Már az euró inflációja is két számjegyű

Ahogy a németeknél, az euróövezet egészében is 10 százalék lett az infláció szeptemberben. Egyes tagországok jobban, mások rosszabbul bírják az energiaválságot a fogyasztói árszínvonal tekintetében.

Ahogy Németországban, az euróövezet egészében is kellemetlen meglepetést hoztak a szeptemberi fogyasztóiárindex-adatok: az euró éves inflációja elérte a 10 százalékot, pedig az elemzők arra számítottak, hogy az augusztusi 9,1 százalékról „csak” 9,7 százalékra gyorsul a drágulás üteme.

Az euró inflációja még soha nem volt két számjegyű, ötödik hónapja emelkedik szakadatlanul, és az energiáról átterjedt más szektorokra is az áremelkedés. A németeknél, Európa legnagyobb gazdaságában 1951 óta nem volt ekkora éves drágulás.

Az árdrágító energiaválság nem minden euróövezeti országra van azonos hatással, amit az egyes országok inflációs szintje és a legutóbbi hónapok áralakulása is mutat.

A szegényebb keleti uniós tagokban – akár tagjai az euróövezetnek, akár nem –, a drágulás nagyobb. A szintén pénteken bejelentett varsói adatok szerint a régió nagy gazdaságai közt a lengyelek beérték a csehek 17,2 százalékos rátáját. Az eurót használó balti országok inflációja még nagyobb, 20 százalék feletti, az észteké példáaul 24,8 százalék volt augusztusban. A szintén az eurózónához tartozó Szlovákiában 14 százalékot mértek.

Miközben a német infláció megegyezik az euróövezeti átlaggal (sőt az Eurostat módszertana szerint magasabbra, 10,9 százalékra mérték), a franciák viszonylag jól viselik a válságot, az ő inflációjuk szeptemberben 5,6 százalékra mérséklődött az augusztusi 5,9 százalékról, még ha ezzel közel maradtak is a júliusban 6,1 százalékon elért több mint három évtizedes csúcshoz.

Az eurózóna egészében továbbra is az energia drágulása viszi a prímet, szeptemberben az árak 40,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez az index augusztusban még 38,6 százalékon állt. De a drágulás más szektorokban is felgyorsult, az ipari áruk tekintetében 5,1-ről 5,6, a szolgáltatásokban 3,8-ről 4,3 százalékra.

A csalódást keltő számok növelik az európai recesszió esélyét, hiszen várhatóan megerősítik az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak amúgy is sokat hangoztatott eltökéltségét a további erőteljes kamatszigorításra.

Az eltérések az országok között normálisan komplikálnák a képet az EKB számára, de a magas inflációs ráták mellett a pálya világos: az EKB drasztikusan emeli kamatait a következő ülésein – írta jegyzetében Bert Colijn, az ING euróövezeti főközgazdásza.

Forrás