Londoni elemzők: az orosz bankrendszer a vártnál jobban állja a szankciók szorítását

Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelentős, széles körű és időben meghozott szakpolitikai támogató intézkedéseknek köszönhetően a vártnál jobban viseli az orosz bankrendszer az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciók szorítását, bár a bankoknak a továbbiakban növekvő hitelveszteségekkel kell számolniuk a reálgazdasági környezet romlása miatt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics szerdán bemutatott tanulmánya szerint a legnagyobb orosz bankok tőketartaléka elégségesnek tűnik nagy veszteségek elviseléséhez is.

A ház szerint elképzelhető az a forgatókönyv, hogy a nem teljesítő kinnlevőség-állomány (NPL) az orosz bankrendszer teljes követelési portfoliójának 20 százalékára emelkedik a jelenlegi 8 százalékról, de ez is az orosz hazai össztermék (GDP) mindössze 1-2 százalékának megfelelő mértékű tőkepótlást tenne szükségessé.

A cég londoni elemzői kiemelik, hogy az orosz bankok az elmúlt években a világ legjövedelmezőbb pénzintézetei közé tartoztak: eszközarányos nettó megtérülésük 2,1 százalék, nettó eredményük 2400 milliárd rubel (33 milliárd dollár) volt 2021-ben; ez az eddigi éves rekord.

A mostani környezet azonban már sokkal kevésbé kedvező a jövedelmezőség szempontjából, tekintettel a hiteligény valószínűsíthető elapadására és a hozamgörbe inverzzé válására – áll a Capital Economics szerdai elemzésében.

A tanulmány hangsúlyozza: ha a rendszerszintű NPL-ráta valóban a követelések 20 százalékára emelkedik a mostani 8 százalékról, az nagyobb mértékű növekedés lenne, mint amilyen az orosz bankszektorban a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, illetve a 2014–2015-ös visszaesés idején lezajlott, ráadásul az orosz gazdaságra a jelek szerint ezúttal még mélyebb recesszió vár.

Jóllehet az orosz kormány költségvetési pozíciója elég erőteljesnek tűnik a bankok feltőkésítéséhez, az orosz bankrendszer a jelenlegi válságból jelentősen meggyengült állapotban fog kikeveredni, és ennek következményei között lehet a hosszabb ideig tartó gyenge hitelkihelyezési aktivitás, mivel a bankok igyekeznek majd tőkét tartalékolni – áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.

A ház jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan.

A cégnek ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz olaj- és a földgázexport.

A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.

Más nagy londoni házak is rendkívül borúlátó előrejelzéseket tartanak érvényben az orosz gazdaságra.

A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) alapeseti forgatókönyve az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház jövőre is csak 6 százalékos orosz gazdasági növekedéssel számol. A cég szerint az orosz gazdaság így 2023-ban is a mély depresszió állapotában lesz a recesszió előtti kiinduló állapothoz képest.

A BofA Global Research londoni elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos oroszországi infláció kíséri az idén.

(MTI)