Oroszországban rekord alacsony szintre csökkent az aranytartalék

A jegybank kénytelen lemeríteni aranytartalékait, hogy fedezze a március végére 4,6 billió rubel összegű költségvetési hiányt. Oroszország negyed évszázada a legnagyobb aranytartalék-csökkenést tapasztalja. Az idei év első négy hónapjában közel 28 tonna arannyal csökkent az aranytartalék – közölte az Oroszország Központi Bankja áprilisban.

Megjegyzendő, hogy Oroszország aranytartaléka 2026 áprilisára négy egymást követő hónapban csökkent. Május 1-jén Oroszország aranytartaléka 73,9 millió uncia aranytömböt tartalmazott. Ez a mennyiség havonta 200 ezer unciával, az év eleje óta pedig 900 ezerrel csökkent.

Tonnában kifejezve az Orosz Központi Bank aranytartaléka január-áprilisban 27,9 tonna arannyal csökkent. Ez pedig rekordcsökkenés volt 2002 óta, a Világ Aranytanácsának adatai szerint: akkor egy hónap (2002. május) alatt az Orosz Központi Bank aranymennyisége 41,5 tonnával csökkent.

A következő több mint két évtizedben a jegybank nagyrészt aranyat vásárolt, gyakran évi több száz tonnányi mennyiségben, és soha nem csökkentette aranytartalékait havi 100 000 unciánál (3,1 tonnánál) többel – főként érmék verésére. Az egyetlen kivétel 2005 júliusa volt, amikor 7,7 tonna arany hagyta el a jegybank mérlegét. A 2026-os eladási hullám azonban 3,5-szeresével meghaladta ezt a rekordot.

A Moscow Times azt írta, hogy a Központi Bank 2026 januárjában kezdte meg az tényleges arany értékesítését a Nemzeti Jóléti Alappal folytatott műveletek részeként, amelyek az arany esetében az elmúlt években virtuálisak voltak. A Pénzügyminisztérium, amely a költségvetési hiány fedezésére üríti a Nemzeti Jóléti Alapot, nem a piacon, hanem a Központi Banknak adott el aranyat, de facto „zsebből zsebbe” mozgatva az aranyat, és az állam tulajdonában hagyva az aranyat.

Két ok kényszerítette a Központi Bankot az arany valódi értékesítésének megkezdésére, véli Natalja Milcsakova, a Freedom Finance elemzője:

„Elsősorban,ez a költségvetési hiány fedezésére kell, amely március végére elérte a 4,6 billió rubelt”.

Ezenkívül az arany eladásának célja lehetett devizatartalék felhalmozása is, véli Milcsakova: „A hiány az év eleji gyenge exportbevételek miatt keletkezett”.