A hitelek kötvénnyé alakítását jutna dollármilliárdokhoz Ukrajna

Ukrajna, amely az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők szerint szelektív csődben van, ám a nyáron 6 milliárd dollárt spórolt adósságai kétéves átütemezésével, most unortodox módon próbál 30 milliárd dollárnyi forráshoz jutni. A Wall Street Journal az ukrán hadsereg oroszokat meglepő taktikájához hasonlítja Jurij Butsa pénzügyminiszter unortodox erőfeszítéseit, hogy pénzhez juttassa Ukrajnát.

Komoly sikerként könyvelték el Ukrajnában, hogy a nyáron pár hónap alatt sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel az átütemezésről. Most az ukrán tárcavezető arról beszél, hogy az állami szektor támogatását felhasználva próbálják rábírni a magánszektort, hogy hitelezze a háborús újjáépítést.

Leporolták a 80-as évek mexikói programját, amit Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter nyomán, csak Brady-tervként emlegetnek, s egy évtizede még Görögországban is szóba került.

A megoldás lényege, hogy a nem teljesítő kereskedelmi banki hiteleket kereskedhető kötvényekké alakítják.

A nyolcvanas-kilencvenes években, Argentína, Brazília, Panama, Oroszország és Venezuela is több száz milliárd dollárnyi úgynevezett Brady-kötvényt bocsátott ki, amelyeknek speciális amerikai kincstárjegyek biztosították a fedezetét.

A Wall Streeten kezdetben nem hittek a termékben, ám idővel a leggyorsabban növekvő eszközosztállyá váltak a Brady-bondok, s 2016-ban már a globális kötvénypiac 20 százalékát képviselték.

Elsőként a JP Morgan csinált piacot ezeknek a kötvényeknek, s az úttörő befektetők közé tartozott a GMO, a Fidelity Investments és a T. Rowe Price Group.

Ukrajna újjáépítése a 349 milliárd dollárba kerül a Világbank becslése szerint. Az ukrán kormány jövőre 36 milliárd dollár költségvetésen túli forrással tervez.

Bár az Egyesült Államok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és multilaterális bankok milliárdokat ajánlottak fel Ukrajna megsegítésére, de hónapokba telhet, amíg a pénz megérkezik. Így jobb híján a jegybanki „pénznyomda” stoppolgatja a költségvetési lyukakat, tovább gerjesztve az inflációt.

Kijev még mindig nem kapta meg az idei évre ígért 30 milliárd dollár közel egyharmadát, s ugyan rendelkezik 25 milliárd dollárnyi külföldi tartalékkal, de ez töredéke a háborús helyreállítás költségeinek.

Elemzők szerint az ukrán kötvénykibocsátások támogatása olcsóbb lehet a külföldi országok számára, mint az újabb pénzügyi segélyek, de az ilyen finanszírozások összetettek, s komoly koordinációt igényelnek a nyugati kormányok és a pénzügyi piacok között.

Hiába kérte a magánalapok kezelőit Zelenszkij elnök, hogy fektessenek be Ukrajnában, a kötvényárak azt jelzik, kevesen kötelezték el magukat. Az ukrán államkötvények a héten 20 cent alatt forogtak, szemben a háború előtti 86 centtel – írja az Advantage Data.

Most a nyári adósságátütemezésnél is nagyobb kihívással néz szembe a kijevi pénzügyminiszter, arra kell rávennie a magánbefektetési alapokat, hogy a folytatódó háború és az ország korrupciós múltja ellenére friss tőkét kössenek le Ukrajnának. A piaci bizalom megerősítésének egyik módja az lehet, ha Ukrajna a nyugati intézmények által kibocsátott eszközök vagy garanciák felhasználásával venne fel hitelt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az alacsony hitelpontszámú magánszemélyek kezeseket fogadnak. Az ukrán ötlet a régi amerikai Brady-tervből származik.

Ukrajna most az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió „kezességére” számít.

De szüksége lesz egy multilaterális bank, például az IMF bevonására, valamint olyan horgony befektetőkre, mint például a BlackRock alapkezelő.

(vg.hu)