A párizsi csúcstalálkozón a világ vezetői Afrika gazdaságának megmentését vitatták meg

Hogyan lehetne enyhíteni Afrika növekvő adósságterheit? Hogyan segíthetnék őket abban, hogy pénzhez jussanak a gazdaság újraindításához a koronavírus járvány okozta válságot követően? Hogyan lehet megakadályozni az afrikai kontinens reménytelen lemaradását a világgazdasági növekedés körülményei között?

Ezek és más kérdések kerültek napirendre a csúcstalálkozón, amely Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére május 18-án Párizsban a tárgyaló asztalhoz ültette Afrika, az EU, USA, IMF és a Világbank vezetőit.

„Az afrikai gazdaság finanszírozásának problémáiról szóló csúcstalálkozó” résztvevői 18 afrikai ország állam- és kormányfői, az EU vezetői Charles Michel és Ursula von der Leyen, Kristalina Georgijeva az IMF, David Malpass a Világbank vezetője, valamint Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere voltak.

A rendezvény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök a párizsi találkozót „rendkívüli és ambiciózus csúcstalálkozónak” nevezte, kiemelve az afrikai gazdaság hirtelen lassulását. Afrika pénzügyi szükségleteit a stabil gazdasági helyzet fenntartására 285 milliárd dollárra becsülte az elkövetkezendő öt évben.

Macron elnök „paradigmaváltásra” szólított fel az Afrika számára nyújtott pénzügyi támogatás terén, valamint „a gazdasági és pénzügyi irányítás új szabályainak” kidolgozására a kontinensen hirdetése. Véleménye szerint új mechanizmusokra van szükség az afrikai gazdaság növekedésének finanszírozására, valamint a pénzeszközök hatékony felhasználására a prioritást élvező területeken. Külön blokkban vitatták meg a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem kérdéseit, mert „Afrika a világ terrorizmus epicentrumává válik”. Felmerültek az oktatás, az egészségügy és a fenntartható fejlődés kérdései is.

„Az összes probléma nem oldódik meg ma” – figyelmeztetett a francia vezető, emlékeztetve az Afrika problémájával folytatott párbeszédre, amely a G20-ak és G7-ek csoportjaiban, valamint EU-ban zajlik.

Korábban Franciaország elnöke már szorgalmazta az „elavult döntések” elvetését, ami az afrikai országok adósságának exponenciális növekedéséhez vezetett a vezető országokkal és az IMF-fel szemben, amely gyakori esetekben jóváíráshoz vezetett.

A világgazdaság fellendülésének hátterében a világjárvány okozta válság következtében az afrikai országokban a helyzet különösen érzékenynek bizonyult. 2020-ban a kontinens az évszázad első, -2% visszaesését élte meg, a válság utáni fellendülés, az IMF előrejelzései szerint, lényegesen alacsonyabb és alacsonyabb lesz.

Ebben az évben Afrika mindössze 3,4%-os GDP növekedést vár az világszintű 6%-os globális növekedéssel szemben (az előrejelzés szerint 2022-ben 4%). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP az elkövetkező öt évben az afrikai kontinensen 3,6%-kal nő. A világ más részein ez a növekedés 14% lesz. A népesség elszegényedésének mutatói is meredeken emelkednek: az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ebben az évben azon afrikaiak száma, akik a szegénységi küszöb szintjén élnek, 39 millióval több.

A párizsi csúcstalálkozót megelőzően Afrika nehézségeit a jelenlegi válságban Bruno Le Mer francia gazdasági és pénzügyminiszter ismertette a sajtóval: „A válság minden országot és kontinenst sújtott: Ázsiát, Európát, Afrikát. Afrika szembesül azzal a ténnyel, hogy ma nincs pénzügyi lehetősége a gazdaság támogatására és újraindítására, mint más földrészeken”.

Ha a fejlődő országok GDP-jük 25%-át válságellenes intézkedésekre költötték, akkor az afrikai országok pénzügyi kapacitása tízszer kevesebb volt – 2,5%.

A legnagyobb elkerülendő kockázat, Bruno Le Mer szerint, a „nagy gazdasági szakadék” Afrika, amely „visszafelé halad” a fejlődésben, és az Egyesült Államok, Európa és Ázsia „erőteljes növekedése” között. A francia miniszter Afrika hirtelen lemaradását, a szegénység és az egyenlőtlenség növekedését „gazdasági, politikai és biztonsági” problémának nevezte. A kontinensen kialakult helyzet pedig „abszolút stratégiai fontosságú” Franciaország és az Európai Unió számára.

Április végén Emmanuel Macron elnök figyelmeztetett az Afrika fejlődéséhez szükséges pénzügyi források hiányával járó kockázatokra: ezek a „gazdasági lehetőségek csökkenése”, a migráció megnövekedése és a „terrorizmus terjedése”. Az IMF nemrégiben készült értékelése szerint a gazdasági növekedés támogatására és a strukturális reformok végrehajtására az egész afrikai kontinensen további külső finanszírozásra lesz szükség, 2025-ig – 425 milliárd USD értékben. Ismeretes, hogy tíz évvel ezelőtt az államadósságok összege kétszer kisebb volt. Ilyen körülmények között az 54 országból már 17 ország „szuperadósság” helyzetében van.

A május 18-i párizsi csúcstalálkozó lett a folytatása az afrikai problémájáról folytatott párbeszédnek, amely a G20-ak és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásai keretein belül kezdődött. A világjárvány kezdete óta, 2020 áprilisában a G20 és a Párizsi Hitelezői Klub kezdeményezésére moratóriumot vezettek be az afrikai kontinens 5O országa számára az államadósság kamatai kifizetését illetően. Ezen körülmények között 2021 végéig a moratórium 5,7 milliárd eurónyi forrást szabadított fel az afrikai országok számára.

Márciusban az IMF jóváhagyta a „különleges hitelfelvételi jogok” lehetőségét 650 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt a mechanizmust az IMF vészhelyzetekben használja (eddig összesen négyszer, legutóbb – a 2008-as globális válság után), amely biztosítja az országok számára a likvid eszközök és a likviditási igényeit a járvány utáni kilábaláshoz. A vezető országoktól és az EU-tól azt kérték, engedjék át a „különleges hitelfelvételi jog” felhasználását a rászoruló országok számára. Erre a kezdeményezésre emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök a párizsi csúcstalálkozó kezdete előtt:

„Támogatjuk azt az elképzelést, hogy a fejlett országok a hitelfelvételi jogaikat a átadják a szegény országoknak. Akkor a mai 34 milliárd helyett 100 milliárdot kapnának”.

NEWSMAKER