A nagy brit élelmiszerláncok nem vásárolnak a jövőben 100 százalékban Oroszországból származó alkoholos termékeket.
Több Egyesült Királyságban működő nagy élelmiszerlánc is bejelentette, nem árul a jövőben Oroszországból érkező alkoholos italokat, így vodkát sem.
Legutóbb a Tesco közölte, hogy nem fognak olyan termékeket vásárolni, amelyek teljes egészében orosz tulajdonban vannak.
A Morrisons azt írta, a raktáron lévő vodkákat még értékesíti, ám továbbiakat nem vásárol orosz partnerétől, míg a Sainsbury’s szintén úgy határozott, hogy minden olyan terméket kivon az értékesítésből, amely 100 százalékban Oroszországból származik. Sőt, a vállalat mostantól a kijevi csirkét is az ukrán nyelvnek megfelelő írásmódon árulja. Az ország harmadik legnagyobb áruházlánca, az Asda is megerősítette, hogy kitiltja üzleteiből az Oroszországból származó vodkákat.
A segítség felhasználható lesz az állami intézményekben dolgozók bérezésére, valamint a szociális védelem támogatására. A hírt a brit kormány honlapján közölték.
„Az Egyesült Királyság további 100 millió dollárt különít el Ukrajna állami költségvetésébe, hogy enyhítse az Oroszország illegális inváziója által okozott pénzügyi nyomást” – közölték.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A hétfőn ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada úgy érzékeli, hogy nem hozott hasznot Nagy-Britanniának a kilépés az Európai Unióból.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov a Brexit második évfordulójára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy „valamelyes hasznot” hozott a Brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból.
A reprezentatív felmérésbe bevont 3387 felnőtt brit állampolgár 28 százaléka szerint ugyanakkor „nem sok haszonnal” járt a Brexit, 37 százalék pedig „egyáltalán semmiféle előnyt” nem érzékel a brit EU-tagság megszűnéséből, vagyis a brit választók 65 százaléka gondolja jelenleg úgy, hogy a Brexit csekély vagy semmilyen előnnyel nem járt. A YouGov kiemeli: azoknak a 39 százaléka is ebbe a táborba tartozik, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak. A felmérés szerint a britek alig 7 százaléka véli úgy, hogy Nagy-Britannia jó egyezményt kötött az Európai Unióval a kilépés feltételrendszeréről, 47 százalék ugyanakkor rossznak tartja a Brexit-megállapodást. A közvéleménykutatás adatai alapján azok közül is csak 12 százalék tartja jónak a kilépési egyezményt, akik a referendumon a Brexitre szavaztak, 33 százalékuk szerint a brit kormány rossz megállapodást kötött az EU-val.
A brit EU-tagság két évvel ezelőtti megszűnése után 11 hónapig tartó átmeneti időszak kezdődött, azzal a céllal, hogy legyen idő a Brexit utáni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályainak részletes kidolgozására. Az átmeneti időszak 2020. december 31-én lejárt, de London és az Európai Unió csak az utolsó pillanatban, 2020 karácsonya előtt jutott megállapodásra egy szabadkereskedelmi egyezményről. A megállapodás alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit és az uniós vállalatoknak egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük az EU-ba, illetve a brit piacra irányuló szállítmányaikhoz, és ez szállítási késéseket, kiskereskedelmi szinten ismétlődő áruhiányokat okoz Nagy-Britanniában.
A várakozásokat is meghaladó rekordütemre gyorsult decemberben az éves infláció Nagy-Britanniában, az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaságban.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói infláció (CPI) a múlt hónapban 5,4 százalék volt a novemberben mért 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után. Az ONS kiemeli: a decemberi volt a legmagasabb tizenkét havi inflációs ütem azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A statisztikai hivatal szerint a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1992 májusában, vagyis csaknem harminc évvel ezelőtt volt a tavaly decemberinél gyorsabb az éves brit infláció: abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex. Az előrejelzési konszenzus 5,2 százalékos éves inflációt valószínűsített decemberre. A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek. Az ONS szerdai beszámolója szerint a havi összevetésű infláció decemberben 0,5 százalékos volt. Az egy évvel korábbi azonos hónapban 0,3 százalékos volt a fogyasztói árak havi emelkedése Nagy-Britanniában. A lakhatási költségeket is tartalmazó szélesebb merítésű inflációs index (CIPH) havi összevetésben szintén 0,5 százalékkal, tizenkét havi összehasonlításban 4,8 százalékkal emelkedett tavaly decemberben. A CIPH-kosárra számolt múlt havi infláció fő hajtóerői közé tartoztak a statisztikai hivatal kimutatása szerint a közlekedési szektor, az élelmiszerek és az üdítőitalok, a bútorok és a háztartási cikkek, valamint a lakhatási szolgáltatásokkal összefüggő áremelkedések. Az utóbbi szegmens önmagában 1,31 százalékponttal – 2009 óta nem tapasztalt mértékben – növelte a tizenkét havi CIPH-indexet decemberben, és ennek elsődleges oka a lakossági földgáz- és áramszolgáltatás drágulása volt. Az ONS szerdai adatai szerint a közlekedési szektoron belül a rendkívül magas üzemanyagár volt a fő inflációs tényező: a motorbenzin decemberi kiskereskedelmi átlagára literenként 1,458 font (622 forint) volt az egy évvel korábbi 1,141 font után. A statisztikai hivatal kiemeli, hogy ez az eddig mért legmagasabb havi átlagos üzemanyagár Nagy-Britanniában. Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank számára nemigen maradt más választás, mint az újabb kamatemelés a februári monetáris ülésen. Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a decemberi inflációs adatok szerdai ismertetése utáni helyzetértékelésében közölte: a ház az eddigi várakozásához képest egy hónappal korábbra, februárra módosította a Bank of England következő kamatemelésének időpontjára szóló előrejelzését. Tombs ennek indoklásában kiemelte, hogy a decemberi éves infláció 0,9 százalékponttal haladta meg a Bank of England legutóbbi monetáris jelentésében foglalt prognózist. A Pantheon Macroeconomics főközgazdásza szerint ráadásul az infláció tetőzése valószínűleg még hónapokra van: a cég áprilisra várja a jelenlegi inflációs ciklus csúcsát valamivel 6 százalék feletti tizenkét havi ütemmel. Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics 7 százalékon valószínűsíti a nagy-britanniai infláció tetőzését. A cég szerdai előrejelzése szerint ebben a környezetben a Bank of England az idén várhatóan 1,25 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 0,25 százalékról. A brit jegybank monetáris tanácsa a decemberi kamatdöntő ülésen emelte 15 bázisponttal az addigi 0,10 százalékos történelmi mélypontról 0,25 százalékra az alapkamatot (Bank Rate). Ez volt három év óta az első kamatemelés a Bank of England részéről.
A kedden ismertetett legfrissebb statisztikai felmérés szerint rekordra emelkedett a be nem töltött álláshelyek száma a brit vállalati szektorban. A krónikus munkaerőhiány az elmúlt hetekben hosszabb ideig tartó üzemanyag- és élelmiszerellátási fennakadásokat okozott Nagy-Britanniában.
A brit statisztikai hivatal (ONS) beszámolója szerint a szeptember és november közötti időszakban a brit vállalatok átlagosan 1 219 000 betölthető, de üres munkahelyet tartottak nyilván, 434 500-zal többet, mint a tavalyi első naptári negyedévben, vagyis közvetlenül a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtt. Az ONS hangsúlyozza: a be nem töltött alkalmazotti állások számának növekedési üteme 17,9 százalékra lassult ugyan a vizsgált időszakban a megelőző negyedévben mért 35,4 százalékról, egy kivételével azonban a brit gazdaság összes ágazatában így is emelkedett a meghirdetett üres munkahelyek száma. A statisztikai hivatal kiemeli azt is, hogy száz alkalmazotti állásra a szeptembertől novemberig tartó időszakban négy be nem töltött munkahely jutott, és ez szintén rekord. A foglalkoztatottsági ráta a vizsgált három hónapban 0,2 százalékponttal 75,5 százalékra emelkedett, a munkanélküliség 0,4 százalékponttal 4,2 százalékra csökkent a brit gazdaságban. Az elsősorban a kínálati oldalon kialakult, egyre szélsőségesebb mértékű nagy-britanniai munkaerőhiány az elmúlt időszakban komoly ellátási problémákat okozott mindenekelőtt a lakossági élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A teherautósofőrök krónikus hiánya és az ebből eredő ellátási fennakadások a harmadik negyedév végén országszerte hetekig tartó pánikszerű üzemanyag-felvásárláshoz és emiatt ugyancsak hosszabb ideig elhúzódó súlyos hiányokhoz vezettek. A pánikvásárlások közvetlen előzményeként először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal. Az élelmiszerboltokban nem volt ehhez mérhető pánikszerű felvásárlási hullám, ennek ellenére azonban visszatérő jelzések érkeztek arról, hogy egyes boltokban sokszor üres polcok fogadták a vásárlókat. A brit kormány lehetővé tette a brit vállalatoknak ötezer külföldi kamionsofőr toborzását élelmiszer- és üzemanyagszállítási feladatok ellátására, gyorsított munkavállalási eljárással, de csak korlátozott időre, és ez a program már véget is ért. A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint azonban a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, nem utolsósorban azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.
Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”. A brit kormány kommünikéje szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem. A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék. A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik. Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat. Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva a még a tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását. A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között. Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el. A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak. A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1635421064
[modified] => 1635421066
)
[title] => Brexit - Ismét fellángolt a halászati vita London és Párizs között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16391&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16391
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 16392
[image] => Array
(
[id] => 16392
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[original_lng] => 71078
[original_w] => 880
[original_h] => 587
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/fishing-boat-ship-fish-sea-marine-announcement-shizuoka-japan-numazu.jpg
[width] => 880
[height] => 587
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635415407:4
[views_count] => 1698
[_thumbnail_id] => 16392
[_edit_last] => 4
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 729
[1] => 8630
[2] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brexit
[1] => halászat
[2] => Nagy Britannia
)
)
[6] => Array
(
[id] => 16308
[content] =>
Rekordot döntöttek a kiskereskedelmi benzinárak Nagy-Britanniában.
A brit országos autóklub, a RAC hétfői beszámolója szerint az ólommentes motorbenzin literenkénti átlagára a nagy-britanniai benzinkutaknál az előző 24 órában 1,4294 font volt, vagyis meghaladta a 2012. április 16-án mért 1,4248 fontos eddigi rekordot.
A szervezet kimutatása szerint az átlagos kiskereskedelmi benzinár egy év alatt 28 pennyvel emelkedett, és ez azt jelenti, hogy egy átlagos családi autó 55 literes üzemanyagtartályának feltöltése most 78,61 fontba kerül a 63 font körüli tavaly októberi árszint helyett.
A RAC szerint a benzinárak megugrásának fő, de nem az egyetlen oka a nyersolaj világpiaci árának emelkedése: szerepe van a drágulásban annak is, hogy Nagy-Britanniában szeptembertől áttértek a környezetkímélőbb E10-es üzemanyagfajta forgalmazására. Ebben a benzinfélében a korábbi 5 százalékról 10 százalékra növelték a bioetanol részarányát, és az etanol sokkal drágább, mint a benzin, ráadásul 52 százalékkal drágult is az E10-es benzinfajta forgalmazásának bevezetése óta. A RAC kimutatja azt is, hogy a jelenlegi kiskereskedelmi benzinár 57 százalékát adók és illetékek teszik ki.
Simon Williams, az autóklub üzemanyag-kiskereskedelmi ügyekkel foglalkozó illetékese a hétfői beszámolóhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta: szerencse, hogy a nyersolaj világpiaci ára most nem olyan magas, mint 2021-ben, amikor 117 dollár volt egy hordó olaj átlagára, 28 százalékkal több, mint jelenleg. Williams szerint ugyanakkor továbbra is nagy kérdés, hogy a benzin drágulása hol áll meg, hiszen ha az olajár eléri a 100 dollárt, a nagy-britanniai kiskereskedelmi benzinárak könnyedén literenként 1,50 fontra (csaknem 650 forintra) emelkedhetnek.
Nagy-Britanniában az utóbbi hetekben komoly üzemanyaghiány is kialakult, miután a teherautósofőrök krónikus hiánya és az ebből eredő ellátási fennakadások országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárláshoz vezettek. A pánikvásárlások közvetlen előzményeként szeptember végén először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal. A felvásárlási hullám azóta elcsitult, és a hiány is jórészt megszűnt.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
Az ünnepi időszakban 30 százalékkal nő a hulladékmennyiség az Egyesült Királyságban, a hulladékgyűjtő autók sofőrjeiből azonban már most 20 százalékos hiány van.
Akár 60 százalékkal is többet kereshetnek azok a kukásautó-sofőrök, akik szupermarketekben, élelmiszer-szállítmányozó cégeknél vagy online kiskereskedelmi vállalatoknál helyezkednek el, így a hulladékszállítás lehetséges karácsonyi fennakadásaira figyelmeztették az embereket az Egyesült Királyságban.
A londoni, devoni, surreyi és peterborough-i lakók szerint már most is gond van, beszámolóik szerint ugyanis többször felfüggesztették a hulladékszállítást vagy késéseket tapasztaltak. Ráadásul a kifelejtett szemétgyűjtők és a kihagyott területek miatt is többen panaszkodtak a munkaerőhiány által érintett területeket – számolt be az Independent.
Az Egyesült Királyságban az elmúlt hetekben súlyos problémákat okoz a teherautóvezető-hiány, ami miatt a kormány már 5000 külföldi sofőrnek adott ki sürgősségi vízumot az ország területére a mozgalmas ünnepi időszakra hivatkozva.
Az ünnepi időszakban jellemzően 30 százalékkal nő a hulladékmennyiség az Egyesült Királyságban, de az ágazat szerint óriási a baj, és ezért azonnali beavatkozást sürgetnek.
Jacob Hayler, a Environmental Services Association ügyvezető igazgatója elmondta, hogy jelenleg 15 százalékos üresedési arány van a hulladékkezelő cégeknél sofőrökből. A helyzet azonban egyes területeken ennél rosszabb is lehet, devoni önkormányzati vezetők szerint náluk például 20 százalékos a hiány.
Hogy megküzdjenek a munkaerőhiánnyal, a két legnagyobb hulladékkezelő vállalat, az Amey és a Veolia most 1500 fontos bónuszt kínál az újonnan munkába álló kukásautó-sofőröknek. A lap szerint a sofőrök a hulladékgyűjtő cégeknél átlagosan évi 25 ezer fontot kereshetnek, míg a szupermarketek, élelmiszer-szállítmányozó cégek és az online kiskereskedelmek akár 40 ezer fontos évi fizetést kínálnak.
A brit kormány kizárta Ukrajnát a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülők listájáról – számolt be az RT az alsóház jelentésére hivatkozva.
A Külügyminisztérium és a Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium megtagadta Ukrajnától a lehetőséget, hogy támogatásban részesüljön 2021-22-ben. A 42 országot tartalmazó listán szerepel Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság és Eritrea is.
London ezt azzal indokolja, hogy jelenleg nem tudja teljesíteni az ENSZ által meghatározott célkitűzést, miszerint a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) 0,7 százalékát más országok megsegítésére fordítja. A koronavírus járvány miatt az Egyesült Királyság a GDP mindössze 0,5 százalékát tudja ezekre a célokra fordítani.
Korábban közölték, hogy Nagy-Britannia rakétafegyverekkel és hadihajókkal ad át Ukrajnának, egyben az ukrán hajógyárak megkapják a hajóépítéshez szükséges technológiát is.
A kedden ismertetett legfrissebb statisztikai felmérés szerint rekordra emelkedett a be nem töltött állások száma a brit vállalati szektorban. A munkaerőhiány az utóbbi hetekben több kiskereskedelmi területen súlyos ellátási fennakadásokat és hiányokat okozott Nagy-Britanniában.
A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi beszámolója szerint a július és szeptember közötti időszakban a brit vállalatok átlagosan 1 102 000 betölthető, de üres munkahelyet tartottak nyilván, 318 ezerrel többet, mint a tavalyi első naptári negyedévben, vagyis közvetlenül a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtt. Az ONS hangsúlyozza: a be nem töltött alkalmazotti állások száma soha nem volt ilyen magas azóta, hogy ennek a foglalkoztatási mutatónak a rendszeres közlése éppen húsz évvel ezelőtt megkezdődött.
A statisztikai hivatal kiemeli azt is, hogy ez volt a második olyan háromhavi időszak egymás után, amelyben egymillió felett járt az üres munkahelyek száma a brit vállalati szektorban. A kimutatás szerint száz alkalmazotti állásra a vizsgált időszakban 3,7 be nem töltött munkahely jutott, és ez szintén rekord. A be nem töltött állások számának növekedése a brit gazdaság szinte mindegyik ágazatában érzékelhető volt.
Az ONS keddi beszámolója szerint a fizetett alkalmazotti állásokban dolgozók száma szeptemberben 207 ezerrel 29,2 millióra emelkedett, és ez is rekord a foglalkoztatottsági adatok rendszeres közlésének kezdete óta. A foglalkoztatottsági ráta a júniustól augusztusig tartó időszakban 0,5 százalékponttal 75,3 százalékra emelkedett, a munkanélküliség 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra csökkent a brit gazdaságban.
Az elsősorban a kínálati oldalon kialakult, egyre szélsőségesebb mértékű nagy-britanniai munkaerőhiány az elmúlt időszakban komoly ellátási problémákat okozott mindenekelőtt a lakossági élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A teherautósofőrök krónikus hiánya és az ebből eredő ellátási fennakadások szeptember végén országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárláshoz és emiatt hosszabb ideig tartó súlyos hiányokhoz vezettek.
A pánikvásárlások közvetlen előzményeként először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal. Az ország jelentős térségeiben még a múlt héten is hosszú, esetenként kilométeres sorok kígyóztak a benzinkutaknál. A múlt hét végére a legtöbb országrészben ez megszűnt, de Londonban és környékén még most sem hiánytalan az ellátás. Az élelmiszerboltokban nem volt ehhez mérhető pánikszerű felvásárlási hullám, ennek ellenére azonban visszatérő jelzések érkeznek arról, hogy egyes boltokban sokszor üres polcok fogadják a vásárlókat.
A brit kormány lehetővé tette a brit vállalatoknak ötezer külföldi kamionsofőr toborzását élelmiszer- és üzemanyagszállítási feladatok ellátására, gyorsított munkavállalási eljárással, de korlátozott időre. A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint azonban a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, nem utolsósorban azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.
