és a hivatalos bejelentés előtt érdekes kiszivárogtatás jelent meg a közösségi médiában.
December 5-én a Moody’s hitelminősítő intézet stabilról negatívra módosította Kína államadós-besorolásának kilátását. A hivatalos bejelentés előtt néhány órával azonban – a Reuters által végzett vizsgálat szerint – a népszerű kínai közösségi médiaplatformon, a WeChat-en már keringtek ilyen irányú pletykák.
A kínai hitelminősítés közelgő Moody’s leminősítéséről szóló spekulációkat egy több száz tagot számláló WeChat-csoportban osztották meg. A bejegyzésben az állt: „azt mondják, hogy a Moody’s leminősíti Kína államadós-besorolását, és délután bejelentésre kerül sor”. Az üzenet eredetileg kínaiul jelent meg, majd a Reuters lefordította.
Végül nem leminősítés következett be, csak kilátásrontás, a hír előzetes elterjedése mégis nagyon érdekes.
A kínai blue chip részvények kedden jelentős esést szenvedtek el, és közel öt éve nem látott alacsony szintre estek. A piaci hangulatot tovább rontották azok a feltételezések, miszerint valaki előre kiszivárogtatta a hitelminősítő döntését.
A Reuters megkeresésére a Moody’s képviselői nem reagáltak.
Olaszország hivatalosan tájékoztatta Pekinget arról a döntéséről, hogy kilép Hszi Csin-ping elnök zászlóshajójának, az Új Selyemút kezdeményezésnek a megvalósításából, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó találgatásoknak – írta a Financial Times.
Róma 2019-ben megdöbbentette nyugati szövetségeseit, amikor aláírta az ambiciózus beruházási programot. Az olasz kormány azonban több problémát lát az Új Selyemútban, mint hasznot.
A hivatalos döntés három hónappal azután született meg, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök – aki korábban „hibának” nevezte Róma részvételét az Új Selyemútban – nyilvánosan megerősítette, hogy jobboldali kormánya a kivonulást fontolgatja, ugyanakkor megerősítette, hogy eltökélt szándéka a Pekinggel való „kölcsönösen előnyös” kapcsolatok fenntartása.
Róma szerdán hivatalosan értesítette Pekinget arról a szándékáról, hogy kilép a megállapodásból, amely egyébként 2024 elején automatikusan további öt évre meghosszabbodott volna.
Róma 2019-es döntése, hogy csatlakozik Kína ambiciózus nemzetközi kereskedelmi és infrastrukturális beruházási programjához, megdöbbentette nyugati szövetségeseit. Olaszország volt az egyetlen a G7-ek közül, amely csatlakozott a kezdeményezéshez.
Stefano Stefanini, Olaszország korábbi NATO-nagykövete szerint az akkori olasz kormány – a populista Öt Csillag Mozgalom és Matteo Salvini jobboldali Ligájának valószínűtlen koalíciója – „alábecsülte a kezdeményezés geopolitikai fenyegetését”.
Szerinte azonban Olaszország további részvétele a kezdeményezésben most már tarthatatlan, tekintettel Peking, valamint Washington és az EU közötti kapcsolatok megromlására.
„Már megszületett a hivatalos G7-politika, amellyel a nyugati szövetségesek egymást tudják erősíteni. Az USA világossá tette a jelenlegi olasz kormány számára, hogy a részvétel összeegyeztethetetlen Olaszországnak a csoportban elfoglalt pozíciójával” – jelentette ki Stefanini.
Az olasz kormány nagyon szerette volna megtalálni a módját annak, hogy méltóságteljesen kivonuljon a programból anélkül, hogy kemény pekingi megtorlást váltana ki. Antonio Tajani olasz külügyminiszter idén Pekingbe utazott tárgyalásra, Meloni pedig szeptemberben a G20-ak újdelhi csúcstalálkozójának alkalmával találkozott Li Csiang kínai miniszterelnökkel.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
Véget ért az év legnagyobb bevásárlóünnepe, a Singles Day Kínában, melyen az amerikai Black Friday-hez hasonlóan óriási forgalmat bonyolít a kiskereskedelem – idén az okostelefonok körében arattak a kínai márkák, az Apple viszont némi meglepetésre visszaesett.
Vége a kínai Black Fridaynek, amit ott Singles Daynek hívnak de az idők során éppúgy egy akciózós-vásárlós őrületté vált, mint az óceán túlpartján – piackutatók az idei rekordforgalmak mellett leginkább az okostelefon-piaci szereplők teljesítményét vizsgálták az időszakban, hiszen kínaiak tízmilliói ilyenkor cserélik le régi készülékeiket a kedvezmények hatására.
A Counterpoint Research az október 30-tól november 12-ig tartó időszakot vizsgálta, az eladott készülékek közül idén különösen kedveltek voltak a kínai gyártók által jegyzett modellek, melyek idén komoly konkurenciának bizonyultak az évek óta stabil növekedést elérő Apple számára.
Az eladási adatok szerint olyannyira, hogy az Apple értékesítési volumene a vizsgált időszakban 5%-kal zuhant, míg Huawei okostelefonból 66%-kal, Xiaomi készülékből pedig 28%-kal adtak el többet, mint egy évvel korábban. A két legkeresettebb kínai csúcskategóriás mobil a Huawei nagy port kavart Mate 60 Prója, illetve a Xiaomi új csúcsmodellje, a Mi 14 lett, melyek nem mellékesen 5499 és 3499 kínai jüanos induló árukkal olcsóbbak is, mint az Apple iPhone 15 széria, mely 5999 jüanról startol.
Az idei Singles Day adatok elemzők szerint tovább erősítik egyben azt is, hogy az okostelefon-piac hosszú hónapok elteltével mind globálisan, mind Kínában kezd magára találni. A kínai gyártók közül a Huaweit ráadásul a helyiek óriási patriotizmusa is segíti, akik szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a Mate 60 Pro piacra kerülésének, mellyel a gyártó megmutatta, hogy fel tud állni a padlóról és felül tud kerekedni az amerikai szankciókon.
Az Apple eközben hiába mutatta be szeptemberben az iPhone 15 szériát, az új modellekből még mindig nem tud kellő mennyiséget gyártatni a cupertinói cég, ám az ellátási problémák rövidesen jelentős mértékben javulhatnak majd a Counterpoint elemzői szerint.
[type] => post
[excerpt] => Véget ért az év legnagyobb bevásárlóünnepe, a Singles Day Kínában, melyen az amerikai Black Friday-hez hasonlóan óriási forgalmat bonyolít a kiskereskedelem – idén az okostelefonok körében arattak a kínai márkák, az Apple viszont némi meglepetésre...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701033960
[modified] => 1701001823
)
[title] => Az Apple lett a kínai Black Friday vesztese
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=43646&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 43646
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 43647
[image] => Array
(
[id] => 43647
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1.jpg
[original_lng] => 168849
[original_w] => 1500
[original_h] => 1000
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 1000
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 1000
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/china-smartphones-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 1000
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1700994625:12
[_thumbnail_id] => 43647
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1212
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1708518377
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 959
[1] => 199837
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Apple
[1] => Black Friday
[2] => Kína
)
)
[8] => Array
(
[id] => 42311
[content] =>
A határozat végrehajtását október elejére tervezik, most az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma végzi a szabályozás aktualizálását.
Joe Biden amerikai elnök kormánya korlátozni kívánja a Kínába irányuló technológiaexportot. Peking már kapott figyelmeztetést. Erről a Reuters számolt be október 2-án, hétfőn.
A kiadvány megjegyzi, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma, amely az exportot ellenőrzi, dolgozik a korlátozások frissítésén. Az exportellenőrzések frissítése az új holland és japán szabályozás értelmében korlátozza a chipgyártó berendezések jelentős mennyiségéhez való hozzáférést – közölték ügynökségi források.
Kína már kijelentette, hogy „határozottan ellenzi az USA nemzetbiztonsági koncepciójának túlzott kiterjesztését”, mert az „gátolja a kínai folyamatokat”.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Kína az utolsó szemig felvásárolja az ukrán kukoricát. A legtöbb forrás több százezer tonna kukoricáról számolt be, amelyet kínai importőrök vettek meg Kijevtől, de egyes hírek szerint majdnem egymillió tonnáról lehet szó. A világon most az ukrán gabona a legolcsóbb, így érthető, hogy Kína kihasználja a kínálkozó lehetőséget.
Kína hatalmas mennyiségben vásárol takarmánykukoricát Ukrajnától – állítják ázsiai és európai kereskedők. A hírek szerint a felvásárlás az elmúlt két hétben indult el.
A Reutersnek nyilatkozó kereskedők úgy tudják, hogy több százezer tonna takarmánykukoricát vásárolt ezekben a hetekben Kína Kijevtől. Egyes becslések odáig is elmentek, hogy a felvásárolt mennyiség alulról súrolja az egymillió tonnát.
Egy ukrán kormányzati forrás megerősítette a kukorica értékesítését Kínának – írta meg a Sky News. Ez azért érdekes fejlemény, mert Kína eddig egyértelműen Oroszországot támogatta a tavaly februárban kirobbant háborúban.
A kínai importőrök körülbelül 10-12 Panamax rakomány ukrán kukoricát vásároltak novemberi és decemberi szállítással – mondta egy nemzetközi gabonakereskedelmi vállalat szingapúri kereskedője. A Panamax egy méretjelölés. Azokat a legnagyobb hajókat jelölik a Panamax fogalommal, amelyek képesek áthaladni a Panama-csatornán. Egy Panamax hajó kapacitása általában meghaladja a 60 ezer tonna gabonát.
A kínai érdeklődés az ukrán gabona iránt nem véletlen. Jelenleg az Ukrajnából származó termények a legolcsóbbak a nemzetközi piacon. Pontosan ez okozza a problémát Ukrajna és Kelet-Európa között, mivel több ország is a saját mezőgazdaságának védelmében még az Európai Unióval is szembement, és kitiltotta az ukrán mezőgazdasági termékeket.
