Az Ukrajnába irányuló lengyel működőtőke-befektetések (FDI) elérhetik a 30 milliárd dollárt a következő öt évben – áll a lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) pénteken ismertetett jelentésében.
A lengyel jegybank adatai szerint az ukrajnai lengyel FDI 2021-ben 1,2 milliárd dollárt tett ki. A PIE-jelentés összeállítói azzal számolnak, hogy a lengyel cégek elsősorban az energetikai, az építőipari és a pénzügyi szektorokba fektetnek majd be.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatait felhasználva a PIE szakértői azt írták, hogy tavaly szeptemberben az Ukrajnába irányuló lengyel export 46 százalékkal, az onnan származó import pedig 23 százalékkal nőtt éves szinten. A bővülés mögött elsősorban a lengyel fegyverexport és a humanitárius támogatás áll.
A lengyel jegybank számításai szerint az Ukrajnában végrehajtott közvetlen lengyel befektetések 2014-ben még 34 millió euró veszteséget termeltek, 2021-ben viszont már rekordösszegű, 130 millió euró nyereség keletkezett – írta az MTI.
Ukrajna nukleáris biztonságának és áramellátásának megerősítésére a svéd kormány csaknem 2 millió dollárt különít el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) munkájának finanszírozására.
„Sürgősen meg kell erősíteni a NAÜ munkáját az ukrán atomerőművek támogatása és biztonságának javítása érdekében” – közölte az ország nemzetközi fejlesztési és külkereskedelmi minisztere.
Catherine Colonna francia külügyminiszter január 26-án, csütörtökön Odesszába érkezett látogatásra. A kormány hárommillió euró átutalását ígéri Ukrajna nukleáris biztonságának biztosítására.
A hírt Vladiszlav Nazarov, a Pivdeny operatív parancsnokság sajtószóvivője közölte.
Nazarov elmondása szerint a francia külügyminisztérium vezetője arról számolt be, hogy Franciaország folyamatos kapcsolatban áll az ukrán kormánnyal, és mindent megad, ami szükséges: tankokat, páncélozott járműveket és légvédelmi rendszereket, valamint katonák kiképzését is vállalja.
A Nemzetközi Valutaalap egy többéves, akár 16 milliárd dolláros segélycsomag lehetőségét vizsgálja Ukrajnának, amely segítene fedezni az ország szükségleteit, és katalizátorként szolgálna további nemzetközi finanszírozáshoz – mondták az ügyet ismerő személyek a Bloombergnek.
A program megvalósítása számos feltételtől függ, többek között a G7 országainak jóváhagyásától, valamint attól, hogy Ukrajna adományozói és hitelezői biztosítják-e az ország adósságának fenntarthatóságát – mondták az emberek.
A tervhez az IMF hitelezési szabályainak megváltoztatására is szükség lenne, hogy az alap hitelezhesse a háború sújtotta országot, a kijevi kormánynak pedig egy sor intézkedést kellene vállalnia, a tavaly jóváhagyott IMF-program sikeres befejezésén túlmenően – mondták a neve elhallgatását kérő személyek, akik nem jogosultak a kérdések nyilvános megvitatására.
A tervhez az IMF hitelezési szabályainak megváltoztatására is szükség lenne, hogy az alap hitelezhesse a háború sújtotta országot, a kijevi kormánynak pedig egy sor intézkedést kellene vállalnia, a tavaly jóváhagyott IMF-program sikeres befejezésén túlmenően – mondták a neve elhallgatását kérő személyek, akik nem jogosultak a kérdések nyilvános megvitatására.
Ha jóváhagyják, a három-négyéves program – amelynek összértéke 14-16 milliárd dollár – az első évben 5-7 milliárd dollár folyósítását feltételezi a források szerint. Reményeik szerint a tervről március végéig sikerül megállapodni, és az első részletet a legjobb esetben már áprilisban megkapják – mondták. A várakozások szerint a terv elősegíti majd, hogy az állami és magánhitelezők további pénzügyi támogatást nyújtsanak az országnak.
Az IMF „továbbra is szorosan együttműködik” Ukrajnával – közölte az alap a Bloomberg kérdéseire adott válaszában, hozzátéve, hogy az együttműködés előkészítheti az utat egy teljes körű program felé, anélkül, hogy részleteket, például a hitel lehetséges nagyságát részletezte volna.
Az ukrán pénzügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni. Csütörtökön egy külön nyilatkozatban a minisztérium reményét fejezte ki egy „teljes körű”, finanszírozást is magában foglaló programmal kapcsolatban.
Ha a terv nem kapja meg elegendő IMF-tagország támogatását, a valutaalap két ember szerint 1,3 milliárd dolláros gyorsfinanszírozási eszközzel támogathatja Ukrajnát.
Az IMF múlt hónapban legalább 39,5 milliárd dollárra becsülte Ukrajna külső finanszírozási igényét az idén, míg Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter január 10-én azt mondta, hogy a kormány havi 3,5 milliárd dolláros költségvetési hiányt fog jelenteni 2023 folyamán, ami összesen mintegy 42 milliárd dollárt jelentene.
Az országnak azonban idén valószínűleg még mintegy 8 milliárd dollárra lesz szüksége a közelmúltbeli orosz támadások által megrongált kritikus infrastruktúra helyrehozására – mondta az egyik ember.
Az Európai Unió 18 milliárd euró pénzügyi támogatást vállalt Ukrajnának az idén, az Egyesült Államok várhatóan mintegy 10 milliárd dollárral járul hozzá, míg Ukrajna arra számít, hogy más hitelezők is küldenek majd különböző összegeket.
Az IMF-fel kötött jelenlegi program keretében az ukrán kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz az adóbevételek növelésére, jelentősen csökkenti a háború sújtotta költségvetés központi banki támogatását, és tovább javítja az állami vállalatok vállalatirányítását.
Amikor a háború véget ér, Ukrajnának jelentős pénzügyi támogatásra lesz szüksége az újjáépítés finanszírozásához. A közelmúltbeli orosz támadások a polgári infrastruktúrát, különösen az elektromos hálózatot célozták, amelyek országszerte károkat okoztak, és emberek és vállalkozások milliói maradtak áram-, hő- és vízellátás nélkül.
A gazdasági fellendülés lassú lehet. Ukrajna gazdasága a tavalyi 30,3%-os visszaesés után várhatóan 0,3%-kal fog növekedni – közölte csütörtökön az ország központi bankja.
Csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott eddig Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva 2023 végéig 3 milliárd euró értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.
Szerdai beszámolójában az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: a keretből eddig 1,7 milliárd eurót helyezett ki az ukrán gazdaságba, és további 200 millió euró finanszírozást mozgósított partnerbankok bevonásával.
Ehhez kivételes mértékű támogatást nyújtottak az EBRD részvényesei és az adományozók, akik osztoznak az EBRD által vállalt befektetési kockázatban – fogalmaz szerdai ismertetésében a londoni pénzintézet.
A folyósításokat elsősorban az alapvető fontosságú infrastrukturális létesítmények működtetésére, az energia- és élelmiszerellátási biztonság fenntartására, a kereskedelem és a magánszektor megsegítését szolgáló beruházásokra lehet felhasználni.
A tájékoztatás szerint az Ukrajnának eddig felhajtott és folyósított finanszírozások meghaladják az EBRD éves üzleti forgalmának tíz százalékát. A bank a finanszírozási program fő elemei között kiemelt helyen említi az ukrán vasúttársaságnak, illetve az Ukrenergo energiaszolgáltató vállalatnak nyújtott, egyenként 150 millió euró értékű sürgősségi likviditáspótló folyósítást.
Az Ukrenergo e juttatáson felül további 370 millió euró finanszírozási csomagot – 300 millió euró EBRD-hitelt és 70 millió euró adományt – kapott a civil infrastruktúra elleni orosz támadások okozta károk sürgősségi javítási munkálataira. A 70 millió eurót a holland kormány adta hozzá az EBRD-támogatáshoz.
Az EBRD a Naftohaz ukrán gázipari vállalatnak is összeállított egy csaknem 500 millió eurós finanszírozási csomagot az orosz invázió okozta földgázellátási kiesés pótlására.
Ebből 300 millió eurót az EBRD saját forrásból nyújt részleges amerikai, kanadai, német és francia kockázatmegosztással, 190 millió eurót Norvégia ad.
Kereskedelemfinanszírozásra az EBRD tavaly 459 millió eurót folyósított Ukrajnának – áll a bank szerdai tájékoztatásában. Az EBRD 2022-ben 431 egyedi programhoz 13,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában a tevékenységi területéhez tartozó 38 gazdaságnak.
Ez az eddigi legmagasabb éves finanszírozási érték a bank több mint három évtizedes történetében. Az EBRD egy évvel korábban 413 programra 10,4 milliárd euró finanszírozást folyósított működési régiójának egészében.
A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői tanulmányukban 137,8 milliárd dollárra becsülik az Oroszország által indított háború miatt az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk teljes összegét.
Mint írták, az oktatási intézményekben az orosz rakéták által okozott kár 8,6 milliárd dollárra volt tehető. A lakásokban keletkezett károkat 54 milliárd dollárra becsülik a szakértők. Az ipar és a vállalkozások veszteségei 13 milliárd dollárra rúgnak, tették hozzá. Oroszország veszteségeit eközben 2,2 milliárd dollárra becsüli a KSE.
Kijev állítása szerint Oroszország rendszeresen támadja rakétákkal az ukrán energetikai infrastruktúrát és katonai objektumokat. Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök novemberben azt közölte, hogy az ukrán energia-infrastruktúra elleni orosz támadások több mint 70 milliárd hrivnya (1,9 milliárd dollár) értékű kárt okoztak. Oroszország október eleje óta folyamatosan támadásokat intéz Ukrajna kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen, és elismerték, hogy legfőbb célpontjaik az ország energetikai létesítményei – jegyezte meg az ukrán kormányfő.
Veszélyhelyzeti áramszünet lépett érvénybe A támadások miatt gyakoriak az áramszünetek az országban. Voltak olyan téli napok, amikor több mint 10 millió ember maradt áram nélkül Ukrajnában, erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozott. November végén Kijev 70 százaléka maradt áram nélkül a heves orosz rakétacsapások következtében.
A munkahét és a hideg beköszöntével januárban nőtt az áramfogyasztás Ukrajnában, ahol öt régióban már veszélyhelyzeti áramszünet volt érvényben – írta meg az Unian ukrán hírügynökség az Ukrenergo ukrán nemzeti energiavállalat közlése alapján.
A cég megjegyezte, hogy az áramhiány az orosz rakéta- és dróntámadások következtében alakult ki, mivel megsérültek az erőművek (termelő létesítmények) és a nagyfeszültségű hálózat.
Az oroszok legutóbbi, január 14-i támadása jelentős károkat okozott több hőerőmű erőművi blokkjában, a működő erőművek villamosenergia-termelése nem tudja teljes mértékben fedezni a fogyasztást.
2023. január 18-án került sor a két szomszédos állam – Ukrajna és Magyarország – vám- és határőrizeti szolgálatai vezetőinek, valamint a fuvarozók országos szövetségei képviselőinek találkozójára, amelyen a felek a fuvarozási rendszer ukrán–magyar határon történő fejlesztésének kérdéséről tárgyaltak.
Mind Ukrajna, mind Magyarország számára továbbra is a dél- és közép-európai közlekedési folyosók fejlesztésének kérdése a legsürgetőbb, amelynek fő pontja a csapi határátkelő.
Az Állami Vámhivatal Vámellenőrzési és Nyilvántartási Főosztályának igazgatója, Oleg Hoja beszédében egy kísérleti projekt lebonyolítását javasolta 2023 februárjában, amelynek eredményei alapján módosítanák az ukrán–magyar határon bekövetkezett veszélyhelyzetek korai értesítési rendszerének bevezetéséről szóló memorandumot.
A feleknek sikerült megvitatniuk az Ukrajnába való belépés és az Ukrajnából való kilépés tranzitműveleteivel kapcsolatos fontos és alapvető kérdéseket. Szóba került az is, hogy bevonják az ukrán és magyar vám- és határőrséget a hatékony mechanizmusok kidolgozásába.
A hírt a megyei vámhivatal sajtószolgálata közölte.
Az Európai Unió az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek terén vezető lett, a katonai támogatást illetően pedig az USA vezet, így a háború kezdete óta a nemzetközi partnerek már több mint 113 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek – közölte kedden az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium, számolt be a korrespondent.net hírportál.
A közlemény szerint ez az összeg a külföldi kormányok katonai, pénzügyi és humanitárius támogatásait fedi. „A nemzetközi támogatások mértékét figyelő Ukraine Support Tracker rendszer adatai szerint 40 ország támogatta Ukrajnát. Az Európai Unió csaknem 52 milliárd eurót folyósított, az Egyesült Államok támogatása elérte a 48 milliárd eurót” – áll a jelentés.
A donorországok listáján szerepel még Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Kína, Japán, Norvégia, Dél-Korea, Svájc, Tajvan, Törökország és India. Tőlük Ukrajna további 13 milliárd euró összegű segélyt kapott. Az összes biztosított forrás fele pénzügyi támogatás, a harmada katonai segély, a többi pedig humanitárius támogatás.
Az Európai Unió vezető szerepet tölt be a pénzügyi támogatások terén. Az Európai Unió tagállamai és az európai intézmények ígéretet tettek arra, hogy Ukrajnának csaknem 35 milliárd eurót biztosítanak költségvetési szükségletekre. A katonai támogatás vezető szereplője továbbra is az USA. Az amerikai partnerek katonai támogatásai már elérték a 23 milliárd eurót.
(vb/korrespondent.net)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek terén vezető lett, a katonai támogatást illetően pedig az USA vezet, így a háború kezdete óta a nemzetközi partnerek már több mint 113 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1673985000
[modified] => 1673980816
)
[title] => Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás meghaladta a 113 milliárd eurót
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34275&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34275
[uk] => 34278
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34276
[image] => Array
(
[id] => 34276
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[original_lng] => 117076
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/ukrajna-2.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1673987619:2
[_thumbnail_id] => 34276
[_edit_last] => 12
[views_count] => 806
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 138258
[1] => 140447
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => nemzetközi támogatás
[1] => Ukraine Support Tracker
[2] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 34260
[content] =>
Az Európai Unió a tervek szerint ma utalja át az első 3 milliárd eurót a 2023-ra megállapított 18 milliárdos makroszintű Ukrajnának nyújtott támogatás első részleteként.
A hírt Ursula von der Leyen közölte a Twitteren.
„Fontos és sürgős segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni finanszírozási szükségleteinek kielégítésében. Az Európai Bizottság maximális gyorsasággal és határozottan cselekszik” – írta.
A kidolgozás alatt lévő digitalizációs törvénytervezetek hatálybalépésének korrupcióellenes hatása eléri a közel az 50 milliárd hrivnyát – közölte Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes és a digitális átalakításért felelős miniszter az építőipari korrupció és illegális sémák megelőzéséről szóló tájékoztatón, számolt be az Ukrinform.
„A digitalizálás ma a korrupció elleni küzdelem egyik alapvető eszköze, 2021-ben korrupcióellenes hatása elérte a 16 milliárd hrivnyát. Ezért a digitális átalakulásért felelős minisztérium folytatja az olyan automatikus szolgáltatásokat bevezetését, amelyek ellehetetlenítenek minden korrupciós kockázatot. A jelenleg elfogadott vagy a kidolgozás alatt álló törvények potenciális hatása elérheti az 50 milliárd hrivnyát” – mondta Fedorov.
Elmondása szerint ilyen hatás várható az alkohol- és dohánytermékek elektronikus jövedéki adójának bevezetésétől.
„Ennek a korrupcióellenes szolgálatok közé kell tartoznia” – szögezte le Fedorov.
A korrupció megelőzésének egy másik módja az Egységes Állami Elektronikus Rendszer bevezetése az építőipari szektorban.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy jelenleg teljesen automatizált a vállalkozók regisztrációjának folyamata, az eMaljatko szolgáltatás, az altalaj-, vízkészlet-használati engedélyek kiadása stb.
„Az elektronikus szolgáltatások kizárják a korrupció kockázatát – a háztartási szinttől a rendszerszintig. Csak az automatikus szolgáltatások tudnak végre véget vetni ennek a szörnyű jelenségnek” – hangsúlyozta Fedorov.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Parlament jóváhagyta törvényt, amely a folyamatok és regisztrációs eljárások nagyméretű digitalizálását vezeti be az építőiparban. A dokumentum célja, hogy minimalizálja a korrupciós sémákat az építkezésekért felelős állami szerveknél.